Interjúfonal a kerületi polgárok megkérdezéséhez
Bemutatkozó szöveg: XY vagyok, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem x. éves hallgató-ja. Az egyetemen a társadalmi részvétel szerepéről is tanulunk, és ezzel a témával kapcso-latban szeretném kérni az Ön segítségét egy beszélgetés erejéig. Szeretném megismerni az Ön véleményét a társadalmi részvétel hazai helyzetével kapcsolatban, elsősorban a Magdolna-negyed rekonstrukciója során szerzett tapasztalatai alapján.
Interjú kérdések:
– Mi a foglalkozása (szakmája, végzettsége)? Hol dolgozik jelenleg? Mióta dolgo-zik a jelenlegi munkahelyén? (Esetleg – Mióta nyugdíjas? Milyen okok miatt nem dolgozik jelenleg?) Részt vesz-e valamilyen civil szervezet munkájában? Melyi-kében, mióta? Mennyi időt szán az ilyen aktivitásra?
– Mit tud a Magdolna-negyed rekonstrukciójával összefüggésben zajlott állam-polgári konzultációs folyamatról? Hogyan értesült róla? Hogyan került bele?
(Cél: Idézze fel az emlékeit, helyezkedjen bele az akkori helyzetbe. Fontos lehet, hogy milyen szavak, kifejezések jutnak először eszébe, pl. pozitív vagy negatív töltetű. Fon-tos, hogy ki biztatta, honnan értesült róla, miért döntött úgy, hogy ez számára fontos.) – Milyen lépésekre, eseményekre emlékszik ebből a folyamatból? Mikor indult?
Kik voltak a legfontosabb szereplők? Miben vett Ön pontosan részt? (Cél: kro-nologikusan mesélje el, amire emlékszik a folyamatból és a saját tevékenységéből.
Kik voltak a kulcsszereplők? Nevek is fontosak, de a pozíció (pl. önkormányzat vagy civil) méginkább. Pontosan hányszor ment, hova ment, mit csinált? Egyedül volt, vagy másokkal? Rábeszélték, vagy ő beszélt rá másokat a részvételre?)
– Idézzen fel egy-két emlékezetes pillanatot, ami számára fontos volt: például, mert valami izgalmas, jó történt (mondjuk egy érdekes vita, vagy a részvételi folyamat új eredményt hozott), vagy éppen ellenkezőleg, amikor kiábrándult, csalódott! Mitől jó (vagy rossz) az adott történés? (Cél: a kitüntetett pillanat re-konstruálása, ami feltehetően visszamenőleg is erőteljesen befolyásolja a dolgok szubjektív megítélését – ha hihetünk a Nobel-díjas Daniel Kahnemann-nak. Ugyanő mondja, hogy a kezdő és a befejező pillanat mindig fontosabb. Erre is rákérdezhe-tünk: hogy indult és hogy végződött számára ez a kaland?)
– Ő személy szerint miért vett részt ebben a folyamatban? Miért érezte úgy, hogy az adott ügyben fontos, vagy szükséges az aktív fellépés? Mi volt a célja, amikor belevágott az adott részvételi folyamatba? (Cél: letapogatni a motivációkat. El-sősorban azt megérteni, hogy valamilyen vélt vagy valós személyes érdekből vett-e ebben részt, avagy másért: a közügyért, esetleg a móka kedvéért, vagy valakinek a személyes kérésére?)
– Összességében hogyan értékeli utólag azt a konkrét folyamatot: sikeresnek vagy sikertelennek? Miért? (Cél: ne csak az értékelését tudjuk meg a projektről, hanem azt is, hogy mihez képest mérné ő a sikert. Milyen kritérium alapján mondja azt sikeresnek vagy sikertelennek?)
– Mit tapasztalt az ügyben érintett intézmények, szervezetek/hatóságok részéről?
Mennyire voltak készségesek, mennyiben segítették, támogatták, vagy éppen
akadályozták a civil/lakossági/állampolgári részvételt? Mennyiben tekintették partnernek az ügyben aktívan cselekedni kívánó állampolgárokat?
– Mi tette sikeressé vagy sikertelenné a folyamatot? A jelen lévő szereplők, vagy egyes fontos szereplők hiánya? Rossz/jó szervezés az önkormányzat részéről?
Az állampolgárok érdektelensége, vitaképtelensége, korlátoltsága, önzése – vagy éppen az érdeklődésük, elköteleződésük, nyitottságuk? (Cél: azonosítani, hogy mit várna el egy ilyen részvételi folyamattól és annak szereplőitől. Milyen ma-gatartást, eljárást? Miben csalódott, illetve mi volt jó ezekből? Nem feltétlenül kell direkten rákérdezni, de jó lenne azonosítani, hogy az eljárási méltányosság normái mennyire képezik az elvárásrendszer lényegi elemét.)
– A konkrét esettől némileg elvonatkoztatva, általában jó dolognak tartja az effé-le részvételi folyamatokat? Szükség effé-lenne ezekre, hasznosak ezek? Ha igen, mi-ért? Ha nem, miért nem?
Interjúfonal a civil szervetek tagjainak megkérdezéséhez
Bemutatkozó szöveg: XY vagyok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem x. éves hallgatója.
Az egyetemen a társadalmi részvétel szerepéről is tanulunk, és ezzel a témával kapcso-latban szeretném kérni az Ön segítségét egy beszélgetés erejéig. Szeretném megismerni az Ön véleményét a társadalmi részvétel hazai helyzetével kapcsolatban, elsősorban a Magdolna-negyed rekonstrukciója során szerzett tapasztalatai alapján.
Interjú kérdések:
– Mi az Ön civil szervezetének legfontosabb tevékenységi köre? Mióta vesz részt szervezete tevékenységében? Mi a pontos pozíciója? Milyen feladatai vannak?
Mennyi időt vesz ez igénybe heti/napi szinten? Mi a végzettsége, szakmája? Ha az elmúlt időszakban eljött a szervezettől, bekapcsolódott-e egy másik civil szervezet munkájába? („Bemelegítő” kérdések azért, hogy „oldott” beszélgetés alakuljon ki; megismerjük az interjúalany és a szervezete tevékenységét.)
– Fel tudja-e idézni, hogy annak idején miért kapcsolódott be az adott civil szer-vezet tevékenységébe? Mi motiválta, mi ösztönözte a civil aktivitásra? Mi mo-tiválta, mi ösztönözte, hogy pont az adott tevékenységi kört, illetve az azzal foglalkozó szereplők sorából éppen az adott szervezetet válassza? (Cél, hogy az interjúalany valamiként megindokolja saját választását, illetve, hogy kiderüljenek a civil szervezeti munka vállalása mögött meghúzódó motivációk).
– Hogyan emlékszik a Magdolna-negyed szociális városrehabilitációs program elindulására? Az Ön civil szervezete mikor, a folyamat melyik pontján kap-csolódott be a munkálatokba? Mi volt a szervezetük célja, mit akartak elérni és milyen elvárásokat fogalmaztak meg saját tevékenységükkel kapcsolatban?
(Cél: Idézze fel az emlékeit, helyezkedjen bele az akkori helyzetbe. Fontos lehet, hogy milyen szavak, kifejezések jutnak először eszébe, pl. pozitív vagy negatív töl-tetű. További cél, hogy kiderüljön, miként látja szervezete motivációit, hogyan tudja meghatározni, mit akartak elérni, miért is kerültek bele a programba.)
– Milyen lépésekre, eseményekre emlékszik a szociális városrehabilitációs prog-ram kapcsán zajlott konzultációs és részvételi a folyamatból? Mikor indult?
160
Kik voltak a legfontosabb szereplők? Milyen tevékenységet végzett az Ön szer-vezete? Miben vett Ön pontosan részt? Mennyiben és milyen módon kapcsoló-dott az Ön feladatához a társadalmi részvétel valamilyen formája? (Cél: krono-logikusan mesélje el, amire emlékszik a folyamatból és a saját tevékenységéből. Kik voltak a kulcsszereplők? Nevek is fontosak, de a pozíció (pl. önkormányzat vagy civil) még inkább. Pontosan mit csinált? Kikkel találkozott, kikkel működött együtt?
Mennyire állt kapcsolatban a kerületi lakosokkal? Milyen volt ez a kapcsolat?) – Idézzen fel egy-két emlékezetes pillanatot, ami az Ön számára fontos volt:
pél-dául, mert valami izgalmas, jó történt (mondjuk egy érdekes vita, vagy a rész-vételi folyamat új eredményt hozott), vagy éppen ellenkezőleg, amikor kiábrán-dult, csalódott! Mitől volt jó (vagy rossz) az adott történés? (Cél: a kitüntetett pillanat rekonstruálása, ami feltehetően visszamenőleg is erőteljesen befolyásolja a dolgok szubjektív megítélését. Rákérdezhetünk akár arra is, hogy indult és hogy végződött számára ez a kaland?)
– Összességében hogyan értékeli utólag azt a konkrét folyamatot: sikeresnek vagy sikertelennek? Miért? (Cél: ne csak az értékelését tudjuk meg a projektről, hanem azt is, hogy mihez képest mérné ő a sikert. Milyen kritérium alapján mondja azt sikeresnek vagy sikertelennek?)
– Tapasztalatai szerint végső soron mennyire volt könnyű (vagy nehéz) az állam-polgárok bevonása? Ön szerint mi motiválta azokat a kerületi lakosokat, akik végül részt vettek a folyamatokat? (Cél, hogy kiderüljön, tapasztalatai szerint mi-lyen valódi motivációk húzódtak meg a részvételi aktivitás hátterében.)
– Ön szerint az ügyben érintett intézmények, szervezetek és cégek mennyire vol-tak készségesek, mennyiben segítették, támogatták, vagy éppen akadályozták a civil/lakossági/állampolgári részvételt? Mennyiben tekintették partnernek az ügyben aktívan cselekedni kívánó állampolgárokat? (Cél, hogy a közreműködő szervek és intézmények szerepét általában értékelje, és hogy esetleg kitérjen a mél-tányos működés kérdésére.)
– Mi tette sikeressé vagy sikertelenné a folyamatot? A jelen lévő szereplők vagy egyes fontos szereplők hiánya? Rossz/jó szervezés az önkormányzat részéről?
Az állampolgárok érdektelensége, vitaképtelensége, korlátoltsága, önzése – vagy éppen az érdeklődésük, elköteleződésük, nyitottságuk? (Cél: azonosítani, hogy mit várna el egy ilyen részvételi folyamattól és annak szereplőitől. Milyen ma-gatartást, eljárást? Miben csalódott, illetve mi volt jó ezekből? Nem feltétlenül kell direkten rákérdezni, de jó lenne azonosítani, hogy az eljárási méltányosság normái mennyire képezik az elvárásrendszer lényegi elemét.)
– Mit gondol, az Ön civil szervezete mennyiben tudott hozzájárulni a társadalmi részvétel sikeressé tételéhez? (Cél: az önvizsgálat, a saját szervezet által betöltött szerep tárgyilagos megítélése.)
– A konkrét esettől némileg elvonatkoztatva, általában jó dolognak tartja az effé-le részvételi folyamatokat? Szükség effé-lenne ezekre, hasznosak ezek? Ha igen, mi-ért? Ha nem, miért nem?
Interjúfonal az önkormányzat, illetve a Rév8 munkatársainak megkérdezéséhez
Bemutatkozó szöveg: XY vagyok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem x. éves hallgatója.
Az egyetemen a társadalmi részvétel szerepéről is tanulunk, és ezzel a témával kapcso-latban szeretném kérni az Ön segítségét egy beszélgetés erejéig. Szeretném megismerni az Ön véleményét a társadalmi részvétel hazai helyzetével kapcsolatban, elsősorban a Magdolna-negyed rekonstrukciója során szerzett tapasztalatai alapján.
Interjú kérdések:
– Mióta dolgozik a szervezetnél/cégnél? Mi a pontos pozíciója? Milyen feladatai vannak? Mi a végzettsége, szakmája? Ha az elmúlt időszakban eljött a szerve-zettől/cégtől, mit csinál jelenleg? („Bemelegítő” kérdések azért, hogy „oldott” be-szélgetés alakuljon ki; megismerjük az interjúalany és a szervezete/cége munkáját.) – Hogyan emlékszik a Magdolna-negyed szociális városrehabilitációs program
elindulására? Milyen viták előzték meg, milyen nehézségek merültek fel az elindítása kapcsán? Ön mikor, a folyamat melyik pontján kapcsolódott be a munkálatokba? (Cél: Idézze fel az emlékeit, helyezkedjen bele az akkori helyzetbe.
Fontos lehet, hogy milyen szavak, kifejezések jutnak először eszébe, pl. pozitív vagy negatív töltetű.)
– Fel tudja-e idézni, kitől, kiktől származott az ötlet, hogy a programmal kap-csolatban állampolgári konzultációs folyamatra, illetve másfajta társadalmi részvételre is sor kerüljön? Az Ön emlékei/véleménye szerint az ötlet kidolgo-zói milyen cél(ok) megvalósulását várták a lakosság bevonásától, a társadalmi részvételtől? (Cél: Idézze fel az emlékeit, helyezkedjen bele az akkori helyzetbe.
További cél, hogy tisztázódjon az ötletgazdák személye és az interjúalany viszonya ezekhez a személyekhez, illetve, hogy valamit megtudjunk az előzetes célokról és várakozásokról.)
– Ön mit gondolt legelőször az állampolgári konzultáció, illetve a társadalmi részvétel ötletéről? Milyen előnyeit, és milyen hátrányait tudta akkor, a prog-ram elindításakor elképzelni a folyamatnak? Eleinte mennyire gondolta köny-nyűnek vagy nehéznek a lakosság bevonását? Hogyan ítélte meg kezdetben, mi-vel lehet majd motiválni a kerületi lakosokat a részvételre? (Cél: Idézze fel saját előzetes viszonyulását a részvétel ötletéhez. További cél, hogy nagyjából kiderüljön, mit gondolt kezdetben (általában) a társadalmi részvétel előnyeiről és hátrányairól.
Szintén cél, hogy tisztázódjon, mit gondolt előzetesen a lakosság társadalmi részvé-tellel kapcsolatos motivációiról.)
– Milyen lépésekre, eseményekre emlékszik a szociális városrehabilitációs prog-ram kapcsán zajlott konzultációs és részvételi a folyamatból? Mikor indult?
Kik voltak a legfontosabb szereplők? Miben vett Ön pontosan részt? Mennyi-ben és milyen módon kapcsolódott az Ön feladatához a társadalmi részvétel valamilyen formája? (Cél: kronologikusan mesélje el, amire emlékszik a folyamat-ból és a saját tevékenységéből. Kik voltak a kulcsszereplők? Nevek is fontosak, de a pozíció (pl. önkormányzat vagy civil) méginkább. Pontosan mit csinált? Kikkel találkozott, kikkel működött együtt? Mennyire állt kapcsolatban a kerületi lakosok-kal? Milyen volt ez a kapcsolat?)
162
– Idézzen fel egy-két emlékezetes pillanatot, ami számára fontos volt: például, mert valami izgalmas, jó történt (mondjuk egy érdekes vita, vagy a részvételi folyamat új eredményt hozott), vagy éppen ellenkezőleg, amikor kiábrándult, csalódott! Mitől volt jó (vagy rossz) az adott történés? (Cél: a kitüntetett pillanat rekonstruálása, ami feltehetően visszamenőleg is erőteljesen befolyásolja a dolgok szubjektív megítélését. Rákérdezhetünk akár arra is, hogy indult és hogy végződött számára ez a kaland?)
– Összességében hogyan értékeli utólag azt a konkrét folyamatot: sikeresnek vagy sikertelennek? Miért? (Cél: ne csak az értékelését tudjuk meg a projektről, hanem azt is, hogy mihez képest mérné ő a sikert. Milyen kritérium alapján mondja azt sikeresnek vagy sikertelennek?)
– Tapasztalatai szerint végső soron mennyire volt könnyű vagy nehéz az állam-polgárok bevonása? Ön szerint mi motiválta azokat a kerületi lakosokat, akik végül részt vettek a folyamatokat? (Cél, hogy kiderüljön, mennyire igazolódtak be az előzetes várakozásai, illetve, hogy tisztázódjon, tapasztalatai szerint milyen valódi motivációk húzódtak meg a részvételi aktivitás hátterében.)
– Ön szerint az ügyben érintett intézmények, szervezetek/cégek mennyire vol-tak készségesek, mennyiben segítették, támogatták, vagy éppen akadályozták a civil/lakossági/állampolgári részvételt? Mennyiben tekintették partnernek az ügyben aktívan cselekedni kívánó állampolgárokat? (Cél, hogy a saját szervezet/
cég, illetve más intézmények szerepét (is) értékelje, hogy esetleg kitérjen a méltá-nyos működés kérdésére. Akár önkritikát is gyakorolhat.)
– Mi tette sikeressé vagy sikertelenné a folyamatot? A jelen lévő szereplők vagy egyes fontos szereplők hiánya? Rossz/jó szervezés az önkormányzat részéről?
Az állampolgárok érdektelensége, vitaképtelensége, korlátoltsága, önzése – vagy éppen az érdeklődésük, elköteleződésük, nyitottságuk? (Cél: azonosítani, hogy mit várna el egy ilyen részvételi folyamattól és annak szereplőitől. Milyen ma-gatartást, eljárást? Miben csalódott, illetve mi volt jó ezekből? Nem feltétlenül kell direkten rákérdezni, de jó lenne azonosítani, hogy az eljárási méltányosság normái mennyire képezik az elvárásrendszer lényegi elemét.)
– A konkrét esettől némileg elvonatkoztatva, általában jó dolognak tartja az effé-le részvételi folyamatokat? Szükség effé-lenne ezekre, hasznosak ezek? Ha igen, mi-ért? Ha nem, miért nem?