2. A GDP módosításán alapuló mérőszámok
2.2. A valódi fejlődés mutatója (GPI)
A valódi fejlődés mutatója, a GPI (Genuine Progress Indicator) az ISEW továbbfej-lesztett változata. Egységes, átfogó szerkezetben tartalmazza mind a piaci, mind a nem-piaci tevékenységek értékét. Akárcsak az ISEW, a GPI is hosszútávú szemlé-letet tükröz (eltérően a GDP-től). Az adott év kiadásai összességének számbavéte-lén túl számol a természeti és társadalmi tőke kimerülésével is. Ezzel útmutatást ad arra nézve, hogy az aktuális gazdasági tevékenységek hosszútávon fenntarthatóak-e vagy sem. Hasonlóan a GDP-hez és az ISEW-hez, a GPI kiszámításának alapját is az ország személyi fogyasztása adja, amelyet korrigál először a jövedelemelosztás tényezőjével, ezután pedig társadalmi és ökológiai költségeket von le belőle, illetve társadalmi és ökológiai hasznokat ad hozzá. A GPI-ban összeadásra kerül a gazda-ságban elfogyasztott termékek és szolgáltatások értéke (függetlenül attól, hogy kísér-te-e azokat pénzmozgás). Azután levonásra kerül három, a fogyasztáshoz kapcsolódó kiadási kategória: (1) a védelmi kiadások, (2) a társadalmi költségek, (3) a környezeti vagyon és a természeti erőforrások értékcsökkenése. A védelmi kiadások a múltbeli vagy jelenlegi károk helyrehozatalához szükségesek. Ebbe a kategóriába tartoznak a bűnözéssel kapcsolatos költségek (megelőzés és kárfelszámolás, kórházi költségek), az autóbalesetek autójavítási költségei, az ingázás költségei, a háztartási vízszűrőkre, légtisztítókra fordított kiadások, valamint a környezetvédelmi megelőzési és helyreál-lítási költségek. A társadalmi költségek közé sorolhatók a családok szétzilálódásának költségei, a szabadidő csökkenése, az alulfoglakoztatás költségei. Végül a természe-ti erőforrások értékcsökkenése magában foglalja a vizes élőhelyek, mezőgazdasági területek, erdőterületek csökkenését, a nem megújuló erőforrások kimerülését, az ózonréteg csökkenésének költségeit (Görbe-Nemcsicsné Zsóka, 1998). Az 1. táblázat tételenként mutatja be a GPI összetevőit és azok jólétmódosító hatását.
1. táblázat: A GPI összetevői és azok jólétmódosító hatása (Forrás: Görbe-Nemcsicsné Zsóka, 1998, 63.o.)
Alkotóelem Módosítás iránya
Személyi fogyasztás (A) Pozitív
Jövedelemelosztás (B) (a fogyasztást módosítja)
A jövedelemelosztással súlyozott személyi fogyasztás A/B A háztartási munka és a gyermeknevelés értéke Pozitív
Az önkéntes munka értéke Pozitív
A tartós fogyasztási javak szolgáltatásai Pozitív
Az autópályák és utak szolgáltatásai Pozitív
A bűnözés költsége Negatív
A családok szétzilálódásának költsége Negatív
A szabadidő csökkenése Negatív
Az alulfoglalkoztatás költsége Negatív
A tartós fogyasztási javak költségei Negatív
Az ingázás költsége Negatív
A háztartások szennyezés-csökkentési költségei Negatív
Az autóbalesetek költsége Negatív
A vízszennyezés költsége Negatív
A légszennyezés költsége Negatív
A zaj okozta károk Negatív
Vizes élőhelyek csökkenése Negatív
A mezőgazdasági területek csökkenése Negatív
A nem megújuló energiaforrások kimerülése Negatív
Más hosszútávú környezeti károk Negatív
Az ózonréteg csökkenésének költsége Negatív
Az erdők csökkenése Negatív
Nettó beruházás Pozitív / Negatív
Nettó külföldi hitelnyújtás vagy kölcsönfelvétel Pozitív / Negatív
Ugyanezeket az alkotóelemeket gazdasági, társadalmi és környezeti kategóriákba rendezve összegzi a 3. ábra.
A 1. táblázat és a 3. ábra is jelzi, hogy míg a gazdasági és társadalmi alkotóelemek egy részének jólét-módosító hatása pozitív, más része negatív, a mutató a környezeti tényezők közül egyértelműen a negatívakat tartalmazza.
Kubiszewski és társai (Kubiszewski et al., 2013) összesítették az egy főre jutó GPI értékeit arra a 17 országra vonatkozóan, amelyekre a statisztikai háttér rendelkezésre áll. Az ezekből képzett összesített egy főre jutó GDP és GPI adatokat mutatja a 4.
ábra, amelyen ugyanaz a tendencia figyelhető meg, mint amit több ország esetében a GDP és az ISEW viszonylatában láttunk, egy főre vetítve. A görbék közti rés tágul: a valódi fejlődés mutatója összességében mindössze kétszeresére nőtt 1950 és 2004 kö-zött, míg a GDP egy főre jutó értéke több, mint háromszorosára, egy eleve másfélszer akkora kiinduló értékről.
3. ábra: A GPI alkotóelemei, csoportosítva
(Forrás: http://donellameadows.org/genuine-talk-progress-and-the-gpi/)
4. ábra: Az egy főre jutó GDP és GPI alakulása a világ 17 országában (Forrás: Kubiszewski et al., 2013, 63. o.)
A két görbe lefutása nagyon hasonló az USA-ra jellemző tendenciához (5. ábra). A valódi fejlődés mutatója nemcsak országok, hanem térségek és városok esetében is szemléle-tesen mutatja a GDP és a GPI segítségével mért jólét különbségeit.
Washington Államra vonatkozóan kiszámolták az egy főre jutó GDP és a GPI szá-zalékos változást 1960 és 2015 között (6. ábra). Az eredmények szerint a két mutató értéke 1985-ben kezdett elválni egymástól, a köztük lévő különbséget a háttéradatok szerint elsősorban a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek, a nem megújuló erőforrá-sok kitermelése és kimerítése, az ingázás, valamint a szabadidő csökkenésének hatá-sai okozzák. A két mutató, a százalékos változás tekintetében nagyjából párhuzamo-san halad, a különbség köztük változó. Arra vonatkozóan az ábra és a mögötte lévő elemzés nem szolgál információval, hogyan alakulnak abszolút értékben a mutatók, mekkora az 1 főre jutó GDP, illetve GPI értékről indult a számolás.
5. ábra: Az egy főre jutó GDP és GPI alakulása az USA-ban (Forrás: Redefining Progress, 2004)
6. ábra: Az egy főre jutó GDP és a GPI százalékos változása Washington Államban, 1960 és 2015 között, 2009 $ értéken számolva
(Forrás: https://www.commerce.wa.gov/about-us/washington-state-genuine-progress-indicator/)
Vermont Állam 2018-ban megjelent elemzése, The 2018 Vermont Genuine Progress Indicator Report (Zencey (2018) a Bruttó Állami Termék (GSP: Gross State Product) értékét veti össze az államra kiszámolt GPI értékével 2000 és 2015 között (7. ábra).
A görbék itt is párhuzamosan futnak, de ebben az esetben nem százalékos változás szerepel, hanem abszolút értékben mérték a mutatók értékeit.
7. ábra: Az egy főre jutó GSP (Bruttó Állami Termék) és GPI alakulása Vermont Államban, 2015-ös $ étréken számolva (Forrás: Zencey, 2018, 2.o.)
A GPI értékét három részre bontva látható (8. ábra), hogy a gazdasági és társadalmi mu-tatók között költségek és hasznok egyaránt megjelennek – ezek eredője pozitív –, míg a környezeti elemek között csak költségek szerepelnek – ezek negatív értéket jelentenek.
8. ábra: A GPI három fő kategóriájának értékei mrd $-ban,2015-ös értéken (Forrás: Zencey, 2018, 4.o.)
2012-re vonatkozóan több amerikai államra vonatkozóan is rendelkezésre állnak a GSP és GPI adatok (2. táblázat), amelyek jelentős eltéréseket mutatnak: egyrészről az egy főre jutó GSP és GPI értékekben, másfelől a két mutató egymáshoz viszonyí-tott arányában. Az arányok közti eltéréseket a számítások szerint az eltérő környezeti költségek okozzák.
2. táblázat: New England államainak összehasonlítása az egy főre jutó GPI és a GSP eltérései szerint, 2012-ben (Forrás: Zencey, 2018, 3.o.)
State GPI GSP GPI a GSP %-ában
Maine 38,17 45,99 83,01%
New Hampshire 45,67 56,74 80,5%
Rhode Island 33,05 43,77 75,5%
Massachusetts 260,6 353,7 73,67%
Vermont 15,84 23,91 66,23%
Connecticut 126,74 197,20 64,27%
New York 643,12 1038,5 61,92%
Hasonlóan a fentiekhez, érdekes összevetni a Kanadára kiszámolt jóléti, fejlődési ér-tékeket (9. ábra) az egyik tartomány, Alberta (10. ábra), valamint annak egyik városa, Edmonton (11. ábra) eredményeivel.
9. ábra: Az egy főre jutó GDP és GPI alakulása Kanadában (Forrás: Messinger és Tarasofsky, 1997)
10. ábra: Az egy főre jutó GDP és GPI alakulása Albertában (Forrás: Anielski, 2001)
11. ábra: Az egy főre jutó GDP és GPI index alakulása Edmonton városában (Forrás: Anielski Management Inc., 2009)
Az eltérés a GDP és a GPI értékei között mindhárom grafikon esetében szembeötlő-en nagy, a görbék lefutása ugyanakkor eltéréseket mutat. A korábbiakhoz hasonlóan megállapítható, hogy a gazdasági jólét növekedése a társadalmi és környezeti jólét csökkenése árán valósult meg.
Magyarországra vonatkozóan Görbe és Nemcsicsné Zsóka kísérelték meg szám-szerűsíteni a GPI egyes alkotóelemeit még 1998-ban, de a rendelkezésre álló statisz-tikai adatok hiányosságai miatt csak kevés tételt tudtak ténylegesen kiszámolni; az alkotóelemek többsége esetében becsléseket végeztek és az adott tétel jólét-módosító hatásának irányát tudták megmutatni. A jövedelem-elosztással súlyozott személyi fogyasztás esetében a súlyozást többféle jövedelem-egyenlőtlenségi mutató, illetve szegénységi index segítségével is elvégezték – eredményül az 1990-es évek második felére ezek az értékek csökkenő tendenciát mutattak. A környezeti károk és költségek szintén lefelé húzzák a mutatót, míg a társadalmi alkotóelemek egy része pozitív – hasonlóan a mutatót konkrétan számszerűsítő országok tendenciáihoz. Sajnos a teljes GPI-t Magyarországra azóta sem sikerült kiszámolni.
Források
Anielski, M. (2001): The Alberta GPI Blueprint, The Genuine Progress Indicator (GPI) Sustainable Well-Being Accounting System, Pembina Institute for Appropri-ate Development, http://anielski.com/wp-content/documents/Alberta%20GPI%20 Blueprint.pdf
Anielski Management Inc. (2009): The Edmonton 2008 Genuine Progress Indicator Report: The State of Economic, Social and Environmental Wellbeing for the City of Edmonton
Görbe A., Nemcsicsné Zsóka Á. (1998): A jólét mérése, avagy merre halad Magyaror-szág?, Kovász, 1998 tavasz, 61-75
Kubiszewski, I., Constanza, R., Franco, C., Lawn, P., Talberth, T., Jackson, T., Ayl-mer, C. (2013): Beyond GDP: Measuring and Achieving Global Genuine Progress, Ecological Economics, 93, 57-68
Messinger, H., Tarsofsky, A. (1997): Measuring Sustainable Economic Welfare: Loo-king Beyond GDP. Paper presented at the annual meeting of the Canadian Econo-mics Association, St. John’s, Newfoundland, June 2-4, 1997.
Pulselli, F.M., Bastianoni, S., Marchettini, N., Tiezzi, E. (2008): The Road to Sustai-nability, GDP and future generations. WIT Press, Southampton, UK
Redefining Progress, 2004, https://www.coursehero.com/file/p2jkcr6/Genuine-Prog-ress-Indicator-1950-2002-Per-Capita-2000-Redefining-Progress-2004/
Stockhammer, E. Hochreiter H., Obermayr, B., Steiner K. (1997) : The index of susta-inable economic welfare (ISEW) as an alternative to GDP in measuring economic welfare. The results of the Austrian (revised) ISEW calculation 1955-1992, Ecolo-gical Economics, 21, 19-34
Zencey, E. (2018): The 2018 Vermont Genuine Progress Indicator Report, https://spot- light.vermont.gov/sites/spotlight/files/Performance/GPI/2018_VT_Genuine_Prog-ress_Indicators_Report.pdf
Internetes források
http://donellameadows.org/genuine-talk-progress-and-the-gpi/
anielski.com