• Nem Talált Eredményt

Petı József: A Pécs-Baranyai Tehetségsegítı Tanács Helyzetkép

A Dél-Dunántúl régióban a tehetséggondozás mai kereteinek létrehozása 2008-ban kezdıdött Csermely Péter professzor ösztönzésére. Ekkor alakult a régió elsı két tehetségpontja a bonyhádi gimnáziumban és a pécsi Apáczai Nevelési Központban, az ANK-ban.

A Tehetségsegítı Tanácsot 2009. május 19-én, a régióban elsıként, alakí-totta meg Pécs város öt tehetségpontja, az Apáczai Nevelési és Általános Mővelıdési Központ (ANK), a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja, a Baranya-Sakk Utánpótlás-nevelı és Versenyszervezı Egyesület, a Csányi Alapítvány – Pécsi Közösségi Ház és a Pécsi Mővészeti Gimnázium és Szakközépiskola

A Tanács hatóköre alapvetıen Baranya megye, de a hálózatépítı és mentoráló tevékenységének színtere a Dél-Dunántúl régió.

Aprófalvas térségünk munkánk szervezése szempontjából speciális hely-zetet jelent. Baranya 301 településének 70%-ában laknak 500 fınél keveseb-ben, és csak minden negyedik település lakossága éri el az ezer fıt. Az apró-falvas településszerkezetet leképezi az iskolarendszer is, egy ezerfıs lakosságú faluban általában csak óvoda található, esetleg alsó tagozat. Az aprófalvas szerkezetbıl adódóan az ún. „körzeti” iskolák tanulólétszáma is alacsony, gyakran 200 tanuló alatti a nyolc évfolyamon együttesen.

A tehetséggondozás az iskolával rendelkezı településekre koncentrálódik.

Azok a járások (tankerületek) ahol a járásközpont is jóval 10 000 fı alatti település, a tehetségponthálóban is fehér foltok

Míg a nagyobb településeken való „terepmunkának” már viszonylag jól kidolgozott metódusai vannak, addig új csatornákat, partnereket, új hálózatot kell kiépíteni a pár száz fıs településen élı tehetségek eléréséhez, motiválásá-hoz.

Sajátos kereteket ad munkánkhoz az is, hogy a megyében jelentıs hagyo-mányokkal bír a szakképzés, mely olyan szakmákban is képez (kézmővesség-hez, informatikához kötıdı képzések), melyekben a tehetségek segítése jelen-tıs jövıbeli sikerrel kecsegtethet.

A Tehetségsegítı Tanács célkitőzései

A Tanács stratégiai célja olyan tehetségsegítı hálózat létrehozásában való aktív részvétel Baranya megyében, ahol a tehetséggondozáshoz való hozzáfé-rés esélye biztosítható minden településen.

A célok elérése érdekében jelenleg az alábbi területeken próbálunk elıre-haladást elérni.

1. A térségben a tehetséggondozás hálózatának további szélesítése:

• a hátrányos helyzető településeken új tehetségpontok létrehozásá-nak motiválása, a regisztrálás segítése;

• a térség már regisztrált tehetségpontjának szakmai, szakértıi segít-ség nyújtása ahhoz, hogy akkreditálásukat elindíthassák, és sikeres eredménnyel zárják;

• új tehetségtanácsok létrehozásának inspirálása, segítség a regisztrá-lásban;

• az állami, önkormányzati intézmények és a civil szervezetek tehet-ségfejlesztı tevékenységének összehangolásában való aktív részvé-tel.

2. Olyan rendezvények szervezése, amelyek önmagukban is szolgálják a tehet-ségek felismerését és továbblépésük segítését, de eközben erısítik a hálóza-tos együttmőködésünket is:

• térségi tehetségnap szervezése, tehetségpontok által szervezett te-hetségnapok lebonyolításának segítése;

• a szakmában tehetségesek számára bemutatkozási lehetıség biztosí-tása, tehetségvásár szervezése.

3. Térségi és országos versenyek szervezése, vagy szervezésében való részvé-tel.

4. Intenzív napi kapcsolat biztosítása az országos hatókörő tehetséggondozó szervezetekkel, különösen a Tehetségsegítı Tanácsok Országos Kollégiu-mával ezáltal az információk és a jó gyakorlatok közvetítése a térség tehet-séggondozó szervezetei felé.

5. Pályázatok figyelése, írása, figyelemfelhívás, szakmai segítségnyújtás a térség tehetségpontjainak.

A Tehetségsegítı Tanács szervezeti keretei

A kezdetben csak Tehetségpontokból álló Tanács a Magyar Géniusz Program közben megjelent feltételeihez igazodva 2010. október 7-én újjáalakult, majd 2011. márciusában 17 fıre bıvült.

A bıvítés során civil szervezetek és a gazdasági élet szervezésében inno-vatív kamarák képviselıi kapcsolódtak be munkánkba. A tagok között tíz köznevelési intézmény mellett öt civil szervezet (Baranya-Sakk Utánpótlás-nevelı és Versenyszervezı Egyesület Tehetségpont, BioRitmus Életmód és Mozgásmővészeti Tehetségpont, a Csányi Alapítvány Pécsi Közösségi Ház Tehetségpont, Minerva Könyvtár Egyesület és a Pécsi Tanoda Alapítvány), valamint a Baranya Megyei Mérnöki Kamara és a Pécs-Baranyai Kereskedel-mi és Iparkamara van. A Tanács bázisa a Tehetségpontként is mőködı Apá-czai Nevelési Központ.

Eddigi tevékenységünket elsısorban a hálózatos együttmőködés

keretei-a többszöri megbeszélések, egyeztetések, közös progrkeretei-amok eredményekép-pen felmértük az együttmőködés erısségeit, lehetıségeit, illetve elkészítettük a fejlesztendı területekre vonatkozó javaslatainkat.

Tehetségsegítı tanácsunk sokirányú tevékenysége messzemenıen épít a megye tehetséggondozó hagyományaira (ezt a tagok színes sora is fémjelzi).

Sajátosságunk, hogy kiemelt szerepet tulajdonítunk a szakmában tehetséges tanulók fejlesztésének is. Ez szintén megfelel a megye „hagyományainak”, hisz sajnos meglehetısen hátul vagyunk a sorban a foglalkoztatottság, az új munkalehetıségek, a munkaerı-piaci ellátottság tárgyában. Tehetségsegítı tanácsunknak aktív tagjai ezért a szakképzéssel foglalkozó szervezetek, úgy, mint a Pannon Szakképzés Szervezési Társulás, a Pécs Baranyai Kereskedel-mi és Iparkamara, és képviselteti magát Pécsi AkadéKereskedel-miai Bizottság Szakkép-zési Albizottsága, valamint a mőszaki szakképzésben érintett felsıoktatási intézmény, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki-Informatika Kara is. E tevékenységünkkel azt kívánjuk elérni, hogy e sajátos terület is kellı hangsúlyt kapjon a tehetséggondozás terén.

Rendkívül fontosnak tartjuk a tehetségígéretek környezetének megismeré-sét. Ehhez a tehetségpontokban, tehetségmőhelyekben, iskolákban, óvodák-ban dolgozó kollégáink mellett pszichológus és tehetségpedagógus segítségét is igénybe tudjuk venni.

A szárnyait bontogató tehetségeket az iskolákból, mőhelyekbıl nem kira-gadni akarjuk, hanem fejlıdésükhöz a szükséges szakmai hátteret biztosítani.

Alapító tagja vagyunk a Tehetségsegítı Tanácsok Országos Kollégiumá-nak, amely szervezet választott vezetıje Tehetségsegítı Tanácsunk elnöke.

Tehetségsegítı Tanács eddigi tevékenységének legfıbb területei

1. Szervezet-hálózatfejlesztés

Fontos feladatunk a tehetségpontok regisztrációja és a regisztráció elıkészíté-se során „fehér foltként” kezelt területeken a tehetségponttá válás elıkészíté-segítéelıkészíté-se.

• 2013 novembere és 2014 májusa között a megyében 10 új pont regisztrálta magát, közülük 3 új településen. Így már 38 tehetség-pontban dolgoznak a tehetségsegítık Baranya megyében.

• Ez idı alatt három új Tolna megyei tehetségpont létrehozásában (ket-tı Báta községben és Várdombon egy) is szerepet vállalt a Pécs-Baranyai Tehetségsegítı Tanács.

• A tehetséghálózat fejlesztése során nagy lépésnek tekintjük, hogy a Tanács együttmőködési keret-megállapodást írt alá a Klebelsberg In-tézményfenntartó Központ (mint az ország legnagyobb oktatási in-tézménye) Pécs Megyeközponti Tankerületével a tehetségsegítı háló-zat céljainak minél szélesebb körő megismertetésére, a Központ

isko-láinak tehetségponttá válásának elısegítésére és az erıforrások haté-konyabb elosztására.

Tevékenységünk nem kevésbé fontos célja újabb Tehetségsegítı Taná-csok megalakulásának inspirálása.

• Tanácsunk ösztönzésére, a Géniusz Program szakembereinek szakmai segítségével kilenc Tehetségtanács mőködik a régióban (2 Baranyában, 2 Somogyban, 5 Tolna megyében).

• A tehetségtanácsok többsége egy vagy több köznevelési intézmény (tehetségpont) köré szervezıdött. Munkánk során nap mint nap lát-tuk, hogy a nem iskolai keretekben mőködı („civil”) tehetségpontok-nak sajátos mőködési keretei vantehetségpontok-nak, sajátos gondokkal küzdenek.

Ugyanakkor elınyük, hogy rugalmasabbak döntési helyzetekben, költ-ségtakarékosan tudnak mőködni, viszont stabil intézményi háttér híján a pályázatok lebonyolításában likviditási nehézségeik adódhatnak, inf-rastruktúrájuk, eszközeik, emberi erıforrásuk, adminisztrációjuk biz-tosítása alkalmanként problémát jelenthet. Ennek megfelelıen kez-deményeztük, hogy a Pécs-Baranyai Tehetségsegítı Tanács mellett alakuljon meg a nem iskolai keretekben mőködı tehetségpontokat speciálisan segíteni képes „Civil Tehetségsegítı Tanács”. Azóta a Ta-nács hivatalosan is megalakult Fókusz Multikulturális TST néven, re-gionális hatókörrel.

• A hálózatosodás elısegítése érdekében nyertes pályázatot írtunk. A tehetségháló fejlesztése Baranyában címmel.

• Kapcsolatot tartunk a térségi tehetséggondozást támogató vállalkozá-sokkal, vezetıik közül a Tehetség portrétárba két fı be is került.

• A Tehetségsegítı Tanácsok Országos Kollégiumának alapító tagjaként részt veszünk annak munkájában.

• Elıttünk álló nagy feladatunk, hogy a tehetségsegítésrıl szóló infor-mációk eljussanak a „fehér foltokba”, az aprófalvakban élıkhöz ott, ahol nem támaszkodhatunk közoktatási intézményre. A tehetségsegí-tésbe bekapcsolható szervezetek, az ún. Integrált Közösségi Szolgálta-tó Tereket (IKSZT) mőködtetı kulturális szervezetek tehetséggondo-zó munkájának koordinálására, segítésére kezdeményezzük ún. Kultu-rális Tehetségsegítı Tanács létrehozását.

2. Mentorálás

2013-ban a Nemzeti Tehetség Program keretében a Tehetségsegítı Tanácsok Országos Kollégiumának támogatásával mentori szerepet vállaltunk

tehet-Tanács címet vehettünk át Kormos Dénestıl, a Tehetségsegítı tehet-Tanácsok országos koordinátorától.

A program általános célja a tehetségbarát társadalom kialakítása, a helyi és térségi szinten dolgozó tehetséggondozók szakmai összefogásának segítése a hatékonyabb tehetséggondozás érdekében.

A mentori tevékenység alapvetı célja hozzájárulni ahhoz, hogy egységes elvek, módszertan alapján dolgozó, hálózatával a térséget lefedı tehetségsegí-tı hálózat jöjjön létre. A megvalósítás során a legnagyobb hangsúlyt a tehet-séggondozáshoz való hozzájutás során az esélyegyenlıtlenség csökkentésére helyeztük.

Ennek érdekében

• olyan partnereket kerestünk, akik el tudják juttatni az információt a legkisebb településre, a leghátrányosabb helyzető fiatalokhoz is;

• a településszerkezet elemzése alapján a tehetségpontok kialakításánál az iskola székhelyén lévı kistelepülésen az ott meglévı források kon-centrálásával településszintő szervezıdéseket preferáltuk;

• nem iskolai keretekben mőködı tehetségpontokat speciálisan segíteni képes „civil tehetségsegítı tanácsok” létrejöttét segítettük;

• a legnagyobb fenntartóval és egyben a legnagyobb oktatási-nevelési intézménnyel, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK) együttmőködési szerzıdést kötöttünk.

A mentori munka során több nehézséggel kell szembenéznünk.

• Jelenleg az iskolák, intézmények „központosítása” korlátozza önálló döntési szabadságukat és kezdeményezıkészségüket. Reményeink sze-rint a térség összes tankerületével sikerül keretmegállapodást kötnünk, ezzel elhárul az „adminisztratív” akadály az iskolai tehetségpontok megalakulása elıl.

• A nem-közoktatási intézményekben a tehetséggondozás feladatát sokkal bonyolultabbnak érzékelik, mint a tényleges követelmények, ezért nem mernek belevágni a tehetségpont létrehozásába, noha a már kialakult programjaik elegendı alapot nyújtanak hozzá.

• Bizonyos fokú bizalmatlanságot érzékeltünk a hálózatos mőködés, a segítségnyújtás valódiságával szemben.

• Baranya kistelepülésein sok helyen valóban nincsenek meg a feltételei a tehetségpont létrehozásának (alacsony gyereklétszám, megfelelı szakember hiánya). A gyerekek nem helyben járnak iskolába, így a pe-dagógus és a szülı kapcsolata nem olyan közvetlen, mintha „falubeli”

lenne, így feltételezésünk szerint nagyobb a lehetısége az alulteljesítı tehetségek elkallódásának.

3. Tehetségsegítés

• A hálózatépítés mellett az ANK Tehetségponttal közösen az elmúlt években rendszeresen fórumot szervezünk a tehetséggondozás háló-zatának kiszélesítési lehetıségeirıl.

• Részt vettünk a Magyar Tehetséggondozó Társaság 2013. szeptemberi pécsi közgyőlésén és annak elıkészítésében.

• Országos szintő középiskolai és egy nemzetközi általános iskolai, ha-táron túli magyar tanuló részvételével lezajló versenyt szervezünk.

• Évek óta vállaljuk a sajátos nevelési igényő (SNI) tanulók Országos Szépíró Versenye megyei döntıjének lebonyolítását.

• Évek óta szervezzük a „Tehetségek a szakképzésben” tehetségvásárt.

A tehetségpontok rendezvényeit szakmailag, esetenként anyagilag is támogattuk.

• Részt vettünk tehetségkoordinátor képzés szervezésében, lebonyolítá-sában.

A Tanács lehetséges szerepe a térség további tehetségsegítı munkájának koordinálásában, fejlesztésében

A hálózatfejlesztés során a partneri kör bıvítése

Olyan partnerek bevonása szerepel a terveink között, akik köznevelési intéz-ménnyel nem rendelkezı településekre is eljutnak: Könyvtári Hálózat, az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT).

Nonprofit, ifjúsággal foglalkozó szervezetek bevonása a rejtızködı tehet-ségek felkutatására (pl. Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft, Tett-Hely Ifjúsági Információs és Tanácsadó Központ).

Nagy elırelépés lehetne „Tehetség Infopont” vagy valamilyen hasonló kategória létrehozása a meglévı hálózatokra építve, ahol az érdeklıdı szülı tájékoztatást, tanácsot kap a tehetséggondozásról.

Meggondolandó, hogy falunaphoz, valamilyen helyi neves eseményhez főzıdve a Tehetségtanácsok tartsanak figyelemfelkeltı elıadást (esetleg te-hetséges gyerekek bemutatkozásával egybekötve) a tehetséggondozás hálóza-táról, lehetıségeirıl.

Új erıforrások keresése

A tehetséggondozás folyamatában a nevelési-oktatási intézmények, a

tehet-si intézményeket fenntartóval, mert együtt, összefogva biztosan többre lehet jutni.

További kapcsolatokat kívánunk kiépíteni a térség tehetséggondozást tá-mogató vállalkozásokkal.

Tehetségtanácsunk jövıbeni szerepét elsısorban abban látjuk, hogy meg-lévı kezdeményezésekre, mobilitásokra támaszkodva, eszközeivel, tapasztala-tával, stabil partneri kör segítségével mintegy katalizátorként járuljon hozzá sikeresen a megye tehetséggondozó hálózatának fejlesztéséhez.

Páskuné Kiss Judit: A tehetséggondozó szolgáltatásokhoz történı

Outline

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK