Az 1956-os forradalom után az országgyűlés honvédelmi Bizottságának 1958. nov-ember 26-án volt az alakuló ülése, amelyet egri gyula nyitott meg, a bizottság tag-jainak a sorából elnököt, elnökhelyettest és titkárt választott. Czinege lajos lett az elnök, dapsi károly pedig a helyettese, szomszéd lászló a titkára.325 A pártállam-ban létrehozott bizottságnak és magának az országgyűlésnek is nagyobb
jelentő-323 A köztársaság elnökének 170/1990. (VIII. 8.) ke határozata a mk elnöke katonai Irodája veze-tőjének kinevezéséről és szárnysegédi kinevezésekről, mk 1990. augusztus 8., 77. sz.
324 hm kI 3/36/378/02. Az mh parancsnokának 6/1992. sz. intézkedése, 1992. február 11.
325 ohB 1991. február 12. http://dlib.ogyk.hu/view/action/nmets.do?doCChoICe=489348.xml&dvs
=1512123163062~932&locale=hu_hU&search_terms=&adjacency=&VIeWer_Url=/view/
action/nmets.do?&delIVery_rUle_Id=4&divtype=&usePid1=true&usePid2=true (letöltés:
2017. december 1.)
sége csak a rendszerváltást követően lett. 1990. május 10-i ülésén vitatkoztak először a fontosabb feladataikról és ügyrendjükről. dr. Balogh györgy, az FkgP tagja, korábban tartalékos főhadnagy lett az elnöke, összesen 24 főből állt, a parlamenti pártok a következő számban vettek benne részt: mdF 10 fő, szdsz 6, FkgP 3, mszP 2, a kdNP, a FIdesz és függetlenek közül 1-1 fő. Fehér József ezredes a hm Jogi Főosztályának a képviseletében,326 szakértőként vett részt a tanácskozáson.
A választott elnökség öt tagból állt, egy elnök, három alelnök, és egy titkár alkotta az állományát, az egyik alelnök király Béla lett, – kezdetben független, később az szdsz tagja – míg a másik alelnök mécs Imre (szdsz), a harmadik raffay ernő (mdF), a titkár pedig Perjés gábor (mdF) . Az ohB tagjai kezdetben a következő személyek voltak az mdF-ből: tóth István tanár, szendrei lászló ügyvéd, szarvas Béla üzemgazdász, Póda Jenő programtervező matematikus, kéri kálmán egykori katona, katona tamás történész, horváth lajos gépészmérnök, gaál Antal állat-orvos. Az szdsz-ből: Páris András ügyvéd; Nagy András tanár, Ficzere má tyás keramikus (korábban alhadnagyi rangban volt), Balogh János normatechno lógus, szabó miklós történész. Az FkgP-ből: Bejczy sándor anyaggazdász, Borz miklós kisiparos, korábban ludovika Akadémiát végzett. Az mszP-ből: Annus József új ságíró,327 szili sándor szakmunkás. A kdNPből Inotay Ferenc tanácsadó, a FI -desz-ből Wachsler tamás, Bme-hallgató, a független képviselők közül pedig király Béla.328
Az ohB összetételéről a törvényhozás június 12-i ülésén hozott határozatot, amely 26-án jelent meg a magyar közlönyben. ekkor az mdF-ből dr. raffay ernő, katona
326 Feladatai a következők voltak: jogi és igazgatási főosztályvezetőként a hm-ben folyó közigazga-tási és adminisztratív tevékenységet fogta össze. A kormány, a parlament és annak bármely bizottságának a rendelkezésére kellett, hogy álljon, adatszolgáltatással vagy éppen szakértőként.
A korábban kialakult gyakorlat szerint a képviselők a bizottsági osztályon jelentkeztek, onnan őt keresték meg, utána megszervezte annak a témának a megtárgyalását, amit a bizottság kívánt.
rendszeresen részt vett a bizottsági üléseken, felkérte az illetékes szakértő katonai vezetőt, akinek a szükséges anyagokat el kellett készítene. Ugyanakkor a miniszternek is ő jelentette az ohB igényeit, szakértői anyagot csak a miniszter engedélyével terjeszthetett be. Ugyanakkor a hm-ben volt egy szakértői csoport, amelyhez bármelyik párt fordulhatott szakmai kérdésekben. Fehér József, Janza károly vezérőrnagy és szekeres István ezredes vett ebben részt. (ohB-ülés 1990.
má jus 9. Parlament félemelet 64. sz. tanácsterem http://dlib.ogyk.hu/view/action/nmets.do?
doCChoICe=50 0558.x m l&dvs=1503386677756 ~109&locale =hu _ h U&sea rch _ terms=&adjacency=&VIeWer_Url=/view/action/nmets.do?&delIVery_rUle_Id=4&div type=&usePid1=true&usePid2=true letöltés: 2017. augusztus 22.)
327 Annus Antal másod-unokatestvére.
328 ohB-ülés 1990. május 9. http://dlib.ogyk.hu/view/action/nmets.do?doCChoICe=500558.xml&
dvs=1503386677756~109&locale=hu_hU&search_terms=&adjacency=&VIeWer_Url=/view/
action/nmets.do?&delIVery_rUle_Id=4&divtype=&usePid1=true&usePid2=true letöltés:
2017. augusztus 22.)
tamás, dr. koszó Péter és markó István is a tagok között szerepelt.329 1990 augusz-tusában a fent ismertetett összetételt jogszabályba foglalva is jóváhagyták.330
Az ohB első ülésén már foglalkoztak a szervezeti kérdésekkel és a bizottság fel-adataival. A kibontakozó vitában az elnök azt javasolta, hogy a bizottság a hon-védelmi neveléssel is foglalkozzon. ezt követően raffay ernő a felszólalásában ki emelte, hogy a haderőből nem lehet pártpolitikai kérdést csinálni, színvonalas hadseregre van szükség. mécs Imre is helyeselte mindezt. továbbá raffay javasolta, hogy minden adatot ismerjenek meg a haderővel kapcsolatban, és annak birtokában dolgozzanak. A hm-ben készítsenek szakértői anyagokat, amelyek által átláthatják az ohB-ban a haderő helyzetét. Felvetette, hogy albizottságokat hozzanak létre.
hozzá hasonlóan az elnök is szakosodást javasolt. Az államtitkár az ohB feladatát a következőkben látta: „Summa summarum: én azt szeretném, ha az országgyűlés honvédelmi bizottsága nagyon fontos kontrolláló szerepet töltene be a HM, a hadse
reg és az ország védelmi ereje felett.” Borz miklós is a hadsereggel kapcsolatban a depolitizálás fontosságát emelte ki. Az mszmP irányába elkötelezett tisztek levál-tását javasolta. hosszabb távon a semlegességet tekintette célnak. A személyi kérdés megoldását elsődleges problémának érezte.331
Az elnök ezt követően arról kérdezte Fehér József ezredest, hogy a honvédelmi miniszter, a hadsereg főparancsnoka és a vezérkari főnök viszonya miért változott meg. Fehér válaszában kiemelte, hogy az Alkotmány változása miatt történt mindez.
A kormány nevezte ki korábban az mN vezérkari főnökét, a többieket a miniszter.
A köztársasági elnök jelentős jogkört kapott, és létrejött az mN majd az mh parancs-noksága, amelynek a vezetőjét a köztársasági elnök mint főparancsnok nevezte ki, és annak a szolgálati elöljárója.332 A miniszter nevezte ki a hm tisztségviselőit, mh főcsoport és csoportfőnökeit, míg az említetteknél alacsonyabb beosztásúakat az mh parancsnoka. Ugyanakkor Fehér József Borz miklós megjegyzéseire a követ-kezőképpen válaszolt: „A magyar alkotmány szerint a politikai beállítottságot egy személynél sem lehet megvizsgálni.” kiemelte, hogy több katona lett a különböző
329 Az országgyűlés 51/1990. (VI. 26.) határozata az országgyűlési tagok választásáról. mk. 1990.
június 26. 60. sz.
330 Az 51/1990. ogy határozat alapján kialakított névsor, az országgyűlés bizottságainak tisztségvi-selői és tagjai. mk 1990. augusztus 8., 77. sz.
331 ohB-ülés 1990. május 9. Parlament félemelet 64. sz. tanácsterem http://dlib.ogyk.hu/view/action/
nmets.do?doCChoICe=500558.xml&dvs=1503386677756~109&locale=hu_hU&search_
terms=&adjacency=&VIeWer_Url=/view/action/nmets.do?&delIVery_rUle_Id=4&div type=&usePid1=true&usePid2=true letöltés: 2017. augusztus 22.
332 A korábban ismertetett AB-határozatban láthattuk, hogy nem volt az, de a jogszabályok nem egy-értelműen rendezték az államfő szerepkörét.
pártnak a tagja. kihangsúlyozta, hogy a honvédelmi miniszter törvényességi felügye-letet gyakorol a vezérkari főnök és a hadseregparancsnok fölött. így minden iratba betekinthetett és megváltoztathatta a döntéseiket.333
király Béla a pártérdek feletti munkával egyetértett, de kihangsúlyozta, hogy egy pártnak sem volt honvédelmi programja, az albizottságok felállításával, az ifjúságne-veléssel is egyetértett. gaál Antal véleménye szerint is a haderő összetétele lényeges volt. katona tamás ezzel kapcsolatban egy lényeges dilemmára mutatott rá: „Úgy gondolom azonban, hogy a személyi kérdésekben rendkívül óvatosnak és körültekin
tőnek kell lenni. Tessék kérem tudomásul venni, hogy ezt a hadsereget nem tudjuk leváltani! És a szegről leakasztani egy másikat! Tudjuk jól, hogy a katonatiszti hiva
tásos állományban az MSZMP-hez való tartozás 80%-os volt; nem lehet ezeket az embereket sommásan kiszórni vagy degradálni.”334
mécs Imre ugyanakkor fontosnak tartotta egy új rendszer alapjainak a lerakását, a köztársasági elnök jogköreinek a pontosítását, illetve ezt az államfő választhatósá-gának a függvényében javasolta szabályozni. A köztársasági elnök kabinetirodájá-nak a felállítását lényegesnek vélte, hogy adott esetben irányítani tudja a hadsereget.
emellett a védelmi doktrína kidolgozását is elengedhetetlennek vélte. mécs és az szdsz elvi álláspontja az volt, hogy a szakszerűséget és az Alkotmányhoz való hűséget kell figyelembe venni. A hisztériakeltéstől óvott, hiszen a katonai vezetés felső részének jelentős hányada a szovjetunióban tanult. 56-ra utalt, amikor a tiszti-kar egy része a forradalom elveit követte, de voltak, akik ezzel szembehelyezked-tek. Perjés gábor albizottságok létrehozását javasolta.335
szendrei lászló a fontosabb adatokra volt a haderővel kapcsolatban kíváncsi:
a szervezeti struktúrát, a hatályos jogszabályok gyűjteményét szerette volna látni, és más országok hasonló dokumentumai is érdekelték. Javasolta, hogy a szovjet csapat-kivonást koordináló bizottságban az ohB is képviseltethesse magát. Ficzere tamás a haderő költségeire volt kíváncsi, kicsi és profi haderőt javasolt, ugyanakkor a tiszti állománnyal kapcsolatban a következőket jegyezte meg: „Alkoholisták tömkelegével van tele hadsereg.” szabó miklós a külügyi bizottsággal együtt javasolta kidolgozni a haderővel kapcsolatos teendőket. A régi tisztikar iránt bizalommal kell lenni, ne
333 ohB-ülés 1990. május 9. Parlament félemelet 64. sz. tanácsterem http://dlib.ogyk.hu/view/action/
nmets.do?doCChoICe=500558.xml&dvs=1503386677756~109&locale=hu_hU&search_
terms=&adjacency=&VIeWer_Url=/view/action/nmets.do?&delIVery_rUle_Id=4&div type=&usePid1=true&usePid2=true (letöltés: 2017. augusztus 22.)
334 Uo.
335 Uo.
fir tassák a politikai nézeteiket. de a hadvezetésnek az új rendszerhez való lojalitását komolyan kell venni.336
másnap, az 1990. május 10-i ülésén foglalkozott az ohB ismét a szervezeti és ügyrendi kérdésekkel. kéri kálmán szerint fel kellett mérni a haderő állapotát, és azt is, hogy adott esetben a szomszédos államok támadásaival szemben az ország meg tudja-e magát védeni. Fehér József tájékoztatta őket, hogy Für lajos és raffay ernő a következő napon fog a hm-ben látogatást tenni, és megtekinteni az iratokat. mécs Imre a külügyi mellett a Nemzetbiztonsági Bizottsággal történő együttműködést javasolta. Inotay Ferenc János a következő albizottságok felállítását vetette fel az ohB-n belül: 1. elvi-politikai, 2. gazdasági, 3. személyügyi és szervezési. szarvas Béla szerint mindegyik bizottságnak kellett volna gazdasági kérdésekkel is foglal-koznia. egy katonai együttműködési albizottságot javasolt a katonai titkosszolgá-latok területén. Jugoszlávia és románia ellenségképe nyugtalanította. király Béla inkább előadók kijelölését javasolta albizottságok helyett. Perjés gábor az albizottsá-gok felállítása mellett volt, négyet javasolt 6-6 fővel: 1. elvi-politikai, 2. személyügyi, 3. anyagi, szervezési, technikai, 4. ifjúsági, nevelési, oktatási, amelyen belül lenne a polgári védelem témakör is, a hírszerzéssel foglalkozó részt az elnökséghez java-solta rendelni. ezt mécs Imre is támogatta. Végül Perjés felvetését megszavazták, eszerint az albizottságok javaslata alapján az ohB együtt foglalt állást bizonyos kér-désekben. Wachsler tamás témafelelősök választását vetette fel, és szakértők meghí-vásának a lehetőségét. Balogh szerint mindenkinek álljon jogában, hogy bármelyik csoport munkájában részt vegyen, de a szakosodás lényeges.337
1991-re végül a következő munkacsoportok alakultak ki: Az 1. elvi-politikai dokt-rína, a külkapcsolatok, katonai hírszerzés, tagjai: Perjés gábor, Borz miklós, király Béla, szabó miklós, szili sándor és Wachsler tamás. 2. személyi ügyek, szervezés:
mécs Imre, Annus József, Bejczy sándor, Ficzere mátyás, dr. Baál Antal, Póda Jenő és Wachsler tamás. 3. Anyagi-technikai, pénzügyi, műszaki: Balogh János, Bejczy sándor, horváth lajos, markó István, Wachsler tamás. 4. Ifjúsági nevelés-oktatás, polgári védelem: Balogh györgy, Inotay Ferenc, kószó Péter, Nagy András, szend-rei lászló, tóth István és Wachsler tamás. Póda Jenő felvetette, hogy király Béla két hónapja már az szdsz tagja, így változtatni kéne a bizottság összetételén, és király ráadásul alelnök is. mécs Imre közölte, hogy Antall Józseffel úgy állapodtak meg, hogy az mdF plusz egy bizottsági helyet kap. egy plusz alelnöki funkció volt
336 Uo.
337 ohB-ülés 1990. május 10. http://dlib.ogyk.hu/view/action/nmets.do?doCChoICe=500557.xml&
dvs=1503398961940~421&locale=hu_hU&search_terms=&adjacency=&VIeWer_Url=/view/
action/nmets.do?&delIVery_rUle_Id=4&divtype=&usePid1=true&usePid2=true (letöltés:
2017. augusztus 22.)
korábban a pártközi tárgyaláson, amit király személyére vonatkozóan hoztak létre.
mécs nem akart válaszolni király helyett, hogy most az alelnöki funkcióval mi lesz.338 A későbbiekben kialakult az a gyakorlat, hogy minden szerdán a Parlament fő -emelet, 55. termében tartották az üléseket. gondot jelentett, hogy még 1991 során sem sikerült kialakítani a bizottság ügyrendjét, így például mécs Imre egy alkalom-mal nehezményezte, hogy egy plenáris ülés szünetében király Béla váratlanul hívta össze a bizottságot Annus Antal meghallgatására, amiről ő nem is tudott, így ezen ő nem tudott részt venni, és nem is akarta hivatalosnak tekinteni az ülést. mindebben az elnök is egyetértett vele. Nagy András ugyanakkor nehezményezte, hogy több esetben a sajtóból tudta meg, hogy az ohB valamilyen rendezvényen részt vett. töb-ben azt is nehezményezték, hogy a külügyi Bizottság olyan ügyeket tárgyalt, amely az ohB-t is érintette, de erre nem kaptak meghívást.339
A bíráskodás
Bárd károly az Igazságügy minisztérium helyettes államtitkára 1991-ben a követ-kezőképpen jellemezte a katonai bíráskodás rendszerét: „Ma az a helyzet, hogy a hatályos szabályok szerint a katonai bíróságok katonai szervezetként működnek, mélyi állományuk a magyar honvédséggel áll szolgálati, illetve munkaviszonyban, a pénzügyi, anyagi és technikai ellátást is a Honvédelmi Minisztérium biz tosítja, és a kiképzési, mozgósítási és egyéb katonai tevékenység is a honvédségi előírásoknak megfelelően folyik. Ugyanakkor a katonai bíróságok tevékenységére is irányadóak azok az általános elvek, amelyek az igazságszolgáltatás egészét jellemzik.” ezért a rendszer átalakítására volt szükség. 1991-ben be akarták tagolni az egységes bíró-sági rendszerbe a különálló katonai bíróságokat. Az legfelsőbb Bíróságon (lB) a külön katonai kollégium felszámolását javasolták. A katonai bírókat az Im-hez ter vezték vezényelni, jogaik és kötelezettségeik a polgári bírókéval egyezzenek meg.340 még ebben az esztendőben meg is születtek a célként kitűzött jog szabályok.
338 ohB-ülés 1991. január 16. http://dlib.ogyk.hu/view/action/nmets.do?doCChoICe=489352.xml
&dvs=1511862893367~132&locale=hu_hU&search_terms=&adjacency=&VIeWer_Url=/
view/action/nmets.do?&delIVery_rUle_Id=4&divtype=&usePid1=true&usePid2=true (letöltés: 1991. január 16.)
339 ohB-ülés, 1990. június 5. http://dlib.ogyk.hu/view/action/nmets.do?doCChoICe=500564.xml&
dvs=1503657710135~804&locale=hu_hU&search_terms=&adjacency=&VIeWer_Url=/view/
action/nmets.do?&delIVery_rUle_Id=4&divtype=&usePid1=true&usePid2=true (letöltés:
2017. augusztus 25.)
340 ohB-ülés, 1991. április 17. http://dlib.ogyk.hu/view/action/nmets.do?doCChoICe=500574.xml
&dvs=1514373222127~632&locale=hu_hU&search_terms=&adjacency=&VIeWer_Url=/
1991-ben átalakították katonai bíróságokat és ügyészségeket, a megyei bíróságo-kon az országgyűlés által kijelölt katonai tanács működött, elnöke hivatásos kato-nai bíró volt, ülnökei katokato-nai népi ülnökök. A bírót a kinevezését követően az Im állományába vezényelték.341 katonai tanácsok működtek ezt követően a következő területi bíróságokon, a következő illetékességi területtel: Fővárosi (Budapest, Pest, Fejér, komárom-esztergom, Nógrád, heves és Jász-Nagykun-szolnok megyék), Csongrád megyei (Bács-kiskun, Csongrád, Békés), győr-moson-sopron megyei (győr-moson-sopron, Vas, Veszprém), a hajdú-Bihar megyei (hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-zemplén, szabolcs-szatmár-Bereg) és a somogy megyei Bíróságon (zala, somogy, tolna és Baranya).342
megyei katonai bírósági hatáskörbe kerültek a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények. A katona őrizetbe vételét stb. követően, a parancsnokát is értesíteni kellett. A következő ügyek tartoztak a katonai bíróságokhoz: „(1) Katonai büntetőeljárásnak van helye a katona (Btk. 122 § (1) bekezdés) által a tényleges szol
gálati viszonyának tartalma alatt elkövetett katonai bűncselekmény (Btk. XX. Feje
zet), valamint a fegyveres erők tényleges állományú tagja által a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény esetén.” A bí -rósági népi ülnök a vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú személy nem lehetett. Az elkövető parancsnokának állomáshelyére eső bíróságnál kellett vádat emelni abban az esetben is, ha nem azon a területen követték el a bűncselekményt. A katonai ta -nácsban mindig az alacsonyabb rendfokozatú bíró szavazott előbb. A vádirat benyúj-tásáig az előzetes letartóztatás elrendeléséről a megyei katonai bíró határozott, és az lB-hez lehetett ez ellen fellebbezni. A sorkatona esetén a védelem, és a büntetés-végrehajtási intézetben felmerült költségek díjait kivéve az állam viselte. Amennyi-ben a terheltet tetten érték, vagy a vádirat könnyen összeállítható volt, a bizonyíté-kok rendelkezésre álltak, akkor nyolc napon belül a bíróság elé lehetett állítani a vádlottat. 1992. január 1-től lépett a törvény módosítása hatályba.343
A bírósági népi ülnökök tevékenységét a következőképpen szabályozták. 1991. feb-ruár 26. és március 17. között ülnökválasztó gyűléseket kellett tartani. hivatásos állományú, 24. életévét betöltött személyt lehetett jelölni. Jelölésre jogosultak a pa
-view/action/nmets.do?&delIVery_rUle_Id=4&divtype=&usePid1=true&usePid2=true (letöltés: 2017. december 27.)
341 1991. évi lVI. törvény a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról. mk 1991.
november 25., 125. sz.
342 Az országgyűlés 62/1991. (XI. 15.) ogy határozata a katonai tanácsokkal rendelkező megyei bíróságok kijelöléséről, mk 1991. november 15., 125. sz.
343 Az 1973. évi I. törvényt ennek megfelelően több pontban módosították. (Az 1991. évi lVII törvény a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról mk 1991. november 15., 125. sz.; Az 1973. évi I. tv. a büntető eljárásról. 1973. március 31., 24. sz.)
rancsnokok voltak. A gyűléseken fel lehetett szólalni egyes jelöltek mellett és ellen, nyílt szavazással kellett róluk dönteni. ha a jelöltet nem választották meg, az illeté-kes parancsnoknak újat kellett jelölnie.344
A katonai ügyészi szervezet működését is szabályozták 1991-ben, hasonló módon tették ezt a bírói szervezetnél. Pályázattal kellett betölteni a katonai Főügyészségen a főosztályvezető ügyészi, a területieken a vezető ügyészi állásokat. A pozíciókra pályázatot kellett kiírni. Azokra nem terjedt ki a törvény hatálya, akik korábban pályázati úton szerezték meg az állásukat. kivételes esetben a köztársasági elnök kinevezési hatáskörébe tartozó személyeknél el lehetett tekinteni.345