Az EuB döntése és annak logikája

Az EuB elemzését a releváns uniós jogforrások azonosításával és a kontextus meghatározásával kezdte, kiemelve a Foglalkoztatási Keretirányelv központi célját, a munkahelyen történő egyenlő bánásmód biztosítását. Ennek fényében hangsúlyozta, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamok egyházainak, vallási közösségeinek nemzeti jog szerinti szabályozását, elismerve hogy e szervezetek meghatározhatnak olyan valós, törvényes és igazolt foglalkoztatási követelményeket vagy feltételeket, amelyeket egy ilyen szervezet szakmai tevékenységénél elvárhatnak. A vallás kérdésében az Achbita-ügyre utalva, az azóta már megszokott megközelítéssel élt az EuB, mikor deklarálta, hogy az mind a forum externumot és forum internumot magában foglalja, melynek kapcsán kifejezetten hivatkozik is az Achbita-és Bougnaoui-ügyekben tett vallásra vonatkozó megállapításaira.⁶⁷⁵

Az EuB emellett elutasította a lengyel kormány egyik érvét, miszerint az EUMSZ. 17.

cikkének értelmében nincs hatásköre az olyan ügyekben, ahol egy tagállam munkaszüneti napot biztosít a munkavállalóknak egy vallási ünnep megünneplésére, hiszen a cikk értelmében az Unió tiszteletben tartja a nemzeti egyházszabályozásokat. Az EuB az Egenberger és IR kontra JQ döntésekben foglaltakra is utalva kiemelte, hogy ez a tisztelet arra vonatkozik, hogy az Unió semleges a tekintetben, miként szervezik a tagállamok az egyházakkal, vallási szervezetekkel és közösségekkel fennálló kapcsolatukat. Ez nem egy általános vallási-egyházi ügyektől való teljes távolmaradást, illetve a véleménynyilvánítástól történő tartózkodást takar, különösen, ha a vonatkozó nemzeti szabályok uniós normákba ütközését kell vizsgálni.⁶⁷⁶ Az ebben az ügyben felvetett kérdések nem e kapcsolat természetére, hanem arra a nemzeti rendelkezésre vonatkoztak, mely bizonyos egyházak tagjainak eggyel több munkaszüneti napot biztosít.⁶⁷⁷

Az ügy körülményeiből és a nemzeti szabályozásból egyértelműen megállapítható a közvetlenül a valláson alapuló eltérő bánásmód. A törvényi kitétel magyarázata szerint erre azért van szükség, mert az említett kisebbségi vallást követők körében a Nagypéntek kiemelten

675 Cresco Investigations kontra Markus Achatzi 58. pont: „...a vallásszabadság az uniós jog által elismert alapvető jogok és szabadságok körébe tartozik, és a „vallás” fogalmát e tekintetben úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja mind a forum internumot, azaz a meggyőződés meglétének a tényét, mind pedig a forum externumot, azaz a vallási hit nyilvános kifejezésre juttatását (lásd ebben az értelemben: 2017. március 14‑iG4S Secure Solutions ítélet, C‑157/15, EU:C:2017:203, 28. pont; 2017. március 14‑iBougnaoui és ADDH ítélet, C‑188/15, EU:C:2017:204, 30. pont)”

676 Ronan MCCREA: “You’re all individuals!” The CJEU rules on special status for minority religious groups. EU Law Analysis, 2019. 01. 26. http://eulawanalysis.blogspot.com/2019/01/youre-all-individuals-cjeu-rules-on.html

677 Cresco Investigations kontra Markus Achatzi 29-34. pont.

fontos vallási ünnepnek minősül. Ennek ellenére a törvény nem tartalmaz olyan kitételt, amely megkövetelné, hogy e közösség tagjai bármilyen vallási tevékenységben vegyenek részt aznap.

Pusztán csak a tagság tényénél fogva kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek, és bármilyen más tevékenységet végezhetnek, például pihenhetnek, rekreációs elfoglaltságokon vehetnek részt.⁶⁷⁸ Az ő helyzetük pedig megegyezik azon más egyházban tagsággal rendelkezőkkel (vagy azokkal akik semmilyen egyháznak nem tagjai, nem hívők) akik szintén pihenni, vagy szabadidős tevékenységet végezni szeretnének ezen a napon. A meghatározott vallási közösségekbe nem tartozó munkavállalóknak erre a célra szabadnapot kell kivenniük, illetve ha mégis dolgoznának, akkor sem lennének jogosultak a nemzeti szabályozás értelmében bérpótlékra.⁶⁷⁹ E kedvezmények fényében elvi síkon így még az sincs kizárva, hogy egy vallási elköteleződéssel nem bíró személy e vallások egyikét csak azért veszi fel, hogy a potenciális kedvezményes helyzet előnyeit élvezhesse, azaz hogy egy továbbiszabadnaphoz jusson, vagy bérpótlékot kapjon. Ugyanakkor azt már nem vette figyelembe az EuB, hogy lehetséges az is, hogy valaki azzal ünnepeli meg ezt a napot, hogy nem dolgozik, hisz mint ismeretes, több vallás is tiltja a munka végzését bizonyos napokon.

Az eltérő bánásmód megállapítását követően az igazolhatóságra terelődik a hangsúly.

Ennek egyik lehetséges esetköre, a szigorúan értelmezendő közrend, közbiztonság és közegészségügy, valamint mások jogainak és szabadságainak védelme – jelen ügynél egyik sem állja meg a helyét.⁶⁸⁰ A nemzeti jogszabály elbukja a szükségesség tesztjét, mivel sem mások jogainak védelme, sem pedig valamilyen hátrányos helyzetben lévő vallási kisebbség jogainak védelme nem indokolja annak meglétét, amint az a meghatározott vallási közösségekbe tartozó és oda nem tartozó munkavállalók helyzetének összehasonlítása során is megállapításra került. Az esetleges egyenlőtlenségeket az említett közösségek tagjainak biztosított egész napos szabadság biztosítása nem indokolja, mivel vallási rítusaik sem igényelnek ennyi időt, és a más vallásúak, akik kapcsolódó vallási tevékenységet kívánnak végezni e napon is csak a rítusokon való részvételhez szükséges időt kapták meg, feltéve, hogy a munkáltatóval erről megállapodtak.⁶⁸¹ Ez pedig már az arányosság általános elveivel sincs összhangban, tehát az egyenlőség elvét sem szolgálja.

Az Irányelv Pozitív és különleges intézkedések című 7. cikke kapcsán az EuB fontosnak tartotta kiemelni, hogy az csak a valóban meglévő egyenlőtlenség megszüntetésének céljával

678 Cresco Investigations kontra Markus Achatzi 39-43. pont.

679 Cresco Investigations kontra Markus Achatzi 44-50. pont.

680 Cresco Investigations kontra Markus Achatzi 52-55. pont.

681 Cresco Investigations kontra Markus Achatzi 59-61. pont.

arányos nemzeti intézkedéseket legitimálhatja. Teszi ezt kifejezetten és kizárólag azon intézkedések engedélyezése által, amelyek ugyan látszólag hátrányos megkülönböztetést megvalósítanak meg, ténylegesen a társadalomban esetlegesen fennálló egyenlőtlenségek kiküszöbölését vagy csökkentését célozzák meg.⁶⁸² Az ügy körülményeiből és az osztrák legfelsőbb bíróság megállapításai alapján azonban nem feltételezhető, hogy e közösségek tagjai olyan nagy hátrányból indultak volna például a munkaerőpiacon, mely megkövetelte volna az állam tevőleges támogatását, főleg az arányosság követelményét ennyire figyelmen kívül hagyó módon.

Ezáltal tehát megválaszolásra került az első három kérdés: vallási alapú, közvetlen diszkriminációt valósít meg az osztrák szabályozás, mely nem igazolható a Keretirányelv rendelkezései szerint és az államok pozitív, kompenzációs igyekezetei szerint sem.⁶⁸³ A negyedik kérdésre az első háromból levont következtetésekre alapozva hozta meg az EuB döntését. A munkáltató és munkavállaló magánfélnek minősülnek ugyan, de ez nem zárja ki az uniós jog alkalmazását, annak közvetlen, horizontális hatályát, amint azt az EuB a Marleasing-ügyre⁶⁸⁴ hivatkozva is újra kimondta. Ez az érvelés megerősítette az Egenberger- és IR v. JQ- ügyekben is megfogalmazottakat, hiszen azok egyik fő motívuma is az volt, hogy a nemzeti bíróságoknak az uniós jogot kell alkalmaznia a magánfelek közötti viták esetében.⁶⁸⁵

Az EuB iránymutatása szerint az osztrák szabályozás ellentétben áll a Foglalkoztatási Keretirányelv, valamint az Alapjogi Charta 21. cikkének rendelkezéseivel, így ameddig az nem kerül ezekkel összhangba, figyelmen kívül kell hagyni. Az EuB szerint a valódi egyenlő bánásmódot az szolgálná leginkább, ha a Nagypénteket mindenki számára szabadnappá tennék, vallási hovatartozástól függetlenül, a Nagypénteken történő munkavégzés esetében pedig mindenkit meg kell, hogy illessen a bérpótlék is; az osztrák jogszabályt ezek fényében kell módosítani.⁶⁸⁶

Az egyenlő helyzet és azonos jogok biztosítása ebben az esetben tehát nem az említett felekezet tagjaira vonatkozó kedvezmények elvételével történhet, hanem e kedvezmények általános kiterjesztése által, a jogszabályi környezet megváltozásáig. Ez pontosan az ellenkezője az Achbita-és Bougnaoui- ügyekben tanúsított megközelítésnek, ahol az egyenlő helyzetet a vallásszabadsághoz fűződő jogok általános korlátozása által látta megvalósíthatónak

682 Cresco Investigations kontra Markus Achatzi 62-66. pont.

683 Cresco Investigations kontra Markus Achatzi 68-69. pont.

684 C-106/89. sz. Marleasing SA kontra La Comercial Internacional de Alimentacion SA ügyben 1990. november 13-án hozott ítélet [ECLI:EU:C:1990:395].

685 Cresco Investigations kontra Markus Achatzi 74-80. pont.

686 Cresco Investigations kontra Markus Achatzi 81-85. pont.

az EuB. Azaz míg itt a „ha mindenkinek megadjuk azt a jogosultságot, amit keveseknek adunk akkor egyenlő helyzetet teremtünk” mentalitást választotta az EuB, szemben a fejkendő ügyeknél látható „ha mindenkitől elvesszük a jogosultságot, akkor egyenlő helyzetet teremtünk” helyett, ami bizakodásra adhat okot.

A Charta 21. cikkével összhangban a döntést követően a munkáltatónak a munkavállalóval történő egyeztetése szerint kell lehetőséget biztosítania arra, hogy a bármilyen vallású, vagy vallási elkötelezettséggel nem rendelkező munkavállaló e napon ne dolgozhasson (előzetes munkavállalói kérés alapján), ha mégis dolgozna, akkor pedig bérpótlékra tarthat igényt. Az osztrák szabályozás azóta módosításra került. Nagypéntek már nem munkaszüneti nap, cserébe a munkavállalók minden évben kivehetnek egy „személyes szabadnapot”, mely levonásra kerül a kötelező fizetett szabadságból. A munkavállalónak legalább három hónappal a kívánt dátum előtt jeleznie kell ezt munkáltatója felé, de ellentétben a rendes fizetett szabadsággal e dátumot egyoldalúan is meghatározhatja.

Összességében az EuB egy sokak által üdvözölt döntést hozott, egyúttal úgy tűnik, hogy a vallásszabadsághoz kapcsolódó vizsgálódásai tekintetében néhány vezérmotívumot konzisztensen követni kezdett. melyek a jövőbeni jogeseteknél is irányadók lesznek. Ezek egyike, hogy a vallás fogalmának tekintetében az Achbita-ügyben meghatározott értelmezést alkalmazza, mely az EJEE és az Alapjogi Charta elméleti keretrendszerében értelmezve magában foglalja annak belső és külső aspektusait. Egy további elem, hogy meglehetős vehemenciával deklarálja a vallásszabadsághoz kapcsolódó esetekben az uniós jog közvetlen horizontális hatályát, kiemelve az Alapjogi Charta 21. cikkében deklarált megkülönböztetés tilalma elvének fontosságát, ahogyan azt az Egenberger-ügyben tette és mely cikk hatásköre kiterjesztésre került. ⁶⁸⁷ A joggyakorlat további jellemzője, hogy az egyházak, vallási szervezetek és közösségek nemzeti jog szerinti jogállásának tisztelete nem jelenti azt, hogy az Unió teljes egészében távol tartaná magát tőlük. Az EUMSZ 17. cikke így szűkített jelentéstartalommal kerül értelmezésre, és leginkább az olyan esetekben jelent semlegességet az Unió részéről, melyek arra vonatkoznak, hogy az államok miként alakítják ki az egyházi szervezetekkel való kapcsolataikat.

687 Federico COLOMBO: Interpreting Article 17 TFEU: New Openings towards a European Law and Religion System. p. 28–29. https://riviste.unimi.it/index.php/statoechiese/article/view/12856