TORONY- TORONY-PÁNCÉLZAT

PÁNCÉL-VASTAGSÁG

25 mm 45 mm 90 mm 140 mm 180 mm

TORONY-PÁNCÉLZAT

Hegesztett, síklemez

Hegesztett, hajlított lemez

Öntvény Öntvény Öntvény

(Készítette: Turcsányi Károly) Német harckocsigyártás

A német harckocsigyártás által 1935-1940 között el állított harckocsikra (Pz. I – IV) a hegesztett síklemez páncélzat, illetve az Otto-motorok alkalmazása volt jellemz . 1941 júniusában – a Barbarossa hadm velet folyamán a T-34 és KV-1 típusokkal szerzett harci tapasztalatok alapján – azonnali és sürget problémává vált a harckocsik új generációjának kifejlesztése és harcba vetése. A keleti hadszíntér körülményei között „a t zer , a páncélvédettség és a mozgékonyság terén minden akkor rendszerben álló páncélos alulmaradt a szovjet T-34 és KV típusokkal szemben…a német páncélosezredek még 1941 második felében sem rendelkeztek a harckocsik közötti összecsapásra alkalmas harcjárm vekkel. Az

422 Szkacsko, P. G. [et. al.]:Harckocsik és harckocsicsapatok. Zrínyi, Budapest, 1982. 82. o.

423 U. o. 86. o.

424 Bean, Tim; Fowler, Will:Szovjet harckocsik a II. világháborúban. Hajja, Debrecen, 2004. 117. o.

425 Bombay László; Gyarmati József; Turcsányi Károly: Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrínyi, Budapest, 1999.

180. o.

egyre nagyobb mennyiségben bevetett T-34 és KV-1 harckocsikkal szemben ennél fogva mind nyomasztóbb technikai hátrányba kerültek.”⁴²⁶A harckocsikra épül német hadviselés további folytatása érdekében a hadiipar els dleges feladatává vált egy nagy teljesítmény , korszer harckocsitípus azonnali tömeggyártása és rendszeresítése.

1942-t l a gyors átállás a tömegtermelésre, az „új termelési módszerek elsietett bevezetése 1942 után szükségszer en technikai problémákat okozott.”⁴²⁷ Mindez kihatott a harckocsigyártásra is. Már nem voltak képesek a sorozatgyártásba átvinni az olyan 1941-t l egyértelm en kívánatos fejlesztési lépéseket, mint a hatótávolság és harci túlél képesség szempontjából fontos dízelmotorok, vagy a tömegcsökkentés és gyárthatóság szempontjából alapvet öntvény harckocsi tornyok széles kör bevezetése. Nem tudták megoldani a vastag páncéllemezek elektromos ívhegesztését sem, így a páncéltest gyártásánál helyenként még a nehéz harckocsiknál is alkalmaztak szegecselést. Így konzerválták a síklemezb l hegesztett tornyok illetve az Otto-motorok alkalmazását. A német ipar részér l 1942-ben konkrétan megfogalmazódott a T-34-esen megvalósított fejlettebb technológiák – az öntött torony és a dízelmotor – átvételének szükségessége, „de a felmerül technikai problémák, alumíniumból öntött dízelmotorblokk és egyéb, f leg anyag és gyártástechnológiai követelmények miatt a tervet elvetették.”⁴²⁸ Az öntött torony és a kell képpen kis tömeg , nagy hatásfokú dízelmotorok gyártását a német ipar a háború végéig sem oldotta meg, mivel a 23 literes Otto-motorok helyett a dízeler forrásból – a szovjet harckocsiOtto-motorokhoz hasonlóan – 33-35 literest kellett volna építeni, amelynek tömege csak az alumínium-technológia alkalmazásával volt elviselhet keretek közt tartható. Az acélöntvény hengerblokkal gyártott HL 210/230 típusjel , 21 illetve 23 literes Tigris és Párduc motorok így 1200-1300 kg tömeg ek voltak, ami a kétszerese volt egy alumínium technológiát alkalmazó, hasonló henger rtartalmú brit konstrukcióénak.⁴²⁹ Dízelmotor építésénél a 35 literes kategóriában az elavult acélöntvény technológia alkalmazásából fakadó többlettömeg meghaladta volna az egy tonnát. Ráadásul a német motorokon az elavult és nagy fogyasztást eredményez karburátoros megoldást alkalmazták. Ezzel szemben a brit Meteor vagy az amerikai Ford motorok a gazdaságosabb közvetlen benzinbefecskendezéssel épültek. A technológiai átállással kapcsolatos terveit a háború végéig sem adta fel a német hadiipar. A legyártani kívánt dízelmotor fejlesztését Porsche professzor még 1944-ben is intenzíven folytatta, de még ekkor sem került rendszeresítésre a „befejezetlen Diesel-motor.”⁴³⁰A Pz. VI harckocsikon alkalmazott hegesztett síklemez torony technikai szempontból még saját konstrukciós és gyártási színvonalukhoz képest is egyértelm visszalépésnek bizonyult, mivel szakítottak a Pz. I-IV típusokon következetesen alkalmazott, több, döntött (helyenként kismértékben hajlított) síklemezb l konstruált torony gyártásával, és egyetlen, mer leges lemezb l alakították ki azt.

A „gyártás egyszer sítésének érdekében szakítottak a ferde síkokból kialakított formával, és (ehelyett) a mer leges lemezek vastagságát növelték.”⁴³¹A visszalépést jelent konstrukciós megoldás létjogosultságát elemz szakemberek szerint „a harckocsi szokatlan formájával jelezte a német hadiipar fokozódó nehézségeit.”⁴³²

A harckocsi páncéltest homloklemezének döntött kivitelezését - amely a T-34 és az ISz sorozat kés i modelljeit egyaránt jellemezte - is csak egyetlen modellen, az 1943-tól megjelent Pz. V-ön oldották meg. Ennél a harckocsinál – a síklemez technológia alkalmazása

426 Szabó Péter; Számvéber Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország 1941-1943. 1.köt.Puedlo, Budapest, 2001. 04. o.

427A harmadik birodalom hadviselése. Hajja, Debrecen, 1996. 49-50. o.

428 Bombay László; Gyarmati József; Turcsányi Károly:Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrínyi, Budapest, 1999.

129. o

429 Hughes, Matthew - Mann, Chriss: A Párduc harckocsi. Hajja, Debrecen, 2000. 31. o.

430 Poór István (szerk.):Harckocsik és páncélozott járm vek típuskönyve.Zrínyi, Budapest, 1980. 218. o.

431 U. o. 210. o.

432 U. o. 210. o.

ellenére – megoldották a döntött páncélzatú torony gyártását is. Habár sem öntvény- sem dízel technológiát nem alkalmaztak a típuson, a mozgékonyság paramétereit a korábbi típusokhoz képest – a védettség és a t zer fokozása mellett – egyes külföldi konstrukciós elvek átvételével és saját fejlesztésekkel mégis sikerült fokozni. A „homlokpáncél döntése hasonlított a szovjet T-34 harckocsikra.”⁴³³ A német páncéloscsapatok is hasonló harci tulajdonságokkal bíró harckocsit igényeltek volna.

A német harckocsifejlesztés Porsche-féle „maximális védettségre törekv ” irányvonala még inkább el idézte a tömeg növekedését és a mozgékonyság képességének csökkenését. A technológiai nehézségek eredménye els sorban a károsan magas szerkezeti tömeg volt. Amíg egy döntött homloklemez – öntvénytorony technológiát alkalmazó, 90-160 mm páncélvastagsággal rendelkez szovjet nehéz harckocsi tömege 41-45 tonna, addig a síklemez technológiával gyártott, 100-120 mm páncélvédettség német nehéz harckocsi tömege azonos védettség mellett 30%-kal nagyobb, 57 tonna volt. Eredetileg a német katonai fels vezetés is egy 45 tonnás nehéz harckocsi legyártására adott meg határozott és egyértelm igényt, az tehát csak a technológiai problémák és korlátok miatt lett 11 tonnával nagyobb tömeg , nem szándékos tervezési megfontolások miatt. Így „a Tigris…túlságosan nehéz volt ahhoz, hogy sikeresen vehessen részt a mozgó harcban.”⁴³⁴ Ez az indokolatlanul magas tömeg azt eredményezte, hogy: a korszer tlenebb Otto-motor alkalmazása miatt fokozottan jelentkez rendkívül kis hatótáv, a megbízhatatlan átlapolt görg s futóm alkalmazásának kényszere, a vasúti szállítás szempontjából el nytelen széles lánctalp, a sérült eszköz nehezen megoldható vontatása, a túlterhelt váltóm fokozott meghibásodási hajlama és a hidakon történ átkelés lehet ségének nagymérték besz külése összességében lerontotta az eszköz egyébként jónak mondható harci lehet ségét (min ségképességét). A Tigris nagy tömegb l fakadó megbízhatósági problémái els sorban az átlapolt görg s futóm meghibásodásai formájában jelentkeztek. Err l a brit m szaki szakemberek 12 zsákmányolt Tigrisen végzett vizsgálatainak eredménye adhat pontos képet. A briteket els sorban az 55 tonnás harckocsi futóm ve érdekelte, mivel saját nehézharckocsi-programjuk is a 45 tonnát meghaladó tömeg harckocsik futóm -problémái miatt akadt el. A szakemberek tehát els sorban azt vizsgálták, hogy a németek képesek voltak-e megoldani az ekkora tömeg elviselésére alkalmas futóm kivitelezését. A tapasztalataikról így írtak: „a harckocsi…nem alkalmas nagyobb távolságok megtételére…a meghibásodások a harckocsi futóm vénél gyakoriak és túlságosan komplikáltak ahhoz, hogy a …m szaki szolgálat megbirkózhasson velük.”⁴³⁵ Az átlapolt futóm meghibásodásainak egyik oka a hibás konstrukció volt, mivel az egymás mellett üzemel futógörg k közé beszoruló kövek javítást igényl elakadáshoz vagy végzetes meghibásodáshoz vezethettek. A futóm hibák másik okát az anyagmin ség romlása képezte. 1941-t l a német hadigazdaság felhalmozott import-tartalékokra épül nyersanyagag-gazdálkodása, - köztük f ként az ipar fontos ötvöz kkel történ ellátása – akadozott.⁴³⁶ Ötvöz k hiánya miatt az 1943-ban gyártott harckocsik er átviteli- és futóm alkatrészei törtek. Az „egyre nagyobb gondot jelent alapanyaghiány...(miatt jelentkez )…el téttengely-törések egyértelm en…a súlyos hibák közé tartoztak…Az eredeti tervek szerint ötvözetb l készült tengelyek mindenben megfeleltek az elvárásoknak. A sorozatgyártás beindulásakor azonban a…be nem szerezhet ötvöz anyagok hiányában a gyártott alkatrészek szilárdsága nem volt kielégít , s így a törések állandósultak.”⁴³⁷ Az alkalmazott ötvöz k mennyiségének csökkenése azonban önmagában nem volt okolható a

433 Bombay László; Gyarmati József; Turcsányi Károly: Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrínyi, Budapest, 1999.

132. o.

434 Ford, Roger: A Tigris harckocsi. Hajja, Debrecen, 2000. 16. o.

435 U. o. 79. o.

436A második világháború története 1939-1945. 1. köt. Zrínyi, Budapest, 1963. 38. o.

437 Schmidt László: Sd. Kfz. 171 Pz-V Panther harckocsi.Haditechnika, 1998. évi 1. szám, 75. o.

meghibásodásokért és törésekért. A meghibásodásokhoz a harmadik ok, a túlzott szerkezeti tömeg járult hozzá leginkább, hiszen „a járm nagy tömege miatt a felfüggesztés és a sebességváltó alkatrészei hamar elkoptak” illetve törtek.⁴³⁸ Ugyanazon futóm -konstrukció és anyagmin ség mellett a reális tömeg , kevésbé túlterhelt Párduc harckocsin jóval kevesebb meghibásodás mutatkozott. Magát az átlapolt konstrukciót is a tervezettnél magasabb szerkezeti tömeg miatt kezdték alkalmazni. Kiutat a tömeg csökkentése és korszer bb, egy görg soros futóm vek alkalmazása jelenthetett volna.

A német harckocsifejlesztés Porsche-féle „maximális védettségre törekv ” irányvonala – az extrém magas szerkezeti tömeg miatt – végül ellehetetlenítette a német dízelesítési programot is. A 4-500 LE-s kategóriában a dízelmotor kifejlesztése is reálisabb lett volna, mint a végül kudarcba fulladt 650-700 LE-s kategóriában, ahol a fejlesztés reménytelenül elhúzódott, egészen a háború végéig.⁴³⁹ Az Otto-motorokkal szerelt 50 tonna feletti nehézharckocsi-típusok hatótávolsága így rendkívül alacsony értékre adódott.

Összességében a német hadiipar nem volt képes megoldani a mozgáscentrikus hadikultúra alapját képez alapvet fegyverrendszer hatékony gyártását, ami ezáltal a hadikultúra elveinek alkalmazását fenyegette. A hadiipar képtelen volt megoldani a nehéz harckocsik dízelesítését és az öntvénypáncélok gyártását, így a német harckocsik man verez képessége a 100 mm feletti védettség kategóriájában drámaian csökkent.

NÉMET HARCKOCSITÍPUSOK

Otto Otto Otto Otto Otto Otto

438 Hart, Stephen - Hart, Russel: A II. világháború német páncélosai. Hajja, Debrecen, 1999. 97. o.

439 Poór István (szerk.):Harckocsik és páncélozott járm vek típuskönyve. Zrínyi, Budapest, 1980. 218. o.

Brit harckocsigyártás

A Matilda típus a háború els éveiben a brit páncélosok alapvet harckocsija volt. Az 1938-tól gyártott harckocsit számos, magas technológiai színvonalon álló, korszer megoldás jellemezte, mint például a Ford V-8 dízelmotor, illetve az öntvény torony. „A korszer öntött hegesztett technológia…lényegesen megnövelte a lövésbiztonságot.”⁴⁴⁰ A dízelmotorral extrém hatótávolság-növekedést értek el a benzines típusokhoz képest, ennek azonban ára volt: a kis mozgékonyság. A dízelmotor és az öntvénytechnológia másik hátránya a magas gyártási óraszám volt, ami a háború válságos kezdeti szakaszában nem volt megengedhet . A dízelmotor teljesítményét nem voltak képesek növelni. Ennek következtében a harci alkalmazások során bebizonyosodott, hogy a harckocsitípus „gyenge pontja az alacsony man verez képessége…(ezért)…a Matildákat a nagy veszteségek miatt 1942-ben Valentine harckocsikkal váltották fel.”⁴⁴¹

A Valentine harckocsi legf bb el nye az volt, hogy el djéhez képest „harmadannyi munkaóra kellett csak a gyártásához.”⁴⁴²A t zer növelése mellett ennél a típusnál is megpróbálták továbbvinni a korszer páncél- és motor-technológiákat. Mint a Matildánál, a Valentine-nél is korszer öntvény tornyot alkalmaztak. Mivel ennél a harckocsi-konstrukciónál els dleges szempontként kezelték a nagy darabszámú gyárthatóságot és az ehhez szükséges munkaórák alacsony szinten tartását, az öntvénytorony hamar a termelési folyamat sz k keresztmetszetévé vált. Az ilyen technológia alkalmazása esetén a brit szakemberek szerint ”bár a páncélvédettség kiválónak bizonyult, azt az id t rabló és költséges öntési technológiával készítették.”⁴⁴³ A 210 LE-s AEC dízelmotor teljesítménynövelését nem tudták megoldani.⁴⁴⁴ „A konstrukció el nyei, a kis…tömeg, az olcsó és gyors gyártás, valamint a megbízható m ködés, nem tudta ellensúlyozni az alacsony szint páncélvédettséget és a kis sebességet.”⁴⁴⁵ Ezért, és az 1943-as harcászati tapasztalatok alapján, a gyártást 1944-ben leállították. A brit harckocsigyártás gyökeres fordulatot vett és f irányvonala ekkortól a nagy vastagságú hegesztett síklemezekb l összeállított, nagy teljesítmény Otto-motorokkal szerelt harckocsik gyártása lett.

A következ fejlesztési lépcs t képez Cromvell közepes harckocsi esetében szakítottak az öntvény-technológiával, a mer leges falú torony (és más mer leges páncélzat-elemek, mint például a homloklemez egy része miatt) a harckocsi kialakítása el nytelen volt.⁴⁴⁶A megfelel védettség érdekében nagy vastagságú lemezeket alkalmaztak, a gyors és egyszer gyárthatóság érdekében jellemz en mer legesen. A megnövekedett tömeg jóval er sebb motorok alkalmazását kívánta meg, ezért szakítottak a nem megfelel teljesítményt biztosító dízelmotor-technológiával. A vastag páncélzattól és a nagy henger rtartalmú, nagy teljesítmény Otto-motoroktól reméltek fölényt-többletet a védettségben és a mozgékonyságban- a német Pz. III és Pz. IV típusokkal szemben. Az alkalmazott Rolls-Royce Meteor típusú motor a Merlin vadászrepül gép motor s rít nélküli változata volt. Ez egy 27 liter henger rtartalmú, duplagyújtásos, négyszelepes OHC konstrukció volt, V-12-es

440 Poór István (szerk.):Harckocsik és páncélozott járm vek típuskönyve. Zrínyi, Budapest, 1980. 177. o.

441 Bombay László; Gyarmati József; Turcsányi Károly:Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrínyi, Budapest, 1999.

157. o.

442 U. o. 158. o.

443 Bean, Tim; Fowler, Will:Szovjet harckocsik a II. világháborúban. Hajja, Debrecen, 2004. 148. o.

444 Ezért 1944-ben az utolsó sorozatokba amerikai 450 LE-s GMC dieselmotorokat szereltek. Ezek az eszközök többségében a Szovjetunióba kerültek. Bean, Tim; Fowler, Will: Szovjet harckocsik a II. világháborúban. Hajja, Debrecen, 2004. 146-147. o.

445 Bombay László; Gyarmati József; Turcsányi Károly: Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrínyi, Budapest, 1999.

158. o.

446 Poór István (szerk.):Harckocsik és páncélozott járm vek típuskönyve. Zrínyi, Budapest, 1980. 183. o.

alumínium blokköntvénnyel és nedves hengerperselyekkel. A mindössze 750 kg-os motor alacsony, 2500-as fordulatnál 600 LE leadására volt képes. Ezek az Otto-motorok nem vethet ek össze az 1200 kg tömeg , 4 db karburátorral szerelt, 6-7000 fordulatszám körül 700 LE-t teljesít , 23 literes, túlterhelt és nagy fogyasztású német Tigris és Királytigris motorokkal.⁴⁴⁷A Meteor motorok a német HL motoroknál jóval könnyebbek, üzembiztosabbak és f ként gazdaságosabbak voltak. A gazdaságosság egyrészt az optimálisan megválasztott üzemi fordulatszámból és a magasabb literteljesítményb l, másrészt a közvetlen benzinbefecskendezés alkalmazásából adódott. A közvetlen benzinbefecskendezést 1942-t l alkalmazták a brit repül gépmotoroknál, köztük a Merlinnél és változatainál.⁴⁴⁸A közvetlen benzinbefecskendezéses Otto-motorok hatásfoka – a beporlasztott üzemanyag hengertérben történ elpárologtatása és az ebb l fakadó h elvonás, ezáltal a kompresszió-viszony növelésének lehet sége miatt - néhány százalékkal magasabb lehetett, mint a karburátoros motoroké. A karburátoros motorokhoz képest ennél a keverék-képzési megoldásnál mintegy 2%-kal nagyobb hatásfok-érték, 10%-kal magasabb teljesítmény és 20%-kal alacsonyabb fogyasztás adódott.⁴⁴⁹A brit harckocsigyártás esetében tehát a dízelmotorok alkalmazását ugyan feladták, de helyettük az Otto-motorok legfejlettebb generációját alkalmazták, felvállalva a magasabb költségeket is. A mozgékonyság növelése érdekében olyan korszer futóm -kialakítást kerestek, amely az addig alkalmazottakhoz képest jelent s javulást ígér. A megoldást a brit man verez harckocsi-típusokon (Cruiser és Crusader) már alkalmazott Christie-futóm alkalmazása jelentette, amit amerikai-szovjet tapasztalatok alapján vettek át. A britek „felismerték, hogy…(ez a konstrukció)…független felfüggesztés futógörg ivel lényegesen mozgékonyabb.”⁴⁵⁰ Egyedül ez a konstrukciós megoldás másfélszeresére növelhette a harckocsi sebességét. A Cromvell közepes harckocsiként jól bevált, gyenge oldala a fejleszthet ség volt. A védettség növelésével a vastag, mer leges páncéllemezek alkalmazása- akárcsak a német nehéz harckocsiknál –a tömeg gyors növekedéséhez vezetett. Ez a stratégia rövidtávon jó volt, de egy id után nem volt fejleszthet : amint 100 mm-ig növelték a páncélvastagságot, a konstrukció elérte lehet sége határait.⁴⁵¹A védettség növelésére irányuló törekvések feladásának egyik oka a Christie-rendszer futóm volt, mivel ez szerkezetéb l adódóan nem tette lehet vé a harckocsi tömegének további növelését.⁴⁵²A védettség további fokozása érdekében teljesen új harckocsitípus kifejlesztését látták célszer nek.

A Comet közepes harckocsi 33,5 tonnás tömegével megközelítette a nehézharckocsi-kategória határát. A Comet – a Cromvellhez hasonlóan - szintén mer leges síklemez illetve Otto-motor technológiával épült. Az új konstrukciónál – a védettség továbbnövelhet sége érdekében – „nem a Christie-rendszer nagy görg ket, hanem középnagy görg ket alkalmaztak”, ami ekkortól állandó jellemz je lett a brit harckocsikonstrukcióknak.⁴⁵³ A Comet azonban – az új típusú futóm konstrukció ellenére – nem volt továbbfejleszthet , így soha nem gyártották 101 mm-nél nagyobb vastagságú páncélzattal, mivel „viszonylag alacsony fajlagos teljesítménye miatt terepjáró képessége és mozgékonysága…(már ezen a

447 Ford, Roger:A Tigris harckocsi. Hajja, Debrecen, 2000. 30-32. és 91. o.

448 Szabó József (szerk): Repülési lexikon.Akadémia Kiadó, Budapest, 1991. 289. o.

449 Jurek Aurél:Bels égés motorok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1961. 53. o. lásd még Vas Attila:Bels égés motorok az autó és traktortechnikában.Mez gazdasági Szaktudás kiadó, Budapest, 1997. 119-121. o. illetve Terplán Sándor:Gépjárm technikai zsebkönyv. M szaki Könyvkiadó, Budapest, 1963. 325. és 330. o.

450 Bombay László; Gyarmati József; Turcsányi Károly: Harckocsik 1916-tól napjainkig Zrínyi, Budapest, 1999.

161. o.

451 A Challenger-program során. Bombay László; Gyarmati József; Turcsányi Károly: Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrínyi, Budapest, 1999. 164. o.

452 Poór István (szerk.):Harckocsik és páncélozott járm vek típuskönyve.Zrínyi, Budapest, 1980. 185. o.

453 U. o. 185. o.

védettségi szinten is)…korlátozott volt.”⁴⁵⁴ A brit harckocsifejlesztés így 1944-ben megtorpant. Éppen akkor, amikor a hader nek a szövetséges invázió kapcsán a leger sebb német harckocsifenyegetéssel (Pz. V, Pz. VI, Pz. VI II) kellett szembenéznie. A kialakult helyzetet csak nagy mennyiségben rendszeresített amerikai harckocsival tudták kezelni.

Ebben az id szakban a britek kizárólag a gyalogsági-támogató harckocsik területén tudták növelni a páncélvédettséget, mivel ott nem volt szempont a tömegnövekedésb l fakadó man verez képesség-csökkenés. (A Churchill I-VII gyalogságot támogató harckocsi páncélvédettségét 100 mm-r l 152 mm-re növelték.). Habár a brit szakemberek – a zsákmányolt német technika tanulmányozása és vizsgálata során - szembesültek a 45-70 tonna közötti harckocsi-kategóriában alkalmazható átlapolt görg soros futóm -típussal, felismerték annak alapvet hiányosságait és nem használták fel saját harckocsi-programjaikban.⁴⁵⁵

Csak a háború végén fejlesztették ki a harcba így már nem vetett, 150 mm páncélvastagsággal épített Centurion nehéz harckocsit, ami a Churchill gyalogsági-támogató harckocsin hosszú id alatt kikísérletezett-kifejlesztett öntvény-toronnyal, illetve – az elvárható mozgékonyság elérése érdekében – költséges vadászrepül gép-motorral szereltek fel.⁴⁵⁶A harckocsit– a korábbi típusok lépcs zött homlokpáncélszerkezetét l eltér en -döntött síklemez homlokpáncéllal szerelték.

A britek a háború alatt hosszú id szakon át a jó min ség amerikai harckocsikra támaszkodtak (Sherman), amelyek megvalósították az öntvény- és a dízeltechnológiát, ugyanakkor saját fejlesztés , korszer lövegeiket szerelték be az amerikai harckocsik egy részébe. A brit harckocsigyártásban a háború egész id tartama alatt számos típusnál alkalmaztak szegecselt páncél-szerkezeteket, így a páncéllemez-hegesztés bevezetése sem volt sikeresnek mondható. Mivel saját dízelprogramjuk a Matilda harckocsi óta nem hozott eredményt, megkezdték a magas színvonalú, nagy teljesítmény amerikai kétütem dízelmotorok beszerelését saját közepes harckocsijaikba. Erre példa, hogy a Valentine kés i változatait az amerikai GM kétütem dízelmotorral gyártották.⁴⁵⁷ A dízelmotor alkalmazását csak 1963-ban vezették be a Vickers közepes harckocsikon, majd 1967-t l a Chieftan nehéz harckocsin.⁴⁵⁸

454 U. o. 185. o.

455 Ford, Roger:A Tigris harckocsi. Hajja, Debrecen, 2000. 79. o.

456 Bombay László; Gyarmati József; Turcsányi Károly:Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrínyi, Budapest, 1999.

194. o.

457 Bean, Tim; Fowler, Will:Szovjet harckocsik a II. világháborúban. Hajja, Debrecen, 2004. 147. o.

458 Bombay László; Gyarmati József; Turcsányi Károly:Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrínyi, Budapest, 1999.

196-197. o.

BRIT HARCKOCSITÍPUSOK

18. sz. táblázat TÍPUS Matilda I Valentine VIII Cromwell IV Comet Centurion

LÖVEG 40 mm 57 mm 76 mm 76 mm 76 mm

TÖMEG 11 t 16 t 27 t 33,5 t 52 t

In document A HADER HARCKOCSI IGÉNYKIELÉGÍTÉSI FOLYAMATÁNAK MAKROSZEMLÉLET (Pldal 121-128)