5. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
5.1. A legel ő jellemz ő paraméterei és az anyajuhok étkessége
5.1.2. A vizsgált gyepminták laboratóriumban mért eredményei
A laboratóriumi körülmények között mért eredményeimet a 2011-es juhlegelőről a (13.
táblázatban) foglaltam össze. A 2011-es év gyeptermés mennyiségének az átlaga 1 m2-re vetítve 1,28 kg volt. A legnagyobb mennyiséget májusban mértem, 1,77 kg-ot. Majd június és július hónapban folyamatosan csökkent a gyep mennyisége az idő előrehaladtával. Júniusban 1,42 kg, míg júliusban csupán 0,64 kg volt a gyep termésmennyisége.
A 60º-on mért szárazanyag-tartalom átlagos értéke a 3 hónap alapján 25,76 % volt, májustól júliusig növekvő tendenciát mutatott. A 60º-on mért víztartalom átlagaként 74,24 %-ot mértem, májustól júliusig csökkenő tendenciát mutat%-ott.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
___________________________________________________________________________
60 A vizsgált gyep nyersfehérje-, nyershamu-tartalma májusban és júniusban majdnem azonos, 2 % körüli értéket adott, míg júliusban közel 4 %-os értéket ért el. A nyersrost tartalom átlaga a 3 hónap alapján 8,61 %, de májustól júliusig közel háromszorosára növekedett (13,77
%).
Makro- és mikroelemek esetében is szintén növekvő értékeket mértem a hónapok előrehaladtával.
13. táblázat: A vizsgált gyepminták laboratóriumban mért eredményei
Tulajdonság 2011-es év
Május Június Július Átlag Gyeptermés/m2 (kg) 1,77 1,42 0,64 1,28 Szárazanyag-tartalom 60º-on (%) 17,69 21,76 37,82 25,76
Víz-tartalom 60º-on (%) 82,31 78,24 62,18 74,24 Nyersfehérje-tartalom (%) 2,21 2,16 3,60 2,66
Nyershamu-tartalom (%) 2,05 2,08 3,46 2,53 Nyerszsír-tartalom (%) 0,59 0,60 0,93 0,71 Nyersrost-tartalom (%) 5,14 6,91 13,77 8,61 NDF (%) 9,79 13,11 24,92 15,94
ADF (%) 6,35 8,54 14,44 9,78
Lignin-tartalom (%) 0,77 1,08 1,77 1,21 Foszfor-tartalom (%) 0,07 0,06 0,10 0,08 Kalcium-tartalom (%) 0,11 0,17 0,26 0,18 Nátrium-tartalom (%) 0,02 0,02 0,05 0,03 Magnézium-tartalom (%) 0,04 0,05 0,08 0,06 Kálium-tartalom (%) 0,03 0,03 0,05 0,04 Vas-tartalom (mg/kg) 21,69 57,58 92,53 57,27 Mangán-tartalom (mg/kg) 10,08 18,17 35,77 21,34 Réz-tartalom (mg/kg) 1,31 1,35 2,01 1,56 Cink-tartalom (mg/kg) 4,24 5,76 9,53 6,51 5.1.3. Az anyajuhok napi takarmányfelvétele és kondíciópontszáma
A magyar merinó és a fajtatiszta német húsmerinó anyajuhok súlyait étkesség vizsgálatának szempontjából a júniusi legelőn a (14. táblázatban) foglaltam össze. Mindhárom egymást követő nap mérése során a fajtatiszta német húsmerinó genotípusnál körülbelül 2 kilogrammal nagyobb élősúlyt mértem, mint a magyar merinó anyák esetében. Az anyák a bárányaikat szoptatták, a mérés ellés után átlagosan két héttel történt.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
___________________________________________________________________________
61 Első nap a súlyváltozás átlaga nem érte el egyik genotípusban sem a 4 kilogrammot (3,93; 3,70 kg), míg a másik két napon mindkét csoport esetében 4 kilogrammnál nagyobb súlyváltozás volt a jellemző, sőt mindkét fajtánál nőtt a takarmányfelvétel legelőfűből a napok előrehaladtával. Véleményem szerint az anyajuhok napi felvett legelőfű eltérő mennyiségének az oka a juhász szerepe és az időjárás volt. A 2011-es nyári hónapok nagyon szárazak voltak, így a juhok naponta felvett legelőfű mennyiségében 1-2 tizedes különbséget tapasztalhattunk.
A harmadik napon a német húsmerinó fajtacsoport 4,65 kg-ot vett fel legelőfűből, ami a legmagasabb érték volt a három nap alatt.
14. táblázat: Anyajuhok súlya és kondíciója júniusi legelőn három egymást követő napon
a második napon 59,52±5,01 61,80±7,94 60,66±6,65 Behajtási súly
a második napon 64,04±5,30 65,84±7,91 64,94±6,71 Súlyváltozás a
második napi legelés alatt 4,53±1,27 4,05±1,02 4,29±1,16 Kihajtási súly
a harmadik napon 59,72±5,08 61,64±7,78 60,68±6,56 Behajtási súly
a harmadik napon 64,12±5,20 66,28±7,70 65,20±6,58 Súlyváltozás
a harmadik napi legelés alatt 4,41±0,74 4,65±0,70 4,53±0,72 Átlagos súlyváltozás
a három napi legelés alatt 4,29 4,13 4,21
Ürítéssel korrigált
súlyváltozás 5,29 5,13 5,21
Kondíciópontszám
júniusban (pont) 3,18±0,41 3,38±0,58 3,28±0,51
A számított átlagos súlyváltozás a 3 napi legelés alatt magyar merinók esetében 4,29 kg volt, ez ürítéssel korrigálva 5,29 kg-nak felelt meg. Német húsmerinók esetében ez közel 20 dekagrammal kevesebb volt, ez esetben 4,13 kg volt az átlagos súlyváltozás a 3 nap alatt.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
___________________________________________________________________________
62 Kondíció vizsgálata során a magyar merinó anyajuhok esetében 3,18-as átlagos kondíciópontszámot tapasztaltam, míg a német húsmerinók jobb kondíciót mutattak, esetükben 2 tizeddel magasabb kondíciószámot mértem, 3,38-as kondíciópontszámmal zártak. A különbség a két fajta között statisztikailag nem volt igazolható, tehát egymással azonosnak tekinthetőek.
Revell és mtsai (2002) 100 Border Leicester x Romney anyajuh kondícióját vizsgálta meg ellés előtt, ahol átlagosan 3,1-es kondíciópontszámot tapasztalt.
A júliusi legelőn mért anyajuhok súlyait az (15. táblázatban) foglaltam össze.
Júliusban is érvényesült az a tendencia, hogy a német húsmerinó csoport minden mérés során nagyobb súlyt ért el, mint a magyar merinó anyajuhok. A júliusi legelők esetében azonban már erőteljesen megmutatkozott a csapadékhiány, ezzel együtt a legelők gyengébb gyephozama.
15. táblázat: Anyajuhok súlya és kondíciója júliusi legelőn három egymást követő napon
Tulajdonság
napi legelés alatt 4,02±0,92 3,59±0,78 3,80±0,87 Kihajtási súly a második
napon 59,66±4,20 61,00±5,94 60,33±5,12
Behajtási súly a harmadik
napon 63,69±4,25 64,97±6,03 64,33±5,19
Súlyváltozás a harmadik
napi legelés alatt 4,03±0,49 3,97±0,81 4,00±0,66 Átlagos súlyváltozás
három napi legelés alatt 3,85 3,62 3,73
Ürítéssel korrigált
súlyváltozás 4,85 4,62 4,73
Kondíciópontszám
júliusban (pont) 3,25±0,34 3,33±0,57 3,29±0,47
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
___________________________________________________________________________
63 A magyar merinó fajta jobban elviselte a szárazságot, s a napi súlyváltozásuk (vagyis a felvett fű súlya) a második és harmadik napon meghaladta a 4 kilogrammot (4,02 ; 4,03 kg).
Német húsmerinó fajta esetében ez a mennyiség kisebb volt, mindhárom nap esetében 4 kilogramm alatti takarmányfelvételt mértem (3,31 ; 3,59 ; 3,97 kg).
A júliusi hónapban a számított átlagos súlyváltozás a 3 napi legelés alatt magyar merinók esetében 3,85 kg volt, míg német húsmerinók esetében 3,62 kg-ot számoltam.
Ennek következtében a júliusi hónapra kondíciópontszám a magyar merinó anyajuhoknál javult, így esetükben 0,07-es kondíciójavulást tapasztalhattam.
Német húsmerinók esetében viszont 0,05-ös kondícióromlás volt a jellemző, így 3,33-mal zártak. Júliusi hónap vizsgálata során a genotípusok között szignifikáns különbséget szintén nem tapasztaltam.
Az anyajuhok életkorának hatását a júniusi legelőfű felvételére a 16. táblázatban foglaltam össze. Az első napi a kihajtási súly vizsgálatánál a 9 éves anyajuhok érték el a legnagyobb súlyt (66,70 kg).
Az átlag 60,43 kg volt, ami teljesen optimálisnak tekinthető, hiszen a mérést ellés után egy hónappal végeztem el. Igaz, egy 6 éves anyajuh nagyobb súlyt ért el, mint a többi, de mivel ebben az esetben csak egy egyed szerepelt, ezért itt szórással nem is számolhattam, így nem vettem figyelembe.
Legelőről behajtási súly mérése során az első napon szintén a 9 éves anyajuhoknál mértem a legnagyobb súlyt (70,05 kg), bár ezeknél az anyajuhoknál volt a legkisebb súlyváltozás is az első napon (3,35 kg). Legnagyobb súlyváltozást ebben az esetben a legfiatalabb 3 éves anyajuhok adták 4,23 kg-os testsúlynövekedéssel.
A második és harmadik nap vizsgálata során szintén a 9 éves anyajuhok domináltak.
Ezek az anyák érték el a legnagyobb kihajtási súlyt (66,65 kg ; 66,30 kg), behajtási súlyt (70,20 kg ; 70,00 kg), valamint szintén a legkisebb súlyváltozást (3,55 kg ; 3,70 kg).
A második nap esetében kimagasló eredményt mutattak a 4 éves anyajuhok, amelyeknél 5,14 kg-os napközi súlyváltozást mértem a legeltetés során, ami igazán jó eredménynek számított ezen a júniusi ősgyepen.
A júniusban mért átlagos kondíciópontszám 3,28 volt a 40 anyajuh esetében.
Legmagasabb kondíciópontszámot (3,75) a legnagyobb súllyal rendelkező 9 éves anyajuhoknál tapasztaltam.
Legalacsonyabb kondíciópontszámot (2,88) a 11 éves anyajuhoknál mértem, ahol minden mérés során a legalacsonyabb volt a kihajtási és behajtási súly, bár így is a legeltetés során a második és harmadik napon 4 kilogramm feletti súlyváltozást mutattak.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
___________________________________________________________________________
64 16. táblázat: Az életkor hatása anyajuhok súlyára és kondíciójára júniusi legelőn három egymást követő napon
Tulajdonság
a második napi legelés alatt
3,85±
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
____________________________________________________________________________
65 17. táblázat: Az életkor hatása anyajuhok súlyára és kondíciójára júliusi legelőn 3 egymást követő napon
Tulajdonság
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
____________________________________________________________________________
66 Az anyajuhok életkorának vizsgálatát a júliusi juhlegelőn a (17. táblázatban) foglaltam össze. Kihajtási súly esetében az első napon nem tapasztaltam változást a júniusi hónaphoz képest, mivel most is a 9 éves anyajuhok érték el a legnagyobb súlyt (64,85 kg), míg a 11 éves anyajuhok a legalacsonyabbat, közel 10 kg-os súlykülönbség volt közöttük (54,98 kg).
Legelőről behajtáskor azonban már a 4 éves anyajuhoknál mértem a legnagyobb súlyt, 68 mal. A legnagyobb súlyváltozást a legeltetés alatt a 8 éves anyajuhok érték el 3,61 kg-mal.
A második napon, a mérlegelés során mind kihajtáskor és behajtáskor a 4 éves anyajuhoknál mértem a legnagyobb súlyt (63,65 kg; 67,64 kg). A 9 éves anyajuhok már csak 3 kg-os súlyváltozást mutattak legelős körülmények között. Magyarázata elsősorban az idősebb korral, valamint a száraz időjárásnak köszönhető gyengébb fűterméssel magyarázható.
A harmadik nap mérése során szintén a 4 éves anyajuhok érték el a legjobb eredményeket mindhárom esetben. Legelőre kihajtáskor ez esetben átlagosan 63,44 kg-ot mértem, míg behajtáskor 67,64 kg volt az átlagos súly. Legelőfűből is a legnagyobb mennyiségét ez a korosztály vette fel a harmadik napon 4,21 kg-mal.
A júliusi gyep beltartalma megváltozott a júniusihoz képest a csapadékhiány következtében. Ennek következtében véleményem szerint a rostban gazdagabb legelőfüvet az idősebb anyajuhok a gyengébb, elkopott fogazatukkal nem tudták oly mértékben felvenni, mint a fiatalabb juhok.
Kondíció vizsgálata szempontjából a 4 éves és 9 éves anyajuhok átlagosan 3,50-es kondícióval zártak, ami jó eredménynek mondható. Az 5 éves anyajuhok 2,88-as kondíciópontszáma azonban gyenge eredménynek tekinthető.
A felvett gyep szárazanyagtartalmát a juniusi és júliusi juhlegelőn a 18. táblázatban értékeltem.
18. táblázat: A felvett gyep szárazanyagtartalma a vizsgált juhlegelőn
Hónap
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
___________________________________________________________________________
67 Egy merinó anyajuh júniusban 5,21 kg gyepet vett fel átlagosan naponta, ami 3,67 m2 felület lelegelését jelentette. Míg júliusban a 4,73 kg gyepet 7,39 m2 felületről legelhette le. Így tehát a napi szárazanyagfelvétel 1,13 kg-ról 1,79 kg-ra nőtt júniusról júliusra.
5.2. Az anyajuhok vizsgálati eredményei a báránynevelés alatt
5.2.1. A genotípus hatása az anyajuhok kondíciójára és élősúlyára legelőre kihajtáskor és választáskor
A 314 magyar merinó fajtájú anyajuh kihajtáskori átlagos kondíciópontszámértéke 3,07 volt. A 172 német húsmerinó anyajuh jobb kondíciót mutatott az ellés után, náluk 3,27-es átlagos kondíciópontszámot tapasztaltam (19. táblázat). A különbség a két genotípus között feltehetően a német húsmerinó fajta évtizedek óta hústípusú tenyészirányának szelekciójával magyarázható, ami a kondícióbírálat során kifejezettebb húsformákban, szélesebb ágyékban, teltebb combokban, valamint a nagyobb testsúlyban mutatkozott meg.
19. táblázat: A genotípus hatása az anyajuhok kondíciójára kihajtáskor és választáskor Kondíciópontszám
kihajtáskor
Kondíciópontszám választáskor
Genotípus N,
(egyed)
Átlag±szórás, (pont)
Átlag±szórás, (pont)
magyar merinó 314 3,07±0,53 3,15±0,53
német húsmerinó 172 3,27±0,49 3,33±0,50
Összesen 486 3,15±0,52 3,22±0,53
Szignifikancia P<0,05 P<0,05
A 45 napos legeltetési időszak után újra bíráltam az anyajuhok kondícióját. A magyar merinó fajtánál 3,15 átlagos kondíciópontszámot állapítottam meg, a német húsmerinó csoport átlagértéke 3,33 volt. A legeltetés során a kondíció nem romlott, sőt mindkét esetben javult. Ez az adott évjárat (2010) különösen jó csapadékviszonyai és a legelő jó minősége miatt volt lehetséges. Amíg a magyar merinó fajta esetében 0,08-as kondíciópontszám-javulást figyelhettem meg a legeltetés során, addig a fajtatiszta német húsmerinó estében ez az érték 0,06 volt. Az anyajuhok legelőre kihajtáskor és a bárányok választáskor mért kondíciópontszámai közötti különbséget szignifikánsnak (P<0,05) találtam.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
___________________________________________________________________________
68 Az anyajuhok genotípus szerint értékelt kihajtáskori, valamint választásakori élősúlyát a 20. táblázat foglalja össze. A 314 magyar merinó anyajuh kihajtáskori átlagsúlya 53,76 kg, míg a 172 német húsmerinóké 57,84 kg volt. A több mint 4 kg-os súlykülönbség a német húsmerinók javára jellemzően a testalakulás és izmoltság hatásának tudható be.
20. táblázat: A genotípus hatása az anyajuhok testsúlyára kihajtáskor és választáskor
Testsúly kihajtáskor Testsúly választáskor
Genotípus N,
(egyed)
Átlag±szórás, (kg)
Átlag±szórás, (kg)
magyar merinó 314 53,76±7,59 55,55±6,65
német húsmerinó 172 57,84±6,53 58,49±6,03
Összes 486 55,20±7,49 56,59±6,58
Szignifikancia P<0,05 P<0,05
Az átlagos testsúly a legelőre kihajtáskor a vizsgált anyajuhok esetében 55,20 kg volt, ami a magyar és német húsmerinó esetében optimálisnak mondható. A legkisebb kihajtáskori súlyt (34,50 kg) egy 11 éves magyar merinó anyánál, míg legnagyobbat (77,00 kg) egy 5 éves német húsmerinó anya esetében mértem.
A 45 napos legeltetés hatására a magyar merinó anyák átlagsúlya 1,79 kg-mal nőtt, így választáskor az átlagos súly 55,55 kg volt. A német húsmerinó csoport átlagsúlya a legeltetés során csupán 0,65 kg-mal nőtt, így az egyedek 58,49 kg-os átlagsúlyúak voltak a bárányok választásakor. A legkisebb súlyként 34,50 kg-ot magyar merinó anyánál mértem, míg a legnagyobb 77,50 kg volt egy 5 éves német húsmerinó esetében.
A legeltetést követően az anyajuhok átlagos testsúlya a bárányok választáskor 1,4 kg-mal nagyobb volt, mint a kihajtáskor. Ez az érték is bizonyítja, hogy a legelő a 2010-es évben nagyon jónak bizonyult, s így az anyák a legelőn, a szoptatás időszakában is kondícióromlás nélkül, kisebb mértékű súlynövekedéssel zártak. Eredményeink hasonlóan alakultak Kukovics és mtsai (1981) vizsgálataihoz, ahol az ellés után a legeltetés hatására mindkét genotípusban növekedett a testsúly.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
___________________________________________________________________________
69 5.2.2. Az ellési típus hatása anyajuhok kondíciójára és élősúlyára legelőre kihajtáskor és választáskor
Az ellési típus szerinti kondíciópontozás eredményét a 21. táblázat foglalja össze. A vizsgálatból kiderült, hogy nem volt különbség az egyet ellő, valamint az iker bárányt ellő anyajuhok kondíciója között, mivel azoknál közel azonos (3,14 illetve 3,15) kondíciópontszámot állapítottam meg kihajtáskor és a bárányok választásakor is.
21. táblázat: Egyet illetve ikerbárányt ellő anyajuhok kondíciója kihajtáskor és választáskor
Szignifikancia NS NS
A 45 napos legeltetés során nőtt az anyajuhok kondíciópontszáma. Az egyet ellők 0,07-es kondíciójavulást mutattak átlagosan és így 3,21-0,07-es kondíciópontszámot értek el a bárányok választásakor. Az iker bárányt ellő anyajuhok kondíciója 0,10 pontértékkel javult, a vizsgálat záráskor a kondíciópontszámuk átlagosan 3,25 volt.
22. táblázat: Egyet illetve ikerbárányt ellő anyajuhok testsúlya kihajtáskor és választáskor
Szignifikancia NS NS
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
___________________________________________________________________________
70 Az ellési típus szerinti súlyváltozás eredményét a 22. táblázat foglalja össze. Az eredményeimből egyértelműen beigazolódott, hogy mint a kondició vizsgálatnál, úgy itt sem találtam statisztikailag igazolható különbséget az anyák ellési típusa szerint.
A legelőre kihajtáskor az anyajuhok testsúlyában kicsit több mint fél kilogrammos különbséget tapasztaltam az ikerbárányt ellő anyajuhok javára (53,16 kg ; 52,58 kg). Az átlag 52,87 kg volt.
A bárányok választásakor az egy bárányt ellő anyajuhok esetében 1 kg-os javulást (53,60 kg), míg az ikerbárányt ellő anyajuhoknál majdnem 2 kg-os súlyváltozást mértem (55,05 kg). Ellési típus alapján mint a kondíció, mint a testsúly vizsgálatában az ikerbárányt ellő anyajuhok jobb eredményeket értek el, mint az egyet ellőek. Ez azzal magyarázható, hogy a vizsgálatban szereplő anyajuhok nagy része középkorú volt, amelyek magas élősúllyal és jó kondícióval rendelkeztek, míg az idősebb anyajuhokra nem volt jellemző az ikerellés.
5.2.3. Az életkor hatása anyajuhok kondíciójára és élősúlyára legelőre kihajtáskor és választáskor
Az életkor anyajuhok kondíciójára gyakorolt hatását a 23. táblázatban foglaltam össze.
A 2 és 8 év közötti anyajuhok esetében a kihajtáskori kondíciónál 3 pont feletti értéket tapasztaltam. A legjobb kondíciót a 6 éves anyajuhok érték el, átlagban 3,35-ös kondíciópontszámmal, ami ellés után közvetlenül jónak mondható. Ezek az anyák a 45 napos legeltetés után 3,44-es pontszámot mutattak, a kondíciójuk 0,09 ponttal javult.
2-től 9 éves korig az anyajuhok kondíciója az ellés után a legelőre kihajtástól a bárányok leválasztásáig minden esetben javuló tendenciát mutatott.
A legnagyobb javulást a 2 éves anyajuhok érték el, mivel 3,05-ös kihajtáskori kondíciójuk 3,18-ra emelkedett.
A 10-11 éves anyajuhok kondíciója nem változott, sőt a 10 éves anyajuhok 0,03 pontos kondícióromlást mutattak legeltetés során, vagyis a 10 évnél idősebb anyajuhok még kiváló legelőn sem tudták megőrizni kondíciójukat szoptatás alatt.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
___________________________________________________________________________
71 23. táblázat: Az életkor hatása az anyajuhok kondíciójára
kihajtáskor és választáskor
Szignifikancia P<0,05 P<0,05
Megjegyzés: az oszlopon belül az azonos betűt nem tartalmazóak P<0,05 szinten szignifikánsan különböznek.
A legelőre kihajtáskor, valamint a bárányok választásakor mért élősúly adatokat az életkor alapján a 24. táblázatban foglaltam össze.
24. táblázat: Az életkor hatása az anyajuhok testsúlyára kihajtáskor és választáskor
Szignifikancia P<0,05 P<0,05
Megjegyzés: az oszlopon belül az azonos betűt nem tartalmazóak P<0,05 szinten szignifikánsan különböznek.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
___________________________________________________________________________
72 A legnagyobb kihajtáskori súlyt az 5 éves anyajuhok érték el (58,08 kg), ezeket a 7 éves anyajuhok (57,44 kg) követték. Míg az 5 éves anyajuhok a 45 napos legeltetés során csupán 0,30 kg-ot gyarapodtak átlagosan, addig a 7 éves anyák 1,18 kg-os növekedést mutattak, így 58,62 kg-ot értek el.
Ahogy a kondíció vizsgálata során itt is a 2 illetve 4 éves anyajuhok érték el a legnagyobb javulást. A 2 éves anyák 51,20 kg-ról a legeltetés során a bárányok választásáig 54,00 ra gyarapodtak, ami 2,80 os többletsúlynak felelt meg. A 4 éves anyák 52,18 kg-os kihajtáskori súlya 54,65 kg-ra nőtt, így a bárányok választásakor a súlyuk 2,47 kg-mal volt nagyobb.
A 2 és 9 éves kor közötti anyajuhok 50 kg feletti súlyt értek el, azonban a 10 és 11 éves anyák esetében 50 kg-nál kisebb átlagos értékeket tapasztaltam.
A 2 és 10 éves kor közötti anyajuhok testsúlya minden esetben nőtt a legeltetési időszak alatt, azonban a 11 éves anyajuhok esetében a testsúly nem változott.
Az anyajuhok (báránynevelés alatti) legelőre kihajtáskori élősúly és kondíció adatait a 3. ábrán, míg a bárányok leválasztásakor az élősúly és a kondíció adatait a 4. ábrán mutatom be.
K KP
3. ábra: Eltérő korú anyajuhok súly és kondíció adatai báránynevelés alatt (2 héttel ellés után, kihajtáskor, jó legelőn)
42,00 44,00 46,00 48,00 50,00 52,00 54,00 56,00 58,00 60,00
2 éves 3 4 5 6 7 8 9 10 11 éves
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4
Kg KP
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
___________________________________________________________________________
73 5.2.4. Anyajuhok testsúly és kondíció eredményei közötti korrelációk
Az anyajuhok élősúlya, illetve kondíciópontszáma közötti korrelációvizsgálat eredményeit a 25. táblázatban foglaltam össze. Az anyajuhok kihajtáskori súlya szoros kapcsolatot mutatott a kihajtáskori kondícióval (r = 0,79 ; P<0,01), valamint az anyajuhok testsúlyával a bárányok választásakor (r = 0,86 ; P<0,01 ).
A kihajtáskori kondíció szoros kapcsolatot mutatott az anyajuhok testsúlyával a bárányok választáskor (r = 0,70 ; P<0,01) és a kondícióval a választáskor (r = 0,78 ; P<0,01).
Szintén szoros kapcsolatot találtam választáskor az anyák súlya és kondíciópontszáma között (r = 0,81 ; P<0,01). Ez az eredmény jelzi, hogy a két tulajdonság bizonyított összefüggések alapján (Roche és mtsai, 2007) hasznos információt adhat az anyajuhok várható szaporasági és báránynevelési teljesítményéről.
A kondícióváltozás és a súlyváltozás egymással közepesen erős kapcsolatot mutatott (r
= 0,67 ; P<0,01). A kondíció és a súlyváltozás kihajtáskori súllyal és kondícióval mutatott negatív, gyenge-közepes összefüggése bizonyított mértékű.
4. ábra : Eltérő korú anyajuhok súlya és kondíciója választáskor (45 nap legeltetés után)
44,00 46,00 48,00 50,00 52,00 54,00 56,00 58,00 60,00
2 éves 3 4 5 6 7 8 9 10 11 éves
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4
KP Kg
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
___________________________________________________________________________
74 25. táblázat: Anyajuhok testsúly és kondíció adatai közötti korrelációi
Vizsgált
5.3. A bárányok vizsgálati eredményei
5.3.1. A bárányok élősúlyának és elhullásának eredményei születéstől választásig 5.3.1.1. A bárányok vizsgált tulajdonságainak alapstatisztikája
A mért adatok alapstatisztikáját a 26. táblázatban foglaltam össze. A vizsgálatban résztvevő 486 anyajuhnak 627 báránya született, ez 129 %-os ellési aránynak felelt meg, ami jónak mondható a hazai üzemi körülmények között. Mucsi és Benk (2002) szerint a magyar merinó szaporasága 130 % körüli, míg az MJSZ (2005) szerint a szaporulati arány a magyar merinó fajtában 133,4 %.
A bárányok születési súlya átlagosan 4,58 kg volt. A legkisebb születési súlyként 2,15 kg-ot, míg a legnagyobb születési súlyként pedig 7,42 kg-ot mértem. A születéskor és születés után 3 napon belül összes elhullás 8,8 % (55 bárány) volt, aminek okai nem ismertek. A születést követő istállózás időtartama alatt további 54 egyed hullott el (a született egyedek 8,6
%-a).
A legelőre kihajtáskor a bárányok átlagosan 9,95 kg súlyúak voltak. A legeltetés során 22 bárány (3,5 %) hullott el.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
___________________________________________________________________________
75 26. táblázat: A bárányok vizsgált tulajdonságainak alapstatisztikája
Tulajdonság Egyedszám Átlag Szórás CV % Minimum Maximum
Születési súly, (kg) 627 4,58 0,97 21,09 2,15 7,42
Kihajtási súly, (kg) 518 9,95 1,99 19,95 4,51 14,71
Választási súly,(kg) 496 16,51 3,41 20,62 8,13 25,52
Kihajtási kor, (nap) 518 25 4,87 19,51 9 35
Választási kor, (nap) 496 70 4,61 6,62 53 79
Nevelés alatti átlagos élőtömeg
termelés (g/nap)
496 236 48 20,22 110 380
A 45 napos legeltetési időszak után 16,51 kg-os választási súlyt mértem, ekkor a bárányok életkora 70 nap körüli volt.
A nevelés alatti átlagos élőtömegtermelés (236 g/nap) a kívánatosnál kisebb volt, azonban a bárányokat abraktakarmány nélkül tartottuk. Kukovics és mtsai (1984) merinó x corridale F1 bárányok nevelés alatti súlygyarapodásaként táp és ad libitum legelőfű etetése esetén 255 g/nap-ot mértek.
5.3.1.2. A genotípus hatása a bárányok születési, kihajtási és választási súlyára
A német húsmerinó bárányok születési súlya 4,14 kg, legelőre kihajtáskori súlyuk 9,13 kg, valamint a 45 napos legeltetési időszak után a választási súlyuk 15,82 kg volt (27.
táblázat). A születéstől a legelőre kihajtásig közülük 30 bárány (23,81 %), míg a legeltetés alatt további 8 bárány (6,34 %) hullott el. A fajtatiszta német húsmerinó bárányok érték el a legkisebb születési, legelőre kihajtási és választási súlyt.
A magyar merinó esetében a születési súly 4,62 kg, legelőre kihajtáskor 9,79 kg, választási súlyuk 16,54 kg volt. Itt 23 bárány (18,70 %) pusztult el születéstől a legelőre kihajtásig, a legeltetés alatt további 5 egyed (4,06 %).
A német húsmerinó x charollais F1 bárányok átlagos születési súlya 4,43 kg, legelőre kihajtáskorkor 9,72 kg, választáskor pedig 15,99 kg volt. Itt 14 bárány (11,86 %) pusztult el a legelőre kihajtásig, legeltetés alatt csupán 2 egyed (1,75 %).