Forrás: saját számítás a kérdőíves felmérés adatai alapján
A szervezeten belüli kommunikáció szintén nagyon fontos tényező. A feladatok delegálása a munkavállalóknak a hierarchia szintek számával torzulhat (minél több emberen keresztül jut el az információ a beosztotthoz, annál több a hibalehetőség), ezért ezek csökkentése lehet
vezetővel törtánt nem hivatalos beszélgetés során
kerüljön végrehajtásra, amit a vezető kiadott. Az informális (vezető és beosztott között) beszélgetések nem válnak a szervezet előnyére, ezeket formálissá kell tenni, és arra kell törekedni a vezetőknek, hogy közöttük és a beosztottaik között ne legyen többé ilyen kommunikáció.
A következőkben azt elemzem, van-e kapcsolat a kettő változó között. A Pearson-féle Chi-négyzet próba (5.F. melléklet) szerint a két változó szignifikáns (x2=47,908; szabadságfok 25, p=0,004).
A munkahelyi légkör a munkavállalók elégedettségi mutatójának meghatározó eleme.
Megvizsgáltam, mi a munkavállalók véleménye a munkahelyük atmoszférájáról. A teljes kereszttábla elemzés a 8.számú mellékletben található. Mivel a szignifikancia értéke 0,587, ez nagyobb, mint az elfogadott 5%, ebből adódóan megállapítom, hogy a munkavállalók a munkahelyi légkört jónak vélik.
A továbbiakban a HR és a munkavállalók korcsoportjainak kapcsolatát vizsgálom. Az alábbi részarányos mérés adataiból jól látható a két változó közötti szignifikáns a kapcsolat, a Cramer’s mutató értéke 0,156, a kontingencia együtthatóé 0,261, ami gyenge kapcsolatot mutat.
Megállapítom tehát, hogy a korcsoportok megítélése a humán erőforrás menedzsment munkáját illetően nincs szignifikáns eltérés.
4.6. A vezetési stílus analízise
A szervezeti kultúra meghatározó része a vezetési stílus, amelyet ebben az alfejezetben tárgyalok. A vezető stílusának szituáció függőnek célszerű lennie, azt tudatosan, mindig az adott szituációnak megfelelő stílust kell alkalmaznia. Nem jó vezető az, aki egy fajta stílust alkalmaz vezetői pályafutása során. Véleményem szerint a vezetőnek váltogatnia kell vezetési stílusát, ha kell, legyen autokrata, ha a helyzet azt kívánja, legyen participatív. Vannak olyan szervezetek, ahol csak autokrata sítlusban lehet és kell irányítani a beosztottakat, nem lehet nem tekintélyelvű vezetés a fegyveres testületeknél (katonaság, rendőrség, katasztrófavédelem).
Úgy gondolom, a nemzeti kultúra határozza meg a szervezetben alkalmazott szervezeti kultúrát, amely befolyásolja a vezetési stílust. A nemzeti kultúrával ellentétben a szervezeti kultúra gyökerei nincsenek olyan mélyen beágyazódva a tudatunkba, így addig, amíg a tag azonosul az adott szervezet kultúrájával, értékeivel, addig ott marad a szervezetben. Ha egy másik szervezet tagja lesz, abban az esetben az új szervezet értékeit fogadja el és építi be az egyén a korábbi munkatapasztalatait, a szerzett kompetenciáit az új munkahelyén. Ezért fontos, hogy a tapasztalatokat alkalmazva, a korábbi készségeket beépítve csatlakozzon adott esetben az új szervezethez. Ebben az alfejezetben a vezetési stílus fontosságát elemzem a munkavállalók aspektusából. Az alábbi 23. számú táblázat adataiból jól látható, hogy a munkavállalók összességében fontosnak vélik a vezető stílusát a munkahelyeken, átlaga 4,29.
A vezetési stílus az előzőekben tárgyalt információ áramláshoz, munkahelyi légkörhöz és munkahelyi kapcsolatokhoz hasonlóan szintén nagyon fontos abban, hogy a beosztott hogyan érzi magát a szervezetben. Ha nem megfelelő számára a vezető módszere, ráhatása, akkor munkahelyet vált. A konyhai kisegítők keresnek a legkevesebbet, így ők sokkal könnyebben
hozzák meg ezt a döntést, mint akár a szakácsok, vagy a pincérek. Minél kisebb a szórás, annál közelebb vannak egymáshoz az alkalmazottak. A főpincérek és pincérek, a séfek és séf helyettesek szórásai közel vannak egymáshoz, de a pincérek és szakácsok szórásai jelentős mértékben térnek el egymástól.
23. táblázat: A vezetési stílus fontossága munkakörök szerint
Beosztások Átlag N Átlagos
szórás Variancia
Pincér 4,32 310 0,923 0,851
Szakács 4,17 103 1,004 1,008
Főpincér 4,35 48 0,838 0,702
Főszakács 4,36 11 1,206 1,455
Konyhai kisegítő
4,64 14 0,633 0,401
Főszakács helyettes
3,71 7 1,254 1,571
Összesen 4,29 493 0,939 0,882
Forrás: saját számítás a kérdőíves felmérés adatai alapján
Az alábbi 24. számú táblázat alapján megállapítom, hogy a varianciák homogenitása (Test of Homogeneity of Variances) nem szignifikáns, értéke 0,690, ugyanis a Levene teszt 0 hipotézise azt mondja ki, hogy a szórások nem egyenlők, az alternatív hipotézis ennek ellentétjét állítja, miszerint a szórások egyenlők.
24. táblázat: A szórás négyzetek vizsgálata a vezetői stílus fontosságát illetően Levene
Statisztika Szabadságfok1 Szabadságfok2 2 oldali szignifikancia
0,613 5 487 0,690
Forrás: saját számítás a kérdőíves felmérés adatai alapján
Az alábbi 25. számú táblázat az egyszempontos varianciaelemzés eredményeit tartalmazza. A csoportok közötti átlag értéke 1,180, a csoporton belüli értéke 0,879, e kettő hányadosa (1,180:
0,879) adja meg az F-próba eredményét, azaz 1,342. Mivel az F-próbához tartozó valószínűség szignifikanciaszintje 0,245, azaz kisebb 0,005-nél, a munkakörök átlagai között szignifikáns különbségek vannak, tehát a vezetési stílus fontossága különbözőképpen hat a különböző munkakörökben dolgozókra.
25. táblázat: Egyszempontos variancia vizsgálata Eltérés
négyzetösszeg Szabadságfok Átlag F-próba
2 oldali szignifikancia
Csoportok közötti 5,898 5 1,180 1,342 0,245
Csoporton belüli 428,041 487 0,879
Összesen 433,939 492
Forrás: saját számítás a kérdőíves felmérés adatai alapján
Ezután a kérdőívem egyik nyitott kérdését vizsgálom, mi az az öt szó, ami először jut a munkavállalóknak munkahelyük hallatán. A válaszadóknak majdnem a fele egyetlen szót sem írt, de a többieknél is jellemző volt a hiányos– kevesebb szóból álló válaszadás. Az alábbi szófelhő (28. számú ábra) jól szemlélteti, ezek alapján azt állapítom meg, hogy a munkavállalók számára az anyagi biztonság és a jó kollégák jelentik a legpozitívabb dolgot, ami legelőször eszükbe jut a munkahelyükről. A betű mérete jelzi az említés gyakoriságát, minél kisebb a betű mérete, annál kevesebbszer fordul elő, minél nagyobb a betű, annál többször említették a válaszadók.
28. ábra: A pozitív elemek vizsgálata a kérdőívek alapján