A pedagógusok optimális tanulói összetételre vonatkozó véleményét nem direkt módon térképeztük fel. Ehelyett a tanároktól azt kérdeztük, hogy mit tanácsolnának barátjuk-nak, milyen osztályba, iskolába írassák gyermeküket. A pedagógusok többsége a képes-ség szerinti csoportosítás híve, egynegyedük az intézményeket is képesképes-ségek szerint rendezné, míg több mint egyharmaduk az osztályok kialakításában venné figyelembe a képességek szerinti csoportosítást. Azt tapasztaltuk, hogy a továbbképzések ebben nem hoztak jelentős változást. A továbbképzések előtt mindössze 13%-uk tartotta ideá-lis tanulócsoportnak a képességek szempontjából vegyes összetételű osztályokat, s ez az arány ugyan 22%-ra növekedett, de a homogén iskolák mellett voksolók aránya 24%-ról mindössze 21%-ra csökkent, és érdemben a „bizonytalanok” aránya sem változott.
2014-re gyakorlatilag a 2006-os szint állt be ismét (lásd 5. táblázat). Mivel Magyarorszá-gon a tanulói teljesítmények erősen szociális háttérhez kötöttek, vagyis a családi háttér pozitív vagy negatív irányba befolyásolja a gyerek iskolai teljesítményét, így a képes-ség szerinti csoportosítás egyben társadalmi csoportok szerinti rendeződést is jelent.
5. táblázat: Ideális tanulói összetétel a tanulók képességei szempontjából a peda gó gu sok véleménye szerint, a továbbképzés előtt, után, és az utolsó adatfelvételkor (%)
IDEÁLIS
A kérdőíves vizsgálat elkülönülten kezelte a szociális és az etnikai alapú együttok-tatás megítélését. Bizonyos területen egyáltalán nem érzékelhető elmozdulás a tanári véleményekben a három mérés során, ilyen például a szabad iskolaválasztás, vagy an-nak elfogadása, hogy az iskola nem pótolhatja a kisgyermekkori szocializáció során elmulasztottakat. Az integrált oktatás megvalósíthatóságáról a pedagógusok többsé-ge sem a továbbképzések előtt, sem a továbbképzések után nem formált pozitív véle-ményt, igaz, a továbbképzések hatására nyolc százalékponttal csökkent a borúlátók aránya. Ugyanakkor 2014-re visszaállt, sőt valamelyest magasabb is lett azok aránya, akik szerint nem néznek szembe a realitásokkal azok, akik erőltetik a hátrányos hely-zetű tanulók iskolai integrációját. Viszont e tábor nagysága a későbbiekben erősödött, és egyre többen vélik úgy, hogy a szegregált oktatás mind a roma/cigány, mind a nem roma tanulóknak jobb, illetve csökkent azok aránya, akik szerint a roma/cigány ta-nulóknak joga van nem roma tanulókkal egy osztályba járni. Ugyancsak növekedett azok aránya, akik szerint fontos a norma és szabálykövetés megtanítása az iskolában (lásd 6. táblázat). Ez a kérdés azért is érdekes, mert a kötet következő tanulmánya az általunk vizsgált iskolák pedagógusainak véleményét veti össze az „átlag” pedagógus véleményekkel egy országos mintán. A szabálykövetés esetében eléggé eltérő az átlag pedagógus véleménye, számára ez kevésbé fontos, mint a hátrányos helyzetű gyere-kek oktatásával foglalkozó pedagógusok esetében, amit a szerző a látens diszkriminá-cióval magyaráz (lásd e kötetben Széll Krisztián írását).
6. táblázat: Az integrált oktatás megítélése a pedagógusok körében (%)
ÁLLÁSPONT
A szülőknek joguk van arra, hogy gyereküket abba
az iskolába írassák be, amelyiket a legjobbnak tartják. 95,6 94,3 94,4 Az államnak minden gyerek számára biztosítania kell,
hogy tehetsége és képessége szerint a legjobb
iskoláztatást kapja. 98,2 98,4 99,0
Az iskola tehetetlensége
Nem várható el, hogy az iskola bepótolja mindazt, amit
a család a kisgyerekkori szocializáció során elmulasztott. 91,5 93,5 92,1 Ha a család nem működik együtt az iskolával,
az oktatás nem lehet igazán eredményes. 97,6 96,9 98,8
Akik mindenáron erőltetik a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai integrációját, azok nem
néznek szembe a realitásokkal. 69,4 61,2 70,5
Az iskola nevelő-oktató szerepe
Az iskola sokat tehet azért, hogy a különböző szociális
hátterű gyerekek jobban elfogadják egymást. 93,4 93,6 95,0
Megfelelő pedagógiai módszerekkel a roma/cigány
gyerekek jó eredményeket érhetnek el az iskolában. 82,6 81,5 86,3 Normakövetés
Minden eszközzel jobb belátásra kell bírni azokat
a szülőket, akik nem törődnek gyerekeik iskoláztatásával. 93,1 93,5 95,5
6. táblázat (folytatás) A roma/cigány gyerekek esetében az a legfontosabb, hogy
megtanulják a szabályokat, és alkalmazkodjanak az iskola
által elvárt magatartási normákhoz. 75,8 73,6 89,9
Etnikai szegregáció
Minden roma/cigány gyereknek joga van arra, hogy
a nem romákkal közös iskolai osztályban tanuljon. 93,3 95,0 90,8 A roma/cigány gyerekeknek jobb, ha az iskolában külön
osztályba járnak. 11,0 8,9 19,2
A nem roma gyerekeknek jobb, ha az osztályukban
nincsenek roma/cigány gyerekek. 24,5 21,1 28,5
Összesen (N) 2394 1997 1355
Forrás: Pedagógus-kérdőív 2006, 2007, 2014
Arról is megkérdeztük a tanárokat, hogy milyen előnyöket és hátrányokat tudnak megfogalmazni az eltérő szociális helyzetű tanulók együttoktatása kapcsán (lásd 7. táblázat). 2006 és 2007 között az előzőekhez hasonló, gyenge pozitív irányú vál-tozást tapasztaltunk, 5 százalékponttal nőtt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az in-tegrált oktatásnak csak előnyei vannak, és ugyanennyivel csökkent azoké, akik csak a hátrányait hangsúlyozták. 2014-re ismét visszaálltak a 2006-os szintre az arányok, sőt megnövekedett a rejtőzködő vagy semleges véleményt megfogalmazók száma (akik úgy vélik, hogy sem előnye, sem hátránya nincs az eltérő szociális helyzetű tanulók együttoktatásának). Fontos kiemelnünk, hogy összességében a tanárok 79%-a látja ma is valamilyen előnyét az integrált oktatásnak.
Az előzőekhez nagyon hasonló a roma/cigány és nem roma tanulók együttoktatá-sának a megítélése. 2007-ben kifejezetten előnyösnek csak a pedagógusok 8%-a vélte az elkülönített oktatást. A többség pro és kontra előnyöket és hátrányokat is felsorolt, 40%-uk csak a hátrányait hangsúlyozta. 2014-re valamelyest növekedett ez utóbbi cso-port aránya, vagyis azoké, akik elutasítják az etnikai alapon szerveződő elkülönített oktatást. Ugyanakkor a szociális alapú integrációhoz képest még inkább növekedett
7. táblázat: A pedagógusok véleményének megoszlása az eltérő társadalmi helyzetű tanulók integrált oktatásának következményeiről (%)
KÖVETKEZMÉNYEK TOVÁBBKÉPZÉS ELŐTT (2006) TOVÁBBKÉPZÉS UTÁN (2007) UTOLSÓ ADATFELVÉTEL (2014)
Csak előny 30,6 35,3 30,1
a semleges válaszadók aránya. 2007-hez képest 2014-ben ötször többen vannak azok, akik kitértek a válaszadás alól (lásd 8. táblázat).
Fontos kiemelnünk, hogy a többség elutasítja az etnikai alapon elkülönített okta-tást. Csak minden tizedik tanár gondolja azt, hogy ez kizárólag előnyökkel járhat. Az is látható azonban, hogy számuk növekedett 2006-hoz képest.