Legjobb esetben is az eddigi fi nanszírozási forrásokkal és léptékekkel számolva várja a kö-vetkező éveket az erdélyi magyar sajtó. A piaci kilátások nem rózsásak, a kiadók többsége az önfenntartásra rendezkedik be, a reklámból származó jövedelmek enyhe csökkenésével számolnak, fejlesztésről csak egészen kivételes esetekben álmodnak. Vonatkozik ez a ke-reskedelmi rádiókra, a nagyon kis számú keke-reskedelmi televízióra is. Anyagi szempontból lélegeztetőgépen él az Erdélyi Magyar Televízió is. A közszolgálati televízió és rádiószerkesz-tőségekben lényegesen magasabbak a fi zetések mint bárhol máshol a médiában, ellenben a gyártási keret itt is minimális, ami erőteljesen rányomja bélyegét a minőségre. A Kárpát-me-dencei tudósítói hálózat részeként létező produkciós irodák technikai felszereltsége nem egy-séges, gyakran félprofesszionális, egy (a 2001-es Illyés alapítványi) egységes rendszerfejlesztő anyaországi támogatás jelentene számukra megoldást, önerőből képtelenek tartani a lépést technikai szempontból a megrendelő intézményekkel.
A jelenlegi kutatásban lekérdezett intézményvezetők szerint a pályázási lehetőségek egyre szűkebbek. Elsősorban nehéz hozzáférhetőségük, bonyolultságuk miatt, de azért is mert leg-több médiaműhelyben úgy érzik, eleve a „beavatottaknak” írták ki őket. A felmérésre adott válaszok túlnyomó része az „Inkább elégedetlen” minősítést jelölte be a magyarországi, illetve belföldi fi nanszírozásra vonatkozó kérdésnél. A megjegyzések pedig kivétel nélkül a magyar-országi pályázati rendszer kritikájaként értelmezhetők:
„Annak érdekében, hogy fenntartható legyen a közszolgálati jellegű tájékoztatás, valamint az iden-titás megőrző szerep, jelentős, közvetlen – nem nyílt pályázati úton elérhető – támogatásra lenne szükség (a potenciális olvasótáborhoz viszonyított olvasottság függvényében), hiszen a külhoni ma-gyar közösség tagjai elsősorban a helyi mama-gyar napilapokból tájékozódnak, kapnak közvetlenül őket érintő és nekik szóló identitásmegőrző tartalmakat (print és online).”
„Lehessen pályázni kifejezetten nyomdaköltségre, hiszen ez képezi a legnagyobb kiadást. A támogatás mértékét aszerint állapítsák meg, hogy mekkora célközönséget szolgál ki a lap, fed le területileg, illetve milyen példányszámban, gyakorisággal jelenik meg, milyen minőségben.”
„A kiszolgált régiók szerint súlyozzák a támogatás mértékét.”
„Szükségesnek látjuk a romániai magyar sajtóorgánumok szélesebb körű támogatását, fő-leg a kiemelt eladási és előfi zetési mutatókkal rendelkezők esetében, illetve a stratégiai szem-pontból fontos határ menti településeken.”
„Egyszerűbb pályáztatást. Az összegek többfelé való leosztását.”
„A bürokrácia csökkentését, átláthatóságot és kiegyensúlyozott döntéshozatalt.”
Az erdélyi magyar médiafelületek fi nanszírozási hátterének kilátásai a közeljövőben
Jelmagyarázat
1 – jelentős tartalmi és technikai fejlesztéseket tudnak végezni 2 – kismértékű tartalmi és technikai fejlesztéseket tudnak végezni 3 – szinten tudnak maradni
4 – a műsorszolgáltató megmarad, de nem tudja tartani a jelenlegi színvonalat 5 – a műsorszolgáltató fennmaradása veszélybe kerül
„Mivel a jelenlegi magyarországi támogatási rendszer a megítélt támogatásokat inkább elaprózza, fontos lenne évente néhány kiemelt támogatást nyújtani a fontosnak tartott médiaintézményeknek (lásd a pozsonyi Új Szó példáját) avégett, hogy azok – nagyobb összegekhez jutva – elvégezhes-sék a szükséges műszaki és infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek nyomán fennmaradásuk jóval hosszabb távra biztosítva lenne. A jelenlegi struktúrában megpályázható, átlagosan 700-800 ezer forintos támogatásból ezeket elvégezni lehetetlen.”
„Gyakoribb pályázati kiírásokat szorgalmaznék a vállalkozók irányába, fi gyelembe véve a pályázó munkájának értékteremtő jellegét és az ahhoz kapcsolódó költségeket. Kevés lehető-ség van humánerőforrás fi nanszírozására, holott vannak területek, ahol elsősorban az jelenti a fejlődést.”
„Pályázatok időben való meghirdetése, sokszor még az év közepén sem lehet tudni, meny-nyi pénzre lehet számítani, a pénz későn érkezik be, így az év első felében mindig pénzügyi nehézségekre számítunk.”
„Javasoljuk, hogy a támogatások még hangsúlyosabban igyekezzenek ellensúlyozni korunk olvasás-ellenes tendenciáit, segítsenek az igényes, nem magazinjellegű írott sajtónak fennmaradni a virtuális szórakoztatóipar, a felszínes és ellenőrizetlen internetes játékok, fi lmek, tartalmak özönében.”
„A magyarországi közpénzből történő támogatások odaítélését szakmai alapokra kell he-lyezni, a döntéshozatalt, pl. az értékelési kritériumokat pedig átláthatóvá és ellenőrizhetővé (pl. Bethlen Gábor Alap, NKA, stb.). Amíg ez nem történik meg, nem is látjuk értelmét a pályázásnak.”
„Az átláthatóság, illetve a döntések szakmai alapokra helyezése lenne fontos. Ne a »bará-ti«, hanem a jól megírt pályázatok nyerjenek, fi gyelembe véve az adott médiatermék eddigi teljesítményét is.”
Így néz ki az erdélyi magyar sajtó 2016 végén. Hogy a következő hasonló felmérés érzé-kelhetően biztatóbb eredményeket hozzon, ahhoz az erdélyi szakmai és médiapiaci mentali-tás, illetve a romániai és magyarországi fi nanszírozási–pályáztatási rendszer és lebonyolítás ugrásszerű javulására lenne szükség. Ami már-már a teljes paradigmaváltás határát súrolja.
A romániai magyar nyelvű média jogi szabályozása
1. Általános jogi keretek
A média egyre jelentősebb szerepet tölt be társadalmunkban számos funkciója által: tájé-koztatás, ismeretterjesztés, szóratájé-koztatás, valamint a három hatalmi ág, a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás ellenőrzése révén.A média meghatározó szerepe kapcsán egy demokratikus társadalomban egyre fontosabbá válik az anyanyelvű média biz-tosításának és működésének kérdése. Az anyanyelven történő információszerzés és -terjesztés biztosítása alapvető fontosságú a nemzeti kisebbségek számára, hiszen jelentősen hozzájárul a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kulturális és nyelvi identitása megőrzésének és fejlesztésének biztosításához, a nemzeti kisebbségek fennmaradásához. A kisebbségi nyelvek megjelenésének helye, ideje és módja a médiában létfontosságú ezek védelme szempontjából, napjainkban egyetlen nyelv sem tud fennmaradni a tömegkommunikáció új formáihoz való hozzáférés nélkül.1
Az anyanyelvű információszerzés és terjesztés elemzésében a kiindulópontot a Nemzeti Ki-sebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény (továbbiban: Keretegyezmény) képezi – amelyet Ro-mánia 1995-ben ratifi kált2, és ezáltal az alkotmány értelmében a belső jogrend részét képezi3. A Keretegyezmény 9. cikke értelmében az aláíró felek elismerik, hogy minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek a véleménynyilvánítási szabadsága magába foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, az eszmék megismerésének és közlésének szabadságát a kisebbség nyelvén, országhatárokra tekintet nélkül és hatósági szerv beavatko-zása nélkül. Továbbá, a feleknek biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket ne érje hátrányos megkülönböztetés a tömegkommunikációs eszközökhöz való hozzájutásban, a rádió adások és televíziós sugárzások, vagy mozivállalkozások megindítá-sához szükséges – hátrányos megkülönböztetéstől mentes és objektív kritériumokon alapuló – engedélyezési eljárások betartása mellett.
Aláíró félként Románia vállalta, hogy nem akadályozza a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket a nyomtatott tömegkommunikációs eszközök létrehozásában és használatában,
1 Chiriţă Radu – Anca Săndescu: Analiza actelor normative privind drepturile minorităţilor naţionale în România. In Salat Levente (ed.): Politici de integrare a minorităţilor naţionale din România. Aspecte legale şi instituţionale într-o perspectivă comparată. Cluj-Napoca, Centrul de Resurse pentru Diversitate Etnoculturală, 2008. 106–107.; Council of Europe. Explanatory Report to the European Charter for Regional or Minority Languages. Strasbourg, 1992. 17.
https://rm.coe.int/CoERMPublicCommonSearchServices/DisplayDCTMContent?documentId=09000016800cb5e5 2 33/1995. számú törvény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban 1995. február 1-jén megkötött Keretegyezmény ratifi kálásáról, 82/1995. sz. Hivatalos Közlöny.
3 Az Alkotmány 11. cikkének 2. bekezdése szerint a Parlament által ratifi kált nemzetközi szerződések a törvény értelmében a belső jogrend részét képezik.
továbbá megkönnyíti a tömegkommunikációs eszközökhöz való hozzájutást a nemzeti ki-sebbségekhez tartozó személyek számára, ezzel is előmozdítva a toleranciát és lehetőséget teremtve a kulturális sokszínűségnek.
A Keretegyezményhez hasonló szellemben, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (továbbiakban: Karta) már a bevezető részben megfogalmazott célok és elvek szintjén kijelenti, hogy a nyelvi csoportok közötti kölcsönös megértés elősegítése érdekében az oktatás és képzés, valamint a tömegtájékoztatás célkitűzéseinek tartalmazniuk kell a regionális vagy kisebbségi nyelvek iránti tisztelet, megértés és tolerancia elvét.
A Kartát aláíró minden tagállam kötelessége, hogy a Kartát elfogadó törvényben megjelöl-je, hogy mely rendelkezéseket alkalmazza a különböző kisebbségi vagy regionális nyelvek szá-mára. Románia 2007-ben ratifi kálta a Kartát4, az elfogadó törvény a magyar nyelv számára tartalmaz a legtöbb kötelezettségvállalást. Az 5. cikk e) pont sorolja fel mindazon kötelezett-ségeket, amelyeket Románia vállalt a magyar nyelv kapcsán. A tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozó 11. cikkből a magyar nyelv esetében az 1. bekezdés a)–(ii), b)–(i), c)–(i), d), e)–(i), f)–(i), g) pontjait, valamint a 2. és 3. bekezdéseket választotta ki Románia.
Ennek értelmében Románia felvállalta, hogy bátorítja és/vagy megkönnyíti (de nem bizto-sítja) legalább egy-egy, a regionális vagy kisebbségi nyelveken sugárzó közszolgálati rádióál-lomás és televíziós csatorna létesítését; továbbá bátorítja és/vagy megkönnyíti regionális vagy kisebbségi nyelvű audiovizuális műalkotások készítését és terjesztését; bátorítja és/vagy meg-könnyíti legalább egy, regionális vagy kisebbségi nyelveket használó sajtóorgánum létesítését és/vagy fenntartását; támogatja regionális vagy kisebbségi nyelveket használó tömegtájékoz-tatási eszközök számára újságíróknak és egyéb személyzetnek a képzését. Ugyanakkor Romá-nia vállalta, hogy fedezi a regionális vagy kisebbségi nyelveket használó tömegtájékoztatási eszközök többletköltségeit, amennyiben a tömegtájékoztatás pénzügyi támogatását általában lehetővé teszik a törvények.
Továbbá, aláíró félként az ország azt is vállalta, hogy biztosítja a szomszédos országokból egy regionális vagy kisebbségi nyelvvel azonos vagy hasonló nyelven készült rádió- és tele-vízióadások közvetlen vételének szabadságát, és nem támaszt akadályt a szomszéd országok ilyen nyelvű rádió- és televízióadásainak továbbsugárzása elé. Ugyanakkor Romániának gon-doskodnia kell arról, hogy az írott sajtót illetően ne tevődjön semminemű korlátozás egy regi-onális vagy kisebbségi nyelvvel azonos vagy ahhoz hasonló nyelven gyakorolt szólásszabadság és az információáramlás szabadsága elé. Az említett szabadságjogok gyakorlása nem sértheti a nemzetbiztonságot, a területi integritást vagy a közbiztonságot, a közrend védelmét és a bűncselekmények elkövetésének megakadályozását, az egészség vagy a közerkölcs védelmét, mások jó hírnevének és jogainak védelmét, bizalmas jellegű információk kiszivárgásának megakadályozását, vagy az igazságszolgáltatás tekintélye és pártatlanságának biztosítása ér-dekében a törvény által előírt, egy demokratikus társadalomban szükséges eljárási szabályo-kat, feltételeket, korlátozásokat vagy szankciókat.
Nem utolsósorban, a tömegtájékoztatási eszközök szabadságát és pluralizmusát garantáló testületekben képviselni kell vagy fi gyelembe kell venni a regionális vagy kisebbségi nyelve-ket használók érdekeit.
4 282/2007. számú törvény a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek – Strasbourgban, 1992. november 5-én elfogadott – Európai Kartájának ratifi kálásáról, 752/2007. sz. Hivatalos Közlöny.
A nemzetközi egyezményekhez hasonlóan, Románia Alkotmánya5 is kimondja a gondola-tok, vélemények, alkotások tömegkommunikációs eszközökkel való kifejezésének szabadsá-gát (30. cikk). A sajtószabadság magában foglalja a kiadványok szabad alapítását, egyetlen kiadványt sem lehet betiltani.
Az Alkotmány 31. cikkének értelmében a közhatóságok kötelesek biztosítani az állam-polgárok helyes tájékoztatását úgy a közügyekről, mint a magánérdekű kérdésekről, a köz-érdekű információkhoz való hozzáférés jogát pedig nem lehet korlátozni. A közvélemény helyes tájékoztatása a közszolgálati és magán tömegtájékoztatási eszközök kötelezettsége is.
Az Alkotmány ugyanakkor kimondja a közszolgálati rádió és televízió önállóságát is, ezeknek biztosítaniuk kell a különböző jelentős társadalmi és politikai csoportok számára a műsor-szolgáltatásban való megjelenés jogát.