r
évészi
mreteológus, püspök, egyháztörténész, egyetemi tanár MTA tagság: l. 1935. máj. 16.; r. 1946. júl. 24.
(Pápa, Veszprém m., 1889. június 30. – Budapest, 1967. február 27.;
a Debreceni Köztemetőben nyugszik.)
Nemesség: Az 1659-ben I. Lipót királytól katonai érdemeiért nemesi armálist kapott Révész Tamás egyenes ági leszármazottai.
Apja: Révész Kálmán (ref., Debrecen, 1860. aug. 11. – Miskolc, 1931. dec. 4.), ref.
püspök, egyháztörténész, a debreceni ref. koll.-ban végezte a gimn.-ot (1879) és a teológiát (1883). Berlinben is tanult (1885–1886), majd a pápai ref. koll.
teológia tanára lett (1886–). Lelkész Kassán (1892–), később Miskolcon
Protestánsok • Reformátusok
(1920–), abaúji esperes (1898–), a tiszáninneni egyházkerület püspöke (1918.
dec. 2. – 1931), a ref. egyetemes zsinatnak tagja (1904–), alelnöke (1928–1931), felsőházi tag (1927–1931), kiterjedt egyháztörténeti munkásságot folytatott.
Testvére, Révész Gizella (1864. szept. 15. – 1917. dec. 28.), Hőgyes Ferenc (1860–1923) bp.-i orvos felesége. Utóbbi testvére Hőgyes Endre (1847–1906) bp.-i orvosprofesszor, az MTA tagja.
Apai nagyapja: id. Révész Imre (ref., Újfehértó, Szabolcs m., 1826. jan. 14. – Deb-recen, 1881. febr. 13.). A középiskolát a debreceni ref. koll.-ban (1835–) és Hajdúböszörményben (1838–) végezte. 1841-ben subscribált a debreceni ref. koll.-ban, ahol bölcsészeti, jogi és teológiai tanulmányokat végzett.
1851–1852-ben a bécsi protestáns teológiai fakultás hallgatója. 1852-től balmazújvárosi, 1854-től szentesi, 1856-tól haláláig Debrecen kistemplomi ref. lelkész. 1859–1860-ban vezéralakja lett az abszolutista kormányzat által kiadott, a protestánsok egyházkormányzati és iskolai autonómiáját támadó protestáns pátens elleni harcnak. 1870-től 1878-ig szerkesztette az ortodoxia lapját, a M. Prot. Egyházi és Iskolai Figyelmezőt. Protestáns egyháztörténeti munkássága sok tekintetben úttörő. Az MTA l. tagja (1859), a bécsi prot.
teológiai fakultás díszdoktora (1871).
Apai nagyanyja: Vecsey Johanna (ref., Debrecen, 1836. ápr. 9. – Miskolc, 1921. nov.
16.). Házasságkötés: 1856. máj. 24.
Apai dédapa I.: Révész Pál (ref., Kiskunhalas, Pest m., 1796. júl. – Nagykálló, Sza-bolcs m., 1835). Debreceni ref. gimn.-i évek után 1814. szept. 21-én subscribált a debreceni ref. koll.-ban. Iskolamester volt Tiszadobon, majd nótárius Újfehértón, Tégláson (Szabolcs m.), végül Nagykállóban (1826–).
Apai dédapa I. apja: Révész János (ref., Iske, Ung megye, 1749–1815). Kiskunhalasi nemesi kisbirtokos, aki egy ideig tanító is (1769–1773) volt.
Apai dédanya I.: Beke Sára (ref., Tiszadob, Szabolcs m., 1797. nov. – 1869)
Apai dédapa II.: Vecsey József (ref., Debrecen, 1800. febr. 13. – Debrecen, 1855.
szept. 11.). Debreceni ref. gimn. tanulás után 1816-ban subscribált a debre-ceni ref. koll.-ban. 1828–1829-ben Göttingenben tanult. Bárándi (Bihar m., 1830–), illetve debreceni ispotályi lelkészség (1834–) után a debreceni ref. koll.
filozófia tanára lett (1836–). Az MTA l. tagja (1839) volt.
Apai dédapa II. szülei: Vecsei József debreceni városi szenátor és Zagyva Mária.
Apai dédapa II. nagyapja: Vecsei Sámuel (ref., Debrecen, 1737 – Hajdúböszörmény, Hajdú m., 1806). Debrecenben, Lőcsén, Franekerben tanult, hajdúböször-ményi lelkész (1765 –), tiszántúli szuperintendens (1795–1806).
Apai dédapa II. dédapja: Vecsei János (ref., Kiskunhalas, 1699 – Debrecen, 1763).
Debrecenben és Utrechtben tanult, debreceni lelkész (1726–), esperes (1754–), tiszántúli szuperintendens (1758–1763).
Apai dédapa II. ükapja: Vecsei M. István (1653 k. – Monor, 1719?), Debrecenben tanult, 1669-ben subscribált, Franekerben és Groningenben hallgatott teoló-giát, fülöpszállási, kiskunhalasi, ráckevei és monori lelkész volt.
Apai dédanya II.: Árvay Zsuzsanna (ref., Túrkeve, 1814. nov. 2. – 1897. nov. 16.), Árvay Mihály és Czeglédi Sára leánya.
Anyja: Tima Honoria (ref., Mihályháza, Veszprém m., 1866. dec. – Pápa, 1889. aug.
30.), házasságkötés: Pápa, 1888. aug.
Anyai nagyapja: Tima József (evang., Boba, Vas m., 1827 – Nemes Szalók, Veszp-rém m., 1883. máj. 15.), a soproni evang. líceumben tanult, majd Pápán subscribált 1845-ben; Veszprém megyei földmérő és körjegyző volt.
Anyai nagyanyja: Bódog Ida (ref., Homokbödöge, Veszprém m., 1840. ápr. –).
Anyai dédapa I.: Tima István, evang. oskolatanító Bobán (Vas m.).
Anyai dédapa II.: Bódog János (ref., 1810, Felsőireg, Tolna m. – Mihályháza, Veszprém m., 1880), Bódog Mihály földműves/agricola fia, Gyönkön (1817–), majd 1820-tól a pápai ref. koll.-ban tanult, 1826. nov. 7-én subscribált, ref.
lelkész volt a Vas megyei Senyeházán (1835–), a Veszprém megyei Homok-bödögén (1840–), Ajkán (1842–) és Mihályházán (1846–1880).
Anyai dédanya II.: Bíró Julianna (ref.)
Nevelőanyja: fáji Fáy Klára (ref., Abaújdevecser, Abaúj m., 1873. febr. 18. – Miskolc, 1950. okt. 21.), házasságkötés: Abaújdevecser, 1895. jún. 4.; apja: Fáy Mihály (1828–1894), 1848–1849-iki vörös sipkás honv. főhadnagy, később Abaúj m.
útbiztosa, anyja: Sárközi Judit Mária (1836–1874), Sárközi Mihály tiszafüredi táblabíró/assessor és Bernát Johanna lánya.
Felesége: aranyosbágyoni Váró Margit (ref., Nagyenyed, 1891. dec. 24. – Bp., 1972.
máj. 20.), zeneakadémiát végzett, okl. középiskolai énektanár. A Váró család nemessége az 1600-as évekből való; házasság: 1914. jún. 30. Apja Váró Ferenc (ref., Haró, Hunyad m., 1851. máj. 1. – Nagyenyed, 1924. ápr. 17.), aranyos- széki székely eredetű ref. lelkész családból származott, irodalomtörténész, költő, műfordító, középiskolai tanár a székelyudvarhelyi áll. reáliskolában, majd a nagyenyedi Bethlen-kollégium gimnáziumában (1882–1906), ahol 1885–1895 között igazgató volt. 1906-tól Kolozsvárott élt.
Középiskola: 1899–1907: kassai róm. kat. (premontrei) gimn., I–VIII.; érettségi ugyanott: 1907. jún. 7.
R
Protestánsok • Reformátusok
r
ézm
ihály jogász, egyetemi tanárMTA tagság: l. 1909. ápr. 29.
(Maroscsapó, Kis-Küküllő m., 1878. szeptember 16. – Genf, Svájc, 1921. május 26.) Nemesség: A család nemességét Barcsai fejedelem adományozta 1659-ben. Ezt
1815-ben legfelsőbb helyről megerősítették. Előnév: csapói.
Apja: csapói Réz Mihály (ref., Maroscsapó, 1839 – Hosszúaszó, Kis-Küküllő m., 1884. márc. 11.). Maroscsapói földbirtokos, hosszúaszói főszolgabíró.
A marosvásárhelyi református kollégiumban tanult.
Apai nagyapja: Réz Sámuel (ref., Maroscsapó, 1788 – Maroscsapó, 1872. máj. 23.). Nemesi birtokos. 1807-ben subscribált a marosvásárhelyi református kollégiumban.
Apai nagyanyja: léczfalvi Gyárfás Ágnes (ref., 1806 – Maroscsapó, 1880. máj.
26.). Tehetős háromszéki székely birtokos család, címeres nemes levelüket Báthory Gábor fejedelemtől kapták 1609-ben.
Apai dédapa I.: Réz József (ref.). Nemesi birtokos.
Apai dédanya I.: roskoványi Roskoványi Éva (ref.)
Apai dédapa II.: Gyárfás Sándor (ref., 1780 k. –). 1795-en subscribált a maros-vásárhelyi református kollégiumban, tanulmányait megszakítva cancellista, majd gazdatiszt lett: Szancsalon élt (Kis-Küküllő m.).
Anyja: csikszentmihályi Sándor Berta (ref.). Házasságkötés: 1877. (Az apa második felesége.) Férje után 1904-ben 260 kat. holdas birtokot örökölt Maroscsapón, illetve Gyulason. Testvérének, Emíliának a férje Felméri Lajos (ref., Székely-udvarhely, 1840 – Kolozsvár, 1894) pedagógus, kolozsvári egyetemi tanár volt.
Anyai nagyapa: csikszentmihályi Sándor János (róm. kat., 1820. febr. 6. – 1887. jan.
6.). Nagybirtokos, kir. ítélőtáblai bíró. Ősi székely birtokos család.
Anyai nagyanya: nagyajtai Lázár Emília (unit., 1828 – Marosvásárhely, 1862. dec.
22.). Házasságkötés: 1848. Háromszéki nemes székely család.
Anyai dédapa I.: Sándor János (róm. kat.) Anyai dédanya I.: Medgyes Katalin
Anyai dédapa I. apja: Sándor Pál (róm. kat.). Ő kapta a jobbágyfalvi (Maros-Torda m.) birtokot.
Anyai dédapa I. nagyapja: Sándor Pál (róm. kat.). Mezőkapusi (Torda-Aranyos m.) birtokos (1758), 1772-ben táblai assessor, majd Marosszék alkirálybírája.
Vallása: ref.
Középiskola: 1888–1896: A marosvásárhelyi református kollégiumban és a nagy-szebeni állami főgimnáziumban végezte a középiskolát. I–VIII. oszt.; érett-ségi Nagyszebenben: 1896. jún. 26.
R
r
ieszf
rigyesmatematikus, egyetemi tanár
MTA tagság: l. 1916. máj. 4., r. 1936. máj. 14., III. oszt. elnöke 1949.
nov. 29. – 1955. máj. 28., tiszt. elnöke 1955. máj. 28. – 1956. febr. 28.
(Győr, Győr m., 1880. január 22. – Budapest, 1956. február 28.; a Kerepesi úti temetőben nyugszik.)
Apja: Ries Ignác (izr., Takácsi, Veszprém m., 1843 – Győr, 1918. nov. 20.), orvos, háztulajdonos. Győri bencés gimnáziumi érettségi után Bécsben szerzett orvosi diplomát (1861–1866). 1866-ban telepedett le Győrben. A győri tör-vényhatósági biz. virilis tagja: 1889–1918 (1000 és 1300 korona közötti összes adóval). 1873-tól 1906-ig a győri izr. iskolaszék alelnöke.
Apai nagyapa: kereskedő Takácsiban, majd az 1860-as évektől Győrben.
Anyja: Nagel Szidónia (izr.) Vallása: ref. (korábban izr.)
Testvére: Riesz Marcell (Győr, 1886. nov. 16. – Lund, Svédo. 1969. szept. 4.) mate-matikus, 1911-től Svédországban él, 1926–1952: a lundi egyetem matematika professzora, a Svéd. Tud. Akad. tagja, a lundi és a koppenhágai egy. t. doktora.
Nőtlen.
Középiskola: 1889–1897: győri róm. kat. (bencés) főgimnázium, I–VIII.; érettségi ugyanott: 1897.