Záró megjegyzések – Konklúzió helyett, konklúzió gyanánt

Könnyen adódó záró megjegyzés, ugyanakkor meglehetősen felszínes (sőt, elhibázott) következtetés lenne kijelenteni, hogy Tyler elmélete elhasalt a nyolcadik kerületi flasz-teren.⁴⁶ Az itt bemutatott kutatás ugyanis, egyrészt a már többször említett sajátossá-gaiból (kis elemszám, mikroperspektíva, korlátozott érvényesség, szituatív és szubjektív tapasztalatokat hordozó kvalitatív adatok), másrészt a feltárt észleletek ténylegesen am-bivalens, egymásnak sok ponton élesen ellentmondó jellegéből adódóan ilyen értelemben és ilyen erősséggel nem tekinthető konkluzívnak.

A vizsgálatból mindent összevetve ennél jóval kisebb súlyú, mondhatni „gyengébb”

következtetések adódnak. Az elvégzett elemzés egyik, empirikus alapokon megfogal-mazható konklúziója, hogy az amerikai szerző által leírt társadalmi mechanizmusok, az általa megállapított szofisztikált és plauzibilis összefüggések a tárgyalt kérdéskörökre vo-natkozó hazai percepciókban, vélekedésekben és értelmezésekben (legalábbis a vizsgált

46 A szellemes szóképért köszönet Bíró-Nagy Andrásnak.

esetben) nem, vagy csak egyes elemeiben, ráadásul elszórtan és csíra formájában, azaz a szó mindkét értelmében sporadikusan jelennek meg.

A szembetűnő inkongruencia egyfelől adódhat a tengeren túli szerző által ismert, bejárt, és kutatási közegként megtapasztalt társadalmi-, kulturális- és politikai kontex-tus(ok), illetve a Magdolna-negyed rehabilitációját beágyazó hazai kontextus radikális különbözőségéből. Másfelől viszont az interjúfonal jellegéből, a kérdések kialakításából és megfogalmazásából (pl. a direkt rákérdezés mellőzéséből), illetve az alanyok váloga-tásából is eredhet mint a módszertan immanens sajátosságaiból fakadó következmény. A kutatás tanulsága tehát nem feltétlenül az, hogy „lám, nálunk mégiscsak másképp mű-ködnek a dolgok”, azaz nem lelhetőek fel a Tyler által leírt mechanizmusok, hanem az, hogy ezek kimutatása a választott eset kapcsán, a választott eszközökkel nem (vagy nem igazán) sikerült. A vizsgálat ilyen értelemben vett, annak – remélt – feltáró, illetve le-író-megértő potenciálján túlnyúló relatív „sikertelensége” ugyanakkor megnyitja az utat a további, az eredeti tyleri kutatás replikálását, vagy legalábbis az általa alkalmazott mód-szertanhoz való szorosabb idomulást célzó vállalkozások előtt.

Hivatkozások

a^lBert Dóra–z^áVecz Gergő (2011): A Magdolna Negyed Program sajtóelemzése. TDK dolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia szekció. Elérhető: http://szd.lib.

uni-corvinus.hu/3236/ Letöltve: 2014. december 29.

B^alázs Zoltán (2002): A bizalom fogalma, Századvég, Új Folyam, 24. 27–48.

B^alázs Zoltán (2008): Politikai bizalmi válság, Politikatudományi Szemle, 2008. 1. sz.

113–129.

B^irkland, Thomas A. (2005): An Introduction to the Policy Process. Theories, Concepts, and Models of Public Policy Making, Armonk N.Y., M. E. Sharpe.

B^lakey, H. et al. (2006): Minorities within minorities: beneath the surface of community participation, York, Joseph Rowntree Foundation.

B^oda Zsolt–J^áVor Benedek (2012): Társadalmi részvétel a környezetpolitikában: az in-tézményi nézőpont, in B^alázs, B.–P^ataki, Gy.–f^aBók, V. (szerk.): Bölcs laikusok.

Társadalmi részvétel a környezetpolitikában, Budapest, Alinea.

B^oda Zsolt–m^edVe-B^álint Gergő (2012): Intézményi bizalom Európa régi és új demok-ráciáiban, Politikatudományi Szemle XXI(2): 27–54.

B^raithWaite, Valerie–l^eVi, Margaret eds. (1998): Trust and Governance, New York, Russell Sage Foundation.

B^urns, D. et al. (2004): Making Community Participation Meaningful: a Handbook for Development and Assessment, Bristol, The Policy Press.

c^ornWall, A. (2008): Unpacking ‘Participation’: Models, Meanings and Practices, Community Development Journal, 43(3): 269–283.

d^ella P^orta, Donatella (2008): Comparative Analysis: Case-Oriented versus Variab-le-Oriented Research, in ^della P^orta, Donatella–k^eatinG, Michael eds: Approa-ches and Methodologies in the Social Sciences. A Pluralist Perspective, New York, Cambridge University Press, 198–222.

156

e^Gedy Tamás–k^oVács Zoltán (2005): A városrehabilitáció néhány elméleti kérdése, in e^Gedy Tamás (szerk.) Városrehabilitáció és társadalom, Budapest, FDI, 9–21.

e^Gedy Tamás (2005): A sikeres városrehabilitáció, in e^Gedy Tamás (szerk.) Városreha-bilitáció és társadalom, Budapest, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 21–63.

f^ischer, Frank et al. eds. (2007): Handbook of Public Policy Analysis: Theory, Politics and Methods, (Public Administration and Public Policy, 125.) Boca Raton FL, CRC Press.

f^ukuyama, Francis (1997): Bizalom, Budapest, Európa.

G^aJduschek, György–h^aJnal, György (2010): Közpolitika. A gyakorlat elmélete és az elmélet gyakorlata, Budapest, HVG–ORAC.

G^öncz Borbála et al. (2011): Felmérés a bevándorlók civil integrációjáról, Pro Publico Bono. Állam- és Közigazgatás-tudományi Szemle, 1(2.):, 2–20.

h^ardin, Russel (2002): Bizalom, Szociológiai Figyelő, 1–2. sz., 5.

J^áVor Benedek–B^eke Zsolt (2013): Résztvevők és apatikusak. Adalékok a társadalmi részvétel helyzetéhez Magyarországon, Politikatudományi Szemle, XXII(4): 59–89.

k^oVács Zoltán (2005): A városrehabilitáció eredményei és korlátai Budapesten, in e^Ge

-dy T. (szerk.): Városrehabilitáció és társadalom, Budapest, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 159–174.

l^uhmann, Niklas (1988): Familiarity, Confidence, Trust: Problems and Alternatives, in G^amBetta, Diego (ed.) Trust. Making and Breaking Cooperative Relations, New York, Basil Blackwell, 90–102.

l^eVenthal, G. (1980): What should be done with equity theory? New approaches to the study of fairness in social relationships, in G^erGen, K. J., M. S. G^reenBerG and H. J.

W^illis eds. Social Exchange: Advances in Theory and Research, New York, Plenum, 61–83.

m^achura, Stefan (1998): Introduction: Procedural Justice, Law and Policy, Law and Policy, 20(1).

m^álik József Zoltán (2015): Mechanizmusokon alapuló módszertani mozgalom a társa-dalomtudományokban, Politikatudományi Szemle, XXIII(4): 117–135.

m^urPhy, Kristina (2005): Regulating More Effectively: The Relationship between Pro-cedural Justice, Legitimacy, and Tax Non-compliance, Journal of Law and Society, 32(4): 562–-589.

r^ose-a^ckerman, Susan (2001): Trust, Honesty, and Corruption: Reflection on the Sta-te-Building Process, European Journal of Sociology, 42(3): 526–570.

s^chuchmann Júlia et al. (2006): Szükség van-e Józsefvárosban rehabilitációra? A VIII.

kerületi lakásállomány mennyiségi és minőségi jellegzetességei 1993–2005 között, Tér és Társadalom, 20(1): 137–145.

s^kidmore, P.–B^ound, K.–l^oWnsBrouGh, H. (2006): Community participation: Who be-nefits? York, Joseph Rowntree Foundation.

s^toker, G. (2007): New Localism, Participation and Networked Community Governance, Manchester, University of Manchester.

s^zaBó I. László (2014): Az intézményi, szervezeti bizalom helyzete Magyarországon 2014 elején, Nemzet és Biztonság, 3.: 119–142.

s^zaBó Tünde (2005): Krízisterületek, szociális városrehabilitáció – modellkísérletek Bu-dapesten, in k^ondor Attila Csaba–e^Gedy Tamás (szerk) Városfejlődés és

városreha-bilitáció. Budapesti és lipcsei tapasztalatok, Budapest, Magyar Földrajzi Társaság, 87–100.

s^ztomPka, Piotr (1999): Trust: A sociological theory, Cambridge, Cambridge University Press.

t^áBori Zoltán (2009): Magdolna negyed, Budapest, Osiris.

t^omay Kyra (2006): Slumosodás és városrehabilitáció Budapesten, Tér és Társadalom, 20(1): 93–107.

t^óth János (2014): A fogolydilemma kiterjesztése, Magyar Tudomány, 1. http://www.ma-tud.iif.hu/2014/01/14.htm Letöltve: 2014. december 29.

t^yler, Tom R. (1990): Why People Obey the Law: Procedural Justice, Legitimacy, and Compliance, New Haven, Yale University Press.

t^yler, Tom R. (2001): Public Trust and Confidence in Legal Authorities: What Do Ma-jority and Minority Group MembersWant from the Law and Legal Institutions?, Be-havioral Sciences – the Law, 19(2): 215–235.

t^yler, Tom R. (2003): Procedural Justice, Legitimacy, and the Effective Rule of Law, in M. t^onry (ed.) Crime and Justice: A Review of the Research, Chicago, Chicago University Press, 283–357.

t^yler, Tom R. (2011): Why People Cooperate. The Role of Social Motivations, Princeton, Princeton University Press.

u^slaner, Eric M. (2000): Producing and Consuming Trust, Political Science Quarterly, 115(4): 569–590.

W^arren, Mark E. (ed.) (1999): Democracy and Trust, Cambridge, Cambridge University Press.

W^einer, Bernard (2006): Social Motivation, Justice and Moral Emotions. An Attributio-nal Approach, Mahwah, NJ–London, Lawrence Erlbaum Associates.

z^merli, Sonja–n^eWton, Ken (2008): Social trust and attitudes toward democracy, Public Opinion Quarterly, 72(4): 706–724.

z^merli, Sonja–h^ooGhe, Marc eds. (2011): Political Trust. Why Context Matters, ECPR Press.

Források

Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. (2004): Józsefváros – 15 éves kerületfejlesztési stratégia, Budapest

Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. (2005): Józsefváros Magdol-na-negyed Szociális Városrehabilitáció Program (2005–2008), Budapest

Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. (2006): Magdolna-negyed Szo-ciális Városrehabilitációs Modellkísérleti Program első éves jelentése, Budapest

158