4. Anyag és módszer
4.3. A kísérletek módszere
4.3.1. A vizsgált fitotechnikai műveletek, a kísérlet beállításának körülményei 44
A kísérletbe vont ernyőművelésű ültetvényeken a rügy- és fürtterhelést azonos szintre állítottuk be, átlagosan 10 - 13 rügy/tőkére. A középmagas kordon művelésű 'Olaszrizling' fajtán a Georgikon Tanüzem Kht. végezte a metszést egységesen. A rügyterhelés itt azonban jóval magasabb volt, amit egy művelésmód változás is tetézett. A fajtákon végzett fitotechnikai műveletek az 5. táblázat tartalmazza.
5. táblázat: A fajtákon alkalmazott fitotechnikai műveletek (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2005 – 2007)
Kezelés Szüret
Fajta Év
F. ritk.
5 Brixo
F. ritk.
10 Brixo
F. kurt.
10 Brixo D.M.R. Normál D.M.R
Töppesztés (nap)
2005
VIII. 31
X. 13
Olaszrizling
2006 VIII. 21 IX. 06
X. 23
2006
VIII. 19
IX. 17 IX. 27 IX. 29. 12Pinot
blanc 2007
VIII. 15
IX. 15 IX. 23 IX. 26 112006
VIII. 18
IX. 14 IX. 22 IX. 24. 10Chardonnay
2007
VIII. 13
IX. 08 IX. 16 IX. 18 10Rajnai 2006
VIII. 24
IX. 16 IX. 26 IX. 28. 12rizling 2007
VIII. 18
IX. 13 IX. 22 IX. 25 122005
VIII. 20 VIII. 20
IX. 25
2006
VIII. 24
IX. 23 X. 01 X. 03 11Pinot noir
2007
VIII. 17
IX. 18 IX. 27 IX. 30 122005
IX. 01
X. 12
2006
IX. 04 IX. 04
X. 17
Cabernet sauvignon
2007
VIII. 31 VIII. 31
X. 14
A kísérleteket véletlen blokk elrendezésben, 3 illetve 4 ismétlésben állítottuk be. Az ültetvények üzemi ültetvények voltak, az agro- és fitotechnikai műveletek valamint a növényvédelmi munkák ideje, gyakorisága az üzemi technológia alapján történt. Magába foglalta a metszést, ikertelenítést, törzstisztítást, hajtásbefűzéseket, csonkázásokat és vörösbort adó szőlőfajták esetén kismértékű lelevelezést is. Évjáratokon, fajtákon belül a technológia egységes volt.
Az elvégzendő speciális fitotechnikai műveletek idejének meghatározása céljából érésdinamikai vizsgálatokat végeztünk. A fürtválogatást a termés 5, illetve 10 Brixo-os cukortartalmánál végeztük el. A hazai (KOZMA 1991) és nemzetközi (DARNE és GLORIES 1987) irodalmi ajánlások alapján, hajtásonként az alsó fürtöt tartottuk célszerűnek meghagyni. A fürtfelezés a termés 10 Brixo-os cukortartalmánál történt. A másodéves vesszőátvágást a várható szüret előtt 10 – 12 nappal végeztük el.
2005-ben Cserszegtomajon 'Olaszrizling', Szóládon 'Cabernet sauvignon' és 'Pinot noir' szőlőfajtákon állítottunk be kísérleteket. Ebben az évben a 10 Brixo-nál végzett fürtritkítás és fürtfelezés hatásait vizsgáltuk. A tömött fürtű 'Pinot noiron' nagyon rossz eredményeket kaptunk. Az ilyen késői beavatkozás jelentősen rontotta a termés egészségi állapotán, nagyon magas volt a fürtök alsó részén a Botritys cinerea fertőzöttség aránya. 2006-ban elvetettük a fürtfelezés alkalmazását ezen és a korábban tervezett kompakt, tömött fürtű fehérbort adó szőlőfajtákon. A jóval lazább fürtű 'Cabernet sauvignonon' teszteltük a beavatkozás hatékonyságát. Ebben az évben a köröshegyi
ültetvényben a 'Pinot blanc', 'Chardonnay' és 'Rajnai rizling' fajtákon vizsgáltuk a fürtitkítás és a másodéves vesszőátvágás eredményességét. A 2006-os évben különböző időpontban végzett ritkítás hatásosságának tisztázása érdekében az 'Olaszrizlingen' kísérleteket állítottunk be. A 2007-es évjáratban a korábbi évben alkalmazott műveleteket vizsgáltuk a 2006. évben beállított tőkéken. Sajnos egy művelésmód váltás miatt az 'Olaszrizling' fajtát kénytelenek voltunk kivonni ebben az évben a kísérleteinkből.
A betakarítás előtt a felső, középső és alsó fürt harmadról mintákat gyűjtöttünk, ezeket tartósítottuk a további vizsgálatokig. A szüret elvégzése során rögzítöttük a tőkénkénti fürtszámot, valamint a tőkénkénti termés tömegét is. A leszüretelt szőlőt kis méretű szüretelő ládákba szedtük, majd még aznap Cserszegtomajra, a Pannon Egyetem Szőlészeti és Borászati Kísérleti Telepének pincéjébe szállítottuk, feldolgoztuk, borrá erjesztettük. A kísérleti borok feldolgozása a szőlészeti kezelésektől függetlenül azonos módszerrel történt. A feldolgozási technológia során az alkalmazott segédanyagokat a 6.
táblázat szemlélteti.
Bogyózás előtt a fehér szőlőt kéneztük, majd préselés után 18 órán keresztül ülepítettük a mustot. Ezután azonos nagyságú üvegballonokba töltve beoltottuk a mustokat. Az ülepítés és az erjesztés 10 - 12 oC-os pincehőmérsékleten történt. A fermentáció után a durva seprőről lefejtettük, kéneztük az újborokat, majd üvegballonokba töltve érleltük a szükséges vizsgálatokig.
6. táblázat: A feldolgozás során alkalmazott technológia, segédanyagok (Köröshegy, Cserszegtomaj, Szólád, 2006– 2007)
Fajta Cefre
kénezés Élesztő Tápsó Almasav-bontó
Héjon
erjesztés Bor kénezés Olaszrizling 50 mg/kg UvaFerm
CEG
3 x 10 g/hl
UvaVital
szabad kén.-re 30 mg/lPinot blanc 50 mg/kg OenoFerm PinoType
'07: 10 nap '06: 10 nap Cabernet
sauvignon 40 mg/kg Ceppo VP5 3 x 10 g/hl UvaVital
UvaFerm
MLD '07: 12 nap
30 mg/l-re szabad kén.-re
A vörös szőlő feldolgozás technológiája hasonló volt, mint a fehérbort adó szőlőké. Az erjesztés héjon, a kísérleti pincénél melegebb, 16 - 18 oC-os hőmérsékletű teremben történt. A törkölykalap bemerítése mechanikusan, a főerjedés végeztéig naponta négyszer, utánna kétszer történt. Az almasavbontó baktérium kultúra hozzáadása, az élesztővel történő beoltás után egy nappal történt, figyelembe véve a szőlőre adott kén mennyiségét. A fermentáció befejeztével préseltük a kierjedt cefrét, az újbort ülepítettük. A durva seprőről való elválasztás után kéneztük, és a soron következő vizsgálatokig üvegballonokban tároltuk. Az érlelés alatt minden kísérleti tételnél ügyeltünk a minimum 30 mg/l szabad kénessav szint biztosításáról.
4.3.2. Alkalmazott vizsgálati módszerek
• Mint azt korábban említettem a betakarítás előtt a felső, középső és alsó fürt harmadokról mintákat gyűjtöttünk. 2005-ben egy ismétlésben, 2006-ban 5 ismétlésben végeztük el a műveletet, ismétlésenként 5 tőke minden fürtjének 4 különböző oldalát mintáztuk meg. A begyűjtött bogyómintákat metanol-sósavas-aszkorbisav oldattal (NICKFARDJAM, 2004) védtük a káros enzim tevékenységek és oxidáció ellen. Santos Juice Extractor Typ 28. gyümölcscentrifugával homogenizáltuk az 1:1 arányú egész bogyókat és a metanol-sósav-aszkorbinsav oldat keveréket, majd Filtrak 288-as laboratóriumi szűrőpapírok segítségével felfogtuk a szürleteket, amiket 5 o C-on tároltunk a további vizsgálatokig.
• Termésmennyiség rögzítése: szüretkor minden tőke termését külön mértük 0,01 kg pontosságú EnergeoTeam mérleggel.
• Fürtszám rögzítés: a betakarításkor minden tőke fürtjének számlálása megtörtént.
• Fürtátlagtömeg: a lejegyzett tőke termésének tömege és a hozzá tartozó fürtszám hányadosa.
• A must cukortartalmának mérése: törésmutató alapján, ExTech RF 15 reftraktrométerrel.
• A must titrálható savtartalmának mérése: 0,1 n NaOH-dal történő titrálásos módszerrel.
• A borok alkoholtartalmának mérése: lepárlásos módszer (MSZ 9458-1972).
A borok rutinanalitikai mutatóinak mérése a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének Badacsonyi Laboratóriumában és a Varga Pincészet kft Badacsonyörsi Laboratóriumában kerültek elvégzésre.
• A bor cukortartalmának mérése: Rebelein módszerrel (MSZ 9479-1980).
• A bor titrálható savtartalmának mérése: indikátoros titrálással (MSZ 9472-1986).
• A borok extrakttartalmának mérése: piknométeres módszerrel (MSZ 9463-1985).
• A borok szabad és összes kénessavtartalmának meghatározása jodometriás titrálással (MSZ 9465-1985).
• A borok illósavtartalmát lepárlásos módszerrel (MSZ 9473- 1987) mértük.
• A bogyó- és szőlőminták előkészítése: a Klosterneuburgi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kémiai és Biológiai Laboratóriumában Varian™
Bond Elut C-18-as előkészítő szűrök és Baker spe-12G vákuumkamra segítségével WENDELIN (2007) útmutatása alapján.
• A bogyó- és borminták polifenol profiljának meghatározása:
Klosterneuburgban egy HP 1090 M, HP 9000 300 Workstation dióda detektor soros HPLC-vel VRHOSEK et al. (1997) módszere alapján történt.
• A bogyó- és borminták antocianin profiljának meghatározása: szintén egy HP 1090 M, HP 9000 300 Workstation dióda detektor soros HPLC-vel Klosterneuburgban, EDER et al. (1990) módszerével történt. A kapott koncentrációk malvidin-3-(O)-glükozidban (Extrasynthése) kifejezve kerültek közlésre.
• A bogyó- és borminták összespolifenol tartalmának mérése: Varian Carry 100 UV-Vis spektrofotométerrel SINGLETON és ROSSI (1969) módszerével. A kalibrációs egyenes elkészítése kávésavval (Sigma-Aldrich) történt.
• A bogyó- és borminták összes flavanoid tartalmának mérése: Varian Carry 100 UV-Vis spektrofotométerrel EDER et al. (2003) módszere alapján. A kalibrációs egyenes katechin (Sigma-Aldrich) segítségével történt.
• A kísérleti borok színintenzitása és tónusa: Varian Carry 100 UV-Vis spektrofotométerrel SUDRAUD (1958) módszerével.
• A borok organoleptikus értékelése: módosított százpontos bírálati rendszerben. Az ismérveket egyenlő súllyal vettük számításba. Az egyszer fejtett borok organoleptikus értékelését a szüretet követő év júniusában végeztük. 2007-ben 7, 2008-ban 9 okleveles borbíráló szakember bevonásával minősítettünk.