1989. július 7-én több honvédelemmel kapcsolatos jogszabályt is módosítottak, illetve újat adtak ki. A legfontosabb az 1976-os honvédelmi törvény átalakítása volt.215 A kizárólag külföldi tőkével működő vállalatok kivételével kötelezővé tették erőforrásaiknak a honvédelem szolgálatába történő állítását. lehetővé vált a polgári szolgálat, amelyet egy ugyanezen a napon kiadott külön jogszabályban rendeztek.
A sor- és a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartama a 28 hónapot nem haladhatta meg, ez fegyveres és fegyver nélküli szolgálat egyaránt lehetett. Utóbbit lel -kiismereti okból engedély alapján teljesíthette a hadköteles. Új esküt vezettek be.216
215 szántó: I. m., 20–21. o.
216 Az eskü szövege a következő volt: „én … esküszöm, hogy a magyar Népköztársaságnak hűséges katonája leszek. Alkotmányunkhoz, törvényeinkhez híven, becsülettel teljesítem kötelességemet.
elöljáróim és feljebbvalóim parancsának engedelmeskedem. esküszöm, hogy hazámat, annak határait, függetlenségét és alkotmányos rendjét életem árán is megvédem. Az ellenséggel alkuba soha nem bocsátkozom, ellene mindenkor bátran harcolok. szabadságharcos és honvédő elődeink példáját követve zászlóinkat, csapatainkat, bajtársaimat el nem hagyom. Fegyvereinket és egyéb harci eszközeinket megóvom. A katonai ismereteket elsajátítom. A nemzetközi hadijog elbírásait megtartom, az állam- és szolgálati titkot megőrzőm. Alárendeltjeimről a legjobb tudásom szerint gondoskodom. teljes életemben mind békében, mind háborúban szeretett magyar hazám igaz pol-gárához méltó módon viselkedem.” A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők fogadalmat tettek, amelynek a szövege a következő volt: „én … fogadom, hogy hazámat igaz hazafiként a fegyver nélküli katonai szolgálat követelményeinek megfelelően, minden erőmmel és tudásom-mal szolgálom. A magyar Népköztársaság Alkotmányának, törvényeinek előírásait megtartom.
elöljáróim és feljebbvalóim parancsainak engedelmeskedem. A feladataim ellátásához szükséges ismereteket elsajátítom. A gondjaimra bízott eszközöket és anyagi javakat megóvom. teljes éle-temben mind békében, mind háborúban szeretett magyar hazám igaz polgárához méltó módon viselkedem. A hivatásos állomány a következő fogadalmat tette: „én… fogadom, hogy hazámat, a magyar Népköztársaságot a fegyveres erők hivatásos állományú tagjához méltóan, katonai eskümhöz híven szolgálom. Népünkhöz és alkotmányához mindenkor hű leszek. Fogadom, hogy tudásomat, szolgálati jogkörömet békében és háborúban egyaránt szeretett hazám védelmének szolgálatába állítom. A törvényeket és törvényes rendelkezéseket megtartom és megtartatom. Alá-rendeltjeimet hazánk védelmére, bátorságra, áldozatkészségre nevelem, róluk emberséggel és fele-lősséggel gondoskodom. A gondjaimra bízott haditechnikai eszközöket és anyagi javakat legjobb tudásom szerint kezelem és megóvom. szent meggyőződéssel és szilárd elhatározással fogadom, hogy dicső szabadságharcos elődeinkhez híven látom el katonai feladataimat. mindenkor
példa-A katonai szolgálat időtartamának a csökkentése egybeesett a nemzetközi helyzet enyhülésével, és a magyar költségvetés megszorító intézkedéseivel, továbbá az em -beri jogok nyugati minták szerinti szabályozásával. A nemzetközi jog alkalmazása mellett több esetben felmerült az is, hogy az új szabályozás során ki tudják zárni az esetleges visszaéléseket.
A polgári szolgálatot szintén lelkiismereti okból lehetett választani, aki fegyver-tartási engedéllyel rendelkezett az sem erre, sem a fegyver nélküli szolgálatra nem kaphatott engedélyt. ezt külön munkahelyen és egyhuzamban kellett teljesíteni.
A kérelmet egy bizottság bírálta el, amely a jelentkező személyiségi vonásait, belső értékrendjét, „környezeti magatartását”, munkakörét, előéletének jellemző esemé-nyeit, cselekedeteit, megnyilatkozásait vizsgálta. határozata ellen bírósághoz lehe-tett fellebbezni. A sorkötelesek külföldi utazását is részletesen szabályozták. A fegy-ver nélküli sorkatonai szolgálat időtartama legfeljebb 24, míg a polgári szolgálaté 28 hónap lehetett. A tartalékos katonai szolgálat együttes időtartama nem halad-hatta meg a tartalékos tiszt, zászlós és tiszthelyettes esetén a 16, tartalékos tisztes és honvéd esetén a 10 hónapot. Az a hadköteles, aki 24 hónapos fegyver nélküli sorka-tonai szolgálatot teljesített, a hadköteles korban további négy hónapi fegyver nélküli tartalékos katonai szolgálatra volt behívható. Jelentős mértékben csökkent tehát a szolgálat időtartama. A börtön és a fegyelmi fenyítés során kiszabott büntetés nem számított a sorkatonaságba. A tartalékos katonai szolgálat módja a következő lehe-tett: kiképzés, továbbképzés, gyakorlat, a különleges és a fegyver nélküli szolgálat.
ezzel egyidejűleg az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi I. törvény 11. §-a lé pett hatályba. A honvédelmi miniszter feladata lett a fegyver nélküli, illetőleg a polgári szolgálat engedélyezésével kapcsolatos eljárási szabályok kidolgozása.
A határsávval kapcsolatos korábbi szabályokat törölték.217
A törvény módosítását leginkább a polgári – és a fegyver nélküli katonai szolgálat kialakításával indokolták, de hivatkoztak a nemzetközi szabályozásra is: „Az állam
polgári jogok gyakorlása fokozottabb garanciáinak megteremtése iránti társadalmi igény azonban felvetette a haza védelmével kapcsolatos kötelezettségek és az alkot
mányos jogok közötti harmonikusabb összhang létrehozatalának szükségességét.
Emiatt az állampolgárok katonai szolgálati kötelezettségére és a lelkiismereti szabadság gyakorlásának lehetőségére vonatkozó jogi rendelkezéseket is felül kell
mutatóan, becsülettel, tiszti (tiszthelyettesi) rendfokozatomhoz méltóan élek.” A tartalékos tisztek és tiszthelyettesek fogadalma is hasonló volt. (1989. évi XXII. törvény a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról, mk, 1989. július 7. 46. sz.)
217 1989. évi XXII. törvény a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról, mk, 1989.
július 7. 46. sz.
vizsgálni, s együttes érvényre juttatásának törvényes feltételeit biztosítani kell.”218 lényegesnek tartották, hogy a lelkiismereti okot a kérelmezőnek nem kellett meg-indokolnia. „A Javaslat abból indul ki, hogy a lelkiismereti ok nem korlátozható vallási motivációra. Azon a személyiség olyan belső értékrendszerét kell érteni, amellyel ellentétes magatartás kikényszerítése az egyén lelki sérülésével és önma-gával való meghasonlásával járna.” A politikai meggyőződést ebből kizárták.
A szolgálat halasztását és félbeszakítását is rugalmasabban szabályozta a törvény, a felsőoktatásban tanulóknál bizonyos esetben 30 éves korig el lehetett kezdeni a szolgálatot. A különböző szolgálati formáknál alkalmazott időkorlátokat a fizikai és pszichikai megterhelés különbözőségével indokolták.219
A törvény mellett az mt a korábbi, 6/1976-os rendeletét is módosította. szabá-lyozták, hogy mely felsőoktatási intézménybe felvett hadkötelesnek kell a szolgálatát teljesítenie felsőfokú tanulmányainak a megkezdése előtt. Akik férőhely hiányában nem kezdhették meg felsőfokú tanulmányaikat, azok tanulmányaik előtt, akiket fel-vettek, azok utána teljesítették a sorkatonai szolgálatukat. A rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület, az állami tűzoltóság, valamint a vám- és pénzügyőrség részére biztosított hadkötelesek a tartalékos katonai szolgálatot a saját testületüknél teljesí-tették. A korábbi törvény több paragrafusát, így, a 27–33. §-t, vagyis a katonai hoz-zájárulás fizetésével kapcsolatosakat is hatályon kívül helyezték.220
Az mt a polgári szolgálatot külön rendeletben szabályozta. elsősorban egészség-ügyi és szociális jellegű szolgálatot kellett teljesíteni 23 éves korig. Az állami Bér- és munkaügyi hivatal vette nyilvántartásba a polgári szolgálatosokat, A munka tör-vénykönyve vonatkozott rájuk. A kiemelkedő munkáért plusz szabadnap és illetmény volt adható. A következő fegyelmi büntetéseket kaphatták: megrovás, soron kívüli szolgálatra beosztás, más munkakörbe vagy munkahelyre történő áthelyezés. ebben az esetben is lehetett kezdeményezni a szolgálathalasztást, ennek módjairól az mt-rendelet rendelkezett, ez családi vagy tanulmányi, illetve fontos közérdekből dó adódó indok miatt, a szolgálatot pedig félbeszakítani betegség, családi ok, sport-tevékenység, kiemelkedően fontos munka, vagy büntetés letöltése miatt lehetett.221 A fenti jogszabályi változásokkal kapcsolatban a honvédelmi miniszter is kiadott egy rendeletet. A „központi sorozó Bizottság” elnevezést „Felsőfokú sorozó orvosi Bizottság”-ra változtatta, a „sorozó központ” kifejezést pedig a „kijelölt hadkiegészí-tési és területvédelmi parancsnokság sorozó osztálya” elnevezésre. Ugyanakkor
218 Uo.
219 Uo.
220 A minisztertanács 74/1989. (VII. 7.) mt rendelete a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtására kiadott 6/1976. (III. 31.) mt rendelet módosításáról, mk, 1989. július 7. 46. sz.
221 A minisztertanács 75/1989. (VII. 7.) mt rendelete a polgári szolgálatról, mk 1989. július 7. 46. sz.
a külföldre utazási kérelmet az állományilletékes parancsnokhoz kellett benyújtani, a nem fegyveres szolgálati formákra vonatkozó kérelmet a területileg illetékes had-kiegészítési és területvédelmi parancsnokság bírálta el. A katonai intézményekben tanulók, de azt félbeszakítók sorkatonai szolgálatát is rendezte a jogszabály.222
1989. május 7-én módosította a honvédelmi miniszter a szolgálati szabályzatot, amelyet korábban a 6/1987. (X. 5.) hm-rendelet szabályozott.223 majd július 7-én ismét. A bajtárs megszólítás helyébe a magázódás lépett, ahol elvtárs megszólítás volt, ott helyette bajtársat kellett alkalmazni.224