A Solti Református Egyházközség 1755 és 1797 között
3. A templom építése
Solt ősi temploma a Tételhegyen állt. Arról nem rendelkezünk információval, hogy kik és mikor alapították a solti gyülekezetet. A Duna menti reformáció 1541 és 1560 között szerveződött. Az első reformátorok a Dunántúlon Sztárai Mihály és Dévai Bíró Mátyás voltak. Szegedi Kis István református teoló-gus nagy valószínűséggel járt Solton. Mint tanító és prédikátor végigjárta az Alföldet, a Duna–Tisza közét és a Dunántúlt.27 Bár Magyarországon kezdetben a lutheri irányzat terjedt el, Szegedi Kis István azonban kálvinista volt, így Solt gyülekezete is ezt az irányzatot kezdte el követni. Az első egyházak között talál-juk a kunszentmiklósit, a szabadszállásit, a fülöpszállásit, a dunavecseit, a soltit és a dunapatajit. Solt fekvésének köszönhetően központi helynek számított.
1563-ban alakult meg a Solti Senioratus (egyházmegye) 31 egyházközséggel, melyek között ott volt Ráckeve is, ahol Szegedi Kis István volt a prédikátor.28
Arról nincs adat, hogy a solti egyházközség mikor kapott először lelkészt, 1626-tól kezdve van névsor a lelkipásztorokról. Az első ismert itt szolgáló lelkész Decsi Kristóf volt. A református gyülekezet itt nem a római katolikus templomot foglalta el, hanem 1560 körül fatemplomot épített. A hódoltság alatt a török nem engedélyezte kőtemplom emelését, mert attól tartott, hagy a magyarok várként használják ellenük. Többször is tűzvész áldozata lett, de a község lakói mindig újjáépítették. A ma is álló templom fokozatos bővítéssel
25 Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára I–IV. kötet. Pest 1851. IV. 33–34.
26 Dóka Klára: Pest-Pilis-Solt megye felekezeti és nemzetiségi összetétele a reformkorban. Magyar Sion. Új folyam 2. (2008) 2. sz. 239.
27 S. Szabó József: A protestantizmus Magyarországon. I–II. Bp. 1928. I. 24.
28 Földváry László: Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez. I–II. Bp. 1898. I.
223.
épült, 1755-ben kívül-belül felújították, ekkor bővítették a karzatokat is, amelyet komáromi asztalosok készítettek, név szerint Fodor Ferenc, Jókai Sámuel, Czina István és Molnár Mihály.29 A komáromi asztalosok munkáját dicsérik szerte az országban fellelhető templombelsők. Kiváló szakmai tudásukkal olyan jellegzetes komáromi stílust alakítottak ki, amely rendkívüli népszerűségnek örvendett.
Számos új és újjáépített templom berendezését készítették el. Például Madaron, Nagykőrösön, Szentesen és Kiskunhalason. Ilyenkor egy vagy több asztalos-műhely elment a helyszínre, és a megbeszéltek alapján elvégezték a megrendelt munkát. Kazettás mennyezeteket, kórusmellvédeket, szószékeket, padokat, és úrasztalokat készítettek és festettek.30 1769-ben az egyház vezető testülete Mária Terézia királynőhöz a következő tárgymegjelöléssel terjesztette fel építési kérel-mét: „A reformátusok régi templomát összeragasztandó és kívül újonnan építen-dő tornya fundamentumának engedélyezése tárgyában”.31 Berek István főbíró részvételével, a Tanács és Igaz János lelkész jelenlétében a torony alapkőletétele 1769 májusában történt. Ebben az évben a harangokat is elhelyezték. A temp-lomot a református hagyományoktól eltérően nem betlehemi csillag vagy kakas díszíti. A torony csúcsán egy kovácsoltvas csillagmotívumot láthatunk, amely a torony építésének évében, 1769-ben látható fényes üstökös emlékére készült.
A bejegyzés szerint a mezővárosból augusztustól szeptemberig látszott az üstökös, és 1769. október 17-én „fel emeltük a Toronynak gombját, mellynek részén, kakas helyett, a mint mások szokták, üstökös tsillagnak formájára tsináltattuk, annak az üstökös tsillagnak emlékezetire, melly a mostan folyóesztendőben […] minden éttzakánkint közel egy hónapig az égen láttszott”. Az üstököst a híres francia csillagász, Charles Messier fedezte fel 1769. augusztus 8-án. Először ködös ob-jektumként jellemezte, és „a távcsőben haloványnak mutatkozott”. A következő éjszaka az elmozdulásából megállapította, hogy valóban üstökösről volt szó, nem sokkal később pedig már szabad szemmel is látható volt.32 A toronygombba iratokat és abban az évben veretett pénzeket helyeztek el.33 1770. november 5-én tették a helyére Csontos Péter órásmester által készített toronyórát.34
29 DRERL D/224. a. 1. kötet 83.
30 Bővebben a komáromi asztalosok templom munkáiról lásd: Nagy Varga Vera: Komáromi asz-talosok a 17–19. században. Tények és feladatok a komáromi asztalosság kutatásában. Néprajzi Értesítő 85. (2003) 41–59.
31 DRERL D/224. a. 1. kötet 88.
32 David A. J. Seargent: The Greatest Comets in History: Broom Stars and Celestial Scimitars.
New York 2009. 121.
33 DRERL D/224. a. 1. kötet 88.; a solti üstökösről lásd: Rezsabek Nándor: „Üstökös tsillag”
a templomtornyon. Meteor 40. (2010) 7–8. sz. 24–26.
34 DRERL D/224. a. 1. kötet 89.
Az épület a mai formáját 1787-ben nyerte el. A torony nyugati felén erről az időszakról márványtábla lett elhelyezve ezzel a szöveggel: „Ditsösségessen uralkodó Második Jósef Romai Tsászárnak és Apostoli Királyunknak különös engedelméből ugy Méltóságos Földes Urainknak meg egyezésébűl ezen ház a Szent Háromság egy Istennek Tiszteletére építtetett 1787dik esztendőben a solti Helvetika Confession lévő gyülekezetnek tulajdon költségén.” Az első istentisz-teletet 1787. november 14-én tartották a megújult templomban. A családok csináltattak maguknak padsorokat és így a „saját” helyükön foglaltak helyet. Az új templom felszentelését 1790. augusztus 15-én tartották. A parókiát 1795-ben építették, erre a telket a Révay családtól kapta az egyházközség. A református temető a Meleghegy tetején található. A református lakosság a templomból is száműzte a keresztet, ezért itt fejfákat állítottak.35 A solti református egyház neveltje volt Báthori Gábor, a Dunamelléki Református Egyházkerület egy-kori püspöke,36 az egyházkerületben ő végezte el az első vizitációt. A vizitáció kérdéseit előzetesen elküldték a településekre, és a helyi lelkészek ez alapján készítették el az egyházközség leírását, majd adták át a püspöknek.37
Az egyházközségben 1756 óta működött az iskola, hartai német kőművesek építették vályogból. A gyermekek télen nagyobb számban jártak, tavasz elejétől, amikor megkezdődött a szántás, vetés a földeken, lassan kimaradtak. 1756-ban 162 fiú és 116 lány járt az iskolába, ekkor még csak egy tanító és a lelkész oktatta őket.38 1819-ben a 203 fiúra két, míg a 150 leányra egy tanító jutott. Ekkor még az iskola igazgatása a városi elöljárókkal együtt történt.39
35 Nagy B.: Solt nagyközség i. m. 165.
36 Pap Ferenc: Báthori Gábor (1755–1842) liturgiai öröksége és a Pesti Egyház Ágendája (1796) a korszak összefüggésében. In: Illés lelkével. Tanulmányok Báthori Gábor és Dobos János lelkipásztori működéséről. Szerk. Pap Ferenc. Bp. 2012. 18–19. Báthori Gábor 1755. január 26-án született Solton, édesapja Báthori Ferenc városi főjegyző, édesanyja Pintér Judit. 1768-tól Kecskeméten tanult, majd Debrecenben, onnan pedig németországi és svájci egyetemekre ment. Mikor visszatért Magyarországra először a tassi, három év múlva pedig a dunapataji egyházközség lelkésze lett. 1796-tól Pesten lelkész, 1814-től a dunamelléki kerület püspökévé választották. Az 1815-ben kezdte megszervezni az átfogó egyházkerületi vizitációt, majd az előre megtervezett módon 1816 és 1819 között véghez is vitte. Pesten neki köszönhetően épült fel a Kálvin téri templom 1830-ban.
37 A vizitáció tizenegy pontból álló kérdéssora megtalálható Bárth János Bácskai magyar reformá-tusok című művében. Bárth János: Bácskai magyar reformáreformá-tusok a XIX. század elején. Topolya 2017. 19–21.
38 DRERL D/224. a. 1. kötet 116.
39 DRERL A/1. i. G Dunamelléki Református Egyházkerület iratai, Püspöki vizitációk iratai 1816–1990, Báthori Gábor féle vizitáció G 1–225. sz. (a továbbiakban: A/1. i. G), 193. 15.