A világháború évei

Emléklapok címen egy alkalmi színházi lapot adtak ki a nagybányai Lendvay Színház 1910. november 5-i avatási ünnepélyére.⁵⁴⁴ Az ungvári Színház (1911), az Ungvári Színházi Újság (1913) és a nagybányai Színházi Hét (1911) mellett említést érdemel még térségünk első mozgószínházi lapja, amit Mozi címen 1912-ben alapítottak Ungváron. (Hat száma maradt fenn.) Moziműsor és filmek ismertetése mellett alkalmanként a humornak, a művészetnek és társadalmi-gazdasági kérdéseknek is helyet biztosítottak az alcímében élclap jelzővel is illetett orgánumban.

III.2.8. A világháború évei

A beküldött összeg erejéig biztosították számukra az újságot.⁵⁴⁷ A fotókkal illusztrált tábori újság betekintést nyújtott a harctéri eseményekbe, az ezred életébe (hősi halált halt, sebesült, kitüntetett katonák, a frontra látogató nevezetes személyek), továbbá olvashatták a bajtársak irodalmi próbálkozásait, verseit, tárcáit, elbeszéléseit. A 12. Honvéd Gyalogezred özvegy- és árvaalapja az előzőhöz hasonló céllal indította meg a Szatmári Honvédet (1917–1918).

Állandó összeköttetést kívánt biztosítani az otthonlévők és a csatamezőkön küzdők között. A tábori újság megörökítette az ezred dicső fegyvertényeit, de a bajtársak szórakoztatásáról is gondoskodott.⁵⁴⁸ Állandó rovatai: A harctérről. Hírek. Szerkesztői üzenetek. Rendszeresen tájékoztattak az ezred özvegy és árvaalapjáról, írtak az elhunyt tisztek emlékének ápolásáról, előléptetésekről, a harcmentes, csendes napokról. A fotóval illusztrált újság a katonák szépiro-dalmi próbálkozásainak is helyet biztosított. Az 1918. november 1-jén megjelent számban üdvözölték a szabadságát és függetlenségét kivívó magyar népet és magyar Nemzeti Tanácsot.⁵⁴⁹

III.2.8.2. A napilapok iránti igény

A háború eseményeiről a vegyes tartalmú lapok is igyekeztek tájékoztatni a polgári lakosságot. Ungvár polgárai pl. a szenzációsajtó egyik termékéből, az Est lapból értesültek a háború híreiről (a lap fél nap alatt ért a városba, ez idő alatt csak a rövid Höfer-jelentések álltak rendelkezésükre).

A megjelenését 1869-től 1881-ig szüneteltető Ungvári Közlöny még az első világháború idején is napvilágot látott. Az orgánum nagy sikerként könyvelte el napilappá válását, amely 1915-re, a világháború idejére esett. A félelem és aggodalom által táplált olvasói igény késztette az Ungvári Közlöny szerkesztőségét arra, hogy lapjukat 1915. július 7-től naponként jelentessék meg. A két oldalas délutáni újságból, amiben röviden minden fontos esemény helyet kapott, 2600–3000 példányt igényelt a közönség.⁵⁵⁰ A Nyírvidék, amelynek napilappá válását (1917. jan. 18.) az előzőhöz hasonlóan segítette a háborús események nyomán kialakult híréhség, kérésre telefonon is beolvasta előfizetőinek a Miniszterelnökség sajtóosztályától érkező táviratokat.⁵⁵¹

547 A nagyszámú előfizetők miatt egy idő után eltekintettek a név szerinti közléstől. In: Hatvanhatos Tábori Újság, 1917. máj. 30. 4. sz. p. 12.; Az egyes számokat az ungvári dohánytőzsdékben és a környék felsorolt vasútállomásain lehetett megvásárolni. In: Uo. 1917. júl. 7. sz. p. 9. 1918-ban előfizetést hirdettek a lapra és a kiadó neve mellett „az ezred özvegy és árva alapja javára” megjegyzés szerepelt. In: Uo. 1918. máj. 5. sz. p. 1.

548 Dingha Sándor: Beköszöntő. In: Szatmári Honvéd, 1917. ápr. 1. sz. p. 2.

549 A magyar nép. In: Szatmári Honvéd, 1918. nov. 1. 18. sz. p. 1.

550 Kreisler Géza: Hogy lett az Ungvári Közlönyből napilap? In: Új Közlöny 1928. dec. 25. p. 10.

551 Nyírvidék, 1915. jan. 3. 1. sz. p. 7.

Nyíregyházi Tükör címmel 1916. március 30-án Seres Andor⁵⁵² nyíregyházi hírlapíró indított hetilapot.⁵⁵³ (Nem található.) Az 1917. évben ismét megemelkedett a lapalapítások száma. Az egyetlen magát függetlennek valló politikai lap, a Szatmáriújság (1917–1918) egy évig, novembertől novemberig jelent meg. 1918 augusztusában négy számmal látott napvilágot a Nagysomkút és Vidéke (1918).

III.2.8.3. Szak-, alkalmi és színházi lapok

Az első világháború eseményétől a szak-, alkalmi és színházi lapok tudták alapításukat függetleníteni. Nyíregyházán (a szerkesztőség és kiadó székhelyén) októberben indult a Philatelia (1914–1916) című bélyeggyűjtési folyóirat, amely 1916 áprilisától az Első Magyar Alkalmibélyeg Gyűjtők Egyesületének hivatalos lapjaként folytatta megjelenését. A folyóiratot, amelynek sikerült megnyerni az összes magyar szakírót, a nagy szaktudású Örvös János⁵⁵⁴ alapította, és szerkesztette. A szaklap, ami a gyűjtők nélkülözhetetlen tanácsadójává és segédeszközévé vált, 1921 és 1923 között Ungváron folytatta megjelenését.⁵⁵⁵

A Szatmárfalva címen, az Izraelita Nőegylet 1915. november 21-én tartott hangversenyére Szatmárnémetiben kiadott alkalmi lapot Dénes Sándor⁵⁵⁶ szerkesztette. A lap első oldalán egyebek között a következő olvasható, noha sajtószabadság van, mindent megírnak, de keveset lehet.⁵⁵⁷ Az élclap határán álló Szatmárfalva támadta a város lapszerkesztőit (pl. Tanódy Endrét), a politikusokat (pl. Uray Gézát) és a háború nyomán kialakult visszásságokat. A szerkesztőség és kiadóhivatal helyét a jobb közép lövészárokban nevezte meg, és a világháborúról közölt híreket Höfer-jelentésekre alapozta.

A háború évében Nyírkarászon, majd a Szatmár megyei Pribékfalván adták ki a Gyertyafény (1916–1917) című belmissziói lapot. A Mi kis Sionunk (1917–1919), a Nagykárolyi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyháztagok lapja, a gyámintézet, a nőegylet és a leányegyesület közlönye, Rédei Károly⁵⁵⁸ szerkesztésében három évfolyamot érhetett meg. A megjelenés költségeit a hívek évenkénti önkéntes adományai fedezték.

Márciusban indult, és egy évig látott napvilágot Nyírgyulajban a Békesség (1918–1919), hitvédő társadalmi és közgazdasági hetilap, ami a görög katolikus magyar nép számára készült.

552 Seres Andor hírlapíró, lapszerkesztő

553 Téger, 1930. p. 383.

554 Örvös János (1898–1972) újságíró, filateslista. In: .wikipedia.org/wiki/%C3%96rv%C3%B6s_J%C3%A1nos

555 Szénássy, 2000. p. 48–49.

556 Dénes Sándor (1913-ig Weisz) (1880–1944) hírlapíró, szerkesztő. In: Gulyás, 1943. 5. köt. 569–570. h.;

Balogh, 1981. 1. köt. p. 392.

557 Szatmárfalva, 1915. nov. 21. p. 1.

558 Rédei (Rédey) Ritter Károly (1872–1952) egyházi író, lapszerkesztő. In: Balogh, 2002. 4. köt. p. 637.

A mezőgazdasági orgánumok között a nyolc megyét magába foglaló Felsőmagyarországi Méhészegyesület hivatalos lapját, a Felvidéki Méhészt (1917–1919) májusban indították el Szatmárnémetiben, Nagy Géza egyesületi titkár szerkesztésében. Az orgánum születését feltehetően a háborús viszonyok, az élelmiszerhiány is segítette.⁵⁵⁹ A kezdő és a gyakorlott méhészeket egyaránt ellátta tanácsokkal. Az egyesületi tagokat a méhtenyésztéssel kapcsolatos ismereteik és tapasztalataik megosztására kérte. A szakcikkeken kívül az egyesület működéséről is tudósítottak, amelynek taglétszáma 1918 végén már a kétezret is meghaladta. Ők a tagsági díj ellenében jutottak a laphoz. A háborús viszonyok, a papírhiány, a nyomdai árak emelkedése miatt az orgánum csak nagy nehézségek árán jelenhetett meg.⁵⁶⁰ A Tiszacsécséhez kötődő, 1917 januárjában alapított Méhészeti Hetilap (1917–1918) is az előzőhöz hasonló céllal indult, a méhészeti színvonal emeléséért, a lapot olvasók méhészeti képzésének segítéséért.

Szatmárnémetiben 1918-ban jelent meg a kézi sokszorosítással készült Unitas (1918) című diáklap, ami csak laza szálakkal kapcsolódik a nevelésügy orgánumaihoz.

A vizsgált időszak utolsó két művészeti, színházi lapját Szatmáron alapították. A Színházi Hét 1918. szeptember 12-én indult, folytatása a Színház, októbertől decemberig jelent meg. Mindkettő a színház és a közönség kapcsolatának erősítését segítette.

III.2.8.4. Egy szabadkőműves közlöny

A beregszászi Pro Libertate (1916) szabadkőműves páholy február–márciusban, a világháború alatt indította el kézirat jellegű, belső használatra szánt hivatalos közlönyét.

Berényi Zsuzsanna szerint a szabadkőművességen belül ritkaság számba ment, hogy egyetlen páholy adjon ki belső terjesztésű orgánumot.⁵⁶¹ A lapot, amelytől saját páholyuk tevé-kenységének élénkítését és munkájuk hatásának mélyítését várták, Schor Ernő⁵⁶² a páholy korábbi titkára, 1915-től szónoka szerkesztette. Az első oldalakon vezércikket közöltek, pl.

titkári jelentés az 1915. évről. Ezt követték az alkalmi beszédek, pl. A főmester székfoglalója, A jövő, A nővérek (a nők páholyba való felvételének lehetőségéről). A krónika rovatban a

559 Öt millió korona értékű nemzeti vagyon pusztul el évenként a méhcsaládok legyilkolásával – amit szerettek volna megakadályozni a lap segítségével. Egyesületünk t. tagjaihoz. In: Felvidéki Méhész, 1917. máj. 1. sz. p. 3.

560 1918-ban pl. arról panaszkodtak, hogy a lap előállítási költsége 200%-kal növekedett, ezért az éves tagdíjak emelésére kényszerültek. In: Felvidéki Méhész, 1918. febr. 2. sz. p. 11.

561 A páholy 1913. május 12-én kezdte meg működését. Beregszászon népiroda - és ügyvédi kamara felállítását kezdeményezték. Berényi szerint a legrégebbi helyi lap [a Bereg – a szerk.] szerkesztője is a páholy irányítása alá került. A háború éveiben segítették annak áldozatait, sürgették a hadirokkantakról való állami gondoskodást.

Valamennyi szabadkőműves tagja lett a hadigondozónak. In: Berényi, 2005. p. 63.

562 Schor Ernő (1882–1927) szabadkőműves. In: Öröklét. Kozma utcai temető adatbázisa.

páholyélet fontosabb eseményeiről számoltak be.⁵⁶³ A rövid életű lap utolsó száma 1916 novemberében jelent meg.

III.2.9. Az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság és a katonai