hét európai országban
TOOTSI-OSZTÁLYOK
A 2007/2008-as tanévben 47 iskola indított Tootsi-osztályokat14 összesen 680 tanuló részére. Ezeket az általános iskolai szegregált osztályokat (2. és 3. szint) tanulási és magatartási problémákkal küzdő gyerekek számára hozták létre, olyanoknak, akiket a későbbi lemorzsolódás veszélye fenyeget. A programot az oktatási minisztérium vezette be 2004-ben, a finanszírozás a helyi önkormányzatok feladata. Az osztályok maximális létszáma 12 fő, ami az elképzelések szerint fokozottabb odafigyelést, ered-ményesebb oktatást tesz lehetővé.
A nemzetközi Ulisse-projekt keretében folytatott kutatás (Normak–Loogma 2009) több problémára is rávilágított. Sok helyen az iskolák nem voltak érdekeltek abban, hogy ilyen osztályokat indítsanak, ezért nem is fordultak a helyi önkormányzathoz
ki-14 A nevüket Toots, egy gyerekkönyv hőse után kapták, aki legjobb szándékai ellenére folyton bajba kerül.
egészítő támogatásért. A tanárok (főleg városi iskolákban) idő és lelkesedés hiányáról panaszkodtak, illetve számoltak be. A meginterjúvolt tanulók az osztálytársak, illetve a diákok és tanáraik közötti rossz viszonyt okolták a lemorzsolódásukért.
ÖSSZEGZÉS
A korai iskolaelhagyás az utóbbi években csökkent, a legutóbbi (2013-as) felmérés sze-rint már 10% alá. Ezzel Észtország azon az úton halad, hogy az EU felé vállalt célkitűzé-sét (2020-ra 9,5%) elérje. A korai iskolaelhagyók viszonylag alacsony aránya miatt maga a probléma és kezelése ritkán képezi komoly oktatáspolitikai viták tárgyát. Ezt mutatja az is, hogy külön ESL-stratégiát Észtországban nem terveznek, az csak az LLL-stratégia részeként fog megjelenni.
Sokáig az általános iskolai lemorzsolódás (első 9 évfolyam) állt az oktatáspoli tika előterében, de ez már a múlté, hiszen általános iskolai végbizonyítvány nélkül a fi-atalok kevesebb mint 1%-a lép ki az oktatási rendszerből. Ez és az új európai uniós indikátor (korai iskolaelhagyók aránya) a figyelmet mindinkább a felső középfok felé irányította. Különösen súlyosan érintett a szakképzés, ahol a lemorzsolódás aránya évente átlagosan 20% körüli. A helyzet Észtországban több tekintetben is feltűnően hasonlít hazánkéhoz: a szakképzésbe mindkét országban a gyengébb tanulók kerül-nek, a többség (70%) a gimnáziumot választja, ráadásul a lemorzsolódás itt is legin-kább az első évfolyamon magas. Észtországban nagyobb a lemorzsolódás a lányok (!) körében, illetve azokban az iskolákban, ahol a tanítás nyelve az orosz.
Úgy tűnik, Észtországban a különböző problémájú fiatalokat megcélzó, főként projektfinanszírozású európai uniós programok mellett (helyett?) a lemorzsolódás megfelelő kezelését, az életpálya-orientációs szolgáltatások központosításában látják.
IRODALOM
CEDEFOP (2012): Trends in VET policy in Europe 2010-12. Progress towards the Bruges communiqué. Luxembourg: Publications Office of the European Union.
Estonian Ministry of Education and Research (2009): Development Plan for the Estonian Vocational Education and Training System, 2009–2013. Tartu.
Karjääriteenuste süsteemi uuring 2011. (Survey of career services in Estonia 2011).
Lindemann, Kristina (2013): The School Performance of the Russian-speaking Mino rity in Linguistically Divided Educational. Systems: A Comparison of Estonia and Latvia. In: Windzio, Michael (ed.): Integration and Inequality in Educational Institutions. Dordrecht: Springer. 45–69.
Ministry of Education and Research (2004): The Development of Education.
National Report of Estonia. http://www.ibe.unesco.org/International/ICE47/
English/Natreps /reports/estonia.pdf
Normak, Mai – Loogma, Krista (2009): Estonia – National Report. In: Pagano, Maria Luisa – Cardone, Antonella: Ulisse – Analysis and exchanges of good practices to retain students in the Education System Project. Final Scientific Report. Pisa. 61–85.
RAKE – CPD (2012): Õpingute katkestamise põhjused kutseõppes. [The Interruption of Studies in Vocational Training – Executive Summary also in English].
http://www.ec.ut.ee/sites/default/files/ec/opingute_katkestamine_kutseoppes_
loppraport.pdf
Republic of Estonia (2008): Action Plan for Growth and Jobs 2008–2011 for the Imple mentation of the Lisbon Strategy. http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?d ocId=6103&langId=en
Statistikaamet (2013): Eesti statistika aastaraamat – Statistical Yearbook of Estonia 2013. Tallinn. http://www.stat.ee/65374
Toots, Anu (2009): Brussels comes via Helsinki: The role of Finland in
Europeanisation of Estonian education policy. Administrative Culture, (10), 58–73.
HONLAPOK
http://www.haridussilm.ee/ – az Oktatási és Tudományos Minisztérium
(MoER) és az Észt Oktatási Információs Rendszer (EHIS) közösen fejlesztett, oktatásstatisztikákat tartalmazó weblapja
http://www.ehis.ee/ – az Észt Oktatási Információs Rendszer (EHIS) honlapja http://kutseharidus.ee/ – szakképzési információkat tartalmazó honlap http://khk.ee/ – a Tartui Szakképző Központ honlapja
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database – az Eurostat statisztikai adatbázisokat tartalmazó oldala saját táblázatok készítéséhez
MELLÉKLET 1. táblázat: Lemorzsolódás a közoktatásban nemek szerint, nappali tagozat, 2009/2010–2012/2013 (fő, %, év) NEMEKKÉPZÉS
2009/20102010/20112011/20122012/2013 LEMORZSOLÓDOTTAKLEMORZSOLÓDOTTAKLEMORZSOLÓDOTTAKLEMORZSOLÓDOTTAK SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)ÁTLAGÉLETKORA (ÉV)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)ÁTLAGÉLETKORA (ÉV)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)ÁTLAGÉLETKORA (ÉV)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)ÁTLAGÉLETKORA (ÉV) Fiúk
1–3. évf.110,19,470,08,880,010,7140,113,6 4–6. évf.240,113,0110,114,1160,116,6320,212,6 7–9. évf.1570,817,51100,617,41200,617,21370,717,5 alapfok1920,316,51280,216,61440,316,81830,316,3 gimnázium1381,118,82001,718,72111,918,71171,118,5 Lányok
1–3. évf.120,18,560,08,830,08,5220,111,2 4–6. évf.150,112,480,017,5120,112,2140,111,9 7–9. évf.670,317,4650,417,6540,317,6580,317,1 alapfok940,215,4790,116,9690,116,3940,215,0 gimnázium1571,018,51691,118,61481,018,41170,918,6 Összesen
1–3. évf.230,18,9130,08,8110,010,1360,112,2 4–6. évf.390,112,8190,115,5280,114,7460,112,4 7–9. évf.2240,617,41750,517,51740,517,31950,617,4 alapfok2860,316,12070,216,72130,216,62770,217,1 gimnázium2951,018,63691,418,63591,418,62341,018,5 Összesen5810,417,45760,418,05720,417,95110,417,1 Forrás: Eesti Hariduse Infosüsteem (EHIS)
2. táblázat: Lemorzsolódás a közoktatásban nemek szerint, tanköteles korú diákok, 2009/2010–2012/2013 (fő, %, év) NEMEKKÉPZÉS
2009/20102010/20112011/20122012/2013 LEMORZSOLÓDOTTAKLEMORZSOLÓDOTTAKLEMORZSOLÓDOTTAKLEMORZSOLÓDOTTAK SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)ÁTLAGÉLETKORA (ÉV)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)ÁTLAGÉLETKORA (ÉV)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)ÁTLAGÉLETKORA (ÉV)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)ÁTLAGÉLETKORA (ÉV) Fiúk
1–3. évf.110,19,470,08,870,07,7130,19,5 4–6. évf.230,112,8100,113,7130,113,0320,212,6 7–9. évf.1280,617,11570,817,51570,817,31710,917,3 Lányok
1–3. évf.120,18,560,08,830,08,5200,18,6 4–6. évf.150,112,470,013,5120,112,2140,111,9 7–9. évf.460,216,6920,517,4690,417,1780,516,9 Összesen
1–3. évf.230,18,9130,08,8100,07,9330,19,0 4–6. évf.380,112,7170,013,6250,112,6460,112,4 7–9. évf.1740,417,02490,717,42260,617,22490,717,2 Összesen2350,215,52790,316,82610,216,43280,315,7 Forrás: Eesti Hariduse Infosüsteem (EHIS)
3. táblázat: Lemorzsolódás a közoktatásban nemek szerint, összes tagozat, 2009/2010–2012/2013 (fő, %, év) NEMEKKÉPZÉS
2009/20102010/20112011/20122012/2013 LEMORZSOLÓDOTTAKLEMORZSOLÓDOTTAKLEMORZSOLÓDOTTAKLEMORZSOLÓDOTTAK SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)ÁTLAGÉLETKORA (ÉV)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)ÁTLAGÉLETKORA (ÉV)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)ÁTLAGÉLETKORA (ÉV)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)ÁTLAGÉLETKORA (ÉV) Fiúk
1–3. évf.110,19,480,011,180,010,7160,115,6 4–6. évf.250,113,4140,118,6170,117,1410,216,4 7–9. évf.5542,620,54622,321,13671,921,03922,121,5 alapfok5901,020,04840,820,93920,720,74490,820,8 gimnázium1 2558,322,51 3079,122,31 2419,322,69988,123,2 Lányok
1–3. évf.120,18,560,08,830,08,5220,111,2 4–6. évf.160,113,080,017,5170,119,2150,113,8 7–9. évf.2621,320,62381,320,41690,921,21961,120,9 alapfok2900,519,72520,520,01890,420,82330,419,5 gimnázium1 1795,922,11 3507,222,61 2036,822,81 1266,822,8 Összesen
1–3. évf.230,18,9140,010,1110,010,1380,113,1 4–6. évf.410,113,3220,118,2340,118,1560,215,7 7–9. évf.8162,020,57001,820,95361,421,15881,621,3 alapfok8800,819,97360,720,65810,520,76820,620,4 gimnázium2 4346,922,32 6578,022,42 4447,922,72 1247,423,0 Összesen3 3142,221,63 3932,322,03 0252,122,32 8062,022,4 Forrás: Eesti Hariduse Infosüsteem (EHIS)
4. táblázat: Lemorzsolódás a szakképzésben a szakképzés típusa szerint, 2008/2009–2011/2012 (november 10-i adatok) (fő és %) SZAKKÉPZÉS TÍPUSA 2008/20092009/20102010/20112011/2012 DIÁKOK SZÁMA (FŐ)
LEMORZSOLÓDOTTAKDIÁKOK SZÁMA (FŐ) LEMORZSOLÓDOTTAKDIÁKOK SZÁMA (FŐ) LEMORZSOLÓDOTTAKDIÁKOK SZÁMA (FŐ)
LEMORZSOLÓDOTTAK SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%) Szakiskolai képzés17 6482 58914,717 6272 73915,516 8973 00217,815 4282 73517,7 Felső középfokra épülő szakképzés8 6721 96022,69 7182 05521,110 1802 15721,210 5972 34322,1 Általános iskolai végzettség- hez kötött szakképzés (közis- mereti tárgyak nélkül)50511923,659820333,958115827,265514622,3 Általános iskolai végzettség- hez nem kötött szakképzés41419847,842013431,935415142,736614439,3 Összesen27 2394 86617,928 3635 13118,128 0125 46819,527 0465 36819,8 Forrás: Eesti Hariduse Infosüsteem (EHIS) 5. táblázat: Lemorzsolódás a szakképzésben nemek szerint, 2008/2009–2011/2012 (november 10-i adatok) (fő és %) NEMEK
2008/20092009/20102010/20112011/2012 DIÁKOK SZÁMA (FŐ) LEMORZSOLÓDOTTAKDIÁKOK SZÁMA (FŐ) LEMORZSOLÓDOTTAKDIÁKOK SZÁMA (FŐ) LEMORZSOLÓDOTTAKDIÁKOK SZÁMA (FŐ)
LEMORZSOLÓDOTTAK SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%) Fiúk15 1812 70217,816 0543 10819,415 8503 32321,015 0203 16321,1 Lányok12 0582 16417,912 3092 02316,412 1622 14517,612 0262 20518,3 Összesen27 2394 86617,928 3635 13118,128 0125 46819,527 0465 36819,8 Forrás: Eesti Hariduse Infosüsteem (EHIS)
6. táblázat: Lemorzsolódás a szakképzésben évfolyamok szerint, 2008/2009–2011/2012 (november 10-i adatok) (fő és %) ÉVFOLYAM 2008/20092009/20102010/20112011/2012 DIÁKOK SZÁMA (FŐ)
LEMORZSOLÓDOTTAKDIÁKOK SZÁMA (FŐ) LEMORZSOLÓDOTTAKDIÁKOK SZÁMA (FŐ) LEMORZSOLÓDOTTAKDIÁKOK SZÁMA (FŐ)
LEMORZSOLÓDOTTAK SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)SZÁMA (FŐ)AR ÁNYA (%)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%) 1. évfolyam12 3362 97824,113 6463 30424,212 2283 23726,512 4103 27326,4 2. évfolyam8 3881 16413,98 2861 18914,39 0961 49716,58 0651 35716,8 3. évfolyam5 22859511,45 19051810,05 16062512,15 00063412,7 4. évfolyam1 28712910,01 2411209,71 5281097,11 5711046,6 Összesen27 2394 86617,928 3635 13118,128 0125 46819,527 0465 36819,8 Forrás: Eesti Hariduse Infosüsteem (EHIS) 7. táblázat: Lemorzsolódás a szakképzésben a tanítás nyelve szerint, 2008/2009–2011/2012 (november 10-i adatok) (fő és %) TANÍTÁS NYELVE
2008/20092009/20102010/20112011/2012 DIÁKOK SZÁMA (FŐ) LEMORZSOLÓDOTTAKDIÁKOK SZÁMA (FŐ) LEMORZSOLÓDOTTAKDIÁKOK SZÁMA (FŐ) LEMORZSOLÓDOTTAKDIÁKOK SZÁMA (FŐ)
LEMORZSOLÓDOTTAK SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)SZÁMAARÁNYA (%) Észt20087339316,921236366417,320994391918,720471379418,5 Orosz7152147320,67127146720,67018154922,16575157423,9 Összesen27 2394 86617,928 3635 13118,128 0125 46819,527 0465 36819,8 Forrás: Eesti Hariduse Infosüsteem (EHIS)
8. táblázat: Lemorzsolódás a szakképzésben életkor szerint, 2008/2009–2011/2012 (november 10-i adatok) (fő és %) ÉLETKOR 2008/20092009/20102010/20112011/2012 DIÁKOK SZÁMA (FŐ)
LEMORZSOLÓDOTTAKDIÁKOK SZÁMA (FŐ) LEMORZSOLÓDOTTAKDIÁKOK SZÁMA (FŐ) LEMORZSOLÓDOTTAKDIÁKOK SZÁMA (FŐ)
LEMORZSOLÓDOTTAK SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%)SZÁMA (FŐ)ARÁNYA (%) 19 év alatt18 0122 72015,117 8552 77715,616 0762 84717,714 5642 61518,0 20–24 év4 9461 19124,16 1601 37922,47 1691 62322,67 1121 66723,4 25–29 év1 22030124,71 35837927,91 65239724,01 93043922,7 29 év felett3 06165421,42 99059619,93 11560119,33 44064718,8 Összesen27 2394 86617,928 3635 13118,128 0125 46819,527 0465 36819,8 Forrás: Eesti Hariduse Infosüsteem (EHIS) Megjegyzés: Lemorzsolódottnak az a diák számít, akit egy adott év november 10-én beiratkozott diákként tartanak nyilván, ám a tanév folyamán kikerül az oktatási rendszerből. (Nem számít lemorzsolódottnak az a fiatal, aki az adott tanévben kevesebb mint egy hónapig folytatta tanulmányait.)
KURUCZ ORSOLYA ÁGNES: LITVÁNIA LITVÁNIÁRÓL RÖVIDEN
A Litván Köztársaság (Lietuvos Respublika) a legdélebbi balti állam, északon Lettor-szággal, délnyugaton OroszorLettor-szággal, délkeleten a Belarusz Köztársasággal, míg dé-len Lengyelországgal határos. Litvánia kisebb területű, mint Magyarország, körülbelül kétharmad akkora (65 300 km2), közigazgatását tíz megye, kilenc város és hatvan ön-kormányzat adja. A lakosság létszáma a 2011-es adatok szerint 2,9 millió fő, ám évről évre csökkenő tendenciát mutat (lásd 1. táblázat), egyfelől a természetes okokból, másfelől az országból kivándorlók magas létszáma miatt (lásd 2. táblázat). A lakosság túlnyomó többsége – közel kétharmada – a nagyobb városokban koncentrálódik, leg-inkább Vilniusban és Kaunasban. A népesség etnikai összetételét tekintve igen színes képet mutat, jelentős a lengyel (6,6%), az orosz (5,8%) és a belorusz (1,2%) kisebbség aránya. Litvánia 1991-ben nyerte el függetlenségét, az Európai Uniónak – Magyaror-szághoz hasonlóan – 2004 óta tagja.
1. táblázat: A lakosok száma korcsoportonként, 2005, 2010 és 2013 (fő)
KORCSOPORT 2005 2010 2013 VÁLTOZÁS 2005–2013 KÖZÖTT
0–24 évesek 1 069 797 929 193 839 159 –230 638
25–64 évesek 1 754 301 1 667 887 1 590 548 –163 753
65 év fölöttiek 531 122 544 896 542 198 +11 076
Összesen 3 355 220 3 141 976 2 971 905 –383 315
Forrás: Litván Statisztikai Hivatal
2. táblázat: Az állandó lakosság és a kivándorlók korcsoport szerinti megoszlása, 2010–2012 (%)
KORCSOPORT
2010 2011 2012
LAKOSSÁG KIVÁNDORLÓK LAKOSSÁG KIVÁNDORLÓK LAKOSSÁG KIVÁNDORLÓK
0–14 évesek 15,0 10,2 15,1 10,5 14,9 12,6
15–24 évesek 15,3 24,1 14,4 28,9 13,9 27,6
25–34 évesek 13,8 36,7 12,7 33,7 12,4 32,4
35–44 évesek 14,3 16,3 14,4 15,1 13,7 15,3
45–54 évesek 14,9 9,9 15,4 8,7 15,3 8,6
55–64 évesek 10,7 2,3 11,6 2,3 11,8 2,4
65 év fölöttiek 16,0 0,5 18,1 0,8 18,1 1,2
Forrás: Litván Statisztikai Hivatal
A LITVÁN KÖZOKTATÁS RENDSZERE
A közoktatás szervezése az Oktatási és Tudományos Minisztérium felelősségi körébe tartozik. Minisztériumi jóváhagyással dolgozzák ki az általános oktatási reformokat, a közoktatási tanterveket, az érettségi vizsgafeladatokat, továbbá a szakképzési és a felsőoktatási programokat.
Az ország 60 önkormányzatra tagolódik, amelyek azon kívül, hogy végrehajtják a nemzeti szintű oktatáspolitikai rendelkezéseket, felelősek az önkormányzati szin-tű stratégiai oktatási tervek jóváhagyásáért, az oktatási intézményhálózat (iskolai elő készítő; alap-, középfokú- és szakképző intézmények, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek képzéséért felelős intézmények) fejlesztéséért, átstrukturálásáért.
Az iskolák nagy többsége, kb. 90%-a állami vagy önkormányzati fenntartású, a privát intézmények nem túl népszerűek, mivel általában magas tandíjakat szednek, melyet a lakosság csupán egy szűk hányada tud megfizetni.
Az iskoláskor előtti nevelés nem kötelező, nem is része a közoktatási rendszer-nek, de a szülőknek van lehetőségük arra, hogy gyermeküket óvodába és/vagy iskolai előkészítő osztályba írassák be. (Bizonyos gyermekek számára, szakértői vélemény alapján, ezt kötelezővé is lehet tenni, ők csak ezt követően kezdhetik meg az iskolát.) Az óvodai képzés 1–6 éves korú gyermekek számára érhető el, a szülők szabadon dönt-hetnek arról, hogy milyen időtartamra veszik igénybe a szolgáltatást. Az óvodáskorú gyermek, illetve a szülők/nevelők komplex pedagógiai segítséget, egészségügyi ellá-tást kapnak, továbbá a hátrányos helyzetű és/vagy háromgyermekes családok a vonat-kozó törvények értelmében szociális támogatásban részesülnek. A képzés helyszíne lehet bölcsőde, óvoda, vagy valamilyen oktatási intézmény, de megvalósulhat otthoni körülmények között is. 2007 óta törvény írja elő, hogy az óvodai tantervnek milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia. Az intézményeknek háromévente felül kell vizs-gálniuk saját tantervüket és szükség szerint át kell dolgozniuk annak függvényében, hogy milyen háttérrel, igényekkel érkeznek az intézménybe gyermekek.
2003 óta – az oktatási törvény1 értelmében – az egyéves iskolai előkészítő évfo-lyam az óvodai és általános iskolai oktatást összekötő programnak minősül. A prog-ram legfőbb célja az általános iskolai képzés megkezdéséhez szükséges készségek, képességek fejlesztése. A képzés abban a naptári évben kezdhető meg, amelyben a gyermek betölti a hatodik életévét, indokolt esetben maximum egy évvel korábban.
Az előkészítő év során a gyermek és a szülő/nevelő számára ugyanazok a szolgáltatá-sok érhetők el, mint az óvodában. Ilyen előkészítő évfolyamot szervezhet iskola, óvo-da vagy egyéb, engedéllyel rendelkező oktatási intézmény. Tervezik, hogy a jövőben kötelezővé teszik ezt az évfolyamot, ám ennek oktatás-módszertani elemei még nem kidolgozottak.
Az országban a tankötelezettség 7–16 éves korig tart (lásd 1. ábra). A 4 évfolyamos elemi képzés abban a tanévben kezdhető meg, amikor a gyermek betölti a 7. életévét.
Az egységes elemi oktatás 4 évfolyamot ölel fel. Ezt követi a 6 éves alsó középfo-kú program, amely két részre tagolható. Ennek első négy éve általános iskolai vizs-gával végződik (litván nyelv, matematika és egy szabadon választható tárgyból), ami
1 Oktatási törvény (2011) http://www3.lrs.lt/pls/inter3/dokpaieska.showdoc_l?p_id=407836
egyben a tankötelezettség végét is jelenti. A 9–10. évfolyam után (ez már tartalmazhat szakképzési modulokat) a diák dönthet úgy, hogy kilép a munkaerőpiacra, de termé-szetesen tovább is tanulhat. Választhatja a kétéves, érettségit adó középiskolát, a 2+1 éves szakközépiskolát (ISCED 3A), illetve a két- vagy hároméves szakiskolát (ISCED 3C). Azoknak a fiataloknak, akik nem rendelkeznek alsó középfokú végzettséggel, le-hetőségük van egy kétéves szakiskola elvégzésére (ISCED 2), azok számára, akik álta-lános végzettséget is szeretnének szerezni, a program hároméves. Emellett léteznek 8, 10 és 12 évfolyamos iskolák is.
Forrás: Szakirodalmi információk alapján készítette Kurucz Orsolya Ágnes
A szakképzés Litvániában 2002 óta kompetencia alapú, a különböző programokat és követelményeket a szakképző intézmények a munkáltatói oldal képviselőivel közö-sen dolgozzák ki az Oktatási és Tudományos Minisztérium ajánlásai alapján. A szak-képzés modularizációja folyamatosan zajlik, egy a Képesítési és Szakszak-képzés-fejlesztési Központ2 által irányított projekt keretein belül. A moduláris rendszert két lépésben vezetik be. Az első lépésben a moduláris szakképzési rendszer és tantervek kereteit fektetik le. Ezt követően a jelenlegi tantárgy alapú szakképzési tantervet átalakítják a korábban kidolgozott modellnek megfelelően.
Az ún. bevezető modul során a tanulók megismerkednek az adott szakma alapve-tő jellemzőivel. Lehealapve-tőség van általános képzési modulok beépítésére, amennyiben a tanuló nem rendelkezik a képzés megkezdéséhez szükséges – nem szakmai, sokkal inkább általános – kompetenciákkal. Ebben a szakaszban kerülnek elismerésre a ko-rábban szerzett képességek, készségek is. Az ezt követő kompetenciamodul az adott
2 Qualifications and VET Development Centre (Kvalifikaciju˛ ir profesinio mokymo ple.tros centras)
1. ábra: A litván oktatási rendszer, 7–28 éves korig
28
szakma megszerzéséhez elengedhetetlen kompetenciákat tartalmazza. A záró modul célja végül: a sikeres munkaerő-piaci átmenethez, integrációhoz szükséges tudás és képességek fejlesztése. Ez személyre szabottan történik, a korábbi tanulmányi és mun-kahelyi tapasztalatok figyelembevételével.
A legtöbb szakképzési program iskolában folyik, de a gyakorlati oktatás túlnyomó-részt vállalatoknál valósul meg. Az első szakképesítés megszerzését az állam finan-szírozza – még az esetben is, ha a fiatal már rendelkezik felsőfokú végzettséggel –, ezenfelül a diákok részére tanulói támogatás és egyéb anyagi juttatások is elérhetők.
A 2011-es adatok szerint a szakképzésben részt vevő diákok közel 70%-a kapott vala-milyen anyagi támogatást. Amennyiben a diák igényli, és a választott intézményben folyik ilyen képzés, úgy a szakképesítés munka mellett is megszerezhető. Ebben az esetben a diákok egyéni tanterv szerint haladnak, akár kombinálva is részt vehetnek nappali és esti tagozatos oktatásban, ráadásul a munka során elsajátított kompeten-ciák is elismerhetők a képzés során.