A vallási ünnepek kérdése és a releváns joggyakorlat

A vallásoknak kiemelten fontos elemeit képezik a vallási ünnepek és vallási szertartások. A vallásszabadság részét, azon belül is vallási meggyőződés kifejezésének részét képezi e ünnepek megtartása, megélése, a szertartásokon történő részvétel, mely az adott hit elveitől függően gyakran kizárhatja vagy korlátozhatja a munkavégzés lehetőségét. Nemcsak a munkavégzés során, hanem a közjogi jogviszonyokban is okozhat ez konfliktusokat, példa erre a tankötelezettség alatt állók vallási ünnepeken történő mentesülése az oktatás alól, vagy olyan igények, melyek értelmében egy személy adott napon vallási okból mentesülni kíván bírósági tárgyalás, vagy tanúvallomás tétele alól.⁶⁵⁷

Természetesen a vallási ünnepek sem egyformák, a vasárnap keresztény eredetű védelme értelmében⁶⁵⁸ számos országban a szabad vallásgyakorlás biztosítékaként tekintenek a vasárnapi munkaszünetre, és a tradicionális keresztény ünnepnapok is védelmet élveznek (nem ritkán egyúttal nemzeti ünnepek is) munkaszüneti napként.⁶⁵⁹ Az országok között természetesen tapasztalhatók történelmi, kulturális hagyományokra visszavezethető

657SCHANDA Balázs: A vasárnap védelme – Néhány Alapjogi Szempont. Iustum Aequum Salutare, Vol. 11, No.

2, 2015. p.138.

658 „Hat napig dolgozz és végezd munkád. A hetedik nap azonban a nyugalom napja, az Úré, a te Istenedé. Akkor hát ne dolgozz, se te, se fiad, se lányod, sem szolgád, sem szolgálód, sem ökröd, sem szamarad, sem semmiféle állatod, sem a házadban tartózkodó idegen, hogy szolgád és szolgálód is pihenhessen, mint te magad” Mózes Törvénye, 5:13–14.

659S^CHANDA (2015)i. m. 140.

különbségek, így például van ahol Nagyboldogasszony napja, vagy Vízkereszt számít kiemelkedő jelentőségűnek. Nem csupán vallási alapokon nyilvánítják e napokat munkaszüneti napnak, az ünnepek állami elismerése összhangban van a társadalmi elvárásokkal és gazdasági megfontolásokkal is. A vasárnapi pihenőnap szokása már a világ nagy részén egységes gyakorlat, eredeti vallási tartalmát sok helyen már elvesztette, miközben világi jellegű célja az, hogy egységes pihenőidőt biztosítson a dolgozóknak.⁶⁶⁰

Az egyik legkorábbi, meghatározó eset e témakörben a Vivien Prais kontra Tanács⁶⁶¹ ügy volt. Ebben 1975 tavaszán egy, az Európai Közösségek Tanácsa által meghirdetett állásra pályázott a zsidó vallású hölgy, a jelentkezés feltételét pedig egy versenyvizsga és teszt kitöltése képezte. Ez a vizsga viszont egy olyan napra esett, mely az arra jelentkező, Vivien Prais vallása szerint zsidó ünnepnap (a sávout, azaz a pünkösd első napja, melyen tilos utazni vagy írni),⁶⁶² emiatt a versenyvizsgán nem tudott volna részt venni. Ezt jelezte és kérte, hogy egy másik napon legyen lehetősége megírni a vizsgát.

A Tanács tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy nincs lehetőség új időpont kitűzésére, hiszen elengedhetetlen, hogy valamennyi pályázó ugyanazon a napon vizsgázzon, és a többieket már értesítették a vizsga időpontjáról. Az érvelés szerint ez mások jogos érdekeinek védelmét szolgálta. A vélekedés szerint a hölgy kötelessége lett volna időben szólni az illetékes szerveknek, hogy megpróbálhassanak megfelelő alternatív időpontot kínálni neki, amennyiben az lehetséges, következésképpen nem sérültek vallásszabadsághoz fűződő jogai sem. Ha az értesítés időben megtörtént volna, abban az esetben a Tanácsot kötelezhették volna az ésszerű intézkedések keretein belül egy új vizsgaidőpont kiírására.

A vallási ünnepek terén az EJEB számos kérdést megválaszolt már. A Konttinen kontra Finnország ⁶⁶³ ügyben az állami vasútnál évek óta dolgozó Konttinen úr értesítette munkáltatóját, hogy a Finn Hetednapi Adventista Egyházhoz történő csatlakozását követően vallási meggyőződése miatt péntekenként korábban kell távoznia munkahelyéről.⁶⁶⁴ A munkáltatója ezt nem kívánta engedélyezni számára, így Konttinen úr az engedélye nélkül péntek esténként többször is elhagyta munkahelyét, amiért végül figyelmeztetéseket és egy

660PACZOLAY i. m. 550–551.

661 C 130/75. sz. Vivien Prais kontra az Európai Közösségek Tanácsa ügyben 1976. október 27-én hozott ítélet.

662 A sávout, a zsidó vallás tizenkét nagyünnepének egyike, a három közül az egyik zarándokünnep. Ezen az ünnepen, amelynek a keresztény megfelelője a pünkösd, bizonyos szabályokat kell követnie a zsidó vallás híveinek: az ünnep ideje alatt munkavégzési tilalom van érvényben, nem vezethetnek autót, nem írhatnak, sőt, az elektromos készülékeiket sem kapcsolhatják be. A vizsga tétele ugyan nem minősült volna munkavégzésnek, azonban mivel aznap utazni és írni sem lehet, így a hölgy nem tudta volna teljesíteni az írásbeli vizsgát a vallás előírásainak betartása mellett.

663 1996. december 3-i Konttinen kontra Finnország ügy, 1996. december 3-i ítélet (ügyszám: 24949/94).

664 Az adventista felfogás szerint a vallás követőinek a szombati napon tartózkodniuk kell a munkavégzéstől, ami már péntek este megkezdődik.

fegyelmi eljárást követően elbocsátották munkahelyéről, hanyagságra hivatkozva. Az elbocsátást megelőzően Konttinen úr a kimaradó munkaórákat más napokon túlórával kompenzálta, illetve kérvényezte áthelyezését egy másik munkakörbe, mivel több képesítéssel is rendelkezett. A munkáltatója kezdetben megpróbálta áthelyezni, de ez üresedés hiányában problémákat eredményezett, kollégái számára pedig aránytalan nehézségeket okozott volna a munkarend átszervezése.

Konttinen úr érvelése szerint munkáltatója megsértette a vallásszabadságához való jogát és egyértelműen nem hanyagsága miatt, hanem vallási meggyőződése miatt nem dolgozott péntek esténként. A munkáltató ezzel szemben azzal érvelt, hogy a munkaszerződést korábban kötötték meg, mint hogy a felperes felvette volna ezt a vallást, ezért amikor csatlakozott ehhez az egyházhoz, összeegyeztethetetlenség miatt felmondhatott volna a munkahelyén, illetve a téli évszak alatti péntek esti műszakokra, amikor hamarabb sötétedik így vallási kötelezettségei is hamarabb állnak be szabadságot is kivehetett volna. Munkáltatója szintén érvként hozta fel, hogy kellemetlenséggel járt volna a kollégái részéről a munkarend átszervezése, továbbá a finn jogszabályok is megalapozták elbocsátását.⁶⁶⁵

Az EJEB a háromlépcsős teszt feltételeinek elemzése közben megállapította, hogy Konttinen úr elbocsátása eleget tesz a támasztott követelményeknek, tehát törvényes alapokon nyugszik, szükségesnek és egyúttal arányosnak is minősült. A munkaszerződésben foglaltak és a közszolgáltató munkáltató különleges helyzete indokolja a munkaidő betartását, mellyel a munkavállalónak tisztában kellett lennie. A kérelmező vallási elveinek követése érdekében kivehetett volna szabadságot is, hogy az elbocsátást megelőzze, vagy végső soron ott is hagyhatta volna munkahelyét, egy olyat keresve, mely lehetővé teszi számára a különleges, vallásszabadságára figyelemmel lévő bánásmódot.

Az ügy még az 1990-es években került elemzésre az EJEB által, és illeszkedett az akkoriban, egészen az Eweida-ügyig fő csapásirányt jelentő right to resign avagy felmondás joga doktrínához, mely lényegében a munkáltatóval szemben semmifajta, a munkavállalói vallásszabadság bizonyos feltételeinek kielégítését célzó követelményt nem támasztott. A munkavállaló tehát, ha úgy érzi, hogy vallásszabadságát nem tudja megfelelően megélni, olyan alternatív munkahelyet kereshet, mely ezt lehetővé teszi. Az EJEB érvelése szerint tehát a munkavállalóelbocsátása végső soron nem a vallásszabadságának sérelméből ered, hanem a munkaórák betartásának hiánya miatt következett be.

665 Hasonló ügy volt az Egyesült Államokban a Sherbert kontra Verner (374 U.S. 398) eset, melynek eredményeképpen létrejött az úgynevezett Sherbert-teszt eljárása, amely arra szolgál, hogy megállapítsa vajon a kormány megsértette-e az egyén alkotmányos jogát a vallásszabadság gyakorlásához.

A Kosteski kontra FYROM⁶⁶⁶ jogesetben egy muszlim munkavállaló emelt panaszt, mivel munkáltatója munkahelyi szankciókkal sújtotta azért, mert vallási ünnepe miatt engedély nélkül vett ki egy szabadnapot. A kérelmező Kontinnen úrhoz hasonlóan egy közszolgáltatónál, a villamos műveknél dolgozott, melynél akkortájt a nagy terhelésre való tekintettel senkinek sem vehetett ki szabadnapot. Kosteski úr hiányzását a szóban forgó ünnepnap alkotmányosan deklarált védelmére hivatkozva igyekezett indokolni munkáltatójával szemben, és az EJEE 9.

és 14. cikkében foglalt jogai sérülését nehezményezte.

A macedón alkotmánybíróság megjegyezte, hogy ugyan vallásszabadságára hivatkozva kérte az eltérő bánásmódot, de azt nem bizonyította be, hogy valóban vallási nézetei miatt nem jelent meg aznap dolgozni, és hogy vallási nézetei ténylegesen valósak és komolyak. Ugyanis elmondásai szerint nem mecsetben, hanem otthon, saját belátása szerint ünnepelte meg az eseményt, de emellett ismeretes volt, hogy a keresztény vallási ünnepeket is megünnepelte mely mindenféleképpen megkérdőjelezi a vallási elhivatottságának mélységét és komolyságát. Annál is inkább, hogy szülei is keresztények voltak, életmódját pedig keresztény szellemiség jellemezte, munkaszerződésében szintén nem tüntették fel, hogy muszlim lenne.

Az EJEB elemzése során megállapította, hogy Kosteski úrnak sem az EJEE 9. sem az EJEE 14. cikkben foglalt jogai nem sérültek. Az EJEE mint ismeretes nem védi az összes vallási meggyőződéshez kötődő megnyilvánulást. Az EJEB számára az sem volt egyértelmű, hogy az ünnepen való részvétel vallásilag motivált cselekmény lett volna-e az úr esetben. A kérelmező megemlítette azt a mai napig gyakran hivatkozott körülményt, miszerint a nem muszlimok, kiváltképpen a keresztények számára hitük megélése már csak azért is könnyebb, mivel a nemzeti munkaszüneti napok nagy része keresztény ünnepekhez kapcsolódnak. Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy az urat későbbiekben is szankcionálták, szintén egy muszlim ünnepen, a Bayram-on történő részvétele és munkahelyétől való távolmaradása miatt.

Francesco Sessa olasz állampolgárságú, zsidóvallású ügyvéd volt,⁶⁶⁷ aki egy sértett képviselőjeként jelent meg az eljáró bíróság előtti meghallgatáson. Mivel a bíró nem tudott megjelenni, helyettese új tárgyalási napot kínált, de a megadott időpontok zsidó ünnepnapokra (jom kipur, illetve szukkot) estek, az ügyvéd pedig jelezte, hogy így vallási kötelezettségei miatt egyik nap sem tud részt venni a tárgyaláson. A helyettes bíró ennek ellenére a meghallgatást október 13-ra, jom kipur napjára tűzte ki. Sessa úr ennek következtében, vallási alapú diszkriminációt sérelmezett, mivel a zsidó ünnepnapra kitűzött tárgyalás elhalasztására irányuló kérelmét elutasították.

666 Kosteski kontra Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság ügy, 2006. április 13-i ítélet (ügyszám: 55170/00).

667 Francesco Sessa kontra Olaszország ügy, 2012. áprilisi 3-i ítélet (ügyszám: 28790/08).

Az EJEB elemzése során rámutatott, hogy az ügyvéd az ünnepnapokon a tárgyalás megtartása mellett is teljesíthette volna vallási kötelezettségeit, így a kérelmező nem tudta bizonyítani, hogy vallási meggyőződésének kifejezése és vallása szabad megvallása sérült volna. Arra is számíthatott, hogy a halasztási kérelmét el fogják utasítani, így az ő felelőssége lett volna helyettesről gondoskodni és azt sem sikerült bizonyítania, hogy bármiféle nyomás érte volna a nemzeti bíróságok részéről, mely vallása vagy hite kifejezését egyébiránt akadályozta volna. ⁶⁶⁸ Abban az esetben, hogy ha bizonyítást nyert volna, hogy vallásszabadsághoz fűződő jogai valóban sérültek, még mindig igazolható a korlátozás az EJEE 9. cikke értelmében, hiszen törvényes alapokon nyugodott (az eljárás menetének megfelelő betartása), mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálta (az igazságszolgáltatás megfelelő működése) és az ügyek ésszerű határidőn belüli lefolytatása volt a legitim célja.

Érdemes megemlíteni két dán jogesetet is a közelmúltból. Az egyikben egy Jehova Tanúi sorai közé tartozó tanárt azért bocsátottak el munkahelyéről, mert nem kívánt az iskolai rendezvényen a karácsonyfa körül táncolni, lévén a vallás követői nem ünneplik a karácsonyt és a tánc vallási cselekedetnek minősülne. A hölgy felajánlotta, hogy aznapra szabadságot vesz ki, vagy a tánc helyett más feladatokat láthatna el, de ennek ellenére elbocsátották. Egy másik ügyben egy Hetednapi Adventista Egyház tagjaként, vallása tanaival összhangban megtagadta, hogy az iskolában egy szombati nyílt napon tanítson, kérve hogy amiként azt korábbiakban is tette, az intézmény egy másik tanárt jelöljön ki e célra. Mivel nem jelent meg szombaton őt is elbocsátották. A Ligebehandlingsnævnet⁶⁶⁹ (Egyenlő Bánásmód Testület) mindkét esetben megállapította, hogy a tanárok vallási meggyőződésükből tagadták meg a kiszabott feladatok elvégzését, kiemelve, hogy mivel mindkét munkáltató hozzászólás nélkül elutasította a felajánlott alternatívákat, az intézkedés nem tekinthető szükségesnek és az érintetteket kártérítés illeti.⁶⁷⁰

A fenti ügyeket elemezve azt láthatjuk, hogy a tagállamok bíróságai rendszerint toleránsabbak, megértőbbek a hagyományos, tradicionális vallásokkal és ünnepeikkel szemben, mint azokkal, melyek újkeletűnek számítanak, vagy melyekre idegenkedve tekint a társadalom egy része. Ezen túlmenően a vallási ünnepek tekintetében leginkább a munkavállalóra és nem pedig a munkáltatóra hárul az alkalmazkodás kötelessége.

668 Saila Ouald CHAIB: Francesco Sessa v. Italy: A Dilemma Majority Religion Members Will Probably Not Face.

Strasbourg Observers, 2012. 04. 05. https://strasbourgobservers.com/2012/04/05/francesco-sessa-v-italy-a-dilemma-majority-religion-members-will-probably-not-face/

669 Ligebehandlingsnævnet, 2019. 02. 28. (ügyszám: 9192 és 9193).

670EUROPEAN NETWORK OF LEGAL EXPERTS IN GENDER EQUALITY AND NON-DISCRIMINATION:European equality law review. Directorate-General for Justice and Consumers. 2019/2. p. 90.