A vallás és munkahely változó kapcsolata

Az 1990-es években a vallásszabadság még mintegy „elhanyagolt nagyszülő” szerepét töltötte be az emberi jogok között, de többek között a globális migrációnak is köszönhetően a 2010-es évektől kezdődően ez a helyzet gyökeresen megváltozott. A vallásszabadsághoz kapcsolódó perek száma exponenciálisan növekedett az elmúlt években;⁷⁰⁶ a vallások békés egymás mellett élésének szerepe megnőtt. A vallási közeg megváltozása jelentette a

Aurelien BREEDEN: No Handshake, No Citizenship, French Court Tells Algerian Woman. The New York Times, 2018. 04. 21. https://www.nytimes.com/2018/04/21/world/europe/handshake-citizenship-france.html

702 Martin Selsoe S^ORENSEN: Denmark, With an Eye on Muslims, Requires New Citizens to Shake Hands. The New York Times 2018. 12. 20..https://www.nytimes.com/2018/12/20/world/europe/denmark-muslims-handshake-law.html

703 BBC: Muslim couple denied Swiss citizenship over no handshake. BBC. com, 2018. 09. 18.

https://www.bbc.com/news/world-europe-45232147

704VOTINIUS i. m. 97–98.

705 Az értekezés írásakor a világot súlytó koronavírus járvány természetesen ezt átmenetileg megváltoztatta, hiszen a rendkívüli helyzetre való tekintettel pont hogy a kézfogás és más közvetlen fizikai kontaktussal járó üdvözlési formák elkerülése, alternatívák használata a javasolt és ildomos.

706 BALOGH Lídia: „Vallási pereskedés.” Panelbeszélgetés Christopher McCruddennel emberi jogokról, bíróságokról és hitbéli meggyőződésekről. JTI Blog, 2019. 12. 05. https://jog.tk.hu/blog/2019/12/vallasi-pereskedes-christopher-mccrudden

magánszektor munkáltatói számára az egyik legfontosabb változást az elmúlt évtizedekben. A magánszférabeli foglalkoztatás tekintetében igencsak jelentősek az eltérések a tagállamok között. Leginkább a korlátozás hiánya a jellemző, közös motívum viszont, hogy a legtöbb munkarend alapvetően a keresztény ünnepekhez igazodik, melyeket a munkaerő egyre növekvő része nem oszt.⁷⁰⁷ Az EuB 2017-előtt a Foglalkoztatási Irányelv elfogadását követően jó ideig egyáltalán nem nyilatkozott munkahelyi vallásszabadsághoz kapcsolódó kérdésekben, azóta pedig többször is döntött ilyen kérdésekben és jelenleg is számos ügy áll elbírálás alatt. A vallás modern technológiai környezetben történő elsorvadását prognosztizáló, gyakran mainstream nézetek megdőlni látszanak,⁷⁰⁸ hiszen a vallás visszatért a közélet színterére.⁷⁰⁹

Ennek jele, hogy az utóbbi években a munkahelyi vallásszabadság mellett olyan kérdésekben nyújtott iránymutatást az EuB mint a rituális állatvágás,⁷¹⁰ a Jehova Tanúi tagjainak térítő tevékenységéhez kapcsolódó feljegyzések uniós joggal való összhangja,⁷¹¹ az egyházi iskolák adómentessége, ⁷¹² vagy a vallási bíróság által felmondott házasságokstátusza.⁷¹³

Az EJEB korábban maga is sokáig „árnyékharcot” vívott az olyan ügyekben, melyek a vallásszabadsághoz kapcsolódtak, de ez az elmúlt két évtizedben végérvényesen megváltozott, határozott álláspontot vett fel a fórum.⁷¹⁴ Az EuB eközben gyakran két tűz közé kerülni látszik.

Egyrészt ott vannak a határozott állásfoglalást várók, másrészt pedig azok, akik attól tartanak, hogy már eddigi lépéseivel is túlságosan nagy mértékben avatkozik bele az Unió a tagállamok belső jogviszonyaiba. Előbbiek számára kevésnek tűnhet a kapott iránymutatás, míg utóbbiak számára túlságosan is mélyre hatónak, egy nemzeti felfogástól idegen elvrendszer követésének.

707 David W. M^ILLER – Timothy E^WEST:A new framework for analyzing organizational workplace religion and spirituality. Journal of Management, Spirituality and Religion, Vol. 12, No. 4, 2015. p. 2.

708NEMZETKÖZI TEOLÓGIAI BIZOTTSÁG: A mindenki javát szolgáló vallásszabadság – Korunk kihívásainak

teológiai megközelítése.

http://www.vatican.va/roman_curia/congregations/cfaith/cti_documents/rc_cti_20190426_liberta-religiosa_hu.html

709 Andrea PIN – John WITTE, Jr.: Meet the New Boss of Religious Freedom:The New Cases of the Court of Justice of the European Union. Texas International Law Review, Vol. 55. 2019. p. 224–226.

710 C-336/19. sz. Centraal Israëlitisch Consistorie van België és társai ügyben 2020. december 17-én hozott ítélet [ECLI:EU:C:2020:1031].

C-426/16. sz. Liga van Moskeeën en Islamitische Organisaties Provincie Antwerpen, VZW és társai kontra Vlaams Gewest ügyben 2018. május 29-én hozott ítélet [ECLI:EU:C:2018:335].

711 C-25/17. sz. Tietosuojavaltuutettu kontra Jehovan todistajat – uskonnollinen yhdyskunta ügyben 2018. július 10-én hozott ítélet [ECLI:EU:C:2018:551].

712 C-74/16. sz. Congregación de Escuelas Pías Provincia Betania kontra Ayuntamiento de Getafeügyben 2017.

június 27-én hozott ítélet [ECLI:EU:C:2017:496].

713 C-372/16. sz. Soha Sahyouni kontra Soha Sahyouni ügyben 2017. december 20-án hozott ítélet [ECLI:EU:C:2017:988].

714 Ian LEIGH: Reversibility, proportionality, and conflicting rights: Fernández Martínez v. Spain. In: Stijn SMET – Eva BREMS (eds.): When human rights clash at the European Court of Human Rights: conflict or harmony?

Oxford University Press, Oxsford, 2017. p. 218.

Arra, hogy miért csak most került sor az EuB előtt a munkahelyi vallásszabadsághoz kapcsolódó ügyek megvitatására a társadalmi, és az azokhoz kötődő politikai változásokból kapunk választ. Mondhatni mostanra érte el azt a tűrésküszöböt a kérdés, mely kinőtte a nemzeti jogok által biztosított keretrendszert a mögötte álló nyomós társadalmi igények következtében.

A munkahelyen történő hátrányos megkülönböztetésnek megannyi változatos kivetülési formája lehet, melyek alapvetően különböznek az alanyok jogviszonyaitól, az elszenvedett hátránytól és a diszkrimináció alapját képező védett tulajdonságoktól függően.⁷¹⁵ A társadalmi szokások és különösen a munkaerőpiac az elmúlt évtizedekben sokat változtak. Régebben a különböző vallású és etnikai hátterű emberek okkal számíthattak arra, hogy egymástól elkülönülten élhetnek és dolgozhatnak, mára azonban már megváltoztak a feltételek. Az országok hozzáállása nagyban függ attól, hogy relatíve mennyire homogének vallásilag. Ahol a homogenitás viszonylag magas, ott ritkábban hallani vallási és munkahelyi értékek ütközéséről.⁷¹⁶

A vallás újrafelfedezése, megváltoztatása, elhagyása mind valós jelenségek, és problémák kiindulási pontjai lehetnek akár a munkahelyen, akár a magánéletben, melyek – mint láthattuk– számos ponton kapcsolódnak egymáshoz. Az egyéni meggyőződések mélysége, és a kapcsolódó szokások mértéke az életkor változásával is gyakran változhat, míg egyesek vallási elköteleződése alábbhagy, másoké megerősödik, ami még egy adott év során is megfigyelhető a vallási ünnepek közeledtével és elmúltával.

A munkahely mindig is egy különleges élethelyszín volt, saját jogi szabályzatával, házirendjével, öltözködési kódexével, ahol a munkavállalók és munkáltatók a helyre jellemző személyiséggel, munkahelyi personával rendelkezve lépnek interakcióba egymással és az üzletfelekkel, ez pedig magában rejti a konfliktusok lehetőségét.⁷¹⁷ A konfliktusok pedig annak kérdését vetik fel, hogy egy többek között vallásilag is plurális befogadó társadalom mennyire követelheti meg azok elkerülése érdekében a sokakat megosztó vallási meggyőződések kifejezését.⁷¹⁸ A munkahely nem egy külön dimenzióban létezik, ez is egy demokratikus szféra,⁷¹⁹ a társadalmi integráció kiemelten fontos helyszíne, a (fogadó) társadalommal történő kapcsolatkiépítés és interakció arénája.⁷²⁰ Alapvetően két megfontolás áll a mögött, hogy nem

715S^IPKA – Z^ACCARIA i. m. 50.

716LAULOM i. m. 2–5.

717CZIGLE (2017) i. m. 313.

718 Ronan MCCREA: Faith at work: the CJEU’s headscarf ruling’. EU Law Analysis, 2017. 03. 17.

http://eulawanalysis.blogspot.hu/2017/03/faith-at-work-cjeus-headscarf-rulings.html.

719 Myriam H^UNTER –H^ENIN:Why Religious Freedom Matters for Democracy - Comparative Reflections from Britain and France for a Democratic “Vivre Ensemble”. Hart Publishing, Oxford, 2020. p. 138–139.

720 Elizabeth A. CLARK: Headscarf Bans, Equal Treatment, and Minority Integration in the Workplace. Notre Dame Law Review, Vol. 91, No. 1, 2018. p. 69.

kényszerítenek embereket lelkiismeretükkel ellentétes magatartásra munkahelyükön. Az első szerint az egyéni szabadságot és autonómiát tiszteletben tartó társadalomban alapvetően nem kényszerítenek embereket olyan magatartásra, mely lelkiismeretükkel ellentétes. Ez mind a magánvállalkozások, mind az állam vonatkozásában megállja a helyét. A másik egy valamelyest gyakorlat-orientáltabb megközelítés szerint, ha valakinek valóban belső meghasonulást eredményezne egy cselekmény végrehajtása az hezitálni fog, ami kontraproduktív.⁷²¹

Az egyenlőség az uniós jog alapvető eleme, amiként azt Maduro Főtanácsnok a Coleman-ügy ⁷²² kapcsán megjegyezte, de az EU antidiszkriminációs jogába tartozó megkülönböztető bánásmódok közül a vallás talán a leginkább vitatott témakör. Ennek egyik jele, hogy egyes szerzők szerint az antidiszkriminációs jog jelenlegi kerete és nemzeti jogba ültetése nem képes a vallási meggyőződés kifejezését megfelelő helyen kezelni.⁷²³