Az OKA által kiírt pályázatokról (szakértıi értékelések)

4.1. Óvodák: pályázat a tehetséggondozó mőhelyek támogatására a közoktatás területén Az óvodai pályázatok 90%-át önálló óvodai intézmény, valamint ÁMK-hoz, iskolához tartozó, szakmai szempontból önálló óvodák adták be. A benyúj-tott pályázatokban elenyészı számban szerepelt alapítvánnyal rendelkezı vagy alapítvány által fenntartott óvoda. A pályázatokra jellemzı volt, hogy az óvoda rendszerében a kolléganık keresték a helyét, szerepét a tehetséggon-dozásnak, mivel az óvodáknak teljesen új feladatnak számított a

tehetségígé-hogy ez a nemes pedagógiai kezdeményezés jó irányba legyen beépítve a helyi gyakorlatokba, ne sértse az esélyegyenlıség elvét, és bekövetkezzen az a for-dulat, hogy a gyerekeket ne a hátrányaik szerint definiálják, hanem az értékeik szerint.

Összességében örvendetes, hogy egyre jobb pályázatokkal találkozott az alkuratórium, mert elindult a tehetséggondozó szemlélet megértése az óvo-dákban.

Voltak már olyan óvodák is, amelyek már hálózatban mőködve dolgoztak, és tudtak segíteni, jó példát mutatni, azoknak az óvodáknak, amelyek gondol-kodnak a tehetséggondozás óvodai bevezetésében.

4.2. Iskolák

4.2.1 Pályázat a tehetséggondozó mőhelyek támogatására a közoktatás területére

A pályázatokat tehetségfejlesztı mőhelyek indítására adták be a pályázók.

Ezek közül elsısorban általános iskolák, ill. az ezekben mőködı „mőhelyek”, iskolák alapítványai, valamint civil szervezetek nyújtották be pályázataikat.

Általánosan megállapítható volt, hogy a pályázók eddigi (korábbi) tehetség-gondozó tevékenységüket igyekeztek részletesen bemutatni, általában jó volt a mőhelyek fenntartóinak a bemutatása is.

A pályázók között kb. egyenlı arányban voltak a magán és civil intézmé-nyek, személyek és önkormányzati fenntartású iskolák, óvodák, illetve itt dol-gozó szakemberek. Általánosan érvényes megállapítás, hogy azok voltak a legsikeresebb pályázatok, ahol az intézmény vezetése nem hagyta magára a pályázókat, és a segítség nemcsak a szükséges igazolások megadására korláto-zódott, hanem átadták vezetıi tudásukat, tapasztalataikat, ötleteket is, sıt, több esetben maguk a vezetık jegyezték a pályázatot. Különösen ki kell emelni azokat a pályázatokat/pályázókat ahol az intézmények rendelkeznek a nevelıtestület által kidolgozott és elfogadott komplex tehetséggondozó prog-rammal.

Volt a pályázóknak egy olyan köre, amely bizonyos gyakorlatot szerzett már pályázatírásban, és a kérdésekre tömör, lényegre törı válaszokat adott, a szövegben kiemelésekkel segítette az eligazodást, és az elért eredményekrıl bıséges dokumentációt is mellékelt. Ezekre a pályázatokra általában az volt a jellemzı, hogy készítıi mind a tehetségazonosítás, mind a gondozás, fejlesz-tés módszereit, technikáit ismerik, a tanulókat partnernek tekintik, igyekeznek a tudományágak közti átjárásokat megismertetni velük. Világosan megfogal-mazták a beválogatás – tehetségazonosítás – elveit, mit és hogyan kívánnak megvalósítani a 60 órás program során, és azt is, hogyan akarják értékelni a program végén az eredményeket. A szakértık általános tapasztalatként fo-galmazták meg, hogy az ilyen pályázatoknak a költségvetése is józan, racioná-lis megfontolás alapján készült.

Összességében elmondható, hogy a programok különbözı színvonala el-lenére nagyon sok színes és értékes kezdeményezést ismerhettünk meg és valósítottak is meg a pályázók.

Örömmel állapította meg az alkuratórium, hogy közoktatásunk nehéz helyzete ellenére országszerte léteznek a tehetségfejlesztés iránt elhívatott olyan intézmények, civil szervezetek, fenntartók és szakemberek, akik hisznek a felnövekvı nemzedékek kreativitásában, motivációjában, általános és speci-ális képességeiben.

4.2.2 A közoktatásban tanulók természettudományos és mőszaki kompetenciáinak elmélyítését segítı tehetséggondozó projektek

Ezek támogatására külön pályázatot írt ki a kuratórium. A mőszaki kompe-tenciák fejlesztésének támogatása új színt jelentett az NTP-OKA pályázatok palettáján. A szakértık szerint a pályamunkák zöme ötletes, jól kidolgozott, a program megfelelt a pályázatban kitőzött céloknak. Jól szolgálják a természet-tudományos és mőszaki kompetenciák, sıt sok esetben egyéb (pl. kooperatív, kommunikációs, anyanyelvi és idegen nyelvi) képességek fejlesztését is. Meg-felelıen figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, képességeit, érdek-lıdési körét, elızetes ismereteit és további céljait. A legtöbb projekt a tanulói tevékenységre, a pedagógusok által irányított önálló szellemi és manuális munkára épít.

Örvendetes volt tapasztalni azt a törekvést, hogy a programok a termé-szettudományokat komplex módon közelítették meg. Ebben a szellemben kívánták a tanulók szemléletét formálni, alakítani. A programokba sok szín-vonalas mérést, kísérletet és modellalkotást építettek be. Sok esetben igényel-ték táborok és tanulmányi kirándulások támogatását is

4.2.3 Kiemelkedı tehetséget mutató középiskolások nemzetközi versenyen való részvétel-ének támogatása.

A közoktatásban kiemelkedı tehetséget mutató tanulók számára a megméret-tetés kiváló fórumai a nemzetközi tanulmányi, tehetséggondozó versenyek.

A nemzetközi versenyek nevezési díjai, az utazás és szállás költségei jelen-tıs anyagi megterhelést jelentenek. Sajnálatos módon a közoktatási intézmé-nyeknek ekkor sem voltak forrásai arra, hogy támogassák tanulóik nemzetkö-zi versenyeken való részvételét, a diákok többsége pedig nem tudta akkor sem önerıbıl finanszírozni egy-egy ilyen versenyen való részvétel költségeit.

A pályázat célja az volt, hogy a hazai közoktatásban tanulmányokat folyta-tó kiemelkedı tehetségő fiatalok 2010. és 2011. évi nemzetközi versenyeken

Ennek oka, hogy a pályázók a pályázati kiírás tartalmi követelményeit nem vették figyelembe, és − sajnálatos módon − csak az utazásra szánt pénz el-nyerése volt a céljuk, nem tekintették a tehetséges diákok/csapatok mentorálását az iskolai tehetséggondozás szerves részének.

Bár ilyen kevés pályamunkából nem lehet messzemenı következtetéseket levonni, elgondolkodtató és egyben jelzés értékő is, hogy az iskolák milyen kevéssé tekintik a helyi tehetséggondozás szerves résznek a versenyeket. Vagy arról van szó, hogy azt gondolják, a verseny önmagában már tehetséggondo-zás, vagy − és ami még ennél is rosszabb − nincs is az intézményeknek sem stratégiájuk sem az iskolai életet átszövı tehetséggondozó gyakorlatuk.

4.2.4 Tanulmányi, tehetséggondozó versenyek támogatása a 2010/2011. tanévre.

A tanulmányi versenyeket sok éve értékelı szakértık fogalmazták meg, hogy ebben a tanévben elıször tapasztalták azt, hogy kevés az igazán átgondolt, részletesen kifejtett, megalapozott tervezéső pályázat. A pályázatok szakmai színvonala hullámzónak mondható: a kimagaslótól a felháborítóan gyengéig terjedt a skála, illetve a pályázati kiírás kritériumai szerint is legfeljebb köze-pesre minısíthetı.

A pályázatok közel negyede választott történelmi témát. Ezek többsége újszerő módon, korszerően feldolgozott, komplex programokat kínált. A versenyek valóban az iskolában megszokott módszerektıl eltérıek, tanulsá-gosak, fejlesztık, érdekesek. A konkrét téma nyilván mindenhol más és más történelmi esemény köré szervezıdik, de szinte azonos módon, két levelezıs fordulóval és egy döntı megszervezésével, a versenyek azonos típusúak.

Természetesen a nagyobb kínálatnak is vannak elınyei, nagyobb a választék, jobban lehet a különbözı érdeklıdéső tanulóknak megfelelıt találni, de ennyi azonos mőveltségterületet kínáló verseny átláthatatlanná teheti a verseny-rendszert.