Sajtóvétségek

A hatalom, a cenzúra és a helyi lapok viszonyát a Kassa-Unghvári Hirdetményi Lap jól példázta. A helyi cenzor utasításainak figyelmen kívül hagyása annak betiltásához vezetett.

Kimák Viktor a Sova – általa szerkesztett – ruszin élclapban a magyar érzelmű Pankovics

652 Révész T., 1986. p. 118., 137.

653 Mayer, 1977. p. 86.

654 Előfizetési felhívás. In: Kelet, 1899. dec. 21. 51. sz. p. 1.

655 In: Ugocsa, 1903. júl. 5. 27. sz. p. 3. Az orgánum ennek ellenére nem jelent meg. Ezen a címen 1898-ban hét szám látott napvilágot.

656 Buzinkay, 1986. p. 136.

István munkácsi püspököt gúnyolta, ezért a lap megszűnt, szerkesztőjét áthelyezték Pécsre.⁶⁵⁷ Az ellenzéki Kárpáti Hírnök szerkesztője azért búcsúzott el olvasóitól, mert a korabeli viszonyok és népmozgalmak között lehetetlenné vált a lap számára a kijelölt irány megtartása.

A magát függetlennek valló, mérsékelten ellenzéki Tárogató 1861. évi kinyomtatott 2. számát Ábrai Károly Lenkey és a Würtemberg huszárok című elbeszélése miatt semmisíttette meg és kényszeríttette új szám készítésére a hatóság.

A térségben leggyakrabban a biztosítékkal nem rendelkező, vegyes tartalmú lapok politikai kérdésekhez való hozzászólása miatt indultak sajtóperek, vagy tiltották be a lap szétküldését.

Ez utóbbi történt az Ungvári Közlöny esetében is. Ung vármegye alispánja 1867. aug. 24-én az 1848. évi XIII. törvénycikk III. fejezetének 30. §-ára hivatkozva az előírt 5000 Ft biztosíték 24 órán belüli letételére szólította fel a lapszerkesztőt. A biztosíték ki nem fizetése a lap szétküldési engedélyének megvonásához vezetett.⁶⁵⁸

Börkey Imre, a Nyír szerkesztője ellen a „Tűrjük el egymást”(országgyűlési választások, politikai agitációk), a „Nyíregyháza júl. 16.” (a nyíregyházi baloldali kör programja), valamint a „Hajdúkerületből júl. 9.”⁶⁵⁹ (a Hajdúkerület közgyűlési tárgyalásának hivatalos vázlata) címeken megjelent, politikai tartalmúnak minősített közlemények miatt indítottak sajtópert⁶⁶⁰ az előzőhöz hasonló indoklással: vagyis azért, mert nem tette le a politikai lapok számára előírt (5000 Ft) biztosítékot Mindkét eset a kiegyezés, az 1848. évi sajtótörvény visszaállítása után történt. Az Ungvári Közlönyt egy év múlva követő Nyír-per egészen más módon zajlott le, ami azzal magyarázható, hogy az Ungváron, az alispáni hivatal hatáskörében nyert megoldást. Az igazságügy-miniszter 1868. augusztus 20-án felhívással fordult Kuthy Istvánhoz, a debreceni esküdtszék kerületi közvádlójához. Ebben a Nyír fentiekben említett, megítélése szerint politikai tartalmú cikkeket közlő lapszámokra, és az 1848. évi sajtótörvény 30. §-ára hivatkozva, miszerint nem tette le a politikai lapok számára előírt biztosítékot, utasította a törvényes kereset megindítására (a 31. § alapján). Kuthy Szabolcs megye bűnfenyítő törvényszékéhez továbbította az ügyet, azzal az utasítással, hogy Börkeyt szóbeli tárgyaláson marasztalják el, és a 31. §-ban meghatározott egy évig terjedő fogságra, 500 Ft pénzbírságra és az okozott költségek megfizetésére kötelezzék. A tárgyaláson a szerkesztő-kiadót ügyvéd képviselte, aki arról kívánta meggyőzni a jelenlévőket, hogy a szóban forgó cikkek nem politikai jellegűek, és a Nyír sem politikai lap. Véleménye szerint a nem politikai

657 Kimák Viktor új álláshelyének elfoglalása helyett kivándorolt Oroszországba. In: Diós, 2001. 6. köt. p. 775.

658 A hetilapot a szerkesztő barátja, Weinberger Albert mentette meg a biztosíték átvállalásával. In: Ungvári Közlöny, 1867. szept. 8. 11. sz. p. 1.

659 Nyír, 1868. júl. 18. 29. sz. p. 1–2.

660 A Nyír sajtópere. In: Nyír, 1868. nov. 28. 48. sz. p. 1–2.

vidéki lapok kiadásának és kezelésének feltételeit törvényileg nem szabályozták. Bodnár István ügyvéd a 1848. évi XVIII. törvénycikk 30. §-a 1. pontjában leírtaknak a betartásáról is biztosította a közvádlót. Börkey a lap megindításakor nyilatkozatot nyújtott be a megye alispánjához, amelyben magát, mint laptulajdonos-szerkesztőt és a nyomdát is bejelentette (ezt a hatóság elnöke minden bizonnyal továbbította a minisztériumnak). Az ügyvéd meggyőző érvei alapján Kuthy István közvádló beszüntette a Nyír szerkesztője ellen indított keresetét.⁶⁶¹ Ez a felmentés a törvényességet bizonyítja. A törvénycikk 34. §-a értelmében az ítéletet a lap legközelebbi számában közzé kellett tenni, ami meg is történt.

A Nyírvidék egyik legnagyobb sajtópere 1899-ben zajlott, amelyben a laptulajdonost és a főszerkesztőt is felmentették. Lőrinczy Pál körjegyző feljelentette Jóba Elek laptulajdonos-kiadót és Inczédy Lajos főszerkesztőt becsületsértés és rágalmazás miatt, mert a Nyírvidék a közigazgatási bizottság üléséről szóló tudósításában az ellene indított bűnfenyítő eljárást is nyilvánosságra hozta.⁶⁶²

Néhány évvel később, 1912 októberében a Nyírnél ismertetett okból zajlott sajtóper a Nyírvidék szerkesztője ellen. Kállay András a Vármegye és képviselő választási reform című, politikai tartalmúnak minősített cikke képezte a per tárgyát. A vádat a debreceni királyi ügyészség sajtórendőri kihágás címén indította meg. A társadalmi lapként megjelenő Nyírvidék nem tette le a politikai lapok számára előírt biztosítékot, ezért nem közölhette volna az említett cikket. Inczédy Lajos felelős szerkesztő, mint a sajtóper vádlottja, Prok Gyula védőügyvéddel együtt azzal védekezett, hogy véleményük szerint a választójog nem politikai természetű kérdés. A Nyíregyházi Királyi Törvényszék Inczédyt az 1848. évi XVIII. törvény-cikk 30. § -nak 2. pontjába ütköző és a 31. §-a szerint büntetendő sajtó rendőri vétségben mé-gis bűnösnek találta és 20 korona fő-, illetve 10 korona mellékbüntetésre ítélte. A Nyírvidék kiadótulajdonosát a fenti ítélet lapjában (legközelebbi számban) való közzétételére kötelezte.⁶⁶³ A valóban nem feltétlenül politikai tartalmú írás politikainak minősítése és a büntetés mértéke azt igazolta, hogy az eltelt 40 év alatt törvényi változás nélkül is szigorodtak a büntetés feltételei.

Az 1914. évi XIV. és a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről szóló 1912. évi LXIII.

törvénycikk törvénycikkekre hivatkozva, közleményeinek a hadviselés érdekeit veszélyeztető tartalma miatt tiltotta be 1914. szeptember 4-én a belügyminiszter a nagykárolyi Közérdek

661 Nyír, 1868. nov. 28. 48. sz. p. 1–2.; dec. 12. 50. sz. p. 1–2.; 1869. febr. 17. 7. sz. p. 1.

662 Téger, 1930. p. 271.; Nyírvidék, 1899. jan. 15. 3. sz. p. 5.

663 A”Nyírvidék” sajtópere. In: Nyírvidék, 1912. okt. 6. 40. sz. p. 8–9. A sajtóper tárgyát képező cikk a Nyírvidék 1911. dec. 31. 53. számában jelent meg.

című lap megjelenését és terjesztését.⁶⁶⁴ Ez a rendkívüli állapotokra alkalmazott időleges követelmény be nem tartása miatt következett be.

Az is előfordult, hogy a cikk nem ütközött a sajtótörvénybe, annak eredeti formában való megjelenését mégis megakadályozta a lapkiadó. A helyzetet az súlyosbította, hogy a szóban forgó írás a felelős szerkesztő tollából származott. A nyíregyházi Kossuth-szobor leleplezési ünnepsége alkalmából a Nyírvidékben Kossuth Lajos szabadkőművességéről tárca jelent meg (1912. szept. 29-én). A felelős szerkesztő már akkor jelezte, hogy ehhez majd megjegyzést kíván fűzni. Ifj. Jóba Elek lapkiadó azonban e hozzászólást, személyeskedésre hivatkozva csak cenzúrázott formában akarta közzétenni, amihez viszont a cikk szerzője nem járult hozzá. Ez Inczédy Lajost olyan érzékenyen érintette, hogy 25 év szerkesztői munkásságát feladva kilépett a lap kötelékéből. Jóba azzal védekezett, hogy ő csak tárgyilagosságot kért Inczédytől lapja elfogulatlanságának és pártatlanságának megőrzése érdekében.⁶⁶⁵ A volt felelős szerkesztő a Szabolcs című lapban tárta fel távozásának körülményeit. Itt jelent meg cikke eredeti és cenzúrázott formában.⁶⁶⁶ Végül az írás a lapkiadó által jóváhagyott formában a szerkesztő távozása után a Nyírvidékben is megjelent.⁶⁶⁷ A szerkesztői és kiadói cenzúra inkább visszaélés, mint a törvény hatályának érvényesülése.

A sajtóviták egyik fontos elintézési módja volt a párbaj. Erre ismét az előbb említett Nyírvidék című lapban található példa. A Nyírvidék 1898-ban összeütközésbe került az akkor indult Szabolcsi Hírlappal. A lap a Függetlenségi Párt orgánumának kiáltotta ki magát.

Inczédy Lajos, a Nyírvidék szerkesztője ezt a kijelentést illetéktelennek minősítette. A Szabolcsi Hírlapban erre sértő válasz jelent meg, amire Inczédy megbízottai útján kért magyarázatot. Mivel a cikket Székely Imre, a Szabolcsi Hirlap tulajdonosa és szerkesztője írta, akit lovagias ügyekben korábban elégtételadásra alkalmatlannak nyilvánítottak, azt egy Nyírvidékben közzétett egyoldalú jegyzőkönyvvel próbálta lezárni. Székely a jegyzőkönyv megjelenése után röpiratban sértette meg Jóba Elek laptulajdonost és Inczédy Lajos főszerkesztőt, akik emiatt a debreceni sajtóbírósághoz fordultak. A fenti ügy a lap

664A 3.738/1914. B. M. res. sz. rendelettel. In: Képviselőházi irományok. XLVI. köt. p. 425.

665 Téger, 1930. p. 358.

666 Az eredeti cikk: Inczédy Lajos: Megjegyzések Kossuth szabadkőművességéről. In: Szabolcs, 1912. okt. 19.

41. sz. p. 3–4.; A lapkiadó által cenzúrázott cikk: I. L. álnéven ugyanezen a címen jelent meg. In: Uo. p. 4–5.

Inczédy megjegyzésében azt hangsúlyozta, hogy Kossuth Lajos nemzete felszabadításáért összeköttetéseket keresve lépett be 1852-ben az egyik amerikai szabadkőműves páholyba, de nem a magyar páholyba, aminek működése megtagadása mindannak, amiért Kossuth élt. A lapkiadó pl. kihúzta a cikkből azt a részt, miszerint a nyíregyházi Galilei-kör arra buzdította az érettségizett ifjúságot, hogy hazájuk múltjában és Istenben sem higgyenek.

667 Téger, 1930. p. 357–361. A szerző tévesen írta, hogy Inczédy 1913-ban hunyt el, mert halála 1915. 06. 15-én következett be. In: Gulyás, 1993. 15. köt. 232. h.

megszűnésével és szerkesztőjének bocsánatkérésével végződött.⁶⁶⁸ A Nyírvidék egy évvel később újabb sajtóvitáról tudósított. Kende Sándort Máthé József a Res Nyírbátoriensis című, a Nyíregyháza lapban megjelent cikksorozatban megrágalmazta. A becsületbeli ügyet párbajban intézték el, miután Máté Józsefet héttagú becsületbíróság egyhangúlag rehabilitálta.⁶⁶⁹ A párbaj ekkoriban mindennapi dolog volt. Ezt pl. Ady Endre számos írása, esete is bizonyítja.

IV. Összegzés