1988 májusában lényegessé vált a BAkoNy-II feladatainak folytatása, a részletes átalakítási tervek a 4. számú mellékletben olvashatóak. Az átszervezés a haderő struktúráját és a „káderképzést” is érintette. Az átalakítást 1988. június 1. és augusz-tus 31. között kellett végrehajtani, az átszervezést két ütemre bontották június 1. és július 1-jei hatállyal. látható, hogy az átalakítás nem volt mélyreható a haderő szer-vezetében, csupán néhány szervezeti egységet érintett. A harckészültséget végig kellett biztosítani, a sorállomány rendelkezésre állását az mNVk hadkiegészítési Csoportfőnökségének kellett megszerveznie, az augusztusi bevonultatás során erre figyelemmel kellett lenni. Az mNVkF szervezési Csoportfőnökség az anyagi-tech-nikai eszközök biztosításáért volt felelős. A hm-szervek főnökeinek június 10-ig kellett kiadnia a vonatkozó intézkedéseket, a vonatkozó okmányokat is módosítani kellett. 1988 és 1990 közötti időszakban csökkenteni kellett a tisztes, de nem parancs-noki beosztáshoz kötött állományt. A vezérkar és a hm szervei 1988. augusztus 30-ig kellett, hogy végrehajtsák a módosításokat.511
Az ezt követő BAkoNy-III vagy más néven BAkoNy-90 fejlesztési tervvel kap-csolatban a következő döntések születtek. A hm szervek főnökeinek a fejlesztési javaslatokat 1988. október 31-ig kellett elkészíteniük. Az eszközök beszerzése csak időarányosan erre vonatkozhatott a korábbi döntések értelmében. Az újakat csak a rendelkezésre álló anyagiak függvényében lehetett javasolni. Az elmaradt fejlesz-tési feladatra tervezett létszámot más célra kellett felhasználni. Az mN szervezeti-technikai fejlesztési terveit a VIII. ötéves tervtől számítógéppel hajtották végre. így a BAkoNy-III-feladatokat tapasztalatszerzés céljából számítógéppel is tervezték feldolgozni.512 minderre már nem került sor, a későbbi tervekben a fejlesztésekre csak minimális összegek jutottak. ezt követően a haderő leépítése és védelmi jelle-gűvé történő átalakítása vált hangsúlyossá.
510 hl mN 1980–89. 626. d. Az mN és a PV alakulatai BAkoNy-II szervezési terve, 1988.
511 hm kI 8/26/36/97/36. Vadászi tibor vőrgy. (mNVk szervezési csf.): Intézkedés a BAkoNy-II feladatok folytatására, 1988. május 24.
512 Uo.
gereCse-I
Az mh területi elhelyezkedése, feladatai és összetétele a változó politikai és pénz-ügyi helyzet függvényében alakult (5. számú melléklet). A kerekasztal-tárgyalások lezárását követően fontos intézkedések történtek a haderővel kapcsolatban. ennek során a hm és az mhP szétválasztásával, a köztársasági elnöknek a haderő főpa-rancsnoki tisztségébe történő kinevezésével egyfajta civil kontrollt alakítottak ki a haderő fölött, és a honvédelmi miniszter hatáskörét jelentős mértékben csökkentet-ték, ezzel együtt a haderő szervezetét, feladatkörét és diszlokációját is átalakították.
már 1990. január elején intézkedést hoztak az mN karhatalmi és fegyveres biztosí-tási feladatainak megszüntetéséről. karhatalmi feladatokat gyakorlatilag a kommu-nista diktatúra forradalom utáni kiépülését követően látott volna el a hadsereg,513 majd a 70-es évek első felében, a hátországvédelmi Alakulatok Parancsnoksága (hAP) majd a hP kiépítését követően jelentős számú katona részesült karhatalmi kiképzésben, és látott volna el rendkívüli időszakban ilyen jellegű feladatokat.514
A fent ismertetett 1989. évi XXXI. törvény előírásainak megfelelően azonban ilyen jellegű tevékenységet az mN nem végezhetett, így ennek a megszüntetéséről rendelkezetek.515 „1. A Magyar Néphadsereg valamennyi katonai szervezeténél a karhatalmi operatív törzseket és csoportokat, valamint a feladatokra kijelölt állo
mány feladatait megszüntetem. 2. Az állandó harckészültség időszakára és az M.
időszakra kijelölt erők – köztük az ügyeletes alegység ilyen irányú – készenlétét nem kell fenntartani, karhatalmi és fegyveres biztosítási feladatokban nem vehetnek részt.” Az ezzel kapcsolatos okmányokat és terveket 1990. március 14-vel hatályon kívül helyezték, ez utóbbiak megsemmisítéséről rendelkeztek. A rendőri erők heli-kopteres szállításáról való rendelkezés hatályban maradt.516 1971-től kezdték el átala-kítani a Bm karhatalmat Forradalmi készenléti rendőri ezreddé, ekkor született rendelkezés a fővárosi és a miskolci egységek esetleges forgószárnyasokkal történő szállításáról.517
1990. január 23-át követően lehetőség nyílt arra, hogy az mN egyes alakulatai új történelmi személyek, vagy földrajzi tájak stb. elnevezését vegyék fel. ezt követően
513 mNl ol XIX-A-98 1. d. 1-172 fólió A honvédelmi tanács 3/105/1957. számú határozata a m. N.
szervi határozványáról, 1957. július 26.
514 kiss dávid: A Munkásőrség története és előzményei… 335–359. o.
515 hm kI 3/34/352/03. Borsits lászló altábornagy: Az mN vezérkari főnökének 024/1990. intézke-dése a magyar Néphadsereg karhatalmi és fegyveres biztosítási feladatainak megszüntetésére.
Budapest, 1990. március 14-én
516 Uo.
517 mNl ol hB XIX-A-98 26. d. 112. tóth károly – Fehér lajos: A hB 2/221/1971. sz. határozata a karhalmai feladatok megoldásáról, 1971. május 6-i ülés.
fokozatosan tartották a névadó ünnepségeket. A régit több esetben megszüntették.518 1990-től az mN-ben, majd mh-ban az alakulatok kezdeményezésére a miniszter parancsban hirdethette ki az újat ennek során névadó ünnepségeket kellett szervezni, a következőképpen: „A névadó ünnepségeket a katonai szervezet életének jelentős eseményeként kezeljék. A nevelési és szociálpolitikai szervek a névadó ünnepség napján, a személyi állomány részére, kulturális programot szervezzenek. A progra
mok tervezésénél törekedjenek a névadó és annak tevékenysége, a nevet adó törté
nelmi-földrajzi egység kapcsolata a magyar történelemben játszott szerepe legsokol
dalúbb bemutatására.” mindezt filmen stb. dokumentálták, ennek során ki kellett hirdetni a miniszteri parancsot, és a parancsnoknak a névadót kellett beszédében méltatnia, vagy bemutatnia a földrajzi hely és az egység kapcsolatát. A művészi értékű régi elnevezéseket stb. ideiglenesen a helyükön kellett hagyni, a képző- és Iparművészeti lektorátus javaslata alapján terveztek ezzel kapcsolatban a későbbi-ekben intézkedést foganatosítani.519 mindez már érvényesült a gereCse-I-nél is, amely 1990. február 1-vel lépett hatályba, és a rendfokozattal stb. kapcsolatos válto-zásokat ettől a naptól kellett számítani.520
A haderő átalakításának a részletes terve, 1989. december 20-án készült el, ennek nem a BAkoNy-III nevet, hanem a gereCse-I-et adták. ennek legfontosabb kitű-zött célja a haderő karcsúsítása lett: „A nemzetközi és hazai politikai életben bekövet
kezett változások és az új biztonságpolitikai irányzatok lehetővé, az ország gazda
sági teherbíró képessége pedig szükségessé tették a Magyar Néphadsereg jelentős mértékű csökkentését.” így az mt 1989. november 30-i határozata, és a honvédelmi miniszter 00107/1989. számú parancsa és az 1989. december 13-án általa jóváhagyott elgondolás alapján az mN vezetési rendszerét át kellett szervezni, a létszámot és a haditechnikát 30–35%-kal csökkenteni (korábban a bécsi tárgyalásoktól függet-lenül, egyoldalúan 9%-os zsugorítást terveztek), védelmi jellegűvé kellett átalakí-tani. ezen belül a katonai felső vezetés átszervezését is végre kellett hajátalakí-tani. mindez a hm átszervezésével és az mhP felállításával esett egybe. mindezt 1992. július 1-ig tervezték befejezni. A létszámukat és nagyságukat 1990. február 28-ig kellett kidol-gozni.521
518 1989 őszén a munkásőrségnél is készült egy terv az átkereszteléssel kapcsolatban, de erre már a testület felszámolása miatt nem kerülhetett sor. (ólmosi zoltán: Tervek kapuzárás előtt. http://
www.archivnet.hu/hadtortenet/tervek_kapuzaras_elott.html, letöltés: 2016. július 14.)
519 hm kI 3/34/352/01. lőrincz kálmán altbgy.: Az mN parancsnokának 1./1990. számú intézkedése a katonai szervezetek névváltoztatásával összefüggő ünnepségek megszervezésére, 1990. január 23.
520 hm kI 352/01. lőrincz kálmán: Az mh parancsnokának 18/1990. sz. parancsa, 1990.
521 hm kI 974/68/1/45/68. liszkay Csaba vőrgy. és Borsits lászló altb.: Intézkedés a haderőreform szervezési feladatainak végrehajtására (gereCse-I), 1989. december 20.
összességében véve a következő volt a terv: „(…) 1991 végére ki kell alakítani egy módosított területi eloszlású, egyszerűbb irányítási rendszerű, az új struktúrának megfelelő anyagi-technikai ellátottságú védelmi jellegű haderőt. (…) A feladat fedő
neve: GERECSE.” ennek megfelelően az mN-ben 1991. december 31-ig az alábbi szervezeti változásokat kellett végrehajtani. A szárazföldi hadsereg hadtesteinél közel azonos feltöltöttséget kellett kialakítani. így három gépesített lövész- és egy harckocsidandárt, továbbá a közvetlen szerveket. Az említett dandárok szervezetét is módosítani kellett, a hadsereg közvetlen alárendeltségében lévő összfegyvernemi szervezeteket meg kellett szüntetni. A biztosító és a kiszolgáló csapatokat a védelmi jellegű feladatokhoz kellett igazítani. szárazföldi rakétacsapat csak a hadsereg köz-vetlen szerve lehetett.522
A honi légvédelemnél a struktúrát nem kellett átalakítani, de a technikai eszközök mennyiségét és a szervezetek számát csökkenteni kellett. A hPVP alárendeltségéből a polgári védelmi szerveket a Bm-nek át kellett adni, kivéve a védett vezetési pontok biztosítását végzőket, ugyanakkor a megszűnt munkásőrég hátországvédelemmel kapcsolatos feladatait is át kellett venni. A területvédelmi erők átalakítása is lényeges szempont volt. A területvédelmi parancsnokságok területvédelmi alakulatok nélkül, a szervezési és hadkiegészítési csoportfőnökség alá történő közvetlen rendelését is vizsgálni kellett, ez a későbbiekben meg is valósult. A szervezési, vezetési rendjüket ugyanakkor korszerűsíteni kellett. Az egyéb hátországi és központi rendeltetésű szervezetek átszabását a jóváhagyott elgondolás alapján a vezérkari tervekben rög-zített módon megvalósítani, a káder- és tartalékos képzés rendszerét módosítani kellett.523
A gereCsé-t négy ütemben tervezték végrehajtani. I. 1990. február 1. és július 31 . „(…) meg kell kezdeni a gépesített hadtestek, gépesített lövész- és harckocsi-dandárok, valamint az 5. Hadsereg közvetlenek átszervezését. Ki kell alakítani az összfegyvernemi, a rakéta-, tüzér- és légvédelmi tüzérszervezeteket. Fel kell szá
molni egy honi légvédelmi rakétaezredet, egy honi légvédelmi rakétaosztályt, egy honi rádiótechnikai zászlóaljparancsnokságot és két honi rádiótechnikai századot.
A vadászrepülő ezredeknek át kell térniük osztályszervezetre. Meg kell kezdeni az MN Parancsnokság közvetlen alárendeltségében levő, továbbá az MN hadrendjébe nem tartozó, de a HM tárca által felügyelt szervezetek átalakítását, új struktúrájuk létrehozását.” A II. ütemet 1990. augusztus 1. és 1991. január 31. között tervezték levezényelni. „(sic!) be kell fejezni a gépesített hadtestek új struktúrájának létreho
zását. Folytatni kell az 5. Hadsereg, az MN Légvédelmi és Repülő Főcsoportfőnök
522 Uo.
523 Uo.
ség közvetlen alárendeltségébe tartozók és a repülőcsapatok átszervezését, a HPVP (HVPV) alárendeltségében lévő szervezetek átalakítását. A polgári védelmi szerve
zeteket át kell adni a Belügyminisztériumnak. Folytatni kell az MN Parancsnokság közvetlen alárendeltségében lévő és az MN hadrendjébe nem tartozó, de a HM tárca által felügyelt szervezetek átalakítását.” A III. ütem szervezési feladatait 1991. feb-ruár 1. és 1991. július 31. között kellett végrehajtani. „(…) be kell fejezni az 5. Hadse
reg, az MN Légvédelmi és Repülő Főcsoportfőnökség, valamint a HÁPVP aláren
deltségében lévő szervezetek kialakítását. Folytatni kell az MN Parancsnoksága alárendeltségében lévő és az MN hadrendjébe nem tartozó, de a HM tárca által fel
ügyelt szervezetek kialakítását.” A IV. ütemet 1991. augusztus 1. és december 31.
között tervezték végrehajtani. Az mN hadrendjébe nem tartozó, de a hm által felügyelt szervezetek átalakítását kellett befejezni. 1991ben be kellett vezetni a 12 hó -napos sorkatonai szolgálatot és a korszerűsített kiképzési rendszert.524
A gereCse-I-ben július 31-ig tehát az új hadrendi elemek megalakítását, új struktúra kialakítását, átalárendeléseket, megnevezés- és diszlokációváltoztatásokat stb. kellett megvalósítani. A harckészültség fenntartására mindennek során figye-lemmel kellett lenni. A megszüntetésre kerülő szervezeteknél felszámolóbizottságot kellett létrehozni. Az átcsoportosításnál a különböző eszközök típus és gyártmány szerinti egységesítésére kellett törekedni. Az anyagi-technikai eszközök átalá ren-delését 1990. december 31-ig meg kellett valósítani. A hm és az mNP ideiglenes szmsz-ét 1990. június 31-ig ki kellett dolgozni. A légierő kiképzését a gereCse-I által meghatározott számadatok alapján kellett lebonyolítani. A magasabb harcké-szültségbe helyezési és mozgósítási normákat az átszervezés során is szinten kellett tartani, és a megszűnő szerveknek ezt 1990. február 15-ig kellett megvalósítani. sza-bályozták az állandó, a rövid és hosszabb készenlétű alakulatok időnormáit is az átszervezésre kerülő alakulatoknál. Akiket az átszervezés semmilyen módon nem érintett, azoknak az eredeti készenléti idejüket kellett tartani.525
A létszámmal kapcsolatban a következő szabályokat adták ki. A hivatásos állo-mány létszámhiányának enyhítésével korábban kiadott intézkedéseket fel kellett füg-geszteni. A felső korhatárt átlépett katonák további túlszolgálatát csak szigorúan indokolt esetben engedélyezhették. A tartalék és nyugállományba helyezési, vagy más fegyveres testülethez történő áthelyezéseket engedélyezni kellett, kivéve akkor, ha ez a szolgálat ellátását veszélyeztette. A továbbszolgálat és új polgári állományú személy felvétele is csak indokolt esetben volt engedélyezhető. törekedni kellett az egészségügyileg korlátozottak nyugállományba helyezésére is. Azoknak a
tisztek-524 Uo.
525 Uo.
nek és tiszthelyetteseknek, akiknek új beosztás nem volt biztosítható a régi megszű-nésekor, rendszeresített létszámon felüli állományba kellett venni. A sorállomány átcsoportosításánál a nős és a nehéz szociális helyzetű személyeket előnyben kellett részesíteni. A sorállomány behívásánál a területi elvet kellett fokozatosan érvénye-síteni. A létszámcsökkentés során a szolgálati idő letelte előtti leszerelést nem ter-veztek.526 A gereCse-I folyamán elkezdődött az alakulatok diszlokációjának a megváltoztatása, több egységet stb. összevontak, csökkentették a létszámokat, több alakulatot keretesítettek. A leépítés a formálódó biztonságpolitikai és honvédelmi elvekkel összhangban a támadó vagy a támadó alakulatokat kiszolgálókat érintette leginkább. Az egészségügyiek karcsúsítása nyilvánvalóan azért vált lehetségessé, mert a jövőben nem számoltak azzal, hogy egy esetleges háborúban atom- vagy vegyi fegyvereket vetnek be.
A gereCse-I-en már 1990. március 23-án változtattak, ez a hm, az mhP struk-túráját, és az mh diszlokációját is érintette, mint ahogy arról már az előző fejezetek-ben szó volt. Az mh-ban az 1. honi légvédelmi hadtest közvetlen alárendeltségéfejezetek-ben 1990. március 20-i hatállyal a 132. őrszázadot tótvázsony helyőrségben szervezték meg, ellátás terén a 131. honi légvédelmi rakéta zászlóaljhoz tartoztak. erre nyilván a szovjetek által elhagyott atomobjektum őrzése miatt volt szükség.527 A 100. rakéta-zászlóalj és a mészáros lázár kiképző központ, illetve a kilián györgy repülő műszaki Főiskola szervezetében egy-egy zenekart alakítottak ki. Az mh híradó és Automatizálási Csoportfőnökség alá tartozó mh híradóanyag gazdálkodási köz-pont gödöllőn, és a Bottyán János híradóanyag-raktár Nyíregyházán az mh elekt-ronikai szolgálatfőnökséghez került. A 139. műszaki zászlóalj szentesről szolnokra települt át.528
1991 végén a haderő, stb. felépítését a lenti ábrák mutatják, láthattuk, ez jelentősen különbözött az egy évvel korábbitól.
526 Uo.
527 kiss – Pap: I. m., 75–131. o.
528 hm kI 8/26/36/97/36. Borsits lászló altbgy.: A gereCse-I szervezési feladatok pontosítása, 1990. március 23.
hm kI 1/55/33/1378/23/175/142
hm kI 1/55/33/1378/23/175/142
hm kI 1/55/33/1378/23/175/142
hm kI 1/55/33/1378/23/175/142