A visszaható hatályú s z a b á l y o z á s olyan r e n d e z é s t jelent, a m e l y a saját hatálybalépése előtti időre é r v é n y e s í t v e rendel el a szabályozás alá vont c s e l e k m é n y r e n é z v e negatív jellegű szankciót, v a g y i s b ü n t e t ő j o g k ö v e t k e z m é n y t .
í. Korai érdektelenség
Technikai, célszerűségi és e g y s z e r s m i n d m é l y e n erkölcsi k é r -d é s rejlik a n n a k el-döntése m ö g ö t t , vajon s z a b a -d - e , é r -d e m e s - e n o r m a t í v szabályozás ú t j á n b e f o l y á s o l n u n k ü g y e k megítélé-sét olyan m ó d o n , hogy a m ú l t dolgaira u t ó l a g megállapított s t a n d a r d o k a t a l k a l m a z u n k . A jog válasza s o k á i g késett; p o n -tosabban: e válasz m e g e n g e d ő volt. Ezt m a g á t ó l é r t e t ő d ő n e k tekintették, hiszen a j o g t u d o m á n y m á r k o r á b b a n is egyértel-m ű e n állást foglalt aegyértel-mellett, h o g y egy jogszabály visszaható hatályát s e m m i f é l e jogi előfeltevés n e m zárja ki,1 sőt jogi érvényét ö n m a g á b a n m é g a z s e m zavarja, ha a szabályozás u t ó l a g állapít m e g bűncselekményt.2
2. Tilalmazás
Elsőként az e u r ó p a i k o n t i n e n s e n n é h á n y é v s z á z a d d a l e z -előtt, a b ü n t e t ő j o g i eljárás g a r a n c i á k k a l ö v e z é s é v e l született h a t á r o z o t t válasz. A nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elveinek e l f o g a d á s á v a l m á r ö n m a g á b a n tilalmazottá
* Készült az első átfogó angol-amerikai jogfilozófiai enciklopédia felkérésé-re: 'Ex Post Legislation' in Philosophy of law An Encyclopedia, ed. Christopher B. Gray (Levittown, Pennsylvania: Garland Publishing 1999).
1 Felix Somló Juristische Grundlehre (Leipzig: Meiner 1917), 302. o.
2 David Lyons Ethics and the Rule of Law (Cambridge: Cambridge University Press 1984), 76. o.
91
vált, h o g y előrelátó t ö r v é n y i r e n d e l k e z é s n é l k ü l nyilvánítsa-nak b ü n t e t e n d ő v é egy cselekményt, v a g y szabjanyilvánítsa-nak rá ki büntetést. E n n e k ellenére néhány ú j k o r i a l k o t m á n y m é g erkölcsi f e l h a n g g a l zárt ki bármiféle v i s s z a h a t á s t .3 A f e n t i e k szellemében m á r csak b ü n t e t ő ü g y e k b e n tilalmazza visszah a t ó visszah a t á l y előírását az A m e r i k a i E g y e s ü l t Államok A l k o t -mánya.4 A n é m e t A l a p t ö r v é n y e tilalmat t o v á b b k o r l á t o z v a kizárólag a z a n y a g i b ü n t e t ő j o g r a szűkíti,5 a n é m e t á l l a n d ó -sult a l k o t m á n y b í r ó s á g i gyakorlat p e d i g a z ún. eredeti és n e m eredeti v i s s z a h a t ó h a t á l y m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é v e l a tilal-mat az előbbire, v a g y i s a z i m m á r f o l y a m a t b a n n e m l é v ő lezárt ü g y e k r e szűkíti t o v á b b . A tilalom s z ű k h a t á r o k k ö z é szorítása a n n á l inkább érthető, m e r t v i s s z a h a t ó h a t á l y ú kizárólag a t ö r v é n y h o z á s lehet. A p r e c e d e n s e k b e n foglalt jogról az analitikai e l e m z é s már r é g e n k i m u t a t t a , h o g y e g y olyan eljárás, a m e l y b e n a döntési s z a b á l y m a g á b a n a bírói d ö n t é s b e n jön létre, m a g a is ex post facto h a t á s ú r e n d e z é s t hordoz.6
3. Elvi megfontolások
Elvileg k i m o n d h a t ó , h o g y a jog á l t a l á b a n a t á r s a d a l m i m é r n ö k ö s k ö d é s eszköze, k ö v e t k e z é s k é p p e n többnyire előre-tekintő, m é g eljövendő eseményekhez j o g k ö v e t k e z m é n y e k e t kapcsoló szabályozással él. Tudjuk, h o g y a társadalmi r e f o r m -jellegű p r o g r a m k é n t felfogott (tehát a m a g a t a r t á s t tiltással és megtorlással befolyásolni igyekvő) j o g n á l többnyire sikere-sebb az a jog, amelyik azáltal fejti ki h a t á s á t , hogy (előnyöket nyújtó, m e r t pozitív szankciókkal ö v e z e t t ) mintát kínál a m i n d e n k o r i m a g a t a r t á s számára.7 E h h e z n y ü v á n v a l ó a n
nyi-3 Ilyen volt például a norvég alkotmány és N e w Hampshire alkotmánya (1784), mely utóbbi I. részének 23. szakaszában imigyen rendelkezik: „A visszaható hatályú törvények rendkívül sérelmesek, elnyomó és igazságta-lan jellegűek. Ezért semmiféle ilyen törvényt n e m szabad alkotni sem polgári ügyek eldöntésére, sem pedig gonosztettek büntetésére."
4IX. fejezetének I. szakasza 3. paragrafusában olvashatjuk: „Ex post facto jog nem fog kibocsáttatni."
5 Grundgesetz (1949), 103. § (2) bek.
6 Jolin Chipman Gray The Nature and Sources of the Law 2nd ed. 1921 (New York: Macmillan 1948), 89-101. és 218-233. o.
7 A szembeállításra lásd Antony Allen The Limits of Law (London: Butterworths 1980), 168. és köv. s 174. és köv. o.
tott esélyek kellenek, v a l a m i n t egy o l y a n előretekintő s z a b á -lyozás, a m e l y ezt m e g a l a p o z z a .
A m o d e r n formális jog m i n d e n e k e l ő t t r e f e r e n c i a k ö -z e g , b e s -z á m í t á s o k hálója. Elsődlegesen fontossá a-z válik tehát b e n n e , h o g y a m a g a t a r t á s m e g í t é l é s é h e z normatív m i n ő -sítést biztosító szabályozás egyáltalán megtörténjék. E h h e z képest m á r c s u p á n m á s o d l a g o s m e g f o n t o l á s kérdése, h o g y a m e n n y i b e n a szabályozás titkos m a r a d , n e m válik m e g i s m e r h e t ő v é v a g y h o z z á f é r h e t ő v é , esetleg v i s s z a h a t ó hatállyal r e n -delkezik, ú g y n y i l v á n v a l ó a n n e m lesz lehetősége arra, h o g y a jogkeresésre irányuló m a g a t a r t á s t befolyásolja.
4. Eszközzel élés és visszaélés
A nemzetiszocialista N é m e t o r s z á g és k ü l ö n ö s e n HITI.ERnek a z SA [Sturmabteilung] személyiségivel t ö r t é n ő gyilkos l e s z á m o -lása jogi megítélése ü r ü g y é n egy a n g o l és egy a m e r i k a i jogtudós, nevezetesen H . L . A . H A R T és L O N L . FULLER k ö z ö t t k i r o b b a n t vita8 ideje óta a z a n g o l - a m e r i k a i jogi g o n d o l k o d á s i m m á r é r z é k e n n y é vált arra, h o g y e g y s z e r s m i n d erkölcsi d i l e m m a k é n t kezelje a v i s s z a h a t ó h a t á l y ú jogalkotást - i m m á r előfeltételnek tekintve, h o g y „a p o l g á r o k n a k legyen kellő a l k a l m u k a t ö r v é n y n e k t ö r t é n ő engedelmeskedésre".9 S o h a -sem m a g a az eszköz tehet azonban túlhasználatáról, visszaélé-séről, h a n e m az, ki fegyverként forgatja. M á r p e d i g u g y a n a z o n technikai lehetőség szerint az a n g o l - a m e r i k a i t u d o m á n y o s s á g felhasználható gyógyításra is - arra, h o g y (mindenekelőtt rendkívüli és elháríthatatlan k ö r ü l m é n y e k beállta esetén) „a jogi f o r m a h i b á k a t orvosolja".1 0
5. A második világháború utáni problematika
A k é r d é s d r á m a i a n v e t ő d ö t t fel a m á s o d i k v ü á g h á b o r ú u t á n , a m i k o r a n ü r n b e r g i és tokiói p e r e k h e z t ö r t é n ő előkészületkor a g y ő z t e s e k n e k szembe kellett n é z n i ö k saját hatályos b e l s ő
6 H. L. A. Hart & Lon L. Fuller in Harvard Law Review 71 (1958), 593. és köv. o.
9 Robert S. Summers Lon L. Fuller (London: Arnold 1984), 37. o. [jurists:
Profiles in Legal Theory].
10 Lon L. Fuller The Morality of Law (New Haven & London: Yale University Press 1964), 53. o. és Lon L. Fuller Anatomy of the Laio (New York & Toronto:
The New American Library 1969), 102. o.
93
j o g u k b a n , illetőleg a német és j a p á n jogban az inkriminált cselekmények utólagos b ü n t e t h e t ő s é g e és b ü n t e t e n d ő s é g é problémájával, s e n n e k é r d e k é b e n választaniok kellett azon lehetőségek k ö z t , h o g y nyíltan visszaható h a t á l y ú szabályo-z á s h o szabályo-z f o l y a m o d j a n a k - e , vagy felvállalják a szabályo-z ideologikusan i m m á r újraállított természetjog és a pozitív jog közötti ütkö-zést, avagy a „törvényes jogtalanság" [gesetzliches Unrecht] és a
„törvényfeletti jog" [übergesetzliches Recht] e l l e n t m o n d á s á n a k düemmáját.1 1
N a p j a i n k b a n a k o m m u n i z m u s b u k á s a v e t e t t e fel m i n d e -nekelőtt Közép- és Kelet-Európában a n n a k k í n z ó kérdését, v a j o n m e g i n d u l h a t - e végre a h a j d a n volt szocialista állam felbujtására a k k o r hatályos b ü n t e t ő törvénykönyveikbe is ü t k ö z ő e n elkövetett, de a korabeli állami b ű n r é s z e s s é g folytán ü l d ö z e t l e n ü l m a r a d t (vagy az ü l d ö z h e t ő s é g köréből speciális jogi köntösbe öltöztetett rendelkezések ú t j á n egyenesen tör-vényellenesen kivont) cselekmények jogi feldolgozása, v a g y p e d i g - az i d ő fizikai m ú l á s á v a l a u t o m a t i k u s a n bekövetkező elévülésre h i v a t k o z v a - a m a k a c s u l sokáig t a r t ó (mert kellően kegyetlen) állami bűnözés v é g ü l sikerrel kivonhatja magát a jog uralma alól.
A m a g y a r t ö r v é n y h o z á s 1991ben ú g y érvelt, h o g y a b ű n ü l -dözésre hivatott a p p a r á t u s törvényellenesen intézményesülő b ű n p á r t o l á s a m á r fogalmilag eleve kizárta a z elévülés megin-dulhatását. A z e r r e válaszoló a l k o t m á n y b í r ó s á g i döntés12 vi-s z o n t a „jogállamivi-ság" a l k o t m á n y i elvéből következtetett jogbiztonsági igényre utaltan, a z ekkor és ebből a célból felépített ún. „ a l k o t m á n y o s b ü n t e t ő j o g " d o k t r i n á l i s konstruk-ciójára a l a p o z v a - m i n d e n é r d e m i a l k o t m á n y i hivatkozás nélkül - elutasította ezt a z érvelést. Ezzel szemben alig n é h á n y évvel k é s ő b b a német,1 3 illetőleg cseh1 4 törvény - s ez
11 Gustav Radbruch 'Gesetzliches Unrecht und übergesetzliches Recht' [1946]
in Gustav Radbruch Rechtsphilosophie 4. Aufl. (Stuttgart: Koehler 1950), 347.
és köv. o. [Nagy Endre ford. 'Törvényes jogtalanság és törvény feletti jog' [1977] fog és filozófia szerk. Varga Csaba (Budapest: Osiris 1998), 187-194. o.
{Jogfilozófiák}].
i21992. március 3-én kelt 11. számú AB döntés.
131993. március 26-i és szeptember 27-i törvény.
141993. július 9-i 198. számú törvény.
utóbbi alkotmánybírósági megítélése15 egyaránt - n e m csupán az elévülést nyilvánította eljárási intézménynek (kivéve ezzel az eredeti visszaható hatály tilalma alól), de é r d e m b e n sem látta igazolhatónak, hogy az elévülésnek egy eleve és ereden-dően fennálló jogállamiságot feltételező intézményét ponto-san ennek tagadására, nevezetesen a jogállamiságot magát m i n d e n ízében sárba tipró viszonyokra alkalmazzák. A hivat-kozott alkotmánybírósági döntés P r á g á b a n egyértelműen ki-nyilatkoztatta: „Ha az ilyen bűncselekmények elkövetése óta eltelt időt elévülési időszak elteléseként értelmeznénk [...], úgy ez pontosan annak a bizonyos »jogbiztonságnak« a megerősítése lenne, amivel elkövetői m á r tevékenységük kez-deteitől fogva rendelkeztek, és ami é p p e n államilag oltalma-zott büntethetetlenségükben testesült meg; az elkövetők ilyen értelmű »jogbiztonsága« viszont é p p e n az állampolgárok jogbizonytalanságának forrása [...]. Bármiféle ettől eltérő meg-oldás viszont óhatatlanul azt jelentené, hogy a totalitárius diktatúra rezsimje k a p bizonyítványt jogállamiságáról; ezzel pedig veszélyes jelzés születnék a jövőre nézve. Ez p o n t o s a n arról adna bizonyságot, hogy bűntett - ha és a m e n n y i b e n tömeges méretekben, szervezetten, hosszú időn keresztül, s egy államilag erre felhatalmazott szervezet oltalma alatt köve-tik el - büntetlenül maradhat."1 6 ; 1 7
151993. december 21-én kelt 19. számú AB döntés.
16 Igazságtétel jogállamban Német és cseh dokumentumok, szerk. Varga Csaba (Budapest: [Osiris] 1995) 241 o., az idézet 220-221. o. [A Windsor Klub könyvei I] és Kiáltás gyakorlatiasságért a jogállami átmenetben szerk. Varga Csaba (Budapest: [AkaPrint] 1998) 122 o. [A Windsor Klub könyvei II].
17 A kérdésre összefoglalóan lásd még a szerzőtől fogállami átmenetünk (Buda-pest: [AkaPrint] 1998), különösen 101-136. o. [A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei 5], a nemzetközi irodalomból pedig Martin P. Golding 'Retroactive Legislation and Restoration of the Rule of Law" Annual Review of Law and Ethics I (1990), 128. és köv. o. és ['Le principe de non rétroactivité des lois'] [Különszám] Annuaire international de Justice constitutionnelle VI (1990), 319. és köv. o.