Erdélyi Magyar Televízió

A szakma mind a mai napig nem mondott le az önálló magyar romániai közszolgálati egész napos televíziózás megvalósulásáról, úgy tűnik, a 2004-ben megjelent Erdélyi Magyar Tele-vízió áthidaló megoldásként van jelen a médiapalettán. A tévé alapításának ötlete 2003 nov-emberére nyúlik vissza. Akkor történt, hogy Medgyessy Péter akkori magyar miniszterelnök Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott egyik tanácskozását követően bejelentette: a ma-gyar kormány 300 millió forinttal támogatja az erdélyi mama-gyar nyelvű televízió beindítását.

Sokan kétkedve fogadták a bejelentést, de a létjogosultságát senki sem kérdőjelezte meg.

Mindenki tudta, hogy az erdélyi magyar néző csak kapcsolgat a különböző magyar és ro-mán nyelvű televízió adók között, de igazából egyiket sem érzi a sajátjának. Azonnal rea-gáltak az új televízió létesítésére a magyar történelmi egyházak is: az Erdélyi Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete 2004. február 12-én közleményben foglalt ál-lást a magyar kormánypénzből létrehozandó „erdélyi önálló magyar televízióállomás nemes szándéka” mellett. Elmondták: remélik, hogy az erdélyi magyar tévé következetesen érvé-nyesíteni fogja ,,keresztény–nemzeti értékrendünket és hitbeli–erkölcsi értékeinket”, ennek érdekében viszont bizonyos felügyeleti és részvételi jogosítványokat kértek, hiszen az erdélyi magyar tévénézők, médiafogyasztók túlnyomó többsége a történelmi egyházak híve. Pap Géza, az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület püspöke a Szabadság című kolozsvári napilapnak nyilatkozta akkor, hogy az erdélyi tévé ügyében is a Sapientia modellt tartanák a legmegfelelőbbnek, amelyben az egyházak elöljárói által alkotott alapítók testülete vétójog-gal rendelkezik a működtető kuratórium felett. Ezt a televízió alapítói nem fogadták el, és 2004 februárjában nyilvánosságra hozták a Janovics Jenő Alapítvány létrejöttét, amelyben két lelkész (egy katolikus és egy református) képviselte az egyházakat. A 13 tagú kuratórium élén akkor Nagy Zsolt, a volt távközlési és informatikai miniszter állt. 2006 telén ő jelentette be, hogy Marosvásárhelyen vesznek ingatlant az Erdély TV és a rádióprojekt számára. Meg is történtek a beruházások egy korszerű rádió- és tévéstúdió kialakításához. A próbaadások sugárzása 2008 júniusától kezdődött el: a napi 23 perces híradó mellett magazinműsorokat készítettek, kezdetben napi nyolc órában mindössze 10 operatőr és 8 szerkesztő. Első perctől kezdve felvállalta a közszolgálatiságot, jobbára piaci feltételek között, működéséhez támoga-tást a Communitas Alapítvány biztosít, az utóbbi években anyaországi támogatásban nem ré-szesült. Ma a kuratórium élén Szép Gyula, a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója áll.

Legfőbb célkitűzéseként olyan magyar nyelvű televíziós műsorok szerkesztését jelöli meg a

tévé vezetősége, amelyek erdélyi szintű tájékoztatást adnak a közélet-, politikum-, kultúra- és gazdaság történéseiről, eseményeiről. 2011 óta, az Audiovizuális Tanács határozata alapján az Erdélyi Magyar Televízió regionális csatornává vált, 2012-ben pedig Must Carry (vinni kell) besorolásban részesült. A döntés értelmében a magyar települések műsorterjesztői kötelesek szerepeltetni kínálatukban a televízió műsorát.

Napi átlagos műsorideje 18 óra, amiből 3 órányi a saját gyártású. Ezt mindössze 30 belsős szerkesztő, rendező és 8 operatőr, valamint a külsősként rendszeresen foglalkoztatott mintegy tíz munkatárs állítja elő. Jelenleg mintegy 150 ezer háztartásba jutnak el Erdély egész területén.

Marosvásárhelyen és közvetlen környékén, 2008 októberétől, saját jeladó berendezéssel történő műsorterjesztése van, az UHF 46-os csatornán, itt az adás szobaantennasegítségével fogható. Sepsiszentgyörgyön és környékén 2010. január 28-tól, az UHF 38-as csatornán szintén szobaantenna segítségével nézhető. A 2013. évi 403. sz. Kormányhatározat, amely a digitális földi közvetítésre való átállás nemzetközi trendjének megfelelően, előirányozta a romániai digitális átállás stratégiáját, 2015. június 17-ét szabta meg az átállás céldátumának.

Ezen a napon (minimális, lényegében az állami televízióra vonatkozó kivétellel) megszűnt Romániában az analóg földfelszíni televíziós közvetítés és ekkor érvényét veszítette az ETV regionális analóg licence. Az Erdélyi Magyar Televízió nézői számára ez azt jelentette, hogy Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön szobaantennával többé már nem volt vételezhető a televízió műsora, de elérhető maradt a kábeles és műholdas terjesztők kínálatában.

Leghamarabb a Romtelecom Dolce kábelhálózat előfi zetőihez jutott el országos viszony-latban, de ma már a UPC előfi zetők is látják és három megyében (Maros, Szilágy és Kolozs) az RCS-RDS is felvette a szolgáltatásai közé, továbbá több mint 50 helyi kis kábeltévéhálózat rendszerein nézhető.

Az Erdély TV nézői. Tévénézők köre, háttérváltozók szerint. (%)

Naponta, hetente többször

Ritkábban Nem nézi Nem fogható

Régió Székelyföld 28,4 8,7 38,6 24,2

Partium 10,2 7,6 26,2 56,0

Korcsoport 18-34 év 10,2 8,0 51,2 30,6

35-54 év 21,1 10,9 32,7 35,3

54 év felett 23,8 8,4 31,0 36,7

Végzettség Alapfokú 21,3 10,5 30,4 37,7

Szakiskola 19,1 8,6 34,0 38,4

Nehézségekkel élnek 16,2 10,5 34,3 39,0

Beosztással kijönnek 20,5 7,4 33,7 38,4

Elfogadhatóan, jól élnek

19,0 10,5 40,1 30,4

Tévénézők 19,6 9,2 36,5 34,7

Forrás: Médiafogyasztási szokások Erdélyben, 2015. októberi kutatásjelentés, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kiss Tamás-Barna Gergő-Duduj Szilvia

Az Erdély TV legjelentősebb nézőtábora (akik hetente, naponta többször is nézik) székelyföldi (28,4 százalék), illetve közép-erdélyiek (22,4 százalék). A partiumiak több mint fele (56 százalék), valamint a szórványban élők közel fele (48,5 százalék) lakásában azonban még mindig nem fogható a csatorna.

A televízió jelenlegi vezetői épp ezért folytatnak tárgyalásokat, az egyik legfőbb cél, hogy eljussanak a partiumi magyarsághoz is. Műsoraik 2009 óta interneten is elérhetők, honlapjuk www.erdely.tv

A televízió 2016 nyara óta teljes technikai átépítés alatt áll, korszerű, a mai digitális tech-nológia kihívásainak megfelelő rendszerépítés zajlik az intézményben. Ezzel egy időben az elképzelések szerint a műsorok helyi jellegét is szeretnék egyre erőteljesebben erdélyivé tenni, a hathatósabb kolozsvári, partiumi és bánsági jelenlét is a hosszú távú célkitűzések között szerepel. Bár a korábban készült felmérésünkhöz képest jelentősen megnőtt a nézettsége, egyre erőteljesebben bekerült a köztudatba, és sok lelkes fi atal készíti a műsorokat, azonban a magyar kisebbségnek járó hazai költségvetési támogatásból fenntartott ETV nem tudta ki-váltani azt, amit az egész napos magyar nyelvű közszolgálati televízió jelentene a teljes erdélyi magyar szakembergárda koncentrálásával. Azt gondolom, nem is feladata ennek kiváltása, inkább csak hiánypótló feladatokat kell ellátnia. Ha megvalósulhat az egész napos közszol-gálati televíziózás, akkor a feladatköröket jól körül kell határolni.

A romániai magyar közszolgálati szerkesztőségekben dolgozók több ízben is megfogalmazták és hangsúlyozzák, hogy az erdélyi magyarságnak, mint őshonos kisebbségnek jogos igénye az egész napos magyar nyelvű közszolgálati televízió csatorna létesítése, önálló döntéshozatallal mind a műsorpolitika, mind pedig a humánerőforrás kezelésében. Az RMDSZ programjának VI., a sajtóról és a tömegtájékoztatásról szóló fejezetébe be is emelték ennek az igénynek a támogatá-sát, célként megfogalmazva: „(i) egész napos közszolgálati magyar nyelvű rádió- és televízióadás, önálló magyar nyelvű közszolgálati rádió- és tévéstúdiók létrehozása, megfelelő sugárzási időben országosan hallgatható és nézhető műsorok biztosítása a nemzeti kisebbségi adások számára.”

A romániai audiovizuális törvényben ezzel kapcsolatosan tiltás nem létezik, ugyanakkor a Románia által is ratifi kált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának a 11.

cikkelye tartalmazza az erre vonatkozó lehetőségeket: „... a Felek vállalják, hogy a) abban a mértékben, ahogy a rádió és televízió közszolgálatot lát el (i) biztosítják legalább egy-egy, a regionális vagy kisebbségi nyelveken sugárzó rádióállomás és televíziós csatorna létesítését...”

Ami e tekintetben okot adhat a bizakodásra, az éppen a marosvásárhelyi és a kolozsvári közszolgálati rádiók 24 órás magyar nyelvű adásának megvalósulása.