Trencsényi László: „Ez lassan már történelem”
5. A tevékenységek, feladatok sajátosságai, közös vonásai, a kli- kli-entúra
A tehetségazonosításban a tervszerő, módszeres munka részesült elınyben. A spontán, betérı kliens fogadására, laikusok bevonására nyitottabb decentrumok voltak 2004-ben: Sátoraljaújhely, Ózd, Mezıkövesd. Nos, itt változásokat tapasztalunk. Utóbbiak felhagytak a „laikus bejelentésre” való feladatvállalással, viszont „felvette a szálat” s próbálkozik: Tiszaújváros, Ka-zincbarcika és Tokaj. A „spontán betérı” fogadásával Sátoraljaújhely is felha-gyott. Az intézményesülés azzal jár, hogy a tervszerő, szakszerő „szőrés” tí-pusú, a decentrum kezdeményezı magatartására, „kínálati piacra” épülı
azo-A leggyakoribb kliensek a pedagógusok (dinamikusan fejlıdött e téren Encs, Ózd, Kazincbarcika, Tokaj, mindazonáltal visszafogottabbak a 2005-ös adatok Sárospatakon, Szerencsen, Sátoraljaújhelyen, nagyot zuhantak Mezı-kövesden).
Tiszaújváros az egyetlen, ahol kis számban, de megjelenik más partner, a gyermekvédelmi szakember!
Kazincbarcika, Sátoraljaújhely a legnyitottabb a szülık fogadására, foko-zódott a nyitódás: Encs, Tokaj, Sárospatak területén, Ózd stabil, Mezıkövesd hátrább sorolt e téren.
Gyerekek fogadására váratlanul Szerencs, Sátoraljaújhely, Mezıkövesd lett a legkészültebb, Sárospatak, Ózd, Encs lendülete e téren alábbhagyott.
Inkább „kínálati” decentrum: Encs, Ózd, Kazincbarcika, Tokaj, Tiszaúj-város (utóbbi volt is), Sárospatak, Miskolc viszont ezt az utat (vagyis a meg-lévı programhoz keresni diákot) óvatosan elhagyni látszik.
Inkább nyitott, adaptív decentrum: Tokaj mellé Ózd zárkózott fel (Óz-don ez „paradigmaváltásnak” tőnik), Szerencs kissé visszaesett önvallomásá-ban.
Hány tehetségígéretet találtak a decentrumok a „szőrt” fiatalok körében?
Változatlanul nagy szórás: 10-80 %, Encs „hatékonysági” mutatója hirtelen nıtt (20-ról 70%-ra), Ózdé is (31-80%), Miskolc (33-60%), jelentıs csökke-nés Sárospatakon (80-10%), de többnyire továbbra is 25%-os a találat, e kö-rül kristályosodnak az adatok.
A tanácsadás klientúrája
Jellegzetesen továbbszőkül a fókusz a felsı tagozatos tanulókra. Fontos, szin-te kizárólagos kliensek maradtak szülık, pedagógusok (középiskola alig, még az óvoda is jobb).
Leggyakoribb tanácsadók
Helyi szakemberek, akik ezt tervszerően, módszeresen végzik. Alkalomszerő-en a felsıoktatás képviselıi segítAlkalomszerő-enek be leginkább. Más megoldások szórvá-nyosak. Tavalyhoz képest nıtt az alkalomszerően felsıoktatási intézménybıl hívott, akár országos hírő szakemberek száma. A megyeszékhelyi szakembe-rek száma, a civil szervezetek és médiaszakembeszakembe-rek aktivizálása változatlanul kizárólagosan alkalomszerő. Ózd igényli az „extrém” (pedagógus céhen kívü-li) szakemberek többségét.
Tanácsadásfajták gyakorisági sorrendje
Egyéni tanácsadás a decentrumban (ez nıtt) 3,8 Tiszaújváros, Szerencs, Ka-zincbarcika átlag felett, Mezıkövesd átlag alatt (az átlagos ideológiában így is magasan elıkelıbb helyen! 4,8).
Nagy létszámú tájékoztatás 3,7 – átlag feletti: Ózd 5, átlag alatti Tokaj (ideológiájában átlagosan: 4,1).
Helyszíni egyéni tanácsadás (elıretört) 3,6 – átlag felett: Miskolc, Kazinc-barcika, átlag alatt Mezıkövesd, Tiszaújváros (ideológia összesítésében: 4,4).
Kiscsoportos tanácsadás a decentrumban 3,3 – átlag felett Encs, átlag alatt: Mezıkövesd, Miskolc (az ideológiában ez 3, 9).
Nyílt nap (visszaesett) 3 – átlag felett: Tiszaújváros, Kazincbarcika, átlag alatt: Tokaj, Szerencs (ideológiájában 3,3).
Konzílium 3 – átlag felett: Sátoraljaújhely, átlag alatt: Mezıkövesd (ideo-lógiájában: 3,6).
Konferencia 2,5 – átlag felett Tiszaújváros, átlag alatt Kazincbarcika, To-kaj (ideológiájában: 3,5).
Írásos tájékoztatás 2,2 – átlag felett: Miskolc, átlag alatt Tiszaújváros, Me-zıkövesd, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely, Szerencs (ideológiájában: 2,8).
Egyéni telefonos tanácsadás 2,0 – átlag felett Encs, átlag alatt többen. (A praxis és ideológia közt nincs nagy eltérés: 2,1.)
A praxis és ideológia közt nagyobb különbség – egy egész értéknyi – ma-gas értékő egyéni tanácsadás decentrumban típusnál van, ezt mindenki még jobban felértékelné. (Egyébként Mezıkövesd ideológiája és gyakorlata közt a legnagyobb a feszültség.)
Érdekességek
Az ideológia és praxis közti általában csaknem harmónia van, sokszor és so-kan jelzik, hogy fontosságához képest halványabban tudnak ezzel vagy azzal a módszerrel élni (ez általános). Meglepı Tokajban, hogy az alig becsült nagy létszámú tájékoztatással mégis inkább, ideológiájuk ellenére többet foglalkoz-nak, s Sárospatak viselkedik két esetben ideológiája ellenére: a külsı helyszíni tanácsadást, és a nagy létszámú tanácsadást becsüli kevesebbre, mint amilyen gyakorisággal csinálja.
A legnagyobb harmónia Kazincbarcikán (minden módszer esetében teljes kongruencia) és Miskolcon (8 esetben teljes) van.
Feszültség Mezıkövesden (mindössze 2 „harmónia” és a decentrumbeli egyéni tanácsadásnál bizony 3 értéknyi különbség), illetve Ózdon (két har-monikus egybeesés, s a többi esetben konzekvensen 2-2 értékkülönbség az
A dinamikus összehasonlításból az tőnik ki, hogy a praxis és ideológia fe-szültségei nınek. Ez legalábbis mentálhigiénés kezelést igényel.
A tanácsok tartalmának gyakorisági sorrendje
Minden, a kérdıíven felvett tanácstípus fontosságáról alkotott vélekedés nıtt.
A fejlesztési, tanulási tanácsok fontossága átlagosan s harmonikusan eléri a 90%-ot.
Életvezetési tanácsok növekedése jobban szóródik, de átlagosan a tavalyi 40%-osnak számított jelentısége eléri a 90%-ot. Tiszaújvárosban és Kazinc-barcikán mutat csökkenı elismertséget. Ózdon, Sátoraljaújhelyen, Szerencsen és Miskolcon viszont dinamikus a növekedés.
A versenyekrıl való tájékoztatás fontosságáról alkotott vélekedés is nı, bár visszafogottabb dinamikával (50%-ról 60%), ezért vissza is csúszott a 3.
helyre.
Forráshoz jutást illetı tanácsok fontosságáról alkotott vélekedés is nıtt némelyest, ugyan Ózd felhagyott vele, Tiszaújváros korábbi 100%-os állás-pontját már „nem tudta” fokozni, Sárospatak „kitart” a 10% körüli fontosság mellett.
A gondozás létszámarányai
2004 2005
Encs 90 100-120 nıtt
Tiszaújváros 97 125 nıtt
Ózd 60 80 nıtt
Mezıkövesd 320 90 csökkent
Kazincbarcika 76 140 nıtt
Tokaj n.a. 45
Sátoraljaújhely 86 82 stabil
Szerencs 128 100 csökkent
Sárospatak 75 45 csökkent
Miskolc n.a. n.a.
Dokumentálás
Továbbra is keresi helyét. A dokumentáció rendszeressége erıteljesebb, bár nı a saját informális feljegyzések aránya.
Az alkalmazott információs csatorna
Változatlanul leginkább: pedagógusokon, intézményvezetıkön keresztül. Hat decentrum készít írásos információt a pedagógusoknak, Sárospatak és Ózd éppen abbahagyta, Mezıkövesd megpróbálja. Az intézményvezetık tájékoz-tatása elıtörıben. Ugyan ezzel is Ózdon hagytak fel, de Miskolc, Tokaj és Mezıkövesd próbálkozik vele. Az intézményeken keresztül érvényesített tájékoztatás a konszolidáció jegyében ugrásszerően megnıtt. Lassabban nı a közvetlenül a kliensekhez forduló tájékoztatás, Sárospatak tart ki emellett hőségesen, Encs viszont felhagyott vele. A szülıhöz írásban fordulni: nos ez dinamikusan növekvı tájékoztatási forma. Miskolc és Sátoraljaújhely felzár-kózik a többiekhez, ám Ózd most hagyott fel vele. Az egyéb információs csatornák használata szembeszökıen enyhül. Helyi sajtó, helyi média alig kimutatható a nyilvánossági feleletek közt.
A gondozás idıtartama
Zömében az iskolai szakaszhatárig tart a gondozás. Még mindig kevés az
„áttörés” (Tiszaújváros, Kazincbarcika, Tokaj, Sátoraljaújhely lépi át az iskolai szakaszhatárokat), Mezıkövesd és Kazincbarcika kísér egészen a felsıokta-tásba jutásig, ennél tovább egy decentrum sem vállalkozik. Ezzel nyilván ösz-szefügg, hogy már csak Ózd (Mezıkövesd a korábbiakhoz képest nem!)
„használja” a sikeres gondozottakat hálózatépítésre.
A leggyakoribb, tipikus partnerkapcsolati eszközök
Változatlanul a legfrekventáltabb módszer a kapcsolat intézményvezetıkkel, kölcsönös tájékoztatás, együttmőködés kezdeményezése (közös eszközhasz-nálat kevés, más partnerek bevonása kevés).
Érdekes folyamatoknak lehetünk tanúi.
A Társuláshoz tartozó iskolák vezetıivel alakult kapcsolatot illetıen jelen-tıs a hanyatlás. Az átlag 0,8-esésébe belejátszik, hogy tavaly Ózdról nem volt adat, most meg 2 értékkel járult hozzá az átlaghoz. De Sárospatakon is 2 ér-téknyi a visszaesés, a kapcsolat intenzitását illetıen. Ennél lényegesen kisebb a visszaesés, bár itt is Ózd és Sárospatak adatai változtak kedvezıtlenül. A vezetıkkel való kapcsolat tartalmát illetıen a tájékoztatás felértékelıdött a
„decentrum ad tájékoztatást” formula s a kölcsönös tájékoztatás terén is, sıt a gondozottaknak kínált látogatási lehetıség is. Fogyott viszont az intenzív szakmai együttmőködés és a „decentrum kér tájékoztatást” módszerek értéke.
Összességében mindazonáltal az eddig alkalmazott módszerek konstanciája
város. Viszont némi javulás van a kapcsolat intenzitását illetıen. Szerencs és Sátoraljaújhely adatainak javulása szembetőnı.
A kapcsolat tartalmát illetıen több jel mutat a módszerváltásra, bizonyos értelemben módszerredukcióra is. Így az intenzifikálás érdekében koncentrál-ta inkább eljárásait Encs, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely. Cserélt, váltott Sáros-patak, Mezıkövesd, Szerencs. Burjánzó gyarapodás, módszerkeresés (?) Jel-lemzi Tokajt.
A társuláson belüli önkormányzati intézményekkel alakult kapcsolatnak mint módszernek minısítése nem változott lényegesen. Ez általában alacso-nyabb, mint e konkrétan megnevezett szereplıkkel. A konstancia jellemzıbb, mint a módszerváltás. Tiszaújváros, Mezıkövesd, Sárospatak próbálkozik újabb módszerekkel.
A megyei intézményekkel alakuló kapcsolat tartóssága inkább szürkül, bár Tiszaújvárosban jelentısen javult. Kazincbarcikán jelentısen visszaesett. Az intenzitás ezzel párhuzamosan alakult. Az alkalmazható módszerek is ennek megfelelıen szürkülnek, bizonytalanodnak.
A megyei szolgáltató intézményekkel való kapcsolat egy pontnyit vissza-esett a tartósságát illetıen. Intenzitása nem ennyire, de szintén. Nincs kiugró decentrum. A tendencia általános (Tiszaújváros ırzi konstans 5-ös értékét e körben). A helyzetbıl adódik, hogy módszerváltás, módszerkeresés a jellem-zı.
A tartósság értékei összességében konstansak Tiszaújvárosban, Mezıkö-vesden, Kazincbarcikán, Sátoraljaújhelyen, Szerencsen. Jelentıs a visszaesés Ózdon, Encsen, Sárospatakon.
Az intenzitás helyzete ennél bonyolultabb. Pusztán Mezıkövesd viszony-lag alacsony értéke konstans. Encsen, Ózdon, Tokajban és Sárospatakon általában intenzitáscsökkenés az alapérzés. Tiszaújvárosban, Kazincbarcikán, Sátoraljaújhelyen, Szerencsen intenzitásnövekedés a jellemzıbb.
Az adatszolgáltatástól való visszafogottság növekedése jelzi, hogy az egyéb szereplıkkel alakítható kapcsolatok (mint eljárások, módszerek) nem problémamentesek. A gazdálkodó szervezetekkel korábban is alacsony értékő kapcsolat általában visszaesett, de a felsıoktatási kapcsolatok is szürkültek (itt különösen Sárospatak önkritikus helyértékelése szembetőnı).