A Nyírvidék

A Nyírvidék (1880–1933) című lap 1880 áprilisában látott napvilágot, és évtizedeken keresztül meghatározó jelleggel bírt Nyíregyháza és Szabolcs megye hírlapkiadásában, ezért a térség százhárom vegyes tartalmú orgánuma közül részletesebb kifejtést érdemel. A Nyírvidék a megye legjelentősebb orgánuma és a térség egyetlen olyan hosszú életű periodikuma volt, amely a trianoni békeszerződés után is határainkon belül maradhatott. A Szabolcsi Közlöny és a Szabolcsi Hírlap mellett harmadik lapként jelent meg. A Közlöny 1883-ig, a Szabolcsi Hírlap hét hónapig bírta az olvasóközönség megtartásáért folytatott küzdelmet. A rendelkezésre álló adatok szerint a Szabolcsi Hírlap 1880. november 28-án jelent meg utoljára ezen a címen, majd beolvadt a Nyírvidékbe. Mindezek a polgári sajtóban elkerülhetetlen konkurenciaharc, az előfizetőkért folytatott verseny eredményeként köny-velhetők el.

A Nyírvidék első felelős szerkesztője Ábrányi Lajos³⁵⁷ volt, akit néhány hónap után Jóba Elek³⁵⁸ lapkiadó és nyomdász követett a lap élén 1886 júniusáig. A Nyírvidék hírlapjellege fokozatosan alakult ki. Társadalmi hetilapként kezdetben a korábbi vegyes tartalmú orgánumok folytatásának tekinthető. Eleinte enciklopédikus cikkek, részletekben megjelent tanulmányok jellemezték. A Tárca rovatban leveleket, verseket, a Nyílttérben polémiákat közöltek. A cikkek aktuális közigazgatási, közlekedésügyi, társadalmi problémákkal foglalkoztak.³⁵⁹ Vegyes tartalmú lapként való megjelenéséből fakadóan a család minden tagjához (a Csarnok vagy a Tárcza rovat szépirodalmi közléseit, vagy a járványok elleni védekezést, a piaci árakat valószínűleg a nőknek szánták) és valamennyi társadalmi osztályhoz kívánt szólni (tőzsdei árfolyam, ingatlanpiac, gazdálkodás, a növénybetegségek elleni védekezés, a városi közgyűlésről szóló hiteles közlések). Az újdonság rovat foglalta össze a hét történéseit. Nem volt olyan közéleti vagy kulturális esemény, aktuális közigazgatási, közlekedésügyi, társadalmi probléma, amelyről a mérsékletesség szem előtt tartásával megbízható, hiteles, kimerítő tudósítást ne közölt volna.

A harmadik évfolyamtól több helyet szántak az ipar, a kereskedelem és a gazdászat érdekeinek. Az olvasók minél szélesebb körű tájékoztatása érdekében a fontosabb hazai,

357 Ábrányi Lajos (1849–1901) festő. A Nyírvidéket 1880. ápr.-tól 1880. szept.-ig, a Szabolcsmegyei Közlönyt 1881-től 1883-ig szerkesztette. In: Szinnyei, 1891. 1. köt. 39–40. h.; Gulyás, 1939. 1. köt. 53. h.

358 Jóba Elek (1843–1906) nyomdász, lapkiadó. Piringer Jánossal 1879 novemberében nyitotta meg Nyíregyháza harmadik magánnyomdáját. In: Tóthné, 2006. p. 13., 23.; Téger, 1930. p. 320.

359 Téger, 1930. p. 235.

vidéki és külföldi eseményekről is tudósítottak. A humorról sem feledkeztek meg – ezt a Tarkaságok részben találta meg a közönség. A Tárca rovatban színvonalas és mulattató olvasmányokat igyekeztek közölni. Solymosi Eszter eltűnése és a tiszaeszlári per kapcsán a lap mindvégig megőrizte tárgyilagosságát, objektivitásával hozzájárult az ügy keltette indulatok lecsillapodásához.³⁶⁰ Kmethy István 1884-ben hatalmas vezércikkben utasította el a világpolgárság eszméjét, majd heteken át keresték a gyakori öngyilkosság okait.³⁶¹

A lap tartalma bővült a Szabolcsmegyei Községi Jegyzők Egyletének hivatalos közlönye (1882. júl. 2-tól), a vármegye hivatalos lapja (1885. október 4-től 1902. december végéig),³⁶² továbbá a Szabolcsmegyei Általános Tanító Egyesület hivatalos közlönye (1900.

július 8-tól) oldalaival. Gazdasági Értesítő melléklete 1885–1888 között a gazdaközönség tájékoztatását szolgálta. A lap 1887-ben sem hajszolta a szenzációt, a maga szerény eszközeivel részt vett a közjó előmozdításában, kerülte a botrányt, ezért személyekkel nem foglalkozott, ha csak közügyek nem fűződtek azok nevéhez.³⁶³

Egy évvel később saját hitvallását a következőkben fogalmazta meg: „Vidéki lap, mint a Nyírvidék is létének jogosultságát csak azáltal biztosíthatja , ha világraszóló eseményeknek, magas politikai kérdéseknek egy szerény vidéki lapban nevetséges feszegetéseitől tartózkodva, minden erejét annak a vidéknek érdekei támogatására szenteli, amelynek támogatásától léte függ.”³⁶⁴ Az 1889. évfolyamban nekrológot olvashatunk Rudolf trónörökös haláláról. A lap méltatta Kállay András főispánná történő kinevezését és annak jelentőségét.

Tárcacikkekben közölte Reiner Bertalannak a Kállayakról szóló, a Neue Freie Presse-ből átvett tanulmányát. Egyebek között írt a vármegyei restaurációs mozgalmakról, a regále megváltás kérdéséről és a Szabolcs megyei román iskolák ügyéről. Az 1883. évi tiszaeszlári vérvád után ebben az évfolyamban jelent meg a második nagy törvényszéki tudósítás az első nagy rablógyilkosságról.³⁶⁵ A Nyírvidék Nyíregyháza és a megye hétköznapjainak, közéleti eseményeinek hiteles bemutatása mellett befolyásolta is azokat, pl. egy szemrehányó cikket közölt arról, hogy a város lakossága nem emlékezett meg Kossuth Lajos 90. születésnapjáról.

Ezt követően sor került az ünneplésre, s arról a lap is beszámolt. Számos cikk olvasható az 1893. évi kolerajárványról és a szükséges óvintézkedésekről. Jósa Andrástól³⁶⁶ több orvosi

360 Tóthné, 2006. p. 24.

361 Kmethy István: Akit kevesen szeretnek. Nyírvidék, 1884. jan. 6. 1. sz. p. 1–2.; K[meth]-y [István]: Egy társadalmi betegség. 1–10. In: Nyírvidék, 1884. márc. 16–jún. 22. 11. sz.–25. sz.

362 Ezek 1885-ben, 1886-ban sokszor az első oldalon kezdődtek, fokozatosan váltak melléklet oldalakká.

363 Téger, 1930. p. 241–242.

364 Idézi: Téger, 1930. p. 243.

365 Uo. p. 245.

366 Jósa András (1834–1918) megyei főorvos, múzeumalapító. In: Szinnyei, 1897. 5. köt. 640–641. h.; Gulyás, 1993. 15. köt. 840–841. h.

jelentés és cikk is megjelent ebben a témában, amik élénk visszhangot váltottak ki a közönség köréből. Szó esett egyházpolitikai kérdésekről, a villanyvilágítás bevezetéséről, Samassa József egri érsek szegényeknek nyújtott adományáról, Ferenc József Nyíregyházán való átutazásáról. Kossuth Lajos halálára gyászszámot, a milleneumi ünnepségekről külön kötetet adtak ki. Jósa András nevelő hatású cikkeivel igyekezett meggyőzni a közönséget a vármegyei múzeum kulturális jelentőségéről. Kállay András főispán³⁶⁷ Útkérdés a vármegyén című cikksorozata feltétlenül kiemelést érdemel, amelyet Mezőssy Béla írása indított el. A huszadik évfolyam küszöbén az újság csak megerősítette programjának korábbi elveit: marad hazafias: érzésben, gondolkodásban, cselekvésben, a Nyírvidék szelleme az idő és a körülmények ellenére sem változik.³⁶⁸

Az 1898. évfolyamban a szocialista mozgalommal kapcsolatos híreknek, a munkások, a földbirtokosok és a vármegyei elöljáróság álláspontjának is helyet biztosított. „A mi szocialistáink sérelmei” című cikk pl. a szocialisták jelszavait járásonként fogalmazta meg. A közhangulatot jól tükrözte a „Várkonyi és Eötvös Károly” című cikk is. Téger Bélának a Nyírvidék múltjára visszatekintő írása szerint Kállay András a lap hasábjain megjelent meggyőző érveivel hozzájárult a szabolcsi agrárszocialista mozgalom leszereléséhez.³⁶⁹ A politikai eseményektől addig tartózkodó Nyírvidék a kormány álláspontját támogatta. Az említett cikkek közlésével a mozgalom és a nehéz körülmények között élő szocialista munkások ellen fordult. E tény és a vármegye által való támogatottsága³⁷⁰ ellenére sem állítható, hogy a Nyírvidék kormánypárti lap volt. A korrektség, a kiegyensúlyozottság, a nézetek sokoldalú ismertetése jellemezte. „És marad mint volt, hazafias: érzésben, gondolkodásban, cselekvésben” – olvasható a lap 1899. évi előfizetési felhívásában.³⁷¹ A huszadik évfolyamába lépett Nyírvidék saját visszatekintő értékelése egybeesik e sorok írójának véleményével, miszerint a nyomtatott betű súlyával és nyomatékosságával becsületesen szolgálta a közjót, Nyíregyháza és Szabolcs vármegye társadalmát.³⁷² A Huszadik Század és a Galilei Kör radikális ideológiájától távol tartotta magát, mint minden más szélsőségtől, a vallási szektáktól is. A Nyírvidék korrektsége, és olvasóinak – pártoktól semlegesen – korrekt, hazafias (nem szólamos) kiszolgálása anyagi érdeke, fennmaradásának záloga, és közszolgálati kötelessége is volt.

367 Kállay András (nagykállói) (1839–1921) Szabolcs megye főispánja 1889–1897 között. In: Szinnyei. 5. köt.

119. h.; Gulyás, 1995. 16. köt. 86. h.

368 Téger, 1930. p. 261.

369 Uo. p. 260.

370 Évtizedeken keresztül a Nyírvidékben jelenhetett meg a vármegye hivatalos lapja melléklet.

371 Nyírvidék, 1899. jan. 1. 1. sz. p. 1.

372 Uo.

Inczédy Lajos,³⁷³ aki 1887-től 1912-ig felelt az újság szerkesztéséért, 1899 elején úgy nyilatkozott, hogy a hetilap elhatárolta magát attól az iránytól és stílustól, amely a magyar újságolvasó közönséget – a sajtó furakodó szemtelenségeivel, üzleti haszonra számító pikantériákkal megtéveszteni próbálta. Szürke, kopott ruháját nem cseréli bécsi rongyra.³⁷⁴ A nemzetiségi törvény és Nyíregyháza című cikkében Kállay András is kifejtette álláspontját.

„Szabályozó társulatok” című cikksorozata is nagy hatással volt a közvéleményre. Egy évvel később, 1901-ben azt sérelmezték, hogy a város szemmel látható fejlődése ellenére a társadalmi életből hiányzik a pezsgés, amiért az egyesületeket tették felelőssé és próbálták azokat felrázni. Jósa András a Sóstó fejlesztése érdekében indított cikksorozatot. A nemzeti érzés éledése fedezhető fel a Kossuth és Rákóczi-szobor felállítása mellett agitáló cikk mögött 1902-ben. Nyíregyháza fennállásának 150. évfordulójára ünnepi számot adtak ki. Kállay András Hová jutottunk című írását politikai vonatkozása miatt nem közölték teljes terjedelmében (1903).

A lap 25. évfordulóján Inczédy Lajos főszerkesztő abban bízott, hogy a nyíregyházi olvasók ezután is a közdolgokról, a köz- és társadalmi élet eseményeiről szeretnének értesülni a Nyírvidékből, és hogy tárca rovatuktól továbbra is szépirodalmi igényeik kielégítését várják.³⁷⁵ Prok Gyula,³⁷⁶ a lap főmunkatársa a hetilap politikai lappá válását sürgette.

Véleménye szerint a Nyírvidék eddig elért fejlődéséhez nélkülözhetetlenül szükség volt Jóba Elek³⁷⁷ kiadó és Inczédy Lajos³⁷⁸ szerkesztő személyére. Élesen bírálta a lapot. Véleménye szerint miközben az a legapróbb partikuláris érdekeket is kiszolgálja, nem biztosít helyet az egyetemes jellegű kérdéseknek. A Nyírvidék mindenkitől közöl cikket, s emiatt nem válhat a vármegye kiváló elméinek találkozó helyévé és küzdő terévé.³⁷⁹ A lap a darabont kormány idején a megyei ellenállási mozgalmat támogatta, vezércikkekben foglalkozott az alkotmányvédelem eseményeivel. Az előző évekhez hasonlóan az 1908. évi programadó cikkben is leszögezték, hogy a sajtó hivatása ellen nem szeretnének vétkezni, a Nyírvidéket

373 Inczédy Lajos (1857–1915) hírlapíró, szabadságolt állományú honvédhadnagy. A Szabolcsi Szabadsajtó meglapítója, Aradon lapszerkesztő. 1896. október 1-től Szabolcs vármegye főlevéltárnoka. 1887-től 1912-ig a Nyírvidék felelős szerkesztője. 1910-ben 48-as Szabolcsi Hírlap címmel indított politikai napilapot. In: Szinnyei, 1897. 5. köt. 119. h.; Gulyás, 1993. 15. köt. 232. h.

374 Nyírvidék, 1899. jan. 1. 1. sz. p. 1.

375 Nyírvidék, 1904. jan. 3. 1. sz. p. 1.

376 Prok Gyula nyíregyházi ügyvéd. In: Téger, 1930. p. 548.

377 Jóba Elek [második] (1881–1918) városi alszámvevő, 1906-tól édesanyjával és testvérével, 1911-től haláláig a Jóba nyomda egyedüli tulajdonosa, a Nyírvidék lap kiadója, 1912-től 1917-ig szerkesztője. In: Tóthné, 2006. p.

49–51.; Téger, 1930. p. 394.

378 Téger, 1930. p. 283.

379 Prok Gyula: 1. A Nyírvidék a vármegye és a város szolgálatában. 2. A Nyírvidék és a politika. In: Nyírvidék, 1904. jan. 10. 2. sz. p. 1–2.

sem üzleti érdek, sem szenzációhajhászás nem zökkentheti ki megszokott kerékvágásából.³⁸⁰

„Róvás” címen új rovatot indítottak a 40. számtól, ahol kritikai megjegyzéseket közöltek a közéletben felmerülő jelenségekről és szereplőkről.

Inczédy Lajosnak a laptól való távozása³⁸¹ után 1912-től Jóba Elek egyedül szerkesztette a Nyírvidéket. A lap 1913-ban sokat foglalkozott a tárgyalás alatt lévő sajtótörvénnyel. Csaknem minden számban az éjszakai postaszolgálatot sürgette. Az alkoholizmus, a kivándorlás és az egyke, mint nemzeti szerencsétlenségek ellen ajánlott orvosságot (az 1914. évi április 5-i számban). Az 1914. évi sajtótörvény kapcsán megjegyezték, hogy a szerkesztőség mindig nagy súlyt fektetett arra, hogy megállapításai tárgyilagosak és igazságosak legyenek.

A Nyírvidék a háború idején megnövekedett hírigény miatt szükségszerűen alakult át politikai napilappá 1917. január 18-án, Kertész László³⁸² felelős szerkesztő működése alatt.

Napilappá válásának kedvezett a Szabolcsvármegye című esti megjelenésű politikai napilap január 17-i megszűnése, ami nem tekinthető véletlennek. Az előzőhöz hasonlóan a Nyírvidék is esténként került az olvasók kezébe, mert technikailag csak így tudták kivitelezni a napi periodicitást.³⁸³ A Nyírvidék 1918–19-ben különböző tanácsalakulatok terrorja alatt állt, – elvesztette önállóságát, csupán az események megjegyzés nélküli, rövid közlésére szorítkozhatott.³⁸⁴ A lap előbb 4 majd 2 oldal terjedelemben jelenhetett meg, rotációs fehér újságpapír helyett durva minőségű papíron. A románok nyíregyházi bevonulása után a Nyírvidéket román tábornokok és Frunzescu román ezredes parancsai uralták. A román cenzúra, amely 1920. február 29-ig tartott, megbénította a szerkesztőség munkáját, egész oldalakat töröltek a négy oldalas Nyírvidékből. A lap egyik szerkesztőjét elhurcolták, a szerkesztőség többi tagját megfenyegették.³⁸⁵