Az ivar hatása a bárányok születési, legel ő re kihajtási és választási súlyára

A 627 vizsgált bárány ivari megoszlása 320 kos és 307 jerkebárány volt. Az ivar növekedési intenzitásra gyakorolt hatásának adatait a 28. táblázat foglalja össze.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

___________________________________________________________________________

77 A jerkebárányok átlagos születési súlya (4,49 kg), kisebb volt a kosbárányok esetén (4,66 kg) tapasztaltaknál. Ez az eltérés az ivari dimorfizmussal magyarázható. Ezen értékek hasonlóak Yilmaz és mtsai (2007) eredményeihez, akik születési súly mérése során 0,5 kg többletsúlyt mértek kosbárányok javára. Születési súly esetében a két ivar között szignifikáns (P<0,05) különbséget találtam. A mért születési súlyok nagyobbak voltak, mint (Kukovics és mtsai, 1984) eredményeik, akik 83 merinó, illetve merinó x corridale F1 kosbárány esetében 3,15-3,27 kg közötti születési súlyt vettek fel.

28. táblázat: Az ivar hatása a bárányok születési, legelőre kihajtási és választási súlyára

Ivar

Születési súly Kihajtási súly Választási súly

N, (egyed)

Átlag±

szórás, (kg)

N, (egyed)

Átlag±

szórás, (kg)

N, (egyed)

Átlag±

szórás, (kg) Jerke 307 4,49±0,93 251 9,94±2,00 245 16,28±3,49

Kos 320 4,66±0,99 267 9,97±1,98 251 16,74±3,31 Összes 627 4,58±0,97 518 9,95±1,99 496 16,51±3,41

Szign. P<0,05 NS NS

Legelőre kihajtás előtt a jerkebárányok 9,94 kg átlagos testsúlyt értek el, a kosok esetében 9,97 kg-ot mértem. A legelőre kihajtáskor nem volt szignifikáns különbség az eltérő ivarú bárányok átlagos súlya között.

A születéstől a legelőre való kihajtásig 56 jerkebárány (18,24 %), valamint 53 kosbárány (16,56 %) hullott el. Az összes elhullás aránya ekkor 20,89 % volt. A legeltetés során a választásig további 6 jerkebárány (1,95 %), valamint 16 kosbárány (5,00 %) pusztult el.

Összességében a 245 megmaradt jerkebárány választási súlya 16,28 kg volt, míg a 251 kosbárány esetében átlagosan 16,74 kg-ot mértem. Ezek az értékek hasonlóak Pliando és mtsai (2002), Macit és mtsai (2002), valamint Mandal és mtsai (2003) eredményeihez, akik szerint a kosbárányok gyorsabban növekednek és jobb a takarmányértékesítésük, mint a jerkebárányoknak. Legelőre kihajtási, valamint választási súly esetében a két ivar között szignifikáns különbséget szintén nem találtam.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

___________________________________________________________________________

78 5.3.1.4. A bárányok születési típusának hatása a születési, kihajtási és választási súlyra

A vizsgálatban szereplő bárányok születési típus szerinti értékelését a 29. táblázat foglalja össze. Az egyes bárányok átlagos születési testsúlya 4,96 kg volt, míg az ikerbárányok esetében 4,10 kg-ot mértem.

Az ikerbárányok esetében a legnagyobb születési súly 6,35 kg, egyes bárány estében 7,42 kg volt. Az iker bárányok születési súlyának átlageredménye nagyobb volt annál, mint amit Dalton és mtsai (1980) több genotípus új-zélandi adatai alapján közöltek.

Eredményeimmel ellentétben Kukovics és mtsai (1981) vizsgálataik során nem tapasztaltak jelentős különbséget merinó (4,86 kg), illetve merinó x corridale F1 (4,82 kg) egyes bárányok születési súlyában.

29. táblázat: A bárányok születési típusának hatása a születési, kihajtási és választási súlyra

Születési típus

Születési súly Kihajtási súly Választási súly

N, (egyed)

Átlag±

szórás, (kg)

N, (egyed)

Átlag±

szórás, (kg)

N, (egyed)

Átlag±

szórás, (kg) Egyes 347 4,96±0,91 299 10,32±1,89 285 17,22±3,22 Iker 280 4,10±0,80 219 9,44±2,00 211 15,56±3,43 Összes 627 4,58±0,97 518 9,95±1,99 496 16,51±3,41

Szign. P<0,05 P<0,05 P<0,05

A születéstől a legelőre kihajtásig 48 egyes bárány és 61 ikerellésből származó bárány hullott el. 13 esetben az ikerpár mindkét tagja elpusztult, emellett 35 ikerpár esetében egy-egy bárány elhullását jegyeztem fel. A 45 napos legeltetés során további 14 egyes bárány (4,09

%), valamint 8 ikres bárány hullott el (2,86 %). Itt már nem tapasztaltam olyan jelenséget, hogy az ikerbárányok mindkét tagja elpusztult volna.

A legelőre kihajtáskor az egyes bárányok átlagos súlya 10,32 kg volt, az iker bárányoké pedig 9,44 kg volt.

A 285 egyes bárány átlagos választási súlya 17,22 kg volt, a 211 ikres báránynál 15,56 kg-ot mértem. Eredményeim hasonlóak ahhoz mint, amit Mandal és mtsai (2003) munkájuk során tapasztaltak.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

___________________________________________________________________________

79 Születési típus szempontjából a vizsgált bárányok esetében születési súly, kihajtási súly és választási súly esetében is szignifikáns (P<0,05) különbséget találtam.

5.3.1.5. Bárány elhullások egyedszáma és %-os aránya választásig genotípus, ivar és születési típus alapján

Az elhullott bárányok számát, valamint az elhullás %-os arányát a 30. táblázatban mutatom be genotípus, ivar és születési típus szerint.

A vizsgált genotípusok közül a fajtatiszta német húsmerinó bárányok hullottak el a legnagyobb mennyiségben ellés után közvetlenül, legelőre kihajtásig, valamint választásig is (15,0 %, 11,4 %, 9,1 %). Így összességében a vizsgálatba vont fajtatiszta német húsmerinó bárányok 30,1 %-a elpusztult. Véleményem szerint ennek több oka lehet. A 2009-es évben a takarmány mennyisége és minősége nem volt megfelelő, ezért az anyák kondíciója az elléskor nem volt kielégítő. Mindezek mellett a fajtatiszta német húsmerinó anyajuhok a magyar merinó anyákkal azonos takarmányellátásban részesültek, holott több gondoskodást és jobb takarmányt igényeltek volna. Németországban e fajtát kis állományokban (60-80 egyed) tartják, míg a Kft. együtt tartotta a közel 400-as törzsállományt.

A magyar merinó bárányok elhullási adatai is magasak (22,8 %) voltak. Ez azzal magyarázható, hogy az üzemben ezt a genotípust igen magas életkorban selejtezik. Az anyák értékesítésére ebben az életkorban nincs esély, árbevételre a termelő ebből nem számíthat.

30. táblázat: Bárány elhullások egyedszáma és %-os aránya választásig genotípus, ivar és születési típus alapján

Elhullások mennyisége Genotípus Ivar Születési típus

A B C D Jerke Kos Egyes Iker Elhullás legelőre kihajtásig

(egyed, %)

Megjegyzés: „A” német húsmerinó; „B” német húsmerinó x charollais F₁; „C” magyar merinó x charollais F₁;

„D” magyar merinó.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

___________________________________________________________________________

80 A keresztezett bárányoknál az elhullási % alacsonyabb volt, mint a fajtatiszta genotípusoké. A német húsmerinó x charollais F₁ bárányok 13,6 %-a hullott el a választásig, ez majdnem 17 %-kal jobb eredmény annál, mint amit a fajtatiszta német húsmerinó esetén tapasztaltunk. A magyar merinó x charollais F1 keresztezés (18,8 %) is 4,0 %-kal kedvezőbb elhullási eredményt ért el a fajtatiszta egyedekhez (22,8 %)zzzzzzt képest.

Nem találtam számottevő különbséget a kos és jerkebárányok elhullási mutatói között születéskor, valamint a legelőre történő kihajtásig. Legeltetés alatt azonban 10 kosbáránnyal több pusztult el, mint jerkebárány. Ennek pontos okát nem lehet tudni. Más szakirodalmi források szerint is üzemi szinten a kosbárányok nagyobb elhullási arányt mutatnak, mint a jerkebárányok (Wiener és mtsai, 1983; Huffman és mtsai, 1985; Gama és mtsai, 1991).

Születési típust vizsgálva az elléskori elhullások %-os aránya egyes bárányok esetében 9,5 %, ikres bárányok esetében 15,0 % volt. Legelőre kihajtásig az iker bárányok további 8,7

%-a elpusztult. Legeltetés alatt az egyes illetve ikres bárányok már csak kevesebb, mint 5,0

%-a hullott el, ami viszonylag jó eredménynek mondható. Igazolódni látszik a gyakorlatban elterjedt vélemény, hogy a merinó anyák tejtermelése nem elegendő ikerbárányok neveléséhez.

5.3.2. A bárányok testméretei születéstől választásig

5.3.2.1. A testéretfelvételezésben szereplő bárányok alapadatai

A vizsgálatban szereplő 80 bárány átlagos születési súlya 4,33 kg volt (31. táblázat).

31. táblázat: Különböző genotípusú bárányok testméretadatai és súlyadatai születéskor és választáskor

Tulajdonság

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

___________________________________________________________________________

81 A német húsmerinó fajtacsoport esetében átlag alatti születési súlyt (3,83 kg) mértem, míg a legmagasabb születési súly a magyar merinó bárányoké volt (4,76 kg).

Választásig 14 bárány pusztult el, így összességében 66 bárány választáskori testméreteit tudtam rögzíteni. A német húsmerinó bárányok közül 5 bárány pusztult el a vizsgálat alatt, míg a magyar merinó x charollais F1 bárányok közül csupán csak 1 bárány.

A bárányok átlagos választási súlya 16,22 kg volt. A német húsmerinó, illetve a német húsmerinó x charollais F1 bárányok nem érték el az átlagot (16,12 kg ; 15,28 kg), míg a magyar merinó, valamint a magyar merinó x charollais F1 bárányok átlag felett teljesítettek.

5.3.2.2. A genotípus hatása a bárányok marmagasságának alakulására születéstől választásig

A kérődző állatok egyik legfontosabb testmérete a marmagasság (32. táblázat). A fajtatiszta német húsmerinó átlagos születéskori marmagassága 33,78 cm volt, ami a legkisebb értéket mutatta az összehasonlításban. Választáskor ebben a genotípusban 48,10 cm-t mértem, ami reprezentálta, hogy ez a fajta ebben a tulajdonságban képes volt kompenzálni a születéskori alacsonyabb méretet.

Eredményeim alacsonyabbak voltak Brem (1998) értékeinél, aki fajtatiszta német húsmerinók születéskori marmagasságánál 35-41 közötti cm-t mért.

A német húsmerinó x charollais F₁ keresztezett fajta 35,50 cm-es marmagassági átlagértéke volt a legnagyobb, ez a heterózis kedvező hatásának megjelenését jelentette. Az 1,99 cm-es szórási érték meglepően alacsonynak mondható, ami a genotípus egységességét mutatta. E genotípus esetében 47,47 cm-es átlagos marmagasságot mértem választáskor, ami legkisebb növekedési erélyt mutatta a többi fajtához képest.

A magyar merinó x charollais F₁ keresztezett egyedeinél jóval alacsonyabb születéskori marmagasságot tapasztaltam, mint a másik keresztezett konstrukciónál, a születéskori marmagassága 33,95 cm volt. Választáskor a marmagasság 49,81 cm volt, ami üzemi körülmények között megfelel a vonatkozó szakirodalom elvárásainak.

A magyar merinó átlagos születéskori marmagasságaként 35,58 cm-t mértem, amivel az összes többi fajtát megelőzte. A magyar merinó fajta esetében a választáskori marmagasság 52,29 cm volt, ami kiemelkedően magas érték, még a viszonylag nagy születéskori marmagassághoz képest is és a fajta kiváló képességeit erősítette meg a növekedési erély szempontjából.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

___________________________________________________________________________

82 32. táblázat: A genotípus hatása a bárányok marmagasságának alakulására

születéstől választásig Szignifikancia P<0,05* P<0,01** P<0,01** P<0,01**

Megjegyzés: az oszlopon belül az azonos betűt nem tartalmazóak P<0,01**, P <0,05* szinten szignifikánsan különböznek.

Csak a magyar merinó fajtacsoport rendelkezett átlag feletti marmagasság értékkel.

Eredményeim jobbnak bizonyultak, mint Kukovics és mtsai (1981) eredményei, akik magyar merinó bárányok esetében választáskor 50,18±1,75 cm-es marmagasságot mértek.

A magyar merinó x charollais F₁ keresztezés 15,69 cm-es (46,84 %) marmagasság növekedést eredményezett, ami elég jónak mondható. A magyar merinó 16,53 cm-es növekedésével (46,84 %) a keresztezett magyar merinóéhoz hasonló értéket mutatott, így e két csoport ért csak el átlag feletti méretet. Összességében elmondható hogy az átlagos növekedési magasság 14,68 cm volt, ami 42,76 %-os változásnak felelt meg. A vizsgált genotípusok esetében a marmagasság mért adatai között szignifikáns különbséget tapasztaltam.

5.3.2.3. A genotípus hatása a bárányok farmagasságának alakulására születéstől választásig

A fajtatiszta német húsmerinó a marmagassághoz hasonlóan a farmagasság esetében is a legkisebb értéket érte el (33,98 cm) (33. táblázat). A választáskori farmagasság 49,37 cm

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

___________________________________________________________________________

83 volt, ami ismét csak kiváló növekedési erélyre hívta fel a figyelmet, 3,71 cm-es, vagyis meglehetősen magas szórási érték mellett.

A német húsmerinó x charollais F1 esetében mértem a legmagasabb születéskori farmagassági méretet, 35,28 cm-t, amihez a legalacsonyabb 2,19 cm-es szórás párosult.

A magyar merinó x charollais F1 bárányoknál 34,05 cm-es farmagasságot regisztráltam, ami átlagos értéknek tekinthető, viszont elmaradt a fajtatiszta magyar merinó értéke mögött.

A magyar merinó farmagassága átlagban 34,93 cm volt, ami a német húsmerinó x charollais F1 keresztezett csoport után a második legnagyobb volt és átlag feletti értéket ért el.

A magyar merinó rendelkezett a legmagasabb választáskori farmagassággal, ez 53,26 cm volt átlagosan, ami így egységes, kedvező növekedési tulajdonságokat mutatott.

33. táblázat: A genotípus hatása a bárányok farmagasságának alakulására születéstől választásig Szignifikancia NS P<0,01** P<0,01** P<0,01**

Megjegyzés: az oszlopon belül az azonos betűt nem tartalmazóak P<0,01** szinten szignifikánsan különböznek.

A farmagasság változását figyelemmel kísérve a következő megállapítások tehetők: A magyar merinó x charollais elemzésekor 17,50 cm-es változást tapasztaltam, ami arányaiban a legnagyobb növekedést jelentette a vizsgált fajták közül (52,14 %).

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

___________________________________________________________________________

84 A magyar merinó farmagasságának változása 18,15 cm volt, ami 52,07 %-ot jelentett, így alig maradt el a keresztezett magyar merinó mögött.

A születéskori farmagasság kivételével a genotípusok között mindhárom esetben szignifikáns különbséget tapasztaltam.

5.3.2.4. A genotípus hatása a bárányok övméretének alakulására születéstől választásig A fajtatiszta német húsmerinó csoport értékeinek vizsgálatakor a születéskori átlagos övméret 36,20 cm volt, ennél a testméretfelvételnél is a legalacsonyabb méretet ez a genotípus érte el (34. táblázat). Eredményeim megegyeztek Brem (1998) értékeivel, aki ugyanilyen genotípus esetén 34-38 cm közötti születéskori övméretet mért. A fajtatiszta német húsmerinónál 59,17 cm-es övméretet tapasztaltam választáskor, ami ismét az alacsony születéskori méretek remek kompenzációját mutatta.

34. táblázat: A genotípus hatása a bárányok övméretének alakulására születéstől választásig

Megjegyzés: az oszlopon belül az azonos betűt nem P <0,05* szinten szignifikánsan különböznek.

A német húsmerinó x charollais F₁ keresztezett fajta vizsgálatakor 37,98 cm-es átlagos övméretet mértem, ami jóval magasabb az előző fajta értékeihez képest, a szórás ugyanakkor jóval kevesebb, 1,96 cm volt.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

___________________________________________________________________________

85 A magyar merinó x charollais F₁ keresztezett fajtánál 37,28 cm-es övméret volt az átlagos érték születéskor.

Ehhez képest a magyar merinó övmérete 38,25 cm-t adott átlagban, ami kiemelkedően magas. Övméret vizsgálata során csak születéskor tapasztaltam szignifikáns különbséget a vizsgált genotípusok között.

A magyar merinó x charollais F1 fajta vizsgálatakor 60,28 cm-es övméretet állapítottam meg választáskor, ami kifejezetten dongás egyedek kialakulását vetíttette előre.

Itt tapasztaltam a legnagyobb övméretet választáskor.

A magyar merinó értékeinek vizsgálatakor 59,38 cm-es átlagos övméret volt a jellemző választáskor, ehhez a legalacsonyabb 3,48 cm-es szórás társult, meglehetősen egységes populáció képét mutatva ezzel.

Eredményeink kisebb voltak, mint Kukovics és mtsai (1981) eredményei, akik magyar merinó bárányok esetében választáskor 65,50±1,99 cm övméretet mértek.

A magyar merinó x charollais F1 vizsgálatakor 22,81 cm-es övméret növekedést tapasztaltam, ezzel az értékkel a fajta a legmagasabb mellkas körméret eredményt érte el.

A magyar merinó övméretének változása 20,74 cm-es volt, ezzel kissé elmaradt a keresztezett fajták növekedésétől, 53,82 %-ot teljesített.

5.3.2.5. A genotípus hatása a bárányok törzshosszúságának alakulására születéstől választásig

A német húsmerinó x charollais F₁ értékeinek feldolgozásakor 28,75 cm átlagos törzshosszúságot mértem, ami a leghosszabb volt a genotípusok mért születéskori értékei közül (35. táblázat). Választáskor 47,43 cm-es törzshosszt tapasztaltam, ami a korábbi értékváltozásokhoz hasonló képet mutatott ennél a csoportnál.

A magyar merinó x charollais F1 születéskor 27,35 cm-es átlagos törzshosszt ért el, ami az előző méretekhez hasonló képet festett ennek a keresztezett genotípusnak a testalakulásáról. Ennél a csoportnál 47,92 cm volt az átlagos törzshossz választáskor, ami szintén nem mutatott nagy eltérést a többi fajtához képest.

A magyar merinó értékelésekor születéskor 27,15 cm-es törzshosszt regisztráltam, ami a legalacsonyabb érték volt. A többi adattal összevetve egy dongás, magas fajta képét mutatta.

A magyar merinó itt is a legjobb eredményt érte el 50,21 cm-es törzshosszával választáskor és a legalacsonyabb szórási értékkel (2,62 cm).

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

___________________________________________________________________________

86 35. táblázat: A genotípus hatása a bárányok törzshosszúságának alakulására

születéstől választásig

Szignifikancia NS NS P<0,05* P<0,05*

Megjegyzés: az oszlopon belül az azonos betűt nem tartalmazóak P <0,05* szinten szignifikánsan különböznek.

Eredményeink megegyeztek Kukovics és mtsai (1981) eredményeivel, akik 11 hetes korban választáskor magyar merinó bárányok esetében 50,18±1,75 cm-es törzshosszúságot mértek.

Összességében elmondható, hogy a magyar merinó bárányok mutatói voltak a legjobbak ennél a tulajdonságnál is. 23,15 cm-es, vagyis 87,30 %-os törzshosszabbodás volt megfigyelhető, ami ebben a vizsgálatban kiugróan magas értéknek számított.

5.3.2.6. A genotípus hatása a bárányok szárkörméretének alakulására születéstől választásig

A fajtatiszta német húsmerinó esetében a születéskori szárkörméret 5,97 cm volt (36.

táblázat), ahogy az eddigi méreteknél, ennél a tulajdonságban e fajta érte el legalacsonyabb értéket. Brem (1998) fajtatiszta német húsmerinó bárányok esetében 6-7 cm-es születéskori szárkörméretet mért.

A német húsmerinó x charollais F₁ vizsgálatakor átlagosan 6,22 cm-es szárkörméretet tapasztaltam.

A magyar merinó x charollais F₁ 6,32 cm-es szárkörmérete a legmagasabb érték volt a születéskori szárkörméreteket vizsgálva.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK szárkörmérettel rendelkezett. Ebben a tulajdonságban a fajták között szignifikáns különbséget nem tapasztaltam.

A választáskori szárkörméret a következőképpen alakult: a fajtatiszta német húsmerinó esetében 7,09 cm-es szárkörméretet mértem, csak a német húsmerinó x charollais F₁ bárányoknál értek el ennél kisebb méretet (7,00 cm).

A magyar merinó x charollais F1 csoport vizsgálatakor 7,28 cm-es választáskori szárkörméretet tapasztaltam, ami a legnagyobb érték a genotípusok között, míg a magyar merinónál 7,21 cm-es szárkörméretet vettem átlagos értéknek.

A szárkörméret változása a vizsgált csoportok esetében 1 cm körüli volt (15-17 %).

5.3.2.6. Korreláció a bárányok születéskori és választáskori testsúlya és testméretei között

A bárányok születéskori testsúlya és a testméretek közötti korrelációját a 37. táblázatban foglaltam össze.

Születési súly vizsgálata során megállapítottam, hogy csak a születéskori övmérettel mutatott szoros kapcsolatot (r=0,72 ; P<0,01)-e tulajdonság. A többi testméret esetében nagyrészt közepes kapcsolat volt a jellemző.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

___________________________________________________________________________

88 A marmagasság és farmagasság születéskori értékeinél is szoros kapcsolatot találtam, e két tulajdonság esetén, (r=0,87 ; P<0,01) korrelációs értéket tapasztaltunk. Ezek a tulajdonság a születéskori övmérettel közepes kapcsolatot mutatott. A többi tulajdonság esetében, mint törzshosszúság és szárkörméret laza kapcsolat volt a jellemző.

A törzshosszúság születéskori értékei minden más tulajdonsággal összevetve laza kapcsolatot adtak.

A szárkörméret vizsgálatánál a születési súly és születéskori övméret során tapasztaltam közepes kapcsolatot (r=0,51 ; P<0,01), míg a többi tulajdonság esetén laza volt a kapcsolat.

37. táblázat: Bárányok születéskori testsúlya és testméretei közötti korrelációja Mar-

magasság születéskor

Far- magasság Születéskor

Öv- méret születéskor

Törzs- hosszúság születéskor

Szár- körméret születéskor

Születési súly 0,45** 0,52** 0,72** 0,34** 0,51**

Marmagasság

születéskor 0,87** 0,50** 0,28* 0,27*

Farmagasság

születéskor 0,54** 0,29** 0,38**

Övméret

születéskor 0,20 0,52**

Törzshosszúság

születéskor 0,14

Megjegyzés: Szignifikáns különbség P<0,01 szinten**, Szignifikáns különbség P<0,05 szinten*.

A nevelési időszak után újra számoltam a vizsgált tulajdonságok korrelációs értékeit (38. táblázat). A választási súly mind az öt tulajdonsággal közepes kapcsolatot mutatott, de legerősebbnek megmaradt az övméret értéke (r=0,70 ; P<0,01).

Marmagasság és farmagasság esetében (r=0,96 ; P<0,01) értéket tapasztaltam, tehát választáskor egy igen szoros kapcsolatot mutatott e két tulajdonság. A választáskori marmagasság a többi választáskori tulajdonsággal közepes kapcsolatot adott.

A választáskori testméretek jelentősen szorosabb korrelációt mutattak a testsúllyal, mint a születéskor az jellemző volt. Az övméret esetén az összefüggés szorossága nem változott.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

___________________________________________________________________________

89 38. táblázat: Bárányok választáskori testsúlya és a választáskori testméretek

közötti korrelációja Mar-

magasság választáskor

Far- magasság választáskor

Öv- méret választáskor

Törzs- hosszúság választáskor

Szár- körméret választáskor

Választási súly 0,60** 0,64** 0,70** 0,61** 0,63**

Marmagasság

választáskor 0,96** 0,50** 0,58** 0,56**

Farmagasság

választáskor 0,52** 0,60** 0,58**

Övméret

választáskor 0,64** 0,54**

Törzshosszúság

választáskor 0,42**

Megjegyzés: Szignifikáns különbség P<0,01 szinten**

5.3.2.7. Különböző genotípusú bárányok testarányindexei születéskor és választáskor A különböző indexek értékelését a 39. táblázatban foglaltam össze. Kvadratikussági index szempontjából a legmagasabb értéket születéskor és választáskor a magyar merinó bárányok esetében kaptam (131,05; 104,14).

Túlnőttségi index számítása során születéskor a fajtatiszta német húsmerinók (100,59), míg választáskor a magyar merinó x charollais F1 bárányok érték el a legmagasabb értékeket (103,61).

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

____________________________________________________________________________

90 39. táblázat: Különböző genotípusú bárányok indexei születéskor és választáskor

Genotípus 1A 1B 2A 2B 3A 3B 4A 4B 5A 5B 6A 6B

német

húsmerinó 121,29 101,33 100,59 102,64 76,93 80,23 0,39 0,73 11,34 33,51 5,31 3,67 német

húsmerinó x charollais F₁

123,48 100,27 99,38 103,29 75,70 82,06 0,41 0,70 12,31 32,19 5,13 3,66

magyar merinó x charollais F1

124,13 103,94 100,29 103,61 73,36 79,50 0,41 0,73 12,90 33,07 5,12 3,34

magyar

merinó 131,05 104,14 98,17 101,86 70,98 84,56 0,41 0,67 13,38 32,38 4,84 3,01

Összes 124,91 102,53 99,60 102,85 74,22 81,58 0,40 0,71 12,48 32,77 5,03 3,38

Megjegyzés: Kvadratikussági index születéskor (1A), Kvadratikussági index választáskor (1B), Túlnőttségi index születéskor (2A), Túlnőtsségi index választáskor (2B), Test index születéskor (3A), Test index választáskor (3B), Szerkezeti index születéskor (4A), Szerkezeti index választáskor (4B), Röhrer féle testtömeg index születéskor (5A), Röhrer féle testtömeg index választáskor (5B), Súlyindex születéskor (6A), Súlyindex születéskor (6B)

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

____________________________________________________________________________

91 Test index esetén születéskor szintén a fajtatiszta német húsmerinó bárányoknál (76,93), míg választáskor a magyar merinóknál tapasztaltam a legmagasabb értéket (84,56), ellenben a Röhrer-féle testtömeg index esetében pont ellentétes eredményeket kaptam, hiszen születéskor a magyar merinó bárányok és választáskor a pedig német húsmerinó bárányok domináltak.

Szerkezeti index esetében nem tapasztaltam különbséget a vizsgált genotípusok között, születéskori átlagérték 0,40, míg választáskor 0,71 volt.

A súlyindex adatai során szintén a német húsmerinó bárányok érték el a legmagasabb értéket mind születéskor és választáskor is (5,31 ; 3,67).

5.3.3. A bárányok gyarapodása és vágóértéke

5.3.3.1. A bárányok növekedési intenzitásának vizsgálata

A születési, a legelőre kihajtási, a választási és a vágási súlyokat a 40. táblázat foglalja össze. A vizsgálatban szereplő 40 kosbárány születési súlya átlagosan 4,59 kg volt, ami optimálisnak tekinthető. A legalacsonyabb születési súlyt a német húsmerinó x charollais F₁ bárányoknál mértem (4,21 kg), míg a legnagyobbat a magyar merinó x charollais F₁ keresztezett bárányok érték el (5,29 kg). A rövid ideig tartó istállózás után a legelőre kihajtási súlyban szignifikáns különbséget nem találtam, ekkor a bárányok átlagosan 3 hetesek voltak és kevéssel több, mint 10 kg-os súlyt értek el.

A választási súly esetében már megmutatkozott a keresztezett bárányok fölénye. A magyar merinó x charollais F1, valamint a német húsmerinó x charollais F1 bárányokat majdnem azonos súlyban lehetett leválasztani (18,37 kg, ill. 18,43 kg). Ezzel szemben a magyar merinó bárányok esetében körülbelül 3 kg-mal kevesebbet mértem (15,63 kg). Az átlagos élősúly választáskor (kb. 10 hetes korban) 17,38 kg volt. Eredményeim hasonlóak a Kukovics és mtsai (1981) által közölt értékekhez, akik magyar merinó, valamint magyar merinó x corridale F1 kosbárányok születési súlyát (4,82 kg, ill. 4,86 kg), valamint 11 hetes korban történő választáskori súlyát (20,77 kg, ill. 29,88 kg) értékelték.

Vizsgálataimban már választáskor egyértelműen megmutatkozott a keresztezett bárányok fölénye. A választás után a hizlaldában a legnagyobb súlynövekedést (12,37 kg) a német húsmerinó x charollais F1 bárányok mutatták. Ezzel szemben a német húsmerinó,

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

___________________________________________________________________________

92 valamint a magyar merinó x charollais F₁ bárányok esetén csak 10 kg élősúly növekedést tapasztaltam.

A magyar merinó bárányok kb. 8 kg-os gyarapodása kifejezetten gyengének tekinthető, különösen a keresztezett bárányok eredményéhez képest. Vizsgálatom során a születési, választási és vágási súlyban is szignifikáns különbséget (P<0,05) tapasztaltam.

40. táblázat: A genotípus hatása a bárányok születési, kihajtási, választási és vágási súlyára

Genotípus

Születési súly Kihajtási súly Választási súly Vágási súly

Születési súly Kihajtási súly Választási súly Vágási súly

In document Azonos körülmények között tartott, különböző genotípusú juhállományok néhány értékmérő tulajdonságának vizsgálata (Pldal 76-0)