Forrás: saját szerkesztés a kérdőíves felmérés adatai alapján
A kérdőívemben azt a kérdést is feltettem, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy vezetőnek a vendéglátásban. A kapott válaszokat 3 kategóriába soroltam. Az elsőbe a vezetői kompetenciák és készségek, a második csoportba az emberi tulajdonságok és a harmadikba a szakmai tudás és kompetenciák kerültek. Ennek eredményét az alábbi 26. számú táblázat mutatja be. A vezetői készségek és kompetenciák klaszterbe 81 gyakorisággal kerültek tulajdonságok, mint például rugalmas, ösztönző, példamutató, motiváló, objektív. A második klaszterbe az emberi tulajdonságok, mint például a segítőkész, szigorú, talpra esett, türelmes, ezek gyakorisága 555. A harmadik csoportba a szakmai tudás és kompetencia került, melynek gyakorisága 157. Ezek közül a válaszadók véleménye alapján a legfontosabb a tekintély, tapasztalat, szakmai alázat és nagy szakmai tudás.
26. táblázat: A kategorizált vezetői képességek vizsgálata
Megnevezés Gyakoriság Megoszlás %
Emberi tulajdonság 555 52,1
Szakmai tudás, kompetencia 157 31,6
Vezetői készség, kompetencia 81 16,3
Forrás: saját számítás a kérdőíves felmérés adatai alapján
Az alábbi 27. számú táblázat gyakorisági adatait figyelembe véve megállapítom: a munkavállalók azt a vezetőt tartják jó vezetőnek, aki határozott, nagy szakmai tudással rendelkezik, következetes, jó szervező, kommunikatív, magabiztos, vendégcentrikus, empatikus és korrekt.
27. táblázat: A vezetői tulajdonságok vizsgálata
Megnevezés Gyakoriság
Határozott 77
Nagy szakmai tudású 67
Következetes 42
Jó szervező 38
Kommunikatív 28
Magabiztos 28
Vendég centrikus 29
Empatikus 28
Korrekt 24
Forrás: saját számítás a kérdőíves felmérés adatai alapján
Megítélésem szerint ez a 9 tulajdonság magában foglalja az ideális vezető ismérveit, aki döntésképes, rendelkezik a minőségi szakmai munkavégzéshez szükséges kompetenciákkal/attitűdökkel. A vendég tisztelete és megbecsülése nem kérdés számára.
Véleményem szerint ezt a tiszteletet beosztottaknak mégsem tudja átadni. Jól meg tudja szervezni a munkát és delegálni az elvégzendő feladatokat.
4.7. A szervezethez való kötődés elemzése
Vizsgáltam, van-e szignifikáns eltérés a korcsoportok között a munkahelyhez való kötődést illletően. A 6.B. számú melléklet a munkavállallók attitűdjeit mutatja be a szervezethez való kötődésük fontosságának aspektusából. Ez alapján megállípítható, hogy a Z generáció kivételével valamennyi korcsoport számára nagyon fontos a szervezethez való kötődés, a legidősebb korcsoport esetében a megoszlás 24,4%, az X-ek esetében 22,0%, az Y-ok esetében 43,4%. A legfiatalabbak kevésbé gondolják fontosnak a szervezethez való kötődés fontossságát, ennek megoszlása 23,2%. A közepes és gyenge vélemény mindegyik előbb említett korcsoport esetében ugyanazt a megítélést kapta.
A kvantitatív kutatás elvégzése után az alábbi megállapításokra jutottam. Nincs szignifikáns különbség a munkahely váltásának okait vizsgálva a válaszadók nemét (szignifikancia 0,010) illetően, de a szakmák szerint van (szignifikancia 0,176). A munkavállalók felmondásainak háttereiben legtöbb esetben a munkavállalók által alacsonynak tartott munkabér és a vezetőkkel való konfliktus áll. Az alkalmazottak létszáma befolyásolja a munkahelyváltások gyakoriságát, minél nagyobb az alkalmazottak száma, annál nagyobb volumenű a munkavállalók önkényes felmondása. A vendéglátóüzletek minőségi besorolása szintén hatással van a munkavállalók felmondásaira, azaz minél magasabb az üzlet színvonala, annál gyakoribb a felmondások száma. A kérdőívet kitöltők mindössze 4,3% (19 fő) gondolja azt, hogy a munkábajárás körülményei nem optimálisak és ez vezet a munkahely váltásához. A nők átlagban kevesebb időt töltenek egy munkahelyen (6,51 év), mint a férfiak (7,1 év). Az üzletek tulajdonosi formája szignifikánsan hat (szignifikacia 0,028) az egy munkahelyen eltöltött szolgálati időre, a Kft alkalmazottai (átlag 7,57 év) több időt töltenek el egy helyen, mint az egyéni vállalkozók (átlag 5 év) és az Rt (átlag 4,78 év) beosztottai. A karrier fontosságát ugyanúgy ítélik meg mind a vezetők, mind a beosztottak (pincérek és szakácsok), szignifikancia 0,041. A beosztottak munkahelyi elégedettségét több aspektusban vizsgáltam. A nők jobban érzik magukat megbecsültnek, mint a férfiak (27. számú táblázat), a nők átlaga 3,88, míg a férfiaké 3,64. A minta (497 fő) 51,3% iparággal megegyező bért kap munkájáért, 8,2% e felett kap, 40,4% pedig kevesebbet, mint az iparági átlag. A munkaidő beosztás vonatkozásában sincs szignifikáns eltérés a nemek között, a teljesítményfüggő jutalmazás a legszélesebb körben alkalmazott motivációs eszköz a munkaadóknál. A vezető stílusát a szervezetben fontosnak gondolják a munkavállalók (28. számú táblázat), ennek átlaga 4,26, de a munkafolyamatok szervezettsége még ennél is fontosabb (4,32). A munkavállalók kötődése az adott szervezethez sem mutat jelentős különbséget. A beosztottak 25% jó a viszonya a főnökével, 19,7% el kell viselnie, míg a beosztott-beosztott viszonyról elmondható, hogy 48,2% jó és 30,9% csak munkakapcsolat van közöttük. A munkahely atmoszférájának megítélésben nincs szignigfikáns különbség a nemek között. A szakmacsoportok vonatkozásában szintén nics kimutatható összefüggés a megbecsülés (0,854), a fontosság érzete (0,086), az egyén fejlődés (0,316) között. Az iskolai végzettség nem befolyásolja az elégedettséget (0,442), de az egy munkahelyen eltöltöt átlagos idő igen (0,002). A főpincérek (átlag 3,85) gondolják a legfontosabbnak a munka változatosságát a munkavállalók közül.
28. táblázat: Egyszempontos varianciaanalízis vizsgálata nemenként (van szignifikáns kapcsolat)
Változó 2 oldali
szignifikancia
Nők Férfiak
Átlag Szórás Átlag Szórás
Megbecsülés 0,047 3,88 1,196 3,64 1,242
Fontosság érzete 0,042 4,01 1,177 3,77 1,198
Kapcsolat a HR-rel 0,033 3,85 1,305 3,57 1,433
Szakmai fejlődés 0,010 3,75 1,312 3,41 1,431
Munkahely légköre 0,007 4,01 1,095 3,70 1,238
Elégedettség a
munkabérrel 0,003 3,57 1,275 3,20 1,312
Forrás: saját számítás a kérdőív válaszai alapján
29. táblázat: Egyszempontos varianciaanalízis vizsgálata nemenként (nincs szignifikáns kapcsolat)
Változó 2 oldali
szignifikancia
Nők Férfiak
Átlag Szórás Átlag Szórás
Biztos munkahely 0,679 4,07 1,158 3,97 1,104
Vezetési stílus fontossága 0,649 4,28 0,858 4,24 0,998
Kötődés 0,575 4,08 1,028 4,02 1,115
Kapcsolat főnök 0,080 4,95 1,689 4,65 1,843
Forrás: saját számítás a kérdőív válaszai alapján
4.8. Kvalitatív kutatás bemutatása – az interjúk elemzése
„Akinek van pulzusa, azt felveszem!”
Az alábbi 30. számú táblázat az interjúalanyokhoz kapcsolódó demográfiai információkat tartalmazza.
30. táblázat: A vizsgálatba bevont interjúalanyok megoszlása a demográfiai ismérvek alapján
Háttérváltozó fő %
Nemek szerint
Férfi 23 85,2
Nő 4 14,8
Életkor szerint
Baby –boom (54–72 éves) 4 14,8
X (39–53 éves) 16 59,2
Y (23–38 éves) 7 26,0
Iskolai végzettség szerint
Főiskola 12 44,4
Vendéglátóipari szakközépiskola 7 25,9
Szakmunkásképző 8 29,6
Vezetői gyakorlat szerint
1–10 év 10 37,0
A 31. számú ábra az általam definiált fluktuációs együtthatót vizsgálja interjúalanyaim válaszai alapján, amely 7 darab függő változót (a beosztottak mennyire tartják fontosnak a vezető stílusát, a karriert, a szervezethez való kötődést, a munkafolyamatok szervezettségét, az információ áramlását, változatos munkát és a munkahelyi légkört) tartalmaz. Ezeket rangsoroltattam a válaszadókkal, kezdve a legfontosabb tényezővel. Az ábrából jól kivehető, hogy a vendéglátó üzletekben alkalmazott vezetési stílus a legfontosabb tényező és a karrier a legkevésbé fontos az üzletvezetők számára.
A fluktuációt leginkább meghatározó tényezők közül a szervezeti kultúra, a vezetési stílus, a lojalitás megtalálható ebben az ábrában. A munkavállalók elégedettségét ez nem tartalmazhatja, hiszen ez a munkáltató véleményét tükrözi. Tehát az általam meghatározott fluktuációs együttható egyértelműen kimutatható.
31. ábra: Fontossági sorrend vizsgálata a vezetők aspektusából (%) N=27