4. ANYAG ÉS MÓDSZER
4.5. A vizsgálatban szerepl ő bárányok adatainak gy ű jtése
4.5.1. Élősúlyok és elhullások vizsgálata választásig
Ezen vizsgálataimat szintén 2010. áprilisa és júliusa között végeztem el a Dörögdi Mező Kft. Halastói és Kapolcsi Állattenyésztő telepein. A vizsgálatban résztvevő 486 magyar és német merinó típusú anyának 627 báránya született.
A megszületett bárányokat genotípus szerint csoportosítottam. A vizsgált csoportok a következők voltak:
- fajtatiszta német húsmerinó (n = 126), - német húsmerinó x charollais F1 (n = 118), - magyar merinó x charollais F1 (n = 260), - magyar merinó (n = 123).
A bárányok születési súlyát digitális állatmérleggel (±0,01 kg-os pontossággal) egyedileg mértem (8. kép). A bárányok az anyajuhok vizsgálatainál megemlítve az ellést követően átlagosan 3 hetet töltöttek az istállóban, majd átkerültek a Kapolcsi Juhászati Telepre. Ott a bárányok az anyajuhokkal közösen, szakaszos legeltetésben voltak 45 napon keresztül. A vizsgálat során a bárányok semmiféle kiegészítő abraktakarmányt, vagy szénát nem kaptak. A bárányok így anyatejjel és legelőfűvel táplálkoztak.
A bárányok esetében egyedi súlymérlegelést (±0,01 kg-os pontossággal) végeztem a legelőre kihajtás előtt, valamint 45 nap múlva a legeltetés végeztével. A választás a legeltetési időszak végén történt, ezért a legeltetés végeztével mért súlyt tekintettem a választási súlynak.
A születéskor, a legeltetés kezdetén, valamint a választáskor mért súlyokat összehasonlítottam a bárányok genotípusa, ivara, születési típusa alapján. Születési típus szempontjából megkülönböztettem egyes és ikres bárányokat.
Munkám során az alábbi képlet segítségével kiszámítottam a nevelés alatti átlagos élőtömeg termelést is:
- Nevelés alatti átlagos élőtömegtermelés: (Választási súly, kg / Választási életkor, nap) x 1000.
A bárányelhullások vizsgálata során megállapítottam a genotípus, az ivar, valamint a születési típus hatását az elléskori, a legelőre kihajtásig és választásig történő elhullásokra. Az elléskori elhullások csoportjába azokat az egyedeket soroltam, amelyek a születést követően 3 napon belül elpusztultak. Az elhullások mennyiségét %-ban határoztam meg (elhullott egyedek száma/született egyedek számax100).
ANYAG ÉS MÓDSZER
___________________________________________________________________________
54 4.5.2. A vizsgált bárányok testméretfelvételezése
A vizsgált négy genotípusból 20-20 egyedet választottam ki véletlenszerűen testméretfelvételezés céljából. A 80 bárány mindegyike kosbárány volt, valamint ezen vizsgált bárányok csak egyes ellésből származtak.
A születés után közvetlenül (2 napon belül) felvettem a következő testméreteket tized centiméteres pontossággal:
- marmagasság, - farmagasság, - övméret, - törzshosszúság, - szárkörméret.
Marmagasság és farmagasság méréséhez mérőbotot használtam, míg övméret, törzshosszúság és szárkörméret esetében mérőszalagot alkalmaztam (8. kép).
A választáskor (45 napos legeltetés után) újra megmértem a vizsgált bárányok ugyanazon testméreteit mérőbottal és mérőszalaggal és kiszámoltam a két mérés közötti változást és annak %-os arányát. Ekkor 66 bárány méreteit vettem fel, 14 bárány (17,5 %) pusztult el választásig. A bárányok testméreteinek statisztikai kiértékelésénél egytényezős varianciaanalízissel a genotípus hatását vizsgáltam.
A testméretek mellett kiválasztottam az egymással anatómiailag összefüggő testrészek arányát jobban kifejező testalkati, testalakulási indexeket is (10. táblázat).
10. táblázat: Testarány indexek és számításuk
Testarány-index Számítás módja
Kvadratikussági index= marmagasság/törzshosszúság x 100 Röhrer-féle testtömegindex= testsúly/marmagasság x 100
Súlyindex= övméret/(marmagasságxszárkörméret)/marmagasság x 100 Túlnőttségi index= farmagasság/marmagasság x 100
Testindex= törzshosszúság/övméret x 100
Szerkezeti index= övméret2/marmagasság x 100
Forrás: Cabral és mtsai 2004; Druml és mtsai 2008
ANYAG ÉS MÓDSZER
___________________________________________________________________________
55 A testalkati (testarány) indexek alkalmazásának jelentősége, hogy tájékoztatnak az állat fejlettségéről, konstitúciós és termelési típusáról Mihók (2004), és jellemzik az egymással anatómiailag és részben fiziológiailag is összefüggő testméretek egymáshoz való viszonyát Horn (1973).
4.5.3. Vágással kapcsolatos vizsgálatok
Kísérletemhez az eddig vizsgálatban szereplő csoportok közül 40 kost - genotípusonként 10 egyedet - választottam ki véletlenszerűen.
A 40 kiválasztott bárány tartástechnológiája és takarmányozása a választásig az eddigiekben leírtak szerint történt.
A választást követően a bárányok átkerültek a Taliándörögdi Juhászati Telepre („hizlalda”), ahol szintén 45 napon keresztül hizlaltam őket. A 40 kosbárány a hizlaldában egymás melletti két 20-as csoportban, növekvő almos tartásban volt elhelyezve. A hizlaldában a bárányok ad libitum nevelő tápot, friss vizet és réti szénát kaptak. A táp esetében a bárányok az évtizedek óta használt ajkai Bartl-féle báránynevelő tápot kapták.
A Bartl-féle báránynevelő táp beltartalmi összetétele:
- szárazanyag: 86,652 %, - nyersfehérje: 15,878 %, - nyerszsír: 3,233 %, - nyersrost: 5,827 %, - nyershamu: 5,479 %, - keményítő: 41,063 %,
- lizin: 0,687 %, - methionin: 0,282 %
- treonin: 0,608 %, - triptofán: 0,184 %,
- Calcium: 1,078 %, - Nátrium: 0,207 %,
- Foszfor: 0,403 %, - Takarmány só: 0,432%,
- Cink: 100.000 mg/kg, - Vas: 40.900 mg/kg, - Mangán: 51.150 mg/kg, - Szelén: 0.419 mg/kg, - Cobalt: 1.050 mg/kg, - E-vitamin: 50.000 mg/kg.
(www.bartltakarmany.hu)
A hízlalás végén Hetesre, a Kapos-Ternero Kft. vágóhídjára szállítottam a bárányokat, ahol a vágás és minősítés megtörtént. Szállítás előtt és a vágóhídon egyaránt mérlegeltem az állatokat (rakodástól vágásig 4 óra telt el). A vágás során mértem a nyakalt törzs, a comb, az oldalas, a gerinc, a lapocka és a nyak súlyát. Ezek mellett egyedenként felvettem a gerezna, a fej és a lábvégek súlyát is.
ANYAG ÉS MÓDSZER
___________________________________________________________________________
56 A darabolást Ottó-módszer szerint végeztem (Mezőszentgyörgyi, 2000). A vágott test minősítése a S/EUROP minősítő rendszer alapján történt.
A vágott testek súlya alapján a bárányokat 2 csoportra osztottam. Külön értékeltem a 13 kg-ot meghaladó, illetve az azt el nem érő egyedeket. Amelyik bárány vágott teste nem érte el a 13 kg-ot, azt szín, valamint faggyúborítottság (1-5 pont) alapján osztályoztam. Azok a bárányok, amelyek vágott teste meghaladta ezt a súlyhatárt, ott az izmoltságot és a faggyúborítottságot (1-5 pont) a nagy súlyú bárányokra alkalmazott S/EUROP minősítő rendszer alapján értékeltem (8. kép). A vágóbárányok statisztikai kiértékelésénél egytényezős varianciaanalízissel a genotípus hatását vizsgáltam.
8. kép: Bárányok mérése
Születési súlymérés Törzshosszúság mérése
Vágott testek Pecsenyerészek mérése
Fotó: Polgár J. Péter
ANYAG ÉS MÓDSZER
___________________________________________________________________________
57 Munkám során meghatároztam a bárányok napi súlygyarapodását a nevelés alatt és hízlalás alatt. Kiszámítottam a születési súllyal korrigált napi súlygyarapodást is. A súlygyarapodási mutatókat, valamint azok számítási módját 11. táblázatban mutatom be.
11. táblázat: A napi súlygyarapodás értelmezése és kiszámítása
Súlygyarapodás (g/nap) Számítás módja
Súlygyarapodás nevelés alatt (Választási súly, kg - születési súly, kg) / választási kor, nap x 1000
Súlygyarapodás hízlalás alatt (Vágási súly, kg - választási súly, kg) / hízlalási idő, nap x 1000
Súlygyarapodás vágásig (Vágási súly, kg / vágási életkor, nap) x 1000 Születési súllyal korrigált
súlygyarapodás a vágásig
(Vágási súly, kg - születési súly, kg) / vágási életkor, nap x 1000