Az 1976. évi I. törvényt az Alkotmány változásaival összhangban a következőkkel egészítették ki 1990 márciusában. Az országgyűlés háborús veszély idején rendkí-vüli állapotot hirdet ki és honvédelmi tanácsot hoz létre, ugyanakkor a szükségálla-pot kihirdetését is az alaptörvénynek megfelelően szabályozza. A köztársasági elnök hirdethette ki az országgyűlés akadályoztatása esetén a szükségállapotot és a rend-kívüli állapotot. előbbi esetben rendeleti úton bevezetheti a rendrend-kívüli intézkedése-ket, és dönthet a fegyveres erők alkalmazásáról. Ugyanakkor az országgyűlés elő-zetes jóváhagyásával nemzetközi, a honvédelmet érintő szerződéseket köthetett, jóváhagyta az ország fegyveres védelmének tervét. A honvédség vezérkari főnökét
242 Uo.
és a parancsnokát, az eFe főparancsnokának nemzeti helyettesét, a határőrség országos parancsnokát a köztársasági elnök nevezte ki és mentette fel, és a táborno-kok előléptetését is jóváhagyta.243
A honvédelmi tárca vezetője is új feladatokat kapott. külső támadás idején irányí-totta az ország védelmét, részt vett a honvédelmi doktrína, és a lakosság, illetve a gazdaság mozgósítási terveinek kidolgozásában, adott esetben a ht-nak a hadsereg parancsnokának és a vezérkari főnöknek az egyetértésével javaslatot tett a háborús vezetésre. további feladatai a következőkkel kapcsolatban voltak: honvédelmi jog-szabályok előkészítése, országos vezető szervek részére irányelvek kidolgozása, a haditechnikai eszközök gyártásának irányítása, beszerzése, diszlokáció kialakí-tása, a honvédség költségvetésének a megállapíkialakí-tása, nemzetközi katonapolitikai kap-csolatok fenntartása, szerződések előkészítése, törvényességi felügyelet a honvédség és állami felügyeletet gyakorlása a honvédségi vállalatok fölött. A különböző honvé-delmi szolgálati formák szakigazgatási tevékenységét is ellenőrizte. A határőrséget és polgári védelmi feladatok teljesítését ekkor már a belügyminiszter irányította.244
A miniszter feladatainak a részletes szabályozása mellett a magyar honvédség parancsnokának a tevékenységét is részletezte a jogszabály. Az újként rendszeresített irányító szerv feladatai a következő voltak: a honvédség vezetése, az ország fegyve-res védelmének a kidolgozása, az ebben résztvevő szervek felkészítésének az össze-hangolása. Az mt elé kellett terjesztenie hadszíntér-előkészítési, haderő fejlesztési terveket, és gondoskodott azok végrehajtásáról is. A fegyveres testületek és ren-dészeti szervek kiegészítését irányította, továbbá a katonai Biztonsági hivatal és a katonai Felderítő hivatal tevékenységét is. elrendelhette a honvédség mozgósí-tását, szervezte a többi fegyveres szervvel történő és a nemzetközi kötelezettsé-gekből fakadó együttműködését. A diszlokáció kialakítása, és az ehhez szükséges ob jek tumok, hadfelszerelés, haditechnika biztosítása, a közlekedési és hírhálózat, a sugár figyelő- jelző- és riasztórendszer működtetése is a feladatai közé tartozott.
gondoskodott a személyi állomány kiképzéséről, és neveléséről, meghatározta a sze-mélyügyi munka elveit, megszervezte a honvédség anyagi, technikai, közlekedési, pénzügyi és egészségügyi ellátását, és a beruházási tevékenységet. kialakította a katonai vezetés rendszerét, kiadta a szabályzatokat stb. tevékenységét a miniszter ellenőrizte.245
A törvény indoklásában kiemelték, hogy a köztársasági elnöki rendszer beveze-tése teljesen megváltoztatta a korábbi helyzetet, ugyanakkor a honvédelmi miniszter
243 1990. évi XXI. törvény a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról, mk 1990.
március 13., 22. sz.
244 Uo.
245 Uo.
hatáskörét is lényeges volt megnyirbálni, így például nem lett a haderőnek szolgálati elöljárója. A haderő vezetése a továbbiakban a hadsereg parancsnokának a feladata lett, míg a miniszterévé vált így a későbbiekben a jogszabályok előkészítése a hadse-reg parancsnokának szakmai segítségével.246
Az Antall-kormány időszakában az országgyűlés a következőképpen módosí-totta a honvédelmi törvényt. A honvédség parancsnoka gondoskodott a személyi állomány oktatásáról, képzéséről és a kiképzésről. Ugyanakkor még egyértelműb-ben meghatározták a fegyveres erők tevékenységét. „(…) a Magyar Köztársaság területének, függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint békéjének védelme külső támadással szemben.” A sorkatonai és a tartalékos szolgálat együttes idő -tartama maximum 22 hónap lehetett, ebből a sorkatonai 12, bizonyos állománykate-góriáknál több. A fegyver nélküli szolgálat 15 hónap lett. Az alternatív szolgálati formákat abban az esetben is meg lehetett tagadni, ha olyan információk álltak ren-delkezésre a kérelmezőről, amelyből egyértelműen megállapítható volt, hogy a lelki-ismereti okra történő hivatkozás nem valós. A hivatásos és a továbbszolgáló állo-mányba csak büntetlen előéletűeket lehetett felvenni. mindez a 90. augusztusban bevonuló hadkötelesekre terjedt ki a jogszabály hatálya alapján.247
A korábbi változásoknak és az Alkotmánybíróság „iránymutatásainak” megfe -lelően aktualizálták a honvédelmi törvényt. Ugyanakkor, ami égetően fontos volt, a köz társasági elnök szerepének, hatáskörének a rendezése, nem került bele, hiszen ezt nyilvánvalóan az Alkotmányban kellett volna rendezni. ehhez azoban a képvi-selők kétharmadának az egyetértése lett volna szükséges, amelynek megteremtése nem volt egyszerű feladat.
246 Uo.
247 Az 1990. évi lXXVIII. törvény a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról, mk, 1990. november 13., 112. sz.
VII. VédelmI koNCePCIó – hoNVédelmI AlAPelVek
magyarországon a hadsereg fejlesztését nem csupán az anyagi lehetőségek határoz-ták meg, hanem az ország kialakítandó védelmi koncepciója is, amely összefüggött a külpolitikai stratégiával, és az ezzel összhangban megfogalmazandó biztonság-politikai koncepcióval is. mindezt az ország pénzügyi helyzete, a külpolitika és a hadsereg igényeinek „szentháromságában” kellett megfogalmazni. A rendszervál-tás során formálódó védelmi doktrína kialakírendszervál-tása a régió helyzetének alakulása miatt is nehezen ment, így csak 1991-ben sikerült e kérdésekben részben dűlőre jutni.
mindennek függvénye volt a haderő diszlokációjának és struktúrájának az átala-kítása, későbbi tervezett technikai fejlesztése is, vagyis a haderő teljes átszabása.
lényeges ugyanakkor kiemelni, hogy a 90-es évektől a konfliktusok megelőzése élvezett prioritást a biztonságpolitikában.248
A múlt évszázad utolsó bő dekádjában nem csak magyarországon, hanem a világ-politikában is rövid idő alatt hatalmas változások történtek, jól tükrözi mindezt a különböző védelmi stb. koncepciók átformálása is. 1989 novemberében kárpáti Ferenc egy olyan védelmi elképzelést terjesztett elő, amely kisebb és védekező had-erőt tartalmazott, és a haderő irányítását szakmai és politikai részre választotta szét.
A miniszter feladata lett, hogy a szovjetekkel egyeztesse a magyar haderő Vsz-en belüli új szerepét.