és az életminőség területén
A városok nemzetközi versenyében és összehasonlításaiban Magyarország esetében leginkább Budapest vesz részt. A főváros relatív pozíciója a fenntarthatóság, a zöld tényezők, valamint az élhetőség és életminőség területén átlagosan a legfejlettebb 40 százalékba tartozik.
36. ábra: Budapest relatív pozíciója a környezeti dimenziót tartalmazó városi indexek rangsorában (%)*
Megj.: Az ábra rangsoronként a Budapest által megelőzött városok arányát mutatja.
(Forrás: EIU Spatial Adjusted Liveability Index (2013), EIU Liveability index (2018), European Green City Index Report (2012), IESE Cities in Motion Index (2019), Sustainable Cities Index (2016), Citizen Centric Cities The Sustainable Cities Index (2018))
Budapest elsősorban az élhetőség és életminőség terén kialakított rangsorokban vé-gez elöl, legkedvezőbb helyzetben pedig az EIU Területiséggel módosított élhetősé-gi indexben látható (Spatial Adjusted Liveability Index). E mutatóban a főváros az oktatási dimenzióban végez a legelőkelőbb helyen, míg a területi jellemzők terén a leggyengébb.
37. ábra: Területi jellemzőkkel korrigált élhetőségi index (Spatially Adjusted Livability Index, EIU), 2012 (Forrás: EIU Spatial Adjusted Liveability Index (2013))
Stabilitás
Egészségügy
Kultúra‐ és környezet Oktatás
Infrastruktúra Területi jellemzők
Budapest (24/70) Varsó (32/70) Bukarest (43/70) Berlin (7/70) Párizs (4/70) Amszterdam (2/70)
A fejezet során vizsgált többváltozós mutatók sorában a főváros a fenntarthatósá-got mérő Sustainable Cities Index szerint igényli a legkomolyabb beavatkozásokat.
A komplex mutatón belül a ’bolygó’, vagyis a környezetminőség dimenziójának terén szükséges a legnagyobb fejlesztéseket megtenni.
38. ábra: A Sustainable Cities Index (2018) rangsorban elért helyezések összesítve és dimenziónkénti bontásban (rangszámok alapján) (Forrás: Citizen Centric Cities The Sustainable Cities Index (2018))
Források
Arcadis’ Sustainable Cities Index (SCI) (2018): Citizen Centric Cities The Sus-tainable Cities Index. https://www.arcadis.com/media/1/D/5/%7B1D5A-E7E2-A348-4B6E-B1D7-6D94FA7D7567%7DSustainable_Cities_Index_2018_
Arcadis.pdf
Bernek, Á. (2000): A globális világ „új gazdaságföldrajza”(The „New Geography”
of the Giobal World) in: Tér és társadalom 14. évf. 2000/4, pp. 87-107 p. http://epa.
uz.ua/02200/02251/00003/pdf/EPA02251_Ter_es_tarsadalom1212.pdf Glaeser, E. (2011): The Triumph of the City, Penguin Press.
EIU Hot Spots 2025 (2013): Global City Competitiveness. http://www.citigroup.com/
citi/citiforcities/pdfs/hotspots2025.pdf
EIU Liveability Index 2018 (2014): Best cities ranking and report, August. http://pa-ges.eiu.com/rs/eiu2/images/Liveability_rankings_2014.pdf. https://www.gfmag.
com/global-data/non-economic-data/best-cities-to-live
EIU Spatial Adjusted Liveability Index (2013): Best cities ranking and report, August.
http://pages.eiu.com/rs/eiu2/images/EIU_BestCities.pdf. https://seoulsolution.kr/
sites/default/files/gettoknowus/EIU_BestCities.pdf
ENSZ Emberi Települések Központja (UN-HABITAT) City Prosperity Index (2013):
State of World’s Cities, 2012/2013. https://sustainabledevelopment.un.org/content/
documents/745habitat.pdf
ENSZ (2018a): The World’s Cities in 2018. https://www.un.org/en/events/citiesday/
assets/pdf/the_worlds_cities_in_2018_data_booklet.pdf
ENSZ (2018b): World Urbanization Prospects: The 2018 Revision. https://population.
un.org/wup/Publications/Files/WUP2018-Report.pdf
IESE Cities in Motion Index (2019). https://media.iese.edu/research/pdfs/ST-0509-E.
MAGYAR NEMZETI BANK (2015): Növekedési Jelentés. https://www.mnb.hu/
letoltes/hun-novekedesi-boritoval.pdf
Siemens European Green Cities Index (2012): European Green City Index Report.
http://www.siemens.com/entry/cc/features/greencityindex_international/all/en/
pdf/gci_report_summary.pdf
Verma, P., Raghubanshi, A.S. (2018): Urban sustainability indicators: Challenges and opportunities in Ecological Indicators 93, pp. 282–291. https://www.sciencedirect.
com/science/article/abs/pii/S1470160X18303418?via%3Dihub
Stiglitz, J. E., Sen, Fitoussi J. P. (2009): Report by the Commission on the Measure-ment of Economic Performance and Social Progress. http://ec.europa.eu/eurostat/
documents/118025/118123/Fitoussi+Commission+report
SUSTAINABLE CITIES INDEX (2016). https://www.arcadis.com/media/0/6/6/%
7B06687980-3179-47AD-89FD-F6AFA76EBB73%7DSustainable%20Cities%20 Index%202016%20Global%20Web.pdf
Fu, Y., Zhang, X. (2016): Trajectory of urban sustainability concepts: A 35-year bibli-ometric analysis in: Cities, Volume 60, Part A, February 2017, pp. 113-123. https://
www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0264275116304188?via%3Dihub Péti, M. (2010): A területi tervezés és fejlesztés a fenntarthatóság jegyében &
stratégi-ai környezeti vizsgálatok földrajzi szemlélettel. Szeged, Magyarország : JATEPress Kiadó, p. 207.
WorldBank (2020): Understanding Poverty -Urban Development. https://www.world-bank.org/en/topic/urbandevelopment/overview
Kovács Antal Ferenc
III. A VILÁGBANK
WEALTH PROGRAMJA ÉS
FENNTARTHATÓSÁGI MUTATÓI
1. Bevezetés
Ez a fejezet a Világbank Globális Fenntarthatósági Programjába illeszkedő Wealth szám-viteli rendszert (wealth accounting), ennek részeként pedig az össztőke (Total Wealth vagy Total Capital), a módosított nettó nemzeti jövedelem (Adjusted Net National Income, ANNI) és módosított nettó megtakarítás (Adjusted Net Saving, ANS) mutatókat tárgyal-ja. Bemutatja a Wealth keretrendszer koncepcióját, annak elemeként pedig a természeti tőke értelmezését, összetevőit és ezen adatok kapcsolatát az ENSZ Környezeti Gazdasági Számviteli rendszerével (System of Environmental Economic Accounting, SEEA), vala-mint a nemzeti számlák rendszerével (System of National Accounting, SNA). A Wealth keretrendszerben a ‘stock’ típusú össztőke, valamint a ‘flow’ típusú ANNI és ANS mu-tatók a GDP-t kiegészítő, attól független mérőszámok, amelyek a gazdasági teljesítmény hosszútávú fenntarthatóságának elemzését támogatják. A Világbank WAVES programja azt a törekvést intézményesíti, hogy a természeti erőforrások nemzeti és globális szinten központi helyet kapjanak a nemzeti számviteli rendszerekben és a gazdaságfejlesztésben:
egyúttal elősegíti a természeti beruházások köz és magán pénzügyi forrásokból történő finanszírozhatóságának nemzeti és globális szinten történő intézményesülését.
Az ANS, ANNI, össztőke, valamint a Wealth keretrendszer tárgyalását megelőzően áttekintjük azok előzményeit: a fenntarthatósági gondolat fejlődését, a fenntarthatósági perspektívákat, a Solow-féle növekedés elmélet és a Világbank környezetügyi gyakor-latának rövid történetét.
A fenntarthatóság koncepciói, ill. mérésének módszertani kérdései az elmúlt három évtizedben a közgazdasági gondolkodás központi témáivá váltak. A II. Világhábo-rút követően a növekedés mérésére hagyományosan a bruttó nemzeti termék (Gross Domestic Product) mutató szolgált, de a környezeti problémák általánossá válásával a gazdasági növekedésnek a fejlődés mérésében betöltött központi szerepe újragon-dolásra szorult. Három lényeges szempont merült fel: (1) a korlátlan gazdasági növe-kedés egyre inkább ellentmondásba került a környezeti feltételek korlátosságával: a Római Klub részére készült Meadows-jelentés (A Növekedés Határai, The Limits to
Growth, 1972) a gazdasági növekedést szembeállítja az ahhoz szükséges természeti erőforrások korlátosságával, aminek problémájáról Georgescu-Roegen és mások az 1970-es évektől kezdve publikáltak; (2) a növekedés nem jár együtt az egyenlőtlenség csökkenésével, amit Piketty tárgyal a közelmúltban világhírűvé vált könyvében (Pi-ketty, 2015), és (3) bizonyos szint fölött nem feltétlen a kapcsolat a növekedés és az életminőség között (Malay, 2019). Ezek okán nemzetközi intézmények, szervezetek, valamint neves közgazdászok növekvő számban ismerték el és szorgalmazták, hogy a fenntarthatóság elemzéséhez a gazdasági növekedési célokkal párhuzamosan társa-dalmi és környezeti célokat is meg kell jeleníteni, amihez új mutatókra van szükség.
Kezdetben számos ökológiai gazdaságtan szemléletű, de lényegében GDP-ala-pú mutató került kidolgozásra, mint például a nettó gazdasági jólét (Net Economic Welfare, NEW), a fenntartható gazdasági jólét indexe (Index of Sustainable Econo-mic Welfare, ISEW) és a valódi fejlődés mutatója (Genuine Progress Indicator, GPI) (Görbe and Nemcsicsné Zsóka, 1998). Malay ezeket az új mutatókat ‘GDP-n túli’
mutatóknak nevezi és rámutat, hogy bár az ökológiai lábnyom (ecological footprint, EF) és a Human Development Index (HDI) alkalmazása jelentősen elterjedt1, mégis, Malay szerint, egy GDP-n túli mutató esetében sem történt meg az ‘intézményesedés’, azaz, hogy intézményesített módon a hivatalos statisztikai és szakpolitikai támogató rendszerekbe illeszkedjen. Ezzel kapcsolatban Malay, más szerzőkre is hivatkozva, kiemeli, hogy ezek a mutatók vagy elterjedtek, anélkül, hogy beépülnének az intéz-ményrendszerbe, esetleg új intézményt hoznának létre, vagy közvitát váltanak ki, és a politika esetleg felhasználja őket egy adott kontextusban (Malay, 2019).
Cikkében Malay 6 GDP-n túli mutatót sorol fel és vizsgál: Human Development Index (HDI), Social Progress Index (SPI), Global Well-Being Index (GWBI), Quality of Life (QoL), the Happy Planet Index (HPI) és a Sustainable Society Index (SSI).
Úgy találja, hogy ezek mindegyike szoros korrelációt mutat a GDP-vel, így véleménye szerint ezek a mutatók a GDP-hez képest lényegében nem tartalmaznak többlet infor-mációt a fenntarthatóság tekintetében.
Pearce és Attkinson egy sokat hivatkozott, klasszikusnak számító 1993-ban meg-jelent cikkükben a fenntarthatóságot az ún. teljes tőke változásának szemszögéből fogalmazzák meg: a fenntarthatóság kritériuma, hogy „a teljes tőke nem csökken-het…overall capital should not decline” (ford.: a szerző), (Pearce and Atkinson, 1993).
Pearce-nél a teljes tőke a termelt és a természeti tőkét foglalja magába. Ennek kapcsán fontos megemlíteni a szintén Pearce-től származó, ún. „gyenge” és „erős” fenntart-hatóság definícióit. A teljes tőke számítása során, ha a gyenge fenntartfenntart-hatóság elvét követjük, akkor a tőkeelemek egymással felcserélhetők, tehát például, ha a termelt
1 A Human Development Index például szerepel a Világbank adatbázisában (WB, n.d.).
tőke növekedése meghaladja a természeti tőke csökkenését, akkor még biztosított a teljes tőke növekedése, így a fenntarthatóság. Az erős fenntarthatóság kritériumát követve azonban a tőkeelemek nem felcserélhetők, tehát a természeti tőke csökkenése esetén a rendszer nem tekinthető fenntarhatónak.
A fenntarthatóság elvének koncepcionális megalapozását követte az elvek gyakorlati alkalmazhatóságának kidolgozása és szakpolitikákban történő megjelenése. A 2000-ben megjelent ENSZ Milleniumi Fejlesztési Célok, majd 2015-ben a szintén ENSZ közgyűlési határozatban szereplő Fenntartható Fejlődési Keretrendszer (Agenda 2030, Sustainable Development Goals, SDG) már konkrét, mutatókkal megfogalmazott elérendő célokat je-löltek meg. Ez utóbbi dokumentum 17 célt és 169 alcélt jelöl meg egy globális indikátor keretrendszerrel, ami 244 specifikus mutatót tartalmaz. A mutatók listáját és leírását az erre vonatkozó ENSZ A/RES/71/313 számú Közgyűlési Határozat tartalmazza.
Az Agenda 2030 17. célja „A végrehajtás eszközeinek erősítése és a Globális Partnerség újjáélesztése a fenntartható fejlődés érdekében” címet viseli. Ezen belül a „Rendszerszintű kérdések” alcél csoportba tartozó 19. alcél a következőt írja elő:
„2030-ig a jelenlegi kezdeményezésekre építve – módszerek kidolgozása a fenntart-ható fejlődés előrehaladásának mérésére, amelyek kiegészítik a GDP-t, és a fejlődő országokban támogatják a statisztikai kapacitásépítést.” (UN GA, 2015). A Világbank Össztőke (Wealth) programja közvetlenül kapcsolódik a 17.19. alcélhoz, de általáno-sabban a teljes 17. célhoz, mert hozzájárul a szakpolitikai és intézményi koherencia erősítéséhez, megfelel annak a követelménynek, hogy a fenntartható fejlődés, vala-mint a fenntartható fejlődési célok vonatkozásában az adatok biztosításához, a nyom-követéshez (monitoring) és az elszámolhatósághoz egységes és szilárd keretrendszert biztosítson. A fenntarthatóság tekintetében a rövid távú, ’flow’ szemléletű GDP kiegé-szítéseképpen a Wealth ’stock’ típusú és hosszútávú ’mérleg’ (balance sheet) szemlé-letű, és az emberi jól-lét feltételeit méri. Lényeges kiemelni, hogy a Wealth nem egy a fenntarthatóság mérésére szolgáló mutató, hanem egy keretrendszer, ami lehetőséget ad új, célszerűen megtervezett mutatók létrehozására, elsősorban az össztőke és az össztő-ke elemeinek változásához kapcsolódóan. Ilyen makroökonómiai mutatók a módosított nettó megtakarítás (ANS), ill. a módosított nettó nemzeti jövedelem (AdjustedNet Na-tional Income), amelyek a nemzet össztőkéjének bővülését, vagy zsugorodását jelzik.
„…a GDP-vel együtt, a wealth a hosszútávú növekedés kilátásait jelzi. A GDP a gazdaság egyik évről a másikra történő növekedését mutatja, míg a wealth számlák azt jelzik, hogy a növekedés fenntartható-e.” (ford.: a szerző; Patil et al., 2012)
A Világbank Wealth programja az 1990-es években indult és 2015-ben, több mint egy évtizedes múlttal, viszonylag kiforrott, de továbbra is folyamatosan fejlődő rend-szernek mondható. Az össztőke koncepcióját a program első jelentésében (Where is the Wealth of Nations?) 2006-ban mutatták be. A legutolsó, 2018-ban kiadott jelentés a Nemzetek Változó Vagyona (The Changing Wealth of Nations) címet viseli, és 141
ország összvagyonát és annak változását írja le az 1995 és 2014 közötti időszakban (Lange et al., 2018).
A Wealth program szilárd makroökonómiai alapokra épül, globális intézményesülése pedig folyamatban van. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az össztőke elemek adatbázisához adatforrásaiként nemzetközi intézmények és nemzeti statisztikák adatbázisai szolgálnak, mint például az OECD, FAO, ENSZ. Másrészt, a Wealth program fejlesztése az ENSZ környezeti statisztikai számviteli rendszerének (SEEA) fejlesztésével együttműködésben történik, ami a Világbank Össztőke és Ökoszisztéma Szolgáltatások Értékelése (Wealth and Valuation of Ecosystem Services, WAVES) projektje keretében valósul meg.
A Wealth program és fejlesztési irányainak részletes ismertetéséhez a következő fejezetek áttekintést adnak a fenntartható fejlődés értelmezéséhez, bemutatják annak makroökonómiai alapjait, valamint a Világbank környezetgazdasági gyakorlatát. Az ENSZ környezeti számviteli rendszerének és az ökoszisztéma számvitel ismertetését a mellékletek tartalmazzák.