német nehézharckocsik
MOZGÉKONYSÁGI MUTATÓSZÁM
4. HARCKOCSI AZ EZREDFORDULÓN
4.4. ÖSSZEGZÉS ÉS RÉSZTERÜLETENKÉNT ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK
- Az 1980-tól érvényes NATO alkalmazási elvek szerint a magas mozgékonysági mutatókkal rendelkez nehéz harckocsit alapharckocsiként alkalmazzák;
- Az ISZ-3 nehéz harckocsira tekintettel lév , az ötvenes évekt l a nyolcvanas évekig vitt brit konstrukciós vonal továbbörökítette annak jellegét, míg végül a nyolcvanas évekre hatással volt a NATO harckocsiszabványra is. A szovjet harckocsifejlesztés konstrukciós megoldásai így, a második világháborút követ id szakban befolyást gyakoroltak a nyugati harckocsigyártásra.
- A brit harckocsifejlesztés 1946 óta következetesen képviselt irányvonala – a 120 mm-es löveg, 50 tonna feletti tömeg, er sen védett torony és páncéltest illetve a dízelmotor alkalmazása – határozta meg a nyugati világ harckocsifejlesztésének f irányát. A nyolcvanas évekt l a NATO-ban ez a konstrukciós irányvonal általánosan elfogadottá vált.
- A németek és a szovjetek, akik az ötvenes-hatvanas években még a közepes harckocsik gyártását részesítették el nyben, a nyolcvanas évekt l áttértek a nehéz harckocsik alkalmazására.
- A er forrás-fejlesztés területén a francia Hyperbar konstrukció az, amelyik a leginkább megoldani látszik a nehézharckocsi mozgékonyságának a problémáját.
Másik irányzatként eredményes kísérletek folynak a kétütem ellendugattyús dízelmotorok továbbfejlesztésével.
A két Öböl-háború harckocsi alkalmazási tapasztalatai:
A tömeghadseregekkel vívott harctevékenységeket 1991-ben véglegesen felváltotta a korábbi id szakhoz képest kisebb létszámú, magas fokon gépesített er k háromdimenziós man verez alkalmazásán alapuló hadviselés. E háborúban korszakváltást jelentett az er felfejlesztésen, a precíziós, légi, tengeri, és szárazföldi csapásokon alapuló modern katonai stratégiák alkalmazása.556
A szövetséges hader k az els Öböl-háború során alapvet hadm veleti feladatokat oldottak meg harckocsicsapatok alkalmazásával. Ez azt bizonyítja, hogy az alapharckocsi kategóriájú nehéz harckocsik napjainkban is szerepet kapnak a katonai tevékenységekben.
A páncélos hadviselés tekintetében említést érdemel, hogy az els Öböl-háborúban volt az M 1 Abrams harckocsik els harci bevetése. A harcokban összesen 1650 M1 harckocsi vett részt. A harckocsi magasabbegységek szerepének értékelésével kapcsolatban figyelemre méltó, hogy - a speciális felszereléssel rendelkez tengerészgyalogság páncélos szervezeti elemei kivételével – az amerikai szárazföldi hader a világon els ként tevékenykedett egy – a klasszikus (korábbi) haditechnikai csoportosítás szerint - kizárólag nehéz harckocsikból álló páncélos er vel. Könny páncélosok önálló tevékenységet csak a gyorsreagálású magasabbegység (18. légideszanthadtest) kötelékében folytattak, a szárnyakon, egy másodlagos irányban. 1991-re tehát a gyakorlatban is megvalósult D. Maxwell Taylor tábornoknak az a harckocsifejlesztéssel kapcsolatos útmutatása, amely szerint az alapharckocsi létrehozása a nehézharckocsi-kategóriában valósuljon meg, és emellett olyan könny harckocsi-típusok kerüljenek kifejlesztésre, amelyek légi szállíthatóak.557 A nehéz harckocsi 1991-t l a gyakorlatban is alapharckocsivá vált. A nehéz harckocsik man verez hadviselési koncepciójának egyetlen gyenge pontja akadt: a 7 harckocsihadtestnél a folyamatos üzemanyag-ellátás problémája. Mindez az üzemanyag-ellátási rendszer gyökeres átalakítására késztette a NATO-t. Erre reagálva a NATO egyfel l megfogalmazta az Egységes Üzemanyag Koncepciót (Single Fuel Conception),558 másfel l jelent s technikai fejlesztéseket végeztek az üzemanyag légi szállítási lehet ségeinek b vítésére. E fejlesztések tapasztalatai a második Öböl-háborúban mutatkoztak meg.
A második Öböl-háború katonai m veletei során a szárazföldi csapatok harca új elemekkel is b vült. Nem volt összefügg arcvonal, a támadók általában az utakon és azok mellett haladtak. Az ellenálló gócpontokat többségében menetb l küzdötték le. Man verez eljárást alkalmaztak és magas támadási ütemet értek el. Késlekedéshez vezet hiányosságok a logisztikai ellátást biztosító szállítójárm veknél mutatkoztak. Az ellátószervezetek járm vei alacsony páncélvédettséggel rendelkeztek, ami csökkentette a logisztikai támogatás hatékonyságát. Jelent sen megnövekedett a légi ellátás szerepe annak gyorsasága és alacsonyabb problémaérzékenysége miatt. A légi szállítás egyes esetekben jelent s nagyságú harcoló er k el revonását tette lehet vé (bagdadi repül tér).
Figyelemre méltó a harckocsicsapatok alkalmazásának módja a városharcba, mivel ezt a harctevékenységet a támogató légier és minden esetben valamilyen típusú könny lövész
556 Csabai György:Visszatekintés az 1990-91-es Öböl-háború tapasztalataira.htmZMNE Fórum, 2003. március
557 Bombay László; Gyarmati József; Turcsányi Károly:Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrínyi, Budapest, 1999.172. o.
558 Az SFC koncepció szerint a korábbi többféle üzemanyag helyett egyetlen egységes üzemanyag – adalékolt kerozin – alkalmazására törekszenek a gép- és harcjárm veknél, illetve a repül eszközöknél egyaránt.
meger sítés – tengerészgyalogság vagy légideszantcsapatok - bevonásával vívtak meg. (Ez az újszer mozzanat leginkább az új építés városszerkezetekre vonatkozik, az óvárosok sz k utcáiban továbbra is kizárólag könny gyalogságot alkalmaztak.) A városharcban jellemz volt a harckocsicsapatok és a légideszantcsapatok szoros együttm ködése.
A légiszállítható harckocsik fejlesztése:
A légideszantcsapatok ellátása hatékony harcjárm vekkel a világ minden jelent s haderejénél alapvet törekvés. A hatvanas években meginduló fejlesztések els ként a 7-12 tonnás kategóriában valósultak meg. Ezek f ként a gyalogság támogatására voltak alkalmasak, páncélvédettségük nem bizonyult elegend nek. Napjainkra egyértelm vé vált az a követelmény, hogy a légiszállítható harcjárm veket tegyék alkalmassá a harckocsik elleni harcra. Ez mind a t zer , mind a védettség, mind a mozgékonyság növelését jelentette. A jelenleg fejlesztés alatt álló konstrukciónál törekvés van a 120 mm-es löveg beépítésére is. Így ez a harcjárm -kategória egyre inkább a harckocsik m szaki paramétereit mutatja fel (M8 Ridgeway, Commando Stingray, Vickers fejlesztés VFM-5). A korábbi koncepció szerinti lövészpáncélos jelleg fejlesztések háttérbe szorultak. Jelenleg és a jöv ben egyre inkább külön típusként hozhatják létre a légiszállítható páncélozott lövészszállító harcjárm veket (pl:
Stryker). A légideszant harcjárm vek fejlesztésének– a légi szállíthatóság korlátai miatt – határt szab a mintegy 22-23 tonna tömeg, illetve a geometriai paraméretek. A légideszant-harckocsik fejlesztése ezért speciális m szaki megoldásokat és szerkezeti anyagokat igényel.