előzméNyek
A rendszerváltást megelőzően 1987-ben a hm struktúrája az 1. számú mellékletben láthatóan épült fel. lényeges kiemelni, hogy a politikai tiszti intézmény és az mszmP-pártszervek, továbbá az mszmP kB Adminisztratív és közigazgatási osztálya alapján a párt is beleszólt a haderő irányításába.350 A minisztérium és az mh szervezete gyakorlatilag összemosódott, ez utóbbi az előbbi apparátusát képezte, a centralizáció jelentős volt. A miniszter hét helyettesével irányította gyakorlatilag a teljes haderőt. Az mszmP ellenőrző szerepét a haderőben kiépült mszmP-appa-rátus, és a politikai tiszti rendszer is elősegítette, utóbbi csúcsát a Politikai Főcso-portfőnökség képezte. Az is lényeges tény volt, hogy a haderőben a párttagok aránya és a beosztás jelentősége egyenesen volt arányos.351 így a haderőreform és a szer-vezeti megújítás az mszmP befolyásának a csökkentését is jelentette, ugyanakkor a haderő „szakmai” irányítását el kellett különíteni a politikaitól. ezért vált fontos sá 1989-ben a hm és a hadsereg struktúrájának az elválasztása, a politikai tiszti rend-szer megszüntetése, és az mszmP rend-szervezetek felszámolása. A tisztek sok esetben politikai, azaz mszmP-pártszempontok alapján történő kiválogatása még a 90-es évek elején is dilemmákat okozott, mint azt a korábbi ohB-ülések anyagaiból is láthattuk.
1961 és 1984 között a honvédelmi miniszter Czinege lajos volt, aki az mszmP PB póttagja is volt egyben 1961 és 1970 között. lényeges, hogy az ő mszmP-s poli-tikai súlya nagyobb volt, mint a későbbi két honvédelmi miniszteré, oláh Istváné és kárpáti Ferencé.352 ez utóbbié azonban a Németh-kormány fokozatos megerősö-désének következtében – többek között gondolok itt az mszmP kB 1989. május 8-i
350 A rendszer felépítését az jellemzete, hogy az állami szervek struktúráját követte a pártszerveké is.
Az Adminisztratív osztály többek között a hm-et felügyelte. (Bihari mihály: Magyar politika 1944–2004. Politikai és hatalmi viszonyok Budapest. osiris kiadó, 2005. 253–254.)
351 szani: I. m., 50–97. o.
352 Czinege lajos életrajza https://www.neb.hu/hu/czinege-lajos, 2018. június 12.
állásfoglalására, miszerint a párt a későbbiekben nem szól bele a kormánytagok ki -nevezésébe – fokozatosan nőtt,353 a haderő 1989-ben elindított átalakításában jelen-tős szerepet játszott. lényeges kiemelni, hogy a hadsereg szerepe a rendszerváltás sodrában fokozatosan csökkent, egyre kevesebb költségvetési forrással, feladatkör-rel stb. rendelkezett. A 90-es években lassan normalizálódó külpolitikai és a rossz gazdasági helyzetben jelentősége még inkább erodálódott, a politikai vezetés a költ-ségvetési kiadások mérséklésének lehetőségét látta a leépítésében.
lényeges kiemelni, hogy a hm politikai feladatai azért sem voltak jelentősek, mivel az egypártrendszerben nem a kormányban és nem az országgyűlésben dön-töttek a jelentősebb, a haderőt érintő kérdésekben, hanem az mszmP PB-ben, illetve a honvédelmi Bizottság ülésein. A pártban hozott határozatokat gyakorlatilag a mi -nisztérium hajtotta végre, és ezt az mszmP Adminisztratív osztálya felügyelte.
1988-tól, miután grósz károly amerikai útjáról hazatért, az ottani Nemzetbizton-sági Bizottság mintájára felállította az mszmP Nemzetközi, Jogi és közigaz gatás-politikai Bizottságát, amely a fegyveres szervek, így a hadsereg lényeges kérdéseivel is foglalkozott, és amelynek tagja volt a belügy- és a honvédelmi miniszter mellett a munkásőrség országos Parancsnoka is. Németh miklós visszaemlékezése szerint grósz Jugoszláviából hozatott a gazdasági szükségállapot bevezetését részletező ter-veket, amelyeket az említett bizottság ülésén meg is tárgyaltak. grósz ekkor már nem volt miniszterelnök, de az mszmP főtitkári székét birtokolta.354 1989-ben az országgyűlés és a kormány bővülő szerepének köszönhetően vált szükségessé a hm politikai feladatainak a növelése, előtte a minisztérium és a miniszter közvetlen irá-nyította a hadsereget, a főcsoportfőnökök, és a főbb szervek vezetői közül többen miniszterhelyettesek is voltak. ez a centralizáció ugyanakkor egyfajta gyors reagá-lási lehetőséget is lehetővé tett volna háborús helyzetben. ez utóbbi azért is volt lényeges, mivel azzal számoltak, hogy aki háború esetén gyorsabban mozgósít, és nagyobb veszteséget okoz, a későbbiekben az nyeri meg a konfliktust. láthattuk, a rendkívüli időszakban felállítandó, a honvédelmi Bizottságból megszervezendő honvédelmi tanács, és a megyei honvédelmi bizottságok, továbbá az alájuk tartozó védelmi bizottságok fogták volna össze a polgári és katonai szerveket.355
A gyors reagálást a fent vázolt centralizáció mindenképpen segítette, az 1987-es hm-struktúra is még gyakorlatilag a támadó háború céljait szolgálta, kiemelt szere-pet kapott benne a hadműveleti Csoportfőnökség, és az alárendelt osztályok stb., amelyek gyakorlatilag a teljes haderő működési feladataival, továbbá a
hadszíntér-353 ripp: I. m., 329–335. o.
354 kiss – Pap: I. m., 83–86. o.
355 kiss dávid: A Kádárkorszak… 121–141. o.
előkészítéssel is foglalkoztak. A felderítés is külön csoportfőnökséggel rendelkezett, a hadműveleti-harcászati és a rádiófelderítési stb. feladatokat is ez a szerv fogta össze. A későbbiekben ez utóbbit jelentős mértékben átszervezték és leépítették.
A fenti kettő mellett a vezérkar szervezetében működött az mszmP haderőben lévő párttagjait összefogó szerve is, a Néphadseregi Bizottság, ennek alsóbb „részlegei”
mindenütt jelen voltak. továbbá a szervezési, a mozgósítási és hadkiegészítési az Anyagtervezési és közgazdasági Csoportfőnökségek, az mN híradó és a rádió-elektronikai Főnökség, a reVA (rendszertervezési és vezetésautomatizálási) szol-gálatfőnökség és több kisebb osztály.356
Az mN Politikai Főcsoportfőnökség közvetlen a miniszter alá tartozott, vezetője miniszterhelyettes is volt egyben. kárpáti Ferenc 1970 és 1984 között látta el ezt a tisztséget.357 ez a szerv gyakorlatilag a magasabbegységeknél politikai osztályo-kat, alsóbb, alegység szintig politikai tiszteket irányított. Feladata a Néphadseregben az ideológiai nevelés volt. A kiképzési Főfelügyelőség a légvédelem kivételével az mN katonai kiképzését irányította, az mN Fegyverzeti és technikai Főcsoport-főnökség az eszközök karbantartásával, a személyügyi az állománnyal foglalkozott.
A hadtápfőnökség az élelmiszer, a ruha és az egészségügyi eszközökkel történő ellátást, a légvédelmi és repülőparancsnokság a repülő, és a rakétaalakulatokat fogta össze, ezek mellett a hadműveleti tervezéssel, az anyagellátással és karbantar-tással foglalkozott. így egyfajta szervezeti autonómiája volt a hadseregen belül.
A hm későbbi, 1989-ben meg- vagy átalakított szervei több esetben 1987-ben még a különböző főcsoportfőnökségek stb. szervezetében helyezkedtek el, vagy éppen ezek látták el a feladataikat. összességében véve a katonai feladatok domináltak a hm-en belül, a csökevényes politikai feladatokat ellátó szervezeti egységek külön-külön tagolódtak a struktúrába, alárendelve a katonai szempontoknak és feladatok-nak. A személyügyi feladatok külön egységet alkottak, de adott esetben szorosan kapcsolódtak a politikai, mszmP-szervek munkájához. A hadműveleti tervezés volt az a feladat, amely szintén domináns volt, és nyilvánvalóan egy támadó háború célját szolgálta. A különböző „kiszolgáló szervek”, hadtáp, javítószolgálatok is lényege-sek voltak, gyakran párhuzamosan működtek egymás mellett. 1989-ben változott meg jelentős mértékben a helyzet. A minisztérium gyakorlatilag egyfajta integrált
„hm-hadseregparancsnokságként” működött 1989 előtt.358
356 hm kI 176/011/8/18/11. A hm és a minisztériumi szervek rajzos szervezeti tagolódása, 1987.
357 kárpáti Ferenc életrajza, https://www.neb.hu/asset/phpUlrrr7.pdf 2018. június 12.
358 hm kI 176/011/8/18/11. A hm és a minisztériumi szervek rajzos szervezeti tagolódása, 1987.;
helgert – mászáros: I. m. II. k., 9–45. o.
A hm szervezete, 1987 (hm kI 176/011/1203)