3. A jelen állapotok áttekintése
3.3. Hírportálok
Az első magyar Internetes újság a Délvidéken a Vajdaság Ma hírportál, amelyet 2003-ban alapítottak magánkezdeményezésből. A magyar sajtótér ismert szereplőjévé fejlődött, ma is vezető magyar hírportál a Vajdaságban.
A Vajdaság Portál 2004-ben úgyszintén magánkezdeményezésből indult. Nem rég indul-tak a DélHír Portál, a Jó reggelt Vajdaság és a Szabad Magyar Szó nevű hírportálok. Közös bennük, hogy a délvidéki politikai paletta ún. ellenzéki oldalán állnak.
3.4. Produkciós irodák
Az önálló produkciós irodák főleg dokumentum- és gyermekműsorokat készítenek megren-delésre a közszolgálati médiáknak. Ilyen a Snoma és a Dinovizija (Szabadka), Hübsh Éva (Újvidék), a DB Trade (Topolya). Rádióműsorokat készít a Post Pesszimisták (Nagykikinda), Árok Ferenc PT (Zenta), a MME Gion Nándor (Szenttamás), Börcsök Mónika (Óbecse).
4. Kutatási eredmények
Az adatbázisokba bekerült magyar nyelvű médiafelületek száma (Vajdaság)
Televíziók 4
Rádiók 9
Nyomtatott sajtó 13
Internet portálok 1
Produkciós irodák 1
Összesen 28
A kérdőív kitöltési hajlandóság (immár hagyományosnak mondható módon) az 50%-ot sem éri el. Mivel a fenti (kitöltve visszaküldött kérdőív) darabszám is csak a terepen dolgozók állhatatos-áldozatos munkájának köszönhető, és csak kevésbé a kérdezettek együttműködési készségének, így aligha remélhető az arányok javulása.
1. ábra
A vajdasági magyar nyelvű televíziók és rádiók
megoszlása a médiafelületek típusa szerin
A vajdasági magyar televíziók egyaránt 100%-ban rendelkeznek saját stúdióval és saját technikával. A sajtát technika persze gyakran meglehetősen szerény felszerelést jelent, a „stú-diókról” már nem is szólva.
2. ábra
A vajdasági magyar nyelvű televíziók és rádiók megoszlása a médiafelületek önállósága szerint
Jelmagyarázat:
1 – önálló magyar (vagy döntően magyar) nyelvű adó
2 – nem magyar nyelvű adón belül működő önálló magyar szerkesztőség 3 – döntően nem magyar nyelvű műsorszolgáltató magyar nyelvű szerkesztősége
A 2. ábra legfontosabb üzenete az, hogy a vajdasági magyar rádióműsorok kevesebb, mint egy negyede készül csak önálló magyar adó keretei között, azaz nincs, vagy alig akad valódi magyar műhely, ahol kulturálisan és nyelvileg is önálló érték születhetne.
3. ábra
A vajdasági magyar nyelvű televíziók és rádiók megoszlása a médiafelületek célközönségének területi fokozatai szerint
Jelmagyarázat:
1 – egy település 2 – kisrégió 3 – megye
4 – megyénél nagyobb régió 5 – országos érdekeltségű
A médiavállalkozás drága mulatság, és megvannak a maguk gazdasági törvényszerűségei, melyeket nem lehet fi gyelmen kívül hagyni. Így nem meglepő, hogy egy-egy település lélek-száma nem elég ahhoz, hogy „eltartson” egy önálló televíziót, vagy rádiót. Ezt olvashatjuk le a 3. ábráról, amellett, hogy nyilvánvaló képet ad a televízió és a rádió eltérő sajátosságairól is. Míg a rádió könnyedén átível nagyobb térségeken, addig televíziók jellemzően regionális, illetve kistérségi volumenben tudják csak felkínálni szolgáltatásaikat.
4. ábra
A vajdasági magyar nyelvű televíziók és rádiók munkatársainak megoszlása munkavállalási státusuk szerint (átlagok)
Jelmagyarázat:
1 – belső munkatársként foglalkoztatott szerkesztők, rendezők, riporterek 2 – belső munkatársként dolgozó operatőrök száma
3 – rendszeresen foglalkoztatott külső munkatársak száma
5. ábra
A vajdasági magyar nyelvű televíziók és rádiók műsoridejének átlagai (órában)
Jelmagyarázat:
1 – napi átlagos műsoridő 2 – heti átlagos műsoridő
3 – a hírműsorok és hírmagazinok heti átlagos műsorideje
Nem meglepő, hogy a televíziók „csupán” napi 16 órában kínálnak műsort, hisz nem egyszerű, és felettébb költséges feladat napi 24 órára műsort készíteni és sugározni.
A rádiók szerényebb technikai igénye, valamint dolgozói szükséglete viszont lehetővé teszi a szinte folyamatos adás sugárzását. Az 5. ábránk igazi érdekessége viszont a hírműsorok hihe-tetlenül alacsony aránya, ami szintén nem véletlen. A közélet sikamlós terület egy vállalkozó számára, mert gyorsan megváltozhat a (politikai) szélirány. A legbölcsebb a hallgatás, azaz a minél kevesebb, politikát érintő műsor. Nagy hagyománya van ennek a magatartásnak itt a déli végeken.
6. ábra
A vajdasági magyar nyelvű televíziók és rádiók műsorpolitikájának prioritásai*
Jelmagyarázat
* 5-ös skálán mért átlagok (1–egyáltalán nem fontos……….5–nagyon fontos)
A 6. ábráról azt tudhatjuk meg, hogy a médiatulajdonosok számára egyaránt nagyon fon-tos az összes terület a szórakoztatástól egészen az identitás megőrzésig. A médiatulajdonosok eff éle válasza nem meglepő, de a tényleges gyakorlat tükrében erősen kérdéses, hogy mennyi-re vehetjük komolyan ezeket a válaszokat.
7. ábra
A vajdasági magyar nyelvű televíziók és rádiók által elérni kívánt célközönség megoszlása
Jelmagyarázat 1 – vallási közösség 2 – értelmiségiek 3 – gyermekek és ifj úság 4 – középkorúak 5 – idősek
A vajdasági magyar médiapiac, illetve az elérhető fogyasztók száma meglehetősen ala-csony, így természetesnek tekinthető, hogy a szolgáltatók, szinte kivétel nélkül, igyekeznek megszólítani minden társadalmi réteget, csoportot.
8. ábra
A vajdasági magyar televíziók és rádiók interneten való elérhetőségének megoszlása
A vajdasági magyar televíziók és rádiók 87,5%-ban elérhetők az interneten. Egyértelmű, hogy a szolgáltatók nem szeretnének ki- vagy lemaradni az új technikai lehetőségekből, és próbálnak lépést tartani a változásokkal. A változás pedig egyre csak gyorsul, és semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy a következő években további jelentős átrendeződésre lehet számítani ezen a területen.
9. ábra
A vajdasági magyar televíziók és rádiók működési formája
A vajdasági magyar televíziók és rádiók 50-50%-ban veszteségesek, illetve önfenntartók.
Ez az adat reálisnak, igaznak tűnhet annak ismeretében, hogy mennyire szűk ez a piac, mi-lyen szerény hallgatói, illetve nézőszámmal kell beérniük a szolgáltatóknak. Ezen a rendkí-vül szűk médiapiacon bizony nem egyszerű feladat reklámbevételekre szert tenni, és azok a médiumok, amelyek a szórvány vidékeken szolgáltatnak, még előfi zetői bevételekre sem számíthatnak. Mindazon által azt is tudomásul kell vennünk, hogy a válaszadók, tartva a gazdasági információk „rossz” kezekbe kerülésétől, igyekeznek elkerülni minden olyan adat-szolgáltatást, amely rájuk nézve (valamely körülmények között) előnytelen lehetne.
Az adatbázisba bekerült vajdasági magyar nyomtatott sajtó 13 esetszámot tesz ki.