2010 nyarán a Fidesz kétharmados parlamenti támogatás birtokában nekilátott a média-szabályozás radikális átalakításának. A jogszabályi környezet és a médiapiac ellenőrzését ellátó szervezeti struktúra megváltozott: hatályon kívül helyezték az 1986-ból és 1996-ból származó korábbi szabályozást, illetve megszűnt az 1997 óta működő Országos Rádió és Televízió Testület, s a média területének legfontosabb hatósági feladatait a Médiatanács néven felállított új egység vette át. Az új irányt heves vita fogadta. A Médiatanács saj-tófelügyelettel kapcsolatos jogkörét, a tanácstagok jelölésének és választásának menetét nemcsak a parlamenti ellenzék, hanem újságírók, lapkiadók, szakmai- és jogvédő szerve-zetek, alkotmányjogászok és médiakutatók is élesen kritizálták. Nem csituló támadások közepette a Médiatanács 2010. október 11-én megkezdte működését, s bár Koltay András tanácstag bizalmat kért az új intézménynek,1 a Médiatanács a későbbiekben sem volt
1 koltay András: Válasz Polyák Gábor nyílt levelére, jogiforum.hu, 2010. december 22.
képes kiegyensúlyozott képet kialakítani magáról. Tevékenységének megítélésében egy-másnak teljesen ellentmondó értékelések születtek; míg a sajtószakma egy csoportja sze-rint működése tisztességtelen,2 kudarcos3 és alkotmányellenes,4 mások támogatásukról biztosítják és elégedettségüket fejezik ki.5 Látható, hogy az új médiatörvények, s benne a Médiatanács a sajtószakma egy része számára teljesen elfogadhatatlan. Míg a kormány-párt, a Médiatanács tagjai, illetve a szakma másik része a kritikák túlnyomó többségét elutasítja, és kiáll az új szisztéma mellett (vö. Bayer 2011, Polyák–Majtényi 2011, Koltay–
Nyakas 2012, Szabó 2014).
Mindezek figyelembevételével dolgoztam ki a feltárás fő kérdéseit, melyek így hangoz-nak:
Látható-e bármiféle nyoma annak, hogy a sajtó- és reklámszakma a Médiatanácshoz való viszonya alapján bizalmat és bizalmatlanságot mutató körökre osztható?
Látható-e bármiféle nyoma annak, hogy a Médiatanácsot támogatók bizalmát a célok-kal történő egyetértésük, illetve a méltányos intézményi működés percepciója táplálja?
Látható-e bármiféle nyoma annak, hogy a Médiatanáccsal szemben bizalmatlan szer-vezetek elsősorban az intézmény céljait és működésének méltányosságát vitatják?
A válaszokhoz kétlépcsős adatgyűjtésre6 támaszkodva igyekeztem közelebb jutni: elő-ször áttekintettem a magyar újságíró szervezetek honlapját, s kulcsszavas keresés után a 2010. június 11. és 2013. január 31. között megjelentetett, a Médiatanácsra vonatkozó álláspontjukat tartalmazó kommunikációs egységeket rögzítettem. A Médiatanács cél-jait, jogkörét, tagjainak megválasztási módját és lépéseit elfogadhatatlannak tartó intéz-ményeket bizalmatlan stakeholderként kategorizáltam. Bizalmat mutató stakeholdernek pedig azokat minősítettem, akik nyilvánosan kiálltak a Médiatanács mellett és/vagy köz-reműködnek a Médiatanács jogalkalmazó tevékenységének, vagyis a társszabályozás7 rendszerének megvalósításában. Az adatgyűjtés első fázisának összefoglalását az 1. és 2.
számú táblázat tartalmazza.8
Az adatgyűjtés következő fázisában arról gyűjtöttem információkat, hogy az általam besorolt sajtószakmai szervezetek a Médiatanácshoz fűződő viszonyukat elbeszélik-e a bizalom vagy a bizalmatlanság fogalmaival. Különösképpen kíváncsi voltam, hogy vajon támogatásukat vagy egyet nem értésüket összefüggésbe hozzák-e a Médiatanács céljá-val és eljárásainak minőségével. Mindezek kitapogatására 2013 tavaszán hét strukturált, egyenként 45-60 perc hosszúságú szakértői interjút bonyolítottam le.
2 Eltérő hullámhosszon, nepszava.hu, 2012. augusztus 17.
3 Kudarc – a médiatörvények alkalmazásának tapasztalatai, mertek.hvg.hu, 2012. november 25.
4 Küldj slamet az AB-nak, atlatszooktatas.cink.hu, 2013. július 5.
5 „Ahol a szabadság a rend” című konferencia. Szervező: Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége, idő-pont: 2011. március 15. Helyszín: Budapest, Uránia mozi.
6 Az adatgyűjtésben Zentai Lili segédkezett. Munkáját ezúton köszönöm!
7 A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény alapján önszabályozó szakmai szervezetekkel közigazgatási szerződést köthet, amely alapján a szakmai szervezet által javasolt és a Médiatanács által elfogadott etikai kódex, illetve előzetes és kiegészítő konflik-tusrendezési mechanizmusok a hivatalos médiaigazgatás részévé válnak. A Médiatanács tehát bizonyos ügyekben hatósági feladatokat enged át a szakmai szervezetnek, s anyagi támogatást is biztosít ehhez, ám fenntartja a folyamatos ellenőrzés jogát és a meghozott döntéseket felülírhatja.
8 A Független Újságírók Szövetsége és a Protestáns Újságírók Szövetsége által fenntartott honlapokon nem találtunk Médiatanácsra vonatkozó bejegyzést.
194
1. számú táblázat. A szervezetek honlapján feltüntetett álláspontok alapján a Médiatanácsot támogató sajtószakmai stakeholderek Bizalmat mutató stakeholder Társszabályozásban részt veszTársszabályozásban nem vesz részt SzervezetMédiatanács céljának, létrejöttének, jogkörének, működésének említéseForrásSzervezetMédiatanács céljának, létrejöttének, jogkörének, működésének említéseForrás Pozitív (db)Semleges (db)Negatív (db)Pozitív (db)Semleges (db)Negatív (db) Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE)340mte.blog.huMagyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (MEÚSZ)9
300meusz.hu Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT)110ort.hu Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE)030mle.org.huMagyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ)10110makusz.hu Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME)210memeinfo.hu 2. számú táblázat. A szervezetek honlapján feltüntetett álláspontok alapján a Médiatanácsot nem támogató sajtószakmai stakeholderek. Bizalmatlan stakeholder Szervezet Médiatanács céljának, létrejöttének, jogkörének, működésének említéseForrás Pozitív (db)Semleges (db)Negatív (db) Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ)0314muosz.hu Főszerkesztők Fóruma 004foszerkesztokforuma.org Tiszta Kezek Mozgalom001ehsegsztrajk.blog.hu 9 Gazsó L. Ferenc a MEÚSZ elnöke és az MTVA vezérigazgató-helyettese volt az adatfelvétel időpontjában. 10Gebauer Szabolcs a MAKÚSZ főtitkára és a Duna Televízió Zrt. Kulturális és Filmműsorok Főszerkesztőségének producer-szerkesztője volt az adatfelvétel időpont- jában.
Az interjúalanyok kiválasztása az alábbi logikát követte. Mivel az Intézményi bizalom és közpolitikai eredményesség Magyarországon című kutatási projekt teoretikus kere-tében a részvétel a bizalom megteremtésének, illetve fenntartásának kulcsa, először a médiaigazgatásban társszabályozási szerződéssel közreműködő szervezetek képviselőit kerestem meg. Esetükben megpróbáltam kitapogatni, hogy részvételükben a bizalom mi-lyen szerepet játszik. A társszabályozásban nem érintett sajtószakmai szervezetek közül a Médiatanácsot intenzíven és erőteljesen kritizáló Magyar Újságírók Országos Szövet-ségét, illetve a társszabályozást ellenző Főszerkesztők Fórumát vontam be a feltárásba.
A Médiatanács mellett kiállókat a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége képviselte.
Az interjúk részleteit a 3. számú táblázat foglalja össze.
3. táblázat. A kutatáshoz készült interjúk
Sajtószakmai szervezetek képviselőjével lebonyolított interjúk adatai.11
Időpont Szervezet Interjúalany
2013. március 12. Magyar Újságírók Országos Szövetsége Enyedi Nagy Mihály 2013. március 21. Magyar Katolikus Újságírók Országos Szövetsége Szikora József 2013. március 27. Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete Gerényi Gábor
2013. március 28. Főszerkesztők Fóruma Weyer Balázs
2013. április 23. Önszabályzó Reklámtestület Fazekas Ildikó
2013. április 25. Magyar Lapkiadók Egyesülete Kovács Tibor
2013. június 24. Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete Kovács Krisztián
Eredmények
Az interjúalanyok megerősítették, hogy a Médiatanács, és tágabb értelemben az új ma-gyar médiaszabályozás megosztotta a hazai sajtó- és reklámszakmát. Ennek okairól kü-lönböző vélekedéseket tártak elénk: a bizalmat és a bizalmatlanságot pártpolitikai szim-pátiával, etikai kérdésekkel, illetve a hatósági tartalomszabályozás gyakorlatában szerzett tapasztalatokkal is összekötötték.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ, a Magyar Katolikus Újság-írók Szövetségének (MAKÚSZ) és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) képviselőivel történt beszélgetés során világossá vált, hogy az újságíró szerve-zetek egymást politikai szempontok alapján is megkülönböztetik. Míg a Médiatanácsot elfogadhatatlannak tartó MÚOSZ elnökségi tagja (Enyedi Nagy Mihály) a támogatók újságírói hitvallását kérdőjelezte meg, s viselkedésüket a Fidesz iránti lojalitásukkal ma-gyarázta, addig Szikora József (MAKÚSZ) és Gergényi Gábor (MTE) a MÚOSZ bizal-matlanságának egyik tényezőjeként a jobboldali politikusokkal és politikával szembeni averzióját tartotta. Ám a politikai szimpátiát pozitíve egyik interjúalany sem említette: a
11 Ezúton köszönöm az interjúalanyok szíves közreműködését. A feltárás során interjút folytattam Koltay And-rással, a Médiatanács tanácsnokával. A vizsgálat fókuszát azonban a feltárás későbbi fázisában szűkítenem kellett, így az interjú tanulságait jelen tanulmányba nem tudtam beépíteni. Köszönöm Koltay Andrásnak, hogy rendelkezésre állt.
196
bizalom tényezőjeként a jogalkotókkal nyíltan vállalt politikai közösséget senki sem vál-lalta. A katolikus újságírókat tömörítő szervezet elnöke, Szikora József tett ugyan utalást a MAKÚSZ és az Orbán-kormány alapértékei közötti hasonlóságra, de ezt nem azono-sította a Médiatanács automatikus és feltétlen támogatásával. A bizalmatlanság és a po-litikai antipátia összefüggései esetünkben tehát a másikra szervezet véleményére, illetve viselkedésének meghatározó elemére vonatkozó percepcióként mutatkoztak, saját attitűd-re adott magyarázatként az interjúalanyok ezt az aspektust nem fogadták el.A Reklám-testület és az Elektronikus Műsorszolgáltatók képviselői a hatósági tartalomszabályozás keretei közé újonnan bevont sajtószakmai körök felől érezték az erős bizalmatlanságot.
Való igaz, a hatósági tartalomszabályozás a sajtószakma egy része – nyomtatott és online médiatermékek munkatársai – számára újdonság volt. Míg 2010 előtt az Országos Rádió és Televízió Testület csak az elektronikus média felett gyakorolt felügyeletet, addig 2010 után megteremtődött a lehetőség arra, hogy a Médiatanács a nyomtatott sajtó és az inter-netes médiumok tartalmait vizsgálja. Mivel a sajtószakmai szervezetek politikai szim pá-tiá ról – önbevallás híján – nincs elérhető információ, a feltárásban a hatósági tartalomsza-bályozással együtt élő és mindezt újonnan elfogadni kényszerülő stakeholderek közötti különbségekre koncentráltam. Nézzük először a jogszabályi hatókörbe újonnan bevont újságírókat tömörítő szervezetek álláspontját a Médiatanács céljairól és működéséről!