Az mhP-t 1991. december 11. és 1992. március 31-e között jelentős mértékben áta la-kították. A részletes szervezeti tagolódás a 12. számú mellékletben látható. Az új struktúrában a funkcionális és ágazati jellegű vezető szerveket, a véleményező, és köz-vetlen szerveket továbbra is megtartották. Új elem lett 1991. december 1-től az mh repülő műszaki Intézet, és az mh gazdálkodási hivatal, 1992-től az mh kiképzési eszközgyártó üzem, a külügyi osztály, a nemzetközi együttműködési osztály, a for-dító osztály bázisán létrehozott mh nemzetközi kapcsolatok osztálya, ha sonló elne-vezéssel a titkárságon belül is működött korábban egy osztály. Az mhVk külügyi osztályának attaséalosztálya, továbbá a kFh katonadiplomáciai osztálya 1992-től a hm-hez került. 1991. december 31-ig a katonai szervek átalárendelését, stb. végre kellett hajtani a megfelelő szervezeti egységekhez. több szervezeti elem nagyságát csökkentették, főcsoportfőnökségekből főszemlélőség lett, ebből a szempontból a vé delem súlya is csökkent. Az informatikai terület jelentősége tovább nőtt. lényeges ki emelni, hogy több esetben csak a „cégér” változott, ami leginkább a vezérkar hiva-talos elnevezésének a megváltozásával volt összefüggésben. Az mh Vezérkara elne-vezés honvéd Vezérkarra módosult. A haditechnikai Csoportfőnökségtől több fel-adat és szervezeti elem a Vegyivédelmi technikai szolgálatfőnök séghez került. Az Anyagtervezési Főcsoportfőnökség (AgtFCsF) feladatai tovább nőttek, új szervezeti elemekkel bővült. lényeges volt a hIek hm-hez rendelése is, nyilván így a haderő-csökkentésénél inkább érvényesültek a későbbiekben a politikai szempontok. Jelentős változás volt, hogy a jogszabályoknak megfelelően a külön katonai bírósági szervezet
436 Csak a hVk szervezete szerepelt az elhelyezési könyvben. (hm kI 402/39/2. elhelyezési könyv, gereCse-II. 1990. szeptember 10.)
437 hm kI 3/34/352/02. lőrincz kálmán 021/1990. sz. parancsa, 1990. augusztus 2.
és az Im katonai Főosztály felszámolása. A változások a későbbi fejezetben ismerte-tett gAmmA-hadrenddel is összefüggésben voltak.438
Az mhP feladatait 1991. december 11-én a következőképpen szabták meg. Az mhP volt az mh legfelsőbb szintű katonai szerve, amely tervezte az ország külső támadás elleni védelmét, békében közvetlenül vezette a szárazföldi Csapatok Pa -rancsnokságát (szCsP), az légvédelmi Parancsnokság (lP), a Budapesti katonai kerületparancsnokságot (BkkP), és a közvetlen szerveket. „Végzi az MH hadra
foghatóságának, harckészültségének, kiképzésének és felkészítésének, mindenoldalú biztosításának megvalósításával kapcsolatos MH szintű feladatokat, vezeti és ellen
őrzi azok végrehajtását.” háborúban az mhP közvetlenül vezette volna a tábori hadsereg Parancsnokságot, az lP-t, a területvédelmi parancsnokságokat, a BkkP-t és a közvetlen a hatáskörében maradó katonai szerveket.439
Az mhP szerveinek a feladatai a következők voltak. A honvéd Vezérkar (hVk) hadműveleti Főcsoportfőnökség „A HVK alapvető tervező, szervező és koordináló szerve.” volt. A következő feladatokat látta el: „Az MH béke- és háborús működése, szervezeti és anyagi-technikai fejlesztése, harckészültsége, parancsnokai és törzsei felkészítése, hadászati szintű tervező, szervező és irányító tevékenységének végzése.”
A felső katonai vezetés hadműveleti döntéseit készítette elő és véleményezte. Új feladatai közé tartozott a légvédelmi és repülő hadműveleti feladatok vezérkari tű koordinálása. A megszűnő mhVk és az mszBt-magyar tagozat titkárságának a feladatait törölték a feladatok közül, a katonai cenzúra hivatalos teendőit át vették az mhVk titkárságától.440
A hVk szervezési és hadkiegészítési Csoportfőnökség feladata a hadműveleti követelmények alapjának a haderő hadrendjének a megtervezése volt béke és háború idejére, egyes katonai szervezetek struktúrájának a kialakítása, létszámgazdálkodás a felsőbb szinten, a sor- és a tartalékos katonai szolgálat megszervezése, a fegyve-res szervek mozgósításának kimunkálása, irányítása, és a honvédelmi igazgatás.
1991-ben a következőkkel bővültek a feladatok: Az mh haditechnikai és anyagi fej-lesztésével összefüggő feladatokat, a harckészültség (hksz) és mozgósítás (m) haditechnikai és anyagi biztosításiakat szintén át kellett adnia a hm-nek és a hVk hadműveleti Főcsoportfőnökségnek.441
438 hm kI 8/26/36/97/36. lőrincz kálmán vez. ezd. – deák János altb.: Intézkedés az mhP új szer-vezetének kialakítására, 1991. december 11. Ilyen, egyfajta szmsz-hez hasonló dokumentum a korábbi iratokban nem volt található.
439 Uo.
440 Uo.
441 Uo.
A hVk híradó és Informatikai Csoportfőnökség a legfelsőbb állami és katonai vezetés az mh híradását, a repülések Földi repülésirányító szolgálat (FrIsz) bizto-sítását, a rejtjeles információvédelmet, a hadszíntér híradó-előkészítését, a katonai informatikai tevékenység szerve zését és tervezését végezte. A hadseregszintű szer-vezetek, a BkkP, az mhP-köz vetlenek és a tanintézetek híradó és informatikai irá-nyítását, vezetését is ellátta. 1991-től a légvédelmi és repülőcsapatok, az egyesített repülőirányító Főközpont (ereF) és a katonai meteorológiai központ híradását a katonai repülések földi navigációs biztosítását, a hadseregszintű légvédelmi hír-adószolgálat szakmai irányítását is neki kellett végeznie.442
A hVk titkárságnak a vezérkar munkájával összefüggő tervező és szervező fel-adatok, az mhP jogalkalmazó tevékenységének a segítése, a fegyelmi elemző és információs feladatok végzése lett a tevékenységi köre. 1991-től nemzetközi együtt-működési és a fordítóosztály feladatait az mh Nemzetközi kapcsolatok Igazgató-ságának kellett átadnia, míg a mhVk katonai cenzúra osztályét a hVk hadműve-leti Főcsoportfőnökségnek, míg az mhVk szabályzatszerkesztő osztály munkáját az mh szárazföldi és kiképzési Főszemlélőségének, ugyanakkor át kellett venni az mh Nyomda irányítását. Az mhVk jogi és igazgatási alosztály helyett a jogi és fegyelmi elemző osztályt kellett felállítani a titkárságon belül. A hVk ügyviteli osz-tály közvetlen a hVkF-hez került.443
mh szárazföldi és kiképzési Főszemlélőség feladata a csapatok kiképzési rend-szerének a kialakítása, és irányítása, a kulturális és a sporttevékenység szakirányítása, és a mindehhez szükséges anyagi feltételek megteremtése volt. A katonai kö -zépiskolák, az alapfokú tiszti, tartalékos tiszti és tiszthelyettesi képzés szervezése, ellenőrzése, és az ezekkel kapcsolatos béke és háborús okmányok kidolgozása is feladatainak részét képezte. 1991-től az új főszemlélőségi struktúra kialakítása, és a szabályzatkiadó Intézet irányítása is hozzájuk került. A fegyelmezési kérdések-kel kapcsolatos teendőit viszont a hVk titkárságának adta át.444
Az mh légvédelmi és repülő Főszemlélőség a légvédelmi és repülőszerveze-tek tevékenységének a szakirányításával, kiképzésével, harckészültségével, alkalma-zásával foglalkozott. Az mk fölötti repülések tervezése, koordinálása, a hazai és nemzetközi szintű légvédelmi feladatok koordinálása, a tanintézeti képzés szakfel-ügyelete is tevékenységének részét képezte. 1991-től a korábbi főcsoportfőnökségi struktúráról főszemlélőségire kellett áttérni. A csapatrepülők és a légvédelmi csa -patok vezetését a szCsP-nek és az lP-nek kellet átadnia. A légvédelmi és repülő
442 Uo.
443 Uo.
444 Uo.
hadműveleti feladatok vezérkari szintű koordinálása a hadműveleti Főcsoportfő-nökséghez került, míg az anyagtervezésihez az anyagnemfelelősi és felső szintű gaz-dálkodási feladatok. Az mh repülőanyag ellátó központot (rAek) és a központi repülőgépjavító Üzemet (körÜ) ebbe a szervezetbe tagolták.445
Az mh Anyagi-technikai Főcsoportfőnökség az mh anyagi, egészségügyi, köz-lekedési biztosításának a tervezését, szervezését irányította, illetve biztosította.
1991től a repülőműszaki biztosítás feladata is idekerült. Az mh személyügyi Fő -nökég a hivatásos és továbbszolgáló tiszti, tiszthelyettesi, tartalékos tiszti és a polgári állomány személyügyi szociálpolitikai és érdekvédelmi ügyeit intézte. Az el -hunytak és az mh-ból kiváltak, illetve hozzátartozóik érdekvédelmét is ellátta.446
mh építési és elhelyezési Főnökség az mh és a hm elhelyezési igényeit biztosí-totta. emellet az ingatlan és lakásgazdálkodás irányítását, az erdőfelügyeletet és a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat látta el, illetve ellenőrizte. Az mh közgazdasági és Pénzügyi Főnökség az mh költségvetési gazdálkodásának a koor-dinálását, szervezését és irányítását végezte. ezen belül a személyi állomány járan-dóságainak a kifizetésével, könyvelésével stb. foglalkozott. Az mh parancsnoki iroda a parancsnokság munkáját segítette, és ügyviteli feladatait bonyolította le, az mh Vezetői tanács üléseit készítette elő, amely az mhP átszervezésével együtt alakult meg.447
1992. október 6-án a gAmmA-II/2-es feladattal párhuzamosan az mhP újabb átalakítása is megtörtént, bár ez jelentősebb változásokat nem hozott (17. sz. mell
élet) . lényegesebb változás igazából annyi volt, hogy több szervezeti egységnek az m időszaki állományát is megszabták, az mhP létszámát 45 fővel emelték. A had-műveleti Főcsoportfőnökség szervezete lényegében nem változott, a nemzetközi kapcsolatok kaptak jelentősebb szerepet. létrejött a humán szolgálat felkészítő törzs, a légvédelmen belül ejtőernyős-deszant szolgálat alakult. Az Anyagi-technikai Főcsoportfőnökség (AgFCsF) közvetlen szerveit is átalakították.448