A fentiekben igyekeztem összegzését adni mindannak, ami ma elmondható a Felső-Tisza-vidék kora középkori telepkutatásáról, kiegészítve ezt egy olyan, nagy alapterületen feltárt település közlésével, ahol késő avar és kora Árpád-kori objektumok együttesen kerültek napvilágra. Mivel a megfelelő helyeken már kitértem az egyes résztémák értékelésére, ebben a fejezetben elsősorban néhány tanulságról és a jövőbeli kutatási lehetőségekről szeretnék szót ejteni.
A Felső-Tisza-vidék késő avar és kora Árpád-kori településkutatása sokáig elhanyagolt terület volt, de az utóbbi időben – a nagyberuházásoknak köszönhetően – országhatárokon innen és túl egyaránt dinamikus fejlődésnek indult. A téma kiforratlanságából adódóan messzemenő településtörténeti következtetések egyelőre nem vonhatóak le (gondolok itt a régió kora középkori etnikus viszonyaira és az alaplakosság kontinuitásának kérdésére), de optimizmusra ad okot, hogy a publikációkban ma már 71 magyarországi,580 47 kárpátaljai, 165 északnyugat-romániai 7/8–9/10. századi, ill. korai szláv lelőhelyről olvashatunk. Ezek jó része megfelelő értékelés és anyagközlés híján ugyan csak csekély információértékkel bír, de számuk folyamatosan gyarapszik. Összefoglaló értékelésükre az utóbbi időben elsősorban Romániában történtek kísérletek, újabban a magyarországi kutatás is élénkülni látszik. Habár az egyes országok kutatói a régió leletanyagából – történelmi okokból – némileg egymástól eltérő következtetéseket igyekeznek kiolvasni, a települések (és temetők) szisztematikus publikálása véleményem szerint hamarosan lehetővé fogja tenni a régészeti leletanyag objektív szemléletét.
Mit ad ehhez hozzá a rozsrétszőlői település? Azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy a Felső-Tisza-vidék területén osztozó négy ország közül ez a jelenlegi legnagyobb feldolgozott kora középkori telepanyag, amely ráadásul természettudományos módszerekkel is kutatott. Jelentősége elsősorban ebben áll. A lelőhely nagy alapterülete és sűrű objektumszáma ellenére viszont nem tudtam pontosítani a korszak telepkutatásában mára kialakult kronológiai kereteket.
Rozsrétszőlőn az avar kori alaplakosság továbbélése régészeti és
580 A katalógusban szereplő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 64 késő avar kori lelőhelyhez hozzáadva Kisvárda–TV-torony/Aldi; Pácin–Szenna-domb; Karos–Tobolyka; Karos–Mókahomok;
Zemplénagárd; Karcsa és Karos lelőhelyeket.
185
természettudományos módszerekkel sem igazolható. Úgy tűnik, a kisebb felületen feltárt kora középkori települések feldolgozásából nyerhető információk nem sokszorozódnak meg a kutatott négyzetméterek növekedésével – a beléjük fektetett munkával ellentétben.
A feltárt települések sűrűsödése és azok alapterületének növekedése viszont új kutatási módszereket kíván meg. Tekintettel a telepanyagok feldolgozásának munka- és időigényes voltára a jövőben nemcsak a terepen, hanem a múzeumi feldolgozás során is a korábbiaknál fontosabb szerepet kell kapnia a csapatmunkának. Mivel nemcsak a temetők, hanem a települések értékelésénél is régiókban érdemes gondolkodni, szisztematikus projektekre lesz szükség, aminek természetesen súlyos anyagi vonzata van. Jelen esetben ráadásul határokon átnyúló együttműködésre van szükség, amiben a Jósa András Múzeum országos szinten jó példával jár elől.
A természettudományos módszerek használatának előretörése folyamatos meglepetéseket tartogat. Jelen település értékeléséhez elsősorban az archeozoológiai elemzések eredményei szolgáltak fontos adalékkal. A radiokarbon kormeghatározással vizsgált minták adatbázisának növekedése idővel remélhetőleg a datálási lehetőségeink további pontosításához fog vezetni. Egyre elterjedtebbé vált a kerámiaanyag petrográfiai vizsgálata – jelen lelőhely esetében ez még elvégzésre vár –, ami az egykori fazekastechnika jobb megismerését segítheti elő, a kőzettani vizsgálatokból pedig szerencsés esetben akár egy-egy település távolsági kapcsolataira tudunk következtetni. Szintén bizakodásra ad okot, hogy mára a feltárásokon bevett szokássá vált a fémkereső detektorok alkalmazása.
∗
Munkám nem záródik le e disszertáció befejezésével. A szomszédos 214. és 215.
lelőhelyek telepjelenségeinek, illetve temetkezéseinek kiértékelése még folyamatban van, összefoglalásuk az általam felvázolt képet remélhetőleg pontosítani fogja. A végső cél e három lelőhely anyagának monografikus közreadása.
Feldolgozásra vár még e település számtalan „társának” anyaga is. A kora középkori telepkerámia értékelését ugyan a regionalítás nehézkessé teszi, azonban épp az ebből fakadó variabilitásból következik, hogy érdemes és tanácsos feldolgozni a kisebb települések leletanyagát is – ugyanaz a kerámiaanyag ugyanis garantáltan nem jön velünk szembe kétszer. E mozaikkockák hosszú távon bármilyen képpé
186
összeállhatnak.
Az avar- és honfoglalás kori temetők folyamatos közreadása pedig megteremtette az alapot ahhoz, hogy a következő évtizedekben megkezdődhessen a települések és temetők regionális szintű együttes értékelése. Ezt látom a kutatás legfontosabb, legtöbb új eredményt ígérő céljának.
187
F
ELHASZNÁLT IRODALOMADAM 2002 Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Hrsg.: SZENTPÉTERI, J. [VarArchHung 13.] Budapest 2002.
ALMÁSSY–
ISTVÁNOVITS–
KURUCZ 1997
Aranyak a Jósa András Múzeumban. Aranytárgyakat tartalmazó régészeti leletegyüttesek a nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményében. [Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 1.] Szerk.: ALMÁSSY K.–
ISTVÁNOVITS E–KURUCZ K. Nyíregyháza 1997.
BĂCUEȚ CRIŞAN 2006 BĂCUEȚ CRIŞAN, D.: Așezările medievale timpurii de la Popeni-„Pe Pogor” și Cuceu-„Valea Bochii”
(județul Sălaj). Zalău 2006.
BĂCUEȚ CRIŞAN 2007 BĂCUEȚ CRIŞAN, D.: Aşezările din secolele VII–IX de pe cursul superiorşi mijlociu al râurilor Barcău şi Crasna. [Bibliotheca Musei Porolissensis 9.] Zalău 2007.
BĂCUEȚ CRIŞAN 2011 BĂCUEȚ CRIŞAN, D.: Morminte de incineraţie medievale timpurii descoperite la Zalău „Dealul Lupului/Farkas Domb” (jud. Sălaj). Crisia 41 (2011), 113–124.
BĂCUEȚ CRIŞAN 2018 BĂCUEȚ CRIŞAN, D.: Data on the preventive archaeological research performed in the Early Medieval settlement from Marca „Sfărăuaş” I. (Sălaj County, Romania). In: „Vadrózsából tündérsípot csináltam.” Tanulmányok Istvánovits Eszter 60.
születésnapjára./”To make a fairy’s whistle from a briar rose” Studies presented to Eszter Istvánovits on her sixtieth birthday. Szerk./Eds.: L. NAGY, M.–L.
SZŐLŐSI, K. [A Jósa András Múzeum Kiadványai 73.]
Nyíregyháza 2018, 595–602.
BĂCUEȚ CRIŞAN–
CSÓK 2011
BĂCUEȚ CRIŞAN, D.–CSÓK, Zs.: Fusaiolele descoperite în așezările medievale timpurii din depresiunea Silvaniei. AMP 33 (2011), 251–265.
BADER 1981–1982 BADER, T.: Săpăturile arheologice din judeţul Satu Mare (Partea-I-a). Satu Mare 5–6 (1981–1982), 143–
165.
188
BAJKAI 2012a BAJKAI R.: Avar kori településrészletek Kántorjánosi és Pócspetri határában. In: Ante viam stratam. A Magyar Nemzeti Múzeum megelőző feltárásai Kántorjánosi és Pócspetri határában az M3 autópálya nyírségi nyomvonalán. Szerk.: SZABÓ Á.–MASEK ZS.
Budapest 2012, 407–480.
BAJKAI 2012b BAJKAI R.: Egy késő avar kori település kutatási lehetőségei az Alföld északi peremén. Hajdúnánás–
Mácsi-dűlő. In: Sötét idők rejtélyei. 6–11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén.
Szerk.: LISKA A.–SZATMÁRI I. Békéscsaba 2012, 9–
44.
BAJKAI 2016 BAJKAI, R.: On the agrarian technology of the Avar Period in Hungary. Grinding stones and quern-stones from Hajdúnánás - Mácsi-dűlő. In: Ruralia X. Agrarian technology in the medieval landscape. Ed.: KLÁPŠTĚ, J. Turnhout 2016, 407–427.
BAJKAI 2017 BAJKAI R.: Avar kori települések a Nyírségben.
Kísérlet a Kántorjánosi-Homoki-dúlő nyugati pereme (M3-52. sz.) lelőhely avar kori kerámiaanyagának statisztikai szempontú elemzésére. In: Altum Castrum 9.
Hadak Útján XXII. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXII. konferenciája. Visegrád, 2012. október 2–4.
Szerk.: MERVA SZ. Visegrád 2017, 289–321.
BAJKAI–TAKÁCS M.
2015
BAJKAI, R.–TAKÁCS, M.: Continuity or discontinuity? Research possibilities on a site from the Nyírség region (Nyíregyháza–Rozsrétszőlő, Szelkó-dűlő). Poster. Budapest 2015.
BÁLINT 1971 BÁLINT CS.: A kutya a X–XII. századi magyar hitvilágban. MFMÉ 1971, 295–315.
BÁLINT 1991 BÁLINT, CS.: Die Spätavarenzeitliche Siedlung von Eperjes (Kom. Csongrád). [VarArchHung 4.] Budapest 1991.
BÁLINT 2004 BÁLINT CS.: A Mediterráneum és a Kárpát-medence kapcsolatai a kora középkori régészet szemszögéből. In:
Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György tiszteletére. Szerk.: ERDEI GY.–NAGY B.
[Monumenta Historica Budapestinensia 14.] Budapest 2004.
BALOGH–ÉRSZEGI
2000 Középkori oklevelek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban (1300–1525). Összegyűjtötte: BALOGH I.
Szerk.: ÉRSZEGI G. [A Szabolcs-Szatmár-Bereg
189
Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 21.]
Nyíregyháza 2000.
BEJINARIU et al. 2006 BEJINARIU, I.–POP, H.–SANA, D.V.–SCHOLTZ R.:
Nyíregyháza-Rozsrétszőlő, Szelkó-dűlő, Rozsréti kaszáló. RKM 2005 [2006], 293.
BERNYAKOVICS 1954 БЕРНЯКОВИЧ, К.В.: Исследования
древнеславянского поселення VIII-9 вв. В г.
Ужгороде. КСИА АН УССР 3 (1954), 39–48.
BERNYAKOVICS 1957 БЕРНЯКОВИЧ, К.В.: Древнеславянские памятники закарпатской области (СССР). SlovArch 5 (1957), 435–455.
BÍRÓ 2015 BÍRÓ GY.: Árpád-kori fenékbélyeges kerámiák Jászfényszaru–Szőlők alján. Észrevételek a fenékbélyeges edények kérdéséhez. In: Fiatal Középkoros Régészek VI. Konferenciájának Tanulmánykötete. A Székesfehérváron 2015. november 20–22. között megrendezett Fiatal Középkoros Régészek VI. Konferenciájának tanulmányai. Szerk.: SZŐLLŐSY CS.–POKROVENSZKI K. Székesfehérvár 2015, 79–
98.
BÍRÓ 2017 BÍRÓ A.: Kállósemjén–Két-Erdő-közti dűlő. Árpád-kori településrészlet. SZTE BTK. Szakdolgozat. Kézirat.
Szeged 2017.
BÓNA 1973 BÓNA I.: VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. [FontArchHung]
Budapest 1973.
BÓNA 1986 BÓNA I.: Szabolcs-Szatmár megye régészeti emlékei I.
In: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. Szerk.: ENTZ G. Budapest 1986.
BÓNA 1993 BÓNA I.: A honfoglalás előtti kultúrák és népek. In:
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája I.
Történelem és kultúra. Szerk.: CSERVENYÁK L.
Nyíregyháza 1993.
BORSY 1961 BORSY Z.: A Nyírség természeti földrajza. Budapest 1961.
BUDINSKÝ-KRIČKA 1958
BUDINSKÝ-KRIČKA, V.: Slovenské mohyly na vychodom Slovensku. Slawische Hügelgräber in der Ostslowachei. SlovArch 6/1 (1958), 138–188.
190
BUDINSKÝ-KRIČKA
1980 BUDINSKÝ-KRIČKA, V.: Královsky Chlmec.
[Materiala Archeologica Slovaca] Nitra 1980.
BURAI 1980 BURAI, A.: Dezvoltarea oraşului medieval Satu Mare (I). Satu Mare (1980), 142–160.
CHOLNOKY 2010 CHOLNOKY J.: Magyarország földrajza. Pomáz 2010.
(Reprint: Budapest 1929.)
COMŞA 1959 Комша, М.: Курганній могильник с
трупосожжением в Нушфалэу. Dacia 3 (1959), 525–
534.
COSMA 2000 COSMA, C.: Fortificaţii din secolele X–XI din vestul şi nord-vestul României. Consideraţii privind stadiul actual al cercetărilor. AMP 23/1 (2000), 453–498.
COSMA 2002 COSMA, C.: Vestul şi nord-vestul României în secolele VIII–X D.H. Cluj-Napoca 2002.
COSMA–GUDEA 2002 COSMA, C.–GUDEA, A.: Habitat und Gesellschaft in Westen und Nordwesten Rumäniens in den 8.-10.
Jahrhunderten n. Chr. [Interferenţe etnice şi culturale în mileniile I a. Chr. – I p. Chr. II.] Cluj-Napoca 2002.
CS. SÓS–PARÁDI 1971 Cs. SÓS Á.–PARÁDI N.: A csátaljai Árpád-kori temető és település. FolArch 22 (1971), 105–141.
CSAJÁGHY 2011 CSAJÁGHY GY.: Csajághy György: Híradás a legújabban előkerült avar sípról. JAMÉ 53 (2011), 113–
130.
CSALLÁNY 1958 CSALLÁNY D.: Szabolcs-Szatmár megye avar leletei.
JAMÉ 1 (1958 [1960]), 31–83.
CSÁNYI 2008 CSÁNYI V.: Egy Árpád-kori falurészlet feltárt emlékei Székkutas határában. Hombár Múzeumi Műhely 5 (2008), 9–34.
CSUPOR–CSUPORNÉ
ANGYAL 2003 CSUPOR I.–CSUPORNÉ ANGYAL ZS.:
Fazekaskönyv. Budapest 2003.
DÁM 1993 DÁM L.: Földbe mélyített lakóépítmények az Alföld népi építészetében. JAMÉ 33–35 (1990–1992 [1993]), 133–153.
DARÓCZI-SZABÓ–
DARÓCZI SZABÓ 2016. DARÓCZI-SZABÓ L.–DARÓCZI SZABÓ M.:
Nyíregyháza–Rozsrétszőlő, Szelkó-dűlő (M3/148B) lelőhely archaeozoológiai elemzése. Vizsgálati
191
jegyzőkönyv. Kézirat. Budapest 2016.
DIENES 1957 DIENES I.: A bashalmi (Szabolcs-Szatmár m.) honfoglalás kori magyar temető. ArchÉrt 4 (1957), 24–
37.
DIENES 1986 DIENES I.: A Felső-Tisza-vidék a X. században. In:
Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. Szerk.: ENTZ G.
Budapest 1986, 92–114.
DIENES 1996 DIENES I.: A Szabolcs megyei honfoglalás és kora Árpád-kori temetők terepbejárási naplója I–II.
(Jegyzetekkel ellátta: Németh Péter). In: Tanulmányok, közlemények a honfoglalás emlékére 896–1996. Szerk.:
NÉMETH P. Nyíregyháza–Szabolcs 1996, 287–372.
DUMITRAŞCU 1969 DUMITRAŞCU, S.: Săpăturile arheologice de la Unimăt. Satu Mare 1 (1969), 41–47.
DUMITRAŞCU 1974 DUMITRAŞCU, S.: Săpăturile arheologice anul 1970 la Medieşul Aurit - castel. Crisia 4 (1974), 101–106.
DUMITRAŞCU 1979 DUMITRAŞCU, S.: Ceramică Românească descoperită în Crişana (sec. VIII–XI). Crisia 8 (1979), 51–111.
ERDÉLYI 1965 ERDÉLYI I.: Látogatás egy mongol kovácsmesternél.
Ethnographia 76 (1965), 462–464.
ERDÉLYI 1996 ERDÉLYI I.: A Panyola-ásottfoki feltárás eredményei.
In: Panyola. Településtörténeti kutatási eredmények 1991–1996. Szerk.: ERDÉLYI I. Budapest 1996, 3–14.
ERDÉLYI–
SZIMONOVA 1978
ERDÉLYI I.–SZIMONOVA E.: Ásatások
Vásárosnamény határában. In: Találkozás Bereggel.
Szerk.: MEZŐ A. Vásárosnamény 1978, 155–164.
ERDÉLYI–
SZIMONOVA 1985 ERDÉLYI, I.–SZIMONOVA, E.: Grabung in der Gemarkung von Vásárosnamény. SlovArch 33/2 (1985), 379–397.
ERDÉLYI–
SZIMONOVA 1987
ERDÉLYI, I. –SZIMONOVA, E.: Ausgrabungen in der Gemarkung von Vásárosnamény–Gergelyiugornya
192
[Szakdolgozat.] Kézirat. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2007.
FANCSALSZKY 1999 FANCSALSZKY G.: Három avar kori temető Tiszavasváriban. ComArchHung 1999, 107–141.
FELFÖLDI 2001 FELFÖLDI SZ.: Avar kori helynévi nyomok a Kárpát-medencében (Várkony). In: A Kárpát-medence és a steppe. Szerk.: MÁRTON A. [Magyar Őstörténeti Könyvtár 14.] Budapest 2001, 28–39.
FELFÖLDI 2017 FELFÖLDI SZ.: Avar kori helynévi nyomok a Kárpát-medencében II. In: Az Alföld a 9. században II. – Új eredmények. Válogatás "Az Alföld a 9. században II. – Új eredmények" című konferencián 2014. május 21-23.
között elhangzott előadások anyagaiból, MTA SZAB Székház, Szeged. Szerk.: TAKÁCS M. [Monográfiák a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékéről 4.]
Szeged 2017, 209–230.
FERENCZI 1996 FERENCZI I.: A „csatolt részek” északnyugati harmada 9-11. századi régészeti ásatásiról. In: Panyola.
Településtörténeti kutatási eredmények 1991–1996.
Szerk.: ERDÉLYI I. Budapest 1996, 33–52.
FIEDLER 1994 FIEDLER, U.: Zur Datierung der Siedlungender Awaren und der Ungarn nach der Landnahme. Ein Beitrag zur Zuordnung der Siedlung von Eperjes. ZfA 28/1 (1994), 307–352.
FODOR 1975 FODOR I.: Cserépüstjeink származása. ArchÉrt 102 (1975), 250–264.
FODOR 1977 FODOR, I.: Der Ursprung der in Ungarn gefundenen Tonkessel. ActaArchHung 29 (1977), 323–349.
FODOR 1985 FODOR I.: Honfoglalás kori bordázottnyakú edényeink származásáról. FolArch 36 (1985), 165–171.
FODOR 1989 FODOR I.: Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. Szerk.: CSERI M.–
BALASSA M. I.–VIGA GY. Miskolc–Szentendre 1989, 21–45.
FODOR 1994 FODOR I.: Árpád-kori boronaház nyomai
Tiszaszigeten. In: A KŐKORTÓL A KÖZÉPKORIG.
Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára.
Szerk.: LŐRINCZY G. Szeged 1994, 421–438.
193
FODOR 2012 FODOR I.: Avar kori lakóházak Hajdúnánáson (Awarenzeitliche Grubenhäuser in Hajdúnánás). In:
Thesaurus Avarorum. Régészeti tanulmányok Garam Éva tiszteletére/Archaeological Studies in Honour of Éva Garam. Szerk/Ed.: VIDA, T. Budapest 2012, 709–
720.
FUSEK 1994 FUSEK, G.: Slovensko vo včasnoslovanskom období.
Nitra 1994.
GAÁL 2004 GAÁL I.: Földbe mélyített lakóépítmények és az azokban lakók életviszonyai Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyékben a XX. században. [Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatóságának Kiadványai 57.] Nyíregyháza 2004.
GÁLL 2013 GÁLL E.: Az Erdélyi-medence, a Partium és a Bánság 10‒11. századi temetői. [Magyarország honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei 6.] Szeged 2013.
GALLINA–MOLNÁR 2004
GALLINA ZS.–MOLNÁR I.: Épületek és szerkezeti elemeik egy késő Árpád-kori településen (Kiskunfélegyháza-Amler-bánya, Déli összekötő híd).
MFMÉ–StudArch 10 (2004), 525–552.
GALLINA–GULYÁS–
MOLNÁR 2014 GALLINA ZS.–GULYÁS GY.–MOLNÁR I.: Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában. Késő Árpád-Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából. In:
Településtörténeti kutatások. Solt-Tételhegy, Kiskunfélegyháza, Amler-bánya. Szerk.:
SOMOGYVÁRI Á.–SZENTPÉTERI J.–V. SZÉKELY GY. [Archaeologia Cumanica 3.] Kecskemét 2014, 273–397.
GARAM 1969 GARAM, É.: Die spätawarenzeitliche gelbe Keramik.
MFMÉ 1969/2, 151–162.
GARAM 1981 GARAM É.: VIII–IX. századi telepnyom Tiszafüred határában. ComArchHung 1981, 137–147.
GARAM 2001 GARAM, É.: Funde byzantinischer Herkunft in der Awarenzeit vom Ende des 6. bis zum Ende des 7.
Jahrhunderts. [Monumenta Avarorum Archaeologica 5.] Budapest 2001.
GERE 2003 GERE L.: Késő középkori és kora újkori fémleletek az ozorai várkastélyból. [Opuscula Hungarica 4.] Budapest 2003.
194
GERGELY 2005 GERGELY B.: Árpád-kori házak Székely határában.
RKM 2004 [2005] 25–36.
GERGELY 2017 GERGELY K.: Gergely Katalin: Avar kor végi boronaház Nagykálló-Harangod lelőhelyen. In: Altum Castrum 9. Hadak Útján XXII. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXII. konferenciája. Visegrád, 2012. október 2–4. Szerk.: MERVA SZ. Visegrád 2017, 349–380.
GYÖRFFY–ZÓLYOMI 1994
GYÖRFFY GY.–ZÓLYOMI B.: A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt. In: Honfoglalás és régészet. Szerk.: KOVÁCS L. [A Honfoglalásról sok szemmel 1.] Budapest 1994, 13–37.
HEROLD–GRÖMER
2001 HEROLD, H.–GRÖMER, K.: Frühmittelalterliche
Tonkessel als Geräte für textiles Handwerk?
Experimentelle Archäologie 38 (2001), 45–48.
HEROLD 2004 HEROLD, H.: Die Frühmittelalterliche Siedlung von Örménykút 54. [VarArchHung 14.] Budapest 2004.
HEROLD 2006 HEROLD, H.: Frühmittelalterliche Keramik von Fundstellen in Nordost- und Südwest-Ungarn.
[Opuscula Hungarica 7.] Budapest 2006.
HÍDVÉGHI 1912 HÍDVÉGHI S.: Sírleletek a honfoglalás korából.
ArchÉrt 32 (1912), 320–322.
HOLL 1956 HOLL I.: Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszereihez. BudRég 17 (1956), 177–193.
HOREDT 1978 HOREDT, K.: Backteller und Tonkessel in Moreşti.
SlovArch 26/1 (1978), 59–68.
HOREDT 1984 HOREDT, K.: Moreşti. Grabungen in einer vor- und frühgeschichtlichen Siedlung in Siebenbürgen. Bonn 1984.
HOREDT 1986 HOREDT, K.: Siebenbürgen im Frühmittelalter. Bonn 1986.
HÖLLRIGL 1930 HÖLLRIGL J.: Árpád-kori kerámikánk I. ArchÉrt 44 (1930), 142–169.
IERCOŞAN 1992–1993 IERCOŞAN, N.: Săpăturile arheologice din judeţul Satu Mare (1971–1990). Satu Mare 9–10 (1992–1993), 77–
90.
ISTVÁNOVITS 1997 ISTVÁNOVITS E.: Gondolatok az Ibrány-Esbó-halmi X–XI. századi temető kapcsán. In: Honfoglalás és
195
Árpád-kor. A Verecke híres útján tudományos konferencia anyagai. Szerk.: MAKKAY J.–KOBÁLY J.
Ungvár, 223–233.
ISTVÁNOVITS 2001 ISTVÁNOVITS E.: Korai szláv település maradványai Kisvárda határában. JAMÉ 43 (2001), 165–183.
ISTVÁNOVITS 2002 ISTVÁNOVITS E.: A Rétköz honfoglalás kori településhálózata. In: A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajza. A Nyíregyházán 2001. október 29–
30-án megtartott tudományos konferencia előadásai.
Szerk.: FRISNYÁK S. Nyíregyháza 2002, 71–80.
ISTVÁNOVITS 2003 ISTVÁNOVITS E.: A Rétköz honfoglalás-és Árpád-kori emlékanyaga. [Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2.; Magyarország honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei 4.] Nyíregyháza 2003.
ISTVÁNOVITS–
KURUCZ 1993
ISTVÁNOVITS E.–KURUCZ K.: Adatok Királytelek területének legkorábbi történetéhez. In: Királytelek története – kezdetektől 1952-ig. Szerk.: DANKÓ M.–
MEZEI Z. Királytelek 1993, 15–24.
ISTVÁNOVITS–
LŐRINCZY 2018 ISTVÁNOVITS E.–LŐRINCZY G.: Avar kori temető és teleprészlet Tiszavasvári és Nyíregyháza határából.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei JAMÉ 59 (2018) s. a.
IVANČAN–TKALČEC 2008
IVANČAN, T.–TKALČEC, T.: Medieval settlements in the Virovitica Region of the Drava River Basin in the period from the 7th to the 11th centuries. In: Srednji vek-Mittelalter. Hrsg.: GUŠTIN, M. Ljubljana 2008, 113–
128.
JAKAB–NAGY 2006 JAKAB A.–NAGY M.: Nyíregyháza-Rozsrétszőlő, Szelkó-dűlő. RKM 2005 [2006], 292.
JANKOVICH 1991 JANKOVICH B. D.: Ásatások az Árpád-kori Fenék falu területén 1976–1978. ZM 3 (1991), 185–210.
JANKOVICH 1994 JANKOVICH B. D.: Szondázó ásatás Szarvas–
Rózsáson. In: A kőkortól a középkorig. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára. Szerk.:
LŐRINCZY G. Szeged 1994, 405–412.
KISS 1983 KISS A.: Baranya megye X–XI. századi sírleletei.
[Magyarország honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei 1.] Budapest 1983.
196
KNIEZSA 2000 KNIEZSA I.: Magyarország népei a XI. században.
Reprint. Budapest 2000. [In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulójára II.
Budapest 1938, 365–472.]
KNIEZSA 2001 KNIEZSA I.: Kelet-Magyarország helynevei. Reprint.
Budapest 2001. [In: Magyarok és románok I. Budapest, 1943–44., 111–313.]
KOBÁLY 1998 KOBÁLY J.: Sine ira et studio. Ungvár 1998.
KOBÁLY 2001 KOBÁLY J.: Néhány adat Kárpátalja honfoglalás és Árpád-kori leleteiről. JAMÉ 43 (2001), 197–224.
KOCÁN 2006 KOCÁN B.: Ugocsa megye korai ómagyar kori szláv eredetű helynevei. Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006) 107–128.
KOLOZSI–SZABÓ 2012 KOLOZSI B.–SZABÓ L.: Avar falu Hortobágy határán.
In: Sötét idők rejtélyei. 6–11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén. Szerk.: LISKA A.–
SZATMÁRI I. Békéscsaba 2012, 93–117.
KONDÉ 2015 KONDÉ ZS.: Avar kori földbe mélyített és földfelszíni épületek Rákóczifalva-Bagi-földek lelőhelyen. ArchÉrt 140 (2015), 71–92.
KOVÁCS 1981 KOVÁCS, L.: Der landnahmezeitliche ungarische Grabfund von Hajdúböszörmény-Erdős tanya. Angaben zur Verbreitung der Hohlbeile der Awaren- und Landnahmezeit. ActaArchHung 33 (1981), 81–103.
KOVÁCS 1984 KOVÁCS L.: A Hajdúböszörmény-Erdős tanyai honfoglaló magyar sírlelet. Adatok az avar és a honfoglalás kori szaluk elterjedéséhez. Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5 (1984), 19–54.
KOVÁCS 2013 KOVÁCS L.: A Kárpát-medence honfoglalás és kora Árpád-kori szállási és falusi temetői. Kitekintéssel az előzményekre. Vázlat. In: A honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei. Tanulmányok Kovács László 70. születésnapjára. Szerk.: RÉVÉSZ L.–WOLF M. [Monográfiák a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékéről 3.] Szeged 2013, 511–604.
KOVALOVSZKI 1975 KOVALOVSZKI J.: Előzetes jelentés a dobozi Árpád-kori faluásatásról (1962–1974). ArchÉrt 102 (1975), 204–222.
197
KOVALOVSZKI 1980 KOVALOVSZKI J.: Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon. [FontArchHung] Budapest 1980.
KOVALOVSZKI 1996 KOVALOVSZKI J.: Bakonyszentlászló. In: „Őseinket felhozád…” A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Szerk.: FODOR I.–RÉVÉSZ L.–WOLF M.
Budapest 1996, 417.
KURUCZ 2003 KURUCZ K.: Árpád-kori településnyomok
Nyíregyháza határában. MFMÉ–StudArch 9 (2003), 353–359.
KVASSAY 1982 KVASSAY J.: Kerámia X–XI. századi sírokban.
Bölcsészdoktori disszertáció. Kézirat. Budapest, 1982.
LANGÓ 2010 LANGÓ P.: A Kárpát-medence X–XI. századra keltezett településeinek fém- és eszközleletei. (Vázlat).
In: Fons, skepsis, lex. Ünnepi tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. ALMÁSI T.–
RÉVÉSZ É.–SZABADOS GY. Szeged 2010, 257–284.
LÁZÁR 1998 LÁZÁR S.: Kora Árpád-kori település Esztergom–
Szentgyörgymezőn. [Opuscula Hungarica 1.] Budapest 1998.
LAZIN 1975 LAZIN, GH.: Cercetări arheologice în sundul judeţului Satu Mare (zona Taşnad) –1. Satu Mare 3 (1975), 61–
75.
LAZIN–POP 1997 LAZIN, GH.–POP, S.: O nouă descoperire aparţinând culturii Suciu de Sus (Aşezarea de laTătăreşti, jud. Satu Mare). Satu Mare 14 (1997), 75–84.
LŐRINCZY 2001 LŐRINCZY G.: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei I. JAMÉ 43 (2001), 185–196.
LŐRINCZY–RÁCZ 2014 LŐRINCZY G.–RÁCZ ZS.: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári–Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései. JAMÉ 56 (2014) 141–217.
LUKÁCS 2007 LUKÁCS J.: Árpád-kori teleprészlet Nyíregyházán a Pazonyi út mellett. JAMÉ 49 (2007), 205–245.
LUKÁCS é.n. LUKÁCS J.: Avar korszakos lelőhelyek az M3 újabb szakaszán. Forrás: http://docplayer.hu/1279953-Lukacs-
jozsef-avar-korszakos-lelohelyek-az-m3-ujabb-szakaszan-1.html. Utolsó letöltés: 2018.03.06.
MAKKAY 2004 MAKKAY J.: Korai szláv kölcsönszavaink keltezési kérdései és a honfoglalás. [Tractata Minuscula 37.]
198 comuna Apa. Satu Mare 15–16 (1998–1999), 267–276.
MATEI–BĂCUEȚ CRIŞAN 2011
MATEI, A.V.–BĂCUEȚ CRIŞAN, D.: Contribuţii arheologice privind topografia şi structura internă a satului medieva timpuriu din nord-vestul României.
Aşezarea de la Porţ–La baraj (judeţul Sălaj). Cluj-Napoca 2011.
MATOLCSI 1982 MATOLCSI J.: Állattartás őseink korában. Budapest 1982.
MELICH 1925–1929 MELICH J.: Honfoglaláskori Magyarország. [A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve 6.] Budapest 1925–1929.
MÉRI 1952 MÉRI I.: Beszámoló a tiszalök-rázompusztai és túrkeve-mórici ásatások eredményéről I. ArchÉrt 79 (1952), 49–
67. ásatása. Tiszalök–Rázom 1950–1953. Szerkesztette és a szöveget gondozta: KOVALOVSZKI J. [Opuscula Hungarica 2.] Budapest 2000.
MERVA 2008 MERVA SZ.: Kerámia a 10–11. századi sírokban.
Szakdolgozat. Kézirat. Budapest 2008.
MERVA 2012 MERVA SZ.: A 10-11. századi kerámia keltezésének problematikája egy kisalföldi esettanulmány tükréban.
In: HADAK ÚTJÁN XX. Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak XX. Összejövetelének konferenciakötete.
Budapest–Szigethalom, 2010. október 28–30. Szerk.:
Budapest–Szigethalom, 2010. október 28–30. Szerk.: