2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS
2.3. Bárányok növekedése születést ő l választásig
3. táblázat: Nemzetközi kondíciópontozási rendszerek
Ország Skála Intervallum (pont)
Vizsgálati
módszer Forrás
Egyesült
Királyság 0-5 0,5 Tapintásos (Lowman és mtsai, 1976; Wildman és mtsai,
1982; Edmonson és mtsai, 1989)
USA 1-5 0,25 Vizuális
Új-Zéland 1-10 0,5 Tapintásos Macdonald és Roche (2004)
Ausztrália 1-8 0,5 Vizuális Earle (1976)
Anyajuhok alacsony kondíciópontszámának az eredménye lehet az újszülött bárányok elhalálozása (West és mtsai, 1989; Nordby és mtsai, 1986), valamint az alacsonyabb báránytúlélés is (Khan, 1994).
Sniffen és mtsai (1989) a csúcstermelés időszakában ajánlottnak tartják a 3,0 pontos kondíciót. A kondíciópontszám a testzsír szempontjából jobb meghatározást biztosít, mint maga az élősúly meghatározása (Russell és mtsai, 1969; Sanson és mtsai, 1993). A juhok immunrendszerének megfelelő működéséhez, a legeltetés biztosítása azonban mindenképpen szükséges (Hadjigeorgiou és Politis, 2004).
Revell és mtsai (2002) 100 Border Leicester x Romney anyajuh kondícióját vizsgálta meg ellés előtt, ahol átlagosan 3,1-es kondíciópontszámot tapasztalt.
2.3. Bárányok növekedése születést ő l választásig
2.3.1 Növekedés anatómiája juhoknál
A hús teszi ki a bárány vágott test fogyasztható részeinek legnagyobb százalékát. A húst alkotó vázizomzatnak, mint élettani egységnek fontos funkcionális részei a zsírszövet, a kötőszövet, a kapilláris érhálózat és az idegrostok. Az izom méretének meghatározásában mégis kevésbé fontosak, tekintettel arra, hogy az izomtömeget főként az izomrostok száma és mérete határozza meg. Ennek ellenére említésre méltó szerepe van a zsírszövetnek is, különösen az intramuszkuláris zsírnak, mert mennyisége és eloszlása döntően befolyásolja a hús minőségét, úgymint a porhanyósságát és ízét, ezáltal fogyasztói megítélését (Verbeke és mtsai, 1999). Legújabb kutatások szerint azok az állatok termelnek jobb minőségű és több húst, amelyeknek közepes méretű izomrostjaiból van több (Rehfeldt és mtsai, 2004).
A felnevelés alatti növekedés és fejlődés a megtermékenyülés pillanatától a felnőtt kor eléréséig tartó összetett élettani folyamat. A juhok 5 hónapos vemhességének ideje alatt az
IRODALMI ÁTTEKINTÉS
___________________________________________________________________________
24 elsődleges izomrostok a 32.-38. nap között, míg a másodlagosak a 38.-62. nap között jönnek létre (Wilson és mtsai, 1992). A másodlagosak egy részéből, amelyek az elsődlegestől eltávolodnak, harmadlagos izomrostok képződnek (Maier és mtsai, 1992; Wilson és mtsai, 1992). A 90. napig a növekedést alapvetően a hipertrófia jellemzi (Joubert, 1956).
A teljes test növekedési görbéjének lefutása szigmoid alakú, amely gazdasági állatfajaink többségére jellemző. A fogamzást követően a növekedés abszolút értékben lassú, mert a kezdeti élősúly nagyon kicsi, de a születés után a növekedés felgyorsul. A kifejlett kori élősúly relatíve stabillá válásáig a növekedés lassul, végül az öregkorral némi súlyveszteség is előfordulhat (Taylor, 1980). Gazdasági állatainkra, így a juhra is igaz, hogy az izombeépülés intenzív szakaszának befejeződésével a súlygyarapodás is fokozatosan lassul, majd megszűnik (Hammond, 1952).
Bárányoknál optimális feltételek mellett az első 5 hónapban a legnagyobb a növekedés mértéke, és 6 hónapos korra elérik a kifejlett kori méretek 87 %-át, míg 15 hónapos korra a 97
%-át, innentől a növekedés mértéke lelassul. Az intenzíven hizlalt bárányok 100-160 napos (♀ esetén 90-120 nap, ♂ esetén 150-160 napos) korukra elérik a közel végleges testformát (Göhler, 1979). Mihálka (1967) viszont azt állapította meg, hogy hagyományos felnevelés mellett a magyar fésűsmerinók testméretei és arányai még csak ¾ részben fejlődnek ki 10-12 hónapos korukra.
A bárányok szöveteinek fejlődése párhuzamos, de maximális intenzitásuk más-más időszakra tevődik, amely pontos kronológiai rendben zajlik: az idegszövet fejlődik a legkorábban, ezt követik a nélkülözhetetlen szervek, a csont és az izom, majd a zsírszövet fejlődése (Palsson, 1955; Hammond, 1960). Hammond (1952) felismerte, hogy a születés után az élősúly növekedéséért leginkább felelős vázizmok a szervezet legnagyobb átmérőjű rostjaiból épülnek fel. Ezek alapvetően a testtartásért felelősek, míg az előrehaladást biztosító izmok kisebb rostátmérővel rendelkeznek. Átmérőjük kifejlett juhokban 25-50 µm (Carpenter és mtsai, 1996) A 4. hónaptól azonban a bárány testösszetételében a hús és a csont aránya csökken, míg a faggyúé elkezd emelkedni (Göhler, 1979; Thompson és Barlow, 1986).
A teljes izomzaton belül nagy különbségek fedezhetők fel az egyes izmok érési idejében: a fej és nyak izmai relatíve korán kifejlődnek a teljes izomzathoz képest, míg a karaj izmai későn. Még később jönnek létre a zsírdepók. Kérődzőkben jellegzetes sorrendje van az egyes zsírdepók fejlődésének (Hammond, 1960; Kirton és mtsai, 1972): először a belső szervek és bélfodrok körül alakulnak ki, majd a bőr alatt. Ez utóbbi a magzati korban kevés, ám a születést követően azonnal fejlődni kezd (Vezinhet és mtsai, 1974). Ezt követi a vese körüli faggyú – amely Burton és mtsai (1974) szerint az amerikai suffolk jerkékben 50-70 kg
IRODALMI ÁTTEKINTÉS
___________________________________________________________________________
25 élősúly között nő jelentősen –, végül az inter- és intramuszkuláris depók alakulnak ki.
Eredményeik szerint a növekedés oka a zsírsejtek hipertrófiája (a trigliceridek felgyülemlése által), új sejtek képződése nélkül. Ugyanerre az eredményre jutott Nougues és Vezinhet (1977) is.
2.3.2 A növekedést befolyásoló tényezők
Egy állat növekedése nyilvánvalóan számos biológiai folyamat eredménye. A bárány növekedése során a test méretei és arányai változnak: először a test magassági, azután hosszúsági, majd szélességi méretei növekednek, tehát a törzs szélesebbé és mélyebbé, a karaj területe fejlettebbé válik, szemben a nyak és mellkas területével (Palsson és Verges, 1952). A kérődzők esetében („bendősödés” folyamata) a kifejlett korhoz közeledve a törzs jelentősebbé válik, mint a végtagok. Hazai vágási eredmények szerint a magyar merinó kosok növekedése során (25 kg-tól 45 kg eléréséig) a bunda, fej, lábvégek, nyak, comb aránya csökkent, míg a hosszú és rövid karaj, lapocka és oldalas arány nőtt (Mezőszentgyörgyi, 2000). A zsír deponálódás eredményeként a test felülete kisimul, zömökebb lesz, hatására az izmok kerekdedebbé válnak (Young és Sykes, 1987; Abdullah és mtsai, 1998). A bőr alatti faggyú lerakódásának menete juhban speciális: a farok tövénél kezdődik, és ezután húzódik az ágyékra és a hátgerinc közvetlen környékére, a comb és a vállak a legutolsók. A testalakulás teljes folyamatát azonban a környezeti tényezők erősen befolyásolják (Kamalzadeh és mtsai, 1998).
A növekedést erőteljesen befolyásolja továbbá a választás időpontja is. Molnár és mtsai (1999) a választás időpontja szerint az alábbi, hazánkban a gyakorlatban is alkalmazott kategóriákat határoz meg: szuper korai választás (tulajdonképpen az ellést követően rögtön);
korai választás (28-35 napos korban, hozzávetőleg 10 kg-os testtömeg mellett); középkorai választás (másfél-két hónapos korban, amikor a testtömeg kb. 12-14 kg); késői választás (minden két hónapnál idősebb korban történő választás).
A 4. táblázatban Eisen (1975) az állatok születést megelőző és azt követő növekedési periódusaira gyakorolt fő hatásokat foglalta össze.
Suiter (1983) szerint a növekedés ütemét a fajta, az ivar, a születési típus, a takarmányozás, az évjárat és a szezon befolyásolja. A gyarapodás intenzitása, tartama és kapacitása faj-, fajta- és hasznosítási típusfüggő.
IRODALMI ÁTTEKINTÉS
___________________________________________________________________________
26 4. táblázat: Az állat növekedésére ható legfontosabb tényezők
Magzati korban Születést követően
Választás előtt Választás után
Genotípus Genotípus Genotípus
Hormon szint Hormon szint Hormon szint
Anya genotípusa Anya genotípusa Anya genotípusa Anya tápanyag-
ellátottsága Anya tápanyag-ellátottsága Anya tápanyag-ellátottsága Alomtestvérek
száma Alomtestvérek száma Ivar
Anya életkora
Születési súly Választási súly Anya tejtermelése Tápanyagellátás
Anya életkora Egyéb környezeti
tényezők Egyéb környezeti tényezők Egyéb környezeti tényezők (hőmérséklet,
páratartalom, higiénia, menedzsment)
(hőmérséklet, páratartalom, higiénia, menedzsment)
(hőmérséklet, páratartalom, higiénia, menedzsment) Forrás: Eisen (1975)
A fajták csoportosításának számos változata elterjedt a világon. Hazánkban az 5.
táblázat szerinti felosztás (Veress és mtsai, 1982) a legelfogadottabb, amely a hazai jelentősebb juhfajtákat növekedési intenzitásuk és kapacitásuk alapján sorolja be.
5. táblázat: Hazai jelentős fajták besorolása a növekedés intenzitás és kapacitása alapján
Intenzitás Tartam Kapacitás Fajta kicsi hosszú kicsi parlagi fajták,
magyar merinó nagy rövid közepes holland texel,
ile de france közepes közepes közepes
német húsmerinó, német feketefejű nagy hosszú nagy amerikai suffolk,
charollais Forrás: Veress és mtsai (1982)
IRODALMI ÁTTEKINTÉS
___________________________________________________________________________
27 2.3.3 Bárányok születési és választási súlya
A bárányok születés utáni életképessége sok tényezőtől függ. Ilyen tényező lehet az anya-bárány kapcsolata (Dwyer és Lawrance, 2000), a fajta (Dwyer, 2003), vagy a menedzsment (Binns és mtsai, 2002). Yapi és mtsai (1990) szerint azonban a legfontosabb tényező a bárányok születési testsúlya. Cristian és Suvela (1999) vizsgálatati szerint a téli ellésekből származó bárányok születéskor nehezebbek, mint a tavasszal született egyedek.
A könnyű súlyú bárányok születési súlyának növelése egy megoldás lehetne arra, hogy a tenyésztők növelni tudják a túlélési arányt a választásig (Morris és mtsai, 1999).
Gulyás és mtsai (2007) magyar merinó, illetve magyar merinó x lacaune F1 bárányok születési súlyát mérték meg. A magyar merinó bárányok átlagos születési súlya 3,0 kg volt, a magyar merinó x lacaune F1 bárányok fél kilogrammal nagyobb súllyal születtek, esetükben 3,5 kg-ot mértek. A bárányok optimális születési súlya 3,5-5,5 kg közötti (Corner és mtsai, 2007). Sphor és mtsai (2011) 4,5 kg-nak találták az optimális születési súlyt. Ligda és mtsai (2000) szerint a chios fajtájú bárányok születési súlya 3,8 kg±0,83 kg, választási súlya 14,1±2,9 kg volt. Hassen és mtsai (2002) helyi, őshonos etióp fajtákat awassi juhokkal kereszteztek. Megállapították, hogy a keresztezett bárányok ugyan nagyobb súllyal születtek, de az előnyüket később elveszítették a szélsőséges időjárás, valamint az anyajuhok kisebb tejhozama miatt.
Születéskor további döntő szerepet képvisel az ikerellésekből származó születéskori súly. Az ikerellés gyakori jelenségnek számít a juh esetében (Skjervold, 1979; Veress és mtsai, 1982; Kent, 1995). Dalton és mtsai (1980) új-zélandi vizsgálataik szerint megállapították, hogy az ikerbárányok születési súlya 3,5 kg körül megfelelő, bár ehhez képest általában kisebb súllyal születnek.
Döntő jelentőségű továbbá az ivari megoszlás is. Ivar szempontjából a kosbárányok rendszerint nagyobb testsúllyal születnek, mint a jerkebárányok. Yilmaz és mtsai (2007) 243 norduz típusú bárány születési és választási súlyát vizsgálta születési típus és ivar szerint. A 205 egyes bárány születési súlyaként átlagosan 5,1 kg-ot mértek, míg a 38 iker báránynál 4,2 kg-ot tapasztaltak. 90 napos korban az egyes bárányok választási súlya 23,2 kg, az iker bárányoké pedig 21,6 kg volt. Ivar szerint a kosbárányok születési súlya 4,9 kg, míg a jerkebárányoké 4,4 kg volt. Választáskor a kosbárányok súlya 1 kg-mal volt több mint a jerkebárányoké (22,9;21,9 kg). Morgan és Owen (1973) vizsgálataik alapján bebizonyították, hogy a jerkebárányoknál a 25-30 kg-os súlyt elérvén nagymértékű faggyúsódás beindult.
IRODALMI ÁTTEKINTÉS
___________________________________________________________________________
28 Kukovics és mtsai (2008) extenzív körülmények között hizlalt gyimesi racka x charollais F1 bárányokat vizsgáltak 60 napon keresztül legelőn anyajuhokkal közösen. A keresztezett bárányok választási súlya 21,6 kg volt, s ez idő alatt a bárányok napi súlygyarapodása 170,5 gramm volt.
A súlyok mérése mellett nagy jelentőséggel bír a bárányok elhullásának rögzítése a választás időpontjáig. Chinter és mtsai (2011) 1208 D’man típusú bárány elhullási adatait vizsgálta születéstől 70 napos korban történő választásig. Ez időszak alatt 162 bárány pusztult el, ami az állomány 13,4 %-nak felelt meg.
Murphy és mtsai (1994) a választásig történő elhullást értékelték a bárányok temperamentuma alapján. Az eredményeik szerint a nyugodt anyák bárányainak elhullása (egyes ellés: 7 %, ikerellés: 16 %) kisebb arányú volt, mint az ideges anyáké (egyes ellés: 16
%, ikerellés: 26 %). Veress és mtsai (1984) 320 magyar merinó bárányt, 22-66 napos korban, 10-20 kg-os testsúlyban állítottak hízóba. A vizsgálat ideje alatt (68 nap) a bárányok 13 %-a elpusztult.