Ruszin lapok

A Kárpátalján kívül megjelent ruszin sajtó⁵⁷⁹ számos nyelvi kérdést vetett fel, főként a ruszin irodalmi nyelv hiányának a problémáját. A ruszin népi nyelvet a sok dialektus miatt hírlapírásra sokan alkalmatlannak tartották. Ezek kiküszöbölése érdekében az egyházi szláv, illetőleg a nagyorosz nyelvhez (ruszofil felfogás) fordultak.

Kárpátalján az első ruszin nyelvű újság, egy pedagógiai (és népművelési) szaklap Ucsitel’ (1867) (Tanító) címen 1867. április 4-től december 13-ig jelent meg Répay András

575 Szentiványi Gyula (1881–1956) hírlapíró, restaurátor, lexikonszerkesztő. In: Kenyeres, 1982. 2. köt. p. 755.

576 Hírek. In: Szatmári Népszava, 1919. jan. 30. 22. sz. p. 2.; márc. 6. 53. sz. p. 3.

577 Lakatos, 1993. p. 261.

578 Néző, 1997. p. 347–364.

579Haličo ruskij Vistnik 1849. júliustól (Galiciai Ruszin Hírlap), utóbb Vistnikdlja RusinovAvstrijskoj deržavy (Hírlap az Osztrák birodalom Ruszinjai számára) a magyarországi ruszinok mint levelezők és cikkírók működtek közre a lapban, akik 1853-ban a nagyorosz nyelvi irányzat miatt megszakították vele a kapcsolatot. Cerkovnaja Gazeta 1853. március 13-tól (Egyházi Újság) nagyorosz nyelven; Cerkovnyj Vistnik… 1858. júllius 22-től (Egyházi Hirlap az Osztrák Birodalom Ruszinjai számára) a területi orosz dialektus formáit használja. In: Böör, 1943. p. 8–19.

tanítóképző intézeti tanár szerkesztésében és kiadásában. A minden erkölcsi és anyagi támogatást nélkülöző, a nép nyelvén íródott folyóirat, a nevelés és oktatás kérdéseivel kívánta megismertetni a népiskolák tanítóit, akik sajnálatos módon azt figyelemre sem méltatták.

Módszertani útmutatást adott egyes népiskolai tantárgyak tanításához. Hangsúlyozta a gyermek tapasztalati köréből való kiindulás és a szemléltetés fontosságát a tanításban, de a tanítóság közös érdekeit érintő kérdéseknek is teret adott.⁵⁸⁰

Az Ihnátkó György⁵⁸¹ szerkesztésében 1867. július 13-án Ungváron kiadott Svit (1867) (Világ) irodalmi és társadalmi hetilap nem tudott nyugvópontra jutni a megjelenés nyelvét illetően (példánya nem található). Az előfizetők számának rohamos csökkenését egy levélíró az újság érthetetlen, nagyorosz nyelven való írásával magyarázta.⁵⁸²

A Szvêt (1867–1871) (Világ) szerkesztőjétől Kimák Viktortól,⁵⁸³ a kiadó Szent Bazil Társulat is egyebek között a nem megfelelő nyelv alkalmazása miatt vonta meg a bizalmat. A Svit és Szvêt külön címek az eltérő nyelvhasználattal, írásmóddal függnek össze – magát a címet feltehetően átvitt értelemben használták. 1874 január végén Novüj Szvêt (1871–1872) (Új Világ) címen Gebé Viktor⁵⁸⁴ szerkesztői megbízásával új lapot indítottak, amit ruszinul írtak, de a nyelvi nehézségekkel (ami az említett dialektusokból adódott) ez sem tudott megbirkózni. Böőr György szerint „géniuszokra lett volna szükség, akik a népi nyelv sokféle provincializmusát közös nevezőre hozzák, s megvetik alapját a ruszin irodalmi nyelvnek.”⁵⁸⁵ A Szent Bazil Társulatban bekövetkezett személyi változások, az említett lap megjelenési nyelve körül kialakult vita és a szerkesztő lemondása 1872 decemberében együtt vezettek a lap megszűnéséhez. A Szvêt és a Novüj Szvêt maga köré gyűjtötte Kárpátalja valamennyi jelentős tollforgatóját.⁵⁸⁶ A cikkek tematikailag a vallás, a történelem, a néprajz és a gazdaság köré csoportosíthatók. A lap főrésze levelezésekből, elbeszélésekből, költeményekből és hírekből állt. Oklevél-szöveg közlései nyelvészeti értékkel bírnak.

Kimák Viktor szerkesztésében, önálló vállalkozásként indult 1871. június 20-án és öt száma jelent meg a nagyorosz nyelvű, Sova (Bagoly) (1871) című szatirikus lapnak. Az élclap

580Böör, 1943. p. 34–35.

581 Ihnátkó György (1840–1885) főgimnáziumi tanár. In: Szinnyei, 1897. 5. köt. 23. h.

582 1869 közepén Hogyan írjunk címmel cikksorozat is megjelent a lapban, amely az egyházi szláv nyelv irodalmi nyelvvé választásában látta a megoldást. In: Böör, 1943. p. 26–27.

583 Kimák Viktor (1840-?) gimnázium-igazgató. In: Gulyás, 1995. 16. köt. 473. h.; Diós, 2001. 6. köt. p. 775.

584 Gebé Viktor (1838-?) pápai prelátus, görög katolikus prépost-kanonok. In: Gulyás, 1992. 10. köt. 546. h.

585 Böör, 1943. p. 29.

586 Rakovszky Iván (kultúrpolitikai kérdések), Popovics András, Szilvay Iván, Králicky Anatol (történeti cikkek), Zlocky Teodóz (néprajz) stb. In: Böör, 1943. p. 31.

pl. a magyar érzelmű Pankovics István munkácsi püspököt is kigúnyolta – ezért a szerkesztőt áthelyezték Pécsre.⁵⁸⁷

Homicsko Miklós⁵⁸⁸ által 1873. július 12-én alapított és szerkesztett Karpat (1873–

1886) azzal a céllal jelent meg, hogy a magyar földön élő orosz nép is rendelkezzen nyomtatott orgánummal. A lap az egyházi szláv nyelv idomáit keverte a nagyorosz nyelvvel.⁵⁸⁹ A kiforratlan stílus és magyarizmus jellemezte.⁵⁹⁰ Együttműködésre törekedett a vele azonos elveket, a mérsékelt politikai irányzatot követő Ung című lappal. Amikor 1874-ben a magyar kormány javasolta a két kárpátaljai görög katolikus püspöknek a latin betű bevezetését, a Karpat kiállt a cirill ábécé védelmében. Hasonlóan cselekedett a görög katolikusok által használt naptár betiltása, az ún. naptáregyesítés javaslatának a felvetésekor is. A görög katolikus egyház hagyományainak a védelme a lap számára egyet jelentett a nemzetiség fennmaradásáért folytatott küzdelemmel. A magyar nyelv gyors terjedése láttán a nemzeti fejlődés perspektívájáért aggódtak, végül belátták, hogy államnyelv, ezért elsajátítása elkerülhetetlen. Talán e felismerésnek is köszönhető, hogy 1877-től magyar nyelvű cikkeket és hirdetéseket is közölt, majd az 1880-as években már alig lelhetők fel benne cirill betűs írások. Ez azonban Mayer Mária szerint nem jelentette azt, hogy a ruszin értelmiség feladta volna nemzeti törekvéseit.⁵⁹¹ Itt valószínűleg a lap köré csoportosult ruszin értelmiségre gondolt, mert az 1880-as évek közepén a szélsőséges elveket vallók nem értve egyet a lap – előzőekben leírt – magyar nyelvhez való közeledésével, támadást intéztek a Karpat ellen, ami munkatársai többségének távozását eredményezte. Ez viszont arra késztette a szerkesztőt, hogy 1885-ben azokhoz a magyar lapokhoz csatlakozzon (és ennek nyíltan hangot is adott), amelyek elítélték azt az öt kárpátaljai ruszint, akik a galiciai Slovo jubileumi számába írtak.⁵⁹² Jókai Mór és Munkácsy Mihály Munkácsra történő meghívásáról és a látogatásról is Tudósított.⁵⁹³ Az 1882. évben a nagy horderejű Dobrzanszky-féle felségárulási perről megjelent cikkeivel a Karpat a magyarországi ruszin értelmiség ártatlanságát kívánta bizonyítani.

587 A gúnylapot a Szent Bazil Társulat vezetőségéből a ruszofileket kiszorító Pankovics István munkácsi görög katolikus püspök és elvbarátai elleni támadás egyik eszközeként használta. In: Mayer, 1977. p. 23.; Böör, 1943.

p. 35–37.

588 Homicskó Miklós (1833–1886) Munkács egyházmegyei áldozópap, kanonok, hittanár. In: Szinnyei, 1896. 4.

köt. 1035–1036. h.

589 Ezzel szemben Mayer Mária arról írt, hogy a Karpat-ot „orosz újságnak” tartották, s hogy az 1870–1880-as években a helyi sajtóban az „orosz” nyelv alatt az egyházi szlávval kevert helyi népi nyelvezetet értették. In:

Mayer, 1977. p. 57.

590 Böör, 1943. p. 41.

591 Mayer, 1977. p. 56.

592 Az „elítéltek” lehetőséget kaptak a válaszadásra a Karpatban. In: Böőr, 1943. p. 45–46.

593 Dobrzanszky Adolf és leánya, Grabár Olga elleni felségárulási per, ami felmentéssel végződött. In: Mayer, 1977. p. 57–58.

Még a Karpat megszűnése előtt (ez Homicsko Miklós halálával, 1886 áprilisában következett be), 1885. szeptember 26-án megindult a Lisztok (1885–1903) (Lapocska), Fenczik Jenő⁵⁹⁴ szerkesztésében. Fenczik vallásos irodalmi lapját, amivel a hanyatlóban lévő, pusztulás felé közeledő népét akarta megmenteni, a Svithez hasonlóan nagyorosz nyelven adták ki egészen 1903 decemberéig. A cikkek egy része az orosz nyelv és a görög szertartás védelméhez kapcsolódott, másik része teológiai fejtegetésekből állt. A szerkesztő

„Magyarorosz irodalom vázlata” című írásával elsőként próbálta megalapozni a ruszin irodalomtörténetet. A hitélet és az erkölcsi nevelés terén nagy missziót töltött be a saját maga írt prédikációkkal, melyekből valamennyi lapszámba jutott. A művelt közönségnek készült Lisztok az egyszerű nép lelki igényeit vallási jellegű melléklapjával, a Dodatokkal (1895–

1903) akarta kielégíteni, ami számukra érthető nyelven íródott. A nép hitéletének elmélyítése mellett a mindennapi életvitelhez is hasznos tanácsokat nyújtott.

A ruszin sajtó történetében mégsem ez a sajtótermék, hanem a Szent Bazil Társulat által kiadott Nauka (1897–1920) (Tanítás) című vallásos, társadalmi és művelődési önálló lap jelentette a határkövet, amit a nép nyelvén írtak, s amelyben a ruszin népköltészet termékeit is közzétették.⁵⁹⁵ Első szerkesztője Julij Csucska volt, akit 1902 októberében Vaszilij Gadzsega követett.

A korszakunk végén indult ruszin és orosz nyelvű orgánumok a Nemzeti Tanácshoz és a Magyar Tanácsköztársasághoz kötődtek. A Károlyi kormány által Ruszka Krajna néven kialakított autonóm terület nevéről kapta címét az 1919 januárjától februárig Ungváron megjelent periodikum, a Ruszka Krajna. A Forradalmi Kormányzótanács megalakítása után, a kormányzósági kerület központjában Munkácson, ruszin nyelven adták ki április 12-től egy hónapon át a Rusz’ka Pravda-t, a Népbiztosság hivatalos közleményeit.

Ungváron a Russzkaja Zemlja (Orosz Föld) című lapot, júniusban indították el orosz nyel-ven, és az még 1920-ban is napvilágot látott. A csehszlovák katonaság által 1919. január 12-én elfoglalt Ungváron⁵⁹⁶ alapított újabb orgánumot a győztes csapat. Ez már a béketárgyalások időszakára esett. A Nové Zprávy (Új Hírek) magyar-szlovák nyelvű magyarellenes lap, vezércikkben írt arról, hogy nemcsak az anyanyelv elleni jogtalan-ságoknak, de a régi szellemnek is meg kell szűnni (a magyaroknak le kell mondaniuk a többi nemzettel szemben élvezett előjogairól). A csehszlovák és magyar kérdésről kifejtették, hogy Magyarország a jövőben ismét rá lesz utalva a nyugati államokra, de az újságíró inkább a

594 Fenczik Jenő (1844–1903) görög katolikus lelkész, szentszéki tanácsos, író. In: Gulyás, 1992. 8. köt. 784. h.;

Diós, 1997. 3. köt. p. 597.

595 Böör, 1943. p. 46–50.

596 Vehes, 2011. p. 40.

gazdag iparral rendelkező szomszédos Csehszlovák köztársasággal való együttműködést ajánlotta.⁵⁹⁷