A tavaszi tőzike fertőzöttsége

Az 1. számú mintaterületen (5 x 5 m) a Szakonyfalui-patak völgyében a felvételezések adatait a 16. táblázat mutatja be.

16. táblázat Az 1. számú 5 x 5 m-es mintaterületen felmért tavaszi tőzike tőszáma, beteg tövek száma és fertőzöttségi % értéke

Felvételezés időpontja Megszámolt tőszám (db)

Beteg tövek száma (db) Fertőzöttségi %

2006.03.09. 722 108 14,96

2007.03.11. 473 75 15,86

2007.03.31. 473 91 19,24

2008.03.20. 633 60 9,48

2009.03.22. 804 95 11,82

2009.04.15. 804 150 18,66

A 16. táblázatból kiolvasható, hogy a Szakonyfalui-patak menti 1. számú 5 x 5 m-es mintaterületen a gombabetegségek általi fertőzöttségi % értékek 9,47 %-19,23 % között változtak 2006-2009 közötti időszakban. Megállapítható, hogy a tavaszi tőzike életciklusának kezdeti időszakában és a virágzáskor kisebbek a fertőzöttségi %-ok (9,48 %-15,86 %), mint a magérlelés és az öregedés stádiumában (18,66 %-19,24 %). A legnagyobb fertőzöttségi % értéket 2007-ben, a legkisebbet 2008-ban mértünk.

A 17. táblázat mutatja be a 2007. évi felvételezések adatait az 1. számú mintaterület 1 x 1 m-es alkvadrátaiban a Szakonyfalui-patak völgyében.

17. táblázat Az 1 x 1 m-es alkvadrátokban 2007-ben megszámolt tavaszi tőzike tőszáma, beteg tövek száma és a fertőzöttségi % értéke

Alkvadrátok száma

Megjegyzés: 2007.04.07-ei felvételezés eredménye 2007.05.02-ai felvételezés eredménye

A 17. táblázatból látható, hogy a beteg tövek száma és ezzel együtt a fertőzöttségi % értékei alkvadrátonként emelkedtek a 2. felvételezési időpontban (2007.05.02.), az 1. felvételezési időpont (2007.04.07.) értékeihez képest.

A fertőzöttségi % értékei az 1. felvételezési időpontban 11,11 % és 28,57 % között változtak.

Ezzel szemben a 2. felvételezési időpontban a fertőzöttségi % értékei 32,35 % és 60 % között alakultak. Az átlagos fertőzöttségi % a fenti értékek alapján az 1. felvételezéskor 22,72 %.

Mindez a 2. felvételezéskor 42,44 %, tehát a fertőzöttségi % majdnem egy hónapon belül az 1,86-szorosára nőtt. A nagy fertőzöttségi % azonban nem jelenti azt, hogy ezek a növények súlyosan károsodtak. Számos esetben azonban a fertőzött levelek és virágok rothadtak, majd elpusztultak.

A 18. táblázat mutatja be a 2008. évi felvételezések adatait az 1. számú mintaterület 1 x 1 m-es alkvadrátaiban a Szakonyfalui-patak völgyében.

18. táblázat Az 1 x 1 m-es alkvadrátokban 2008-ban megszámolt tavaszi tőzike tőszáma, beteg tövek száma és a fertőzöttségi % értéke

Alkvadrátok száma

Megjegyzés: 2008.03.20-ai felvételezés eredménye 2008.04.18-ai felvételezés eredménye

A 18. táblázatból látható, hogy hasonlóan az előző év (2007) adataihoz a beteg tövek száma és ezzel együtt a fertőzöttségi % értékei alkvadrátonként emelkedtek a 2. felvételezési időpontban (2008.04.18.), az 1. felvételezési időpont (2008.03.20.) értékeihez képest.

A fertőzöttségi % értékei az 1. felvételezési időpontban 7,14 % és 21,73 % között változtak.

Ezzel szemben a 2. felvételezési időpontban a fertőzöttségi % értékei 42,37 % és 79,16 % között alakultak. Az átlagos fertőzöttségi % a fenti értékek alapján az 1. felvételezéskor 12,84

%. Mindez a 2. felvételezéskor 61,78 %, tehát a fertőzöttségi % majdnem egy hónapon belül a

4,81-szorosára nőtt. A 2. felvételezéskor mért súlyos fertőzöttségi % azonban nem jelenti azt, hogy ezek a növények súlyosan károsodtak. Számos esetben azonban a fertőzött levelek és virágok az előző évhez hasonlóan rothadtak, majd elpusztultak.

A 19. táblázat mutatja be a 2009. évi felvételezések adatait az 1. számú mintaterület 1 x 1 m-es alkvadrátaiban a Szakonyfalui-patak völgyében.

19. táblázat Az 1 x 1 m-es alkvadrátokban 2009-ben megszámolt tavaszi tőzike tőszáma, beteg tövek száma és a fertőzöttségi % értéke

Alkvadrátok száma

Megjegyzés: 2009.03.22-ei felvételezés eredménye 2009.04.15-ei felvételezés eredménye

A 19. táblázat adataiból látható, hogy hasonlóan az előző évek (2007, 2008) adataihoz a beteg tövek száma és ezzel együtt a fertőzöttségi % értékei alkvadrátonként emelkedtek a 2.

felvételezési időpontban (2009.04.15.), az 1. felvételezési időpont (2009.03.22.) értékeihez képest.

A fertőzöttségi % értékei az 1. felvételezési időpontban 8,57 % és 19,44 % között változtak.

Ezzel szemben a 2. felvételezési időpontban a fertőzési % értékei 13,79 % és 43,47 % között alakultak. Az átlagos fertőzöttségi % a fenti értékek alapján az 1. felvételezéskor 12,53 %.

Mindez a 2. felvételezéskor 24,12 %, tehát a fertőzöttségi % majdnem egy hónapon belül az 1,92-szorosára nőtt. A 2. felvételezéskor mért, az előző évekhez (2007, 2008) képest kisebb fertőzöttségi % azonban nem jelenti azt, hogy ezek a növények ne károsodtak volna. Számos esetben itt is, a fertőzött levelek és virágok az előző évekhez hasonlóan rothadtak, majd elpusztultak.

A közölt fertőzöttségi % értékekből megállapítható, hogy az 1. számú mintaterület 1 x 1 m-es alkvadrátaiban a 2008-as év második felvételezésének időpontjában mértük a legnagyobb átlagos értéket 61,78 %. A 2007-es év második felvételezésének időpontjában ennél 19,34 %-kal kisebb értéket 42,44 %-ot mértünk. A 2009-es év második felvételezésének időpontjában kaptuk a legkisebb átlagos fertőzöttségi % értéket. Ez 24,12 %, melynek értéke 18,32 %-kal kisebb, mint a 2007-es év második felvételezési időpontjában mért, és 37,66 %-kal kisebb, mint a 2008-as év második felvételezési időpontjában mért érték.

A 2. számú 5 x 5 m-es mintaterületen 2006.03.21-én összesen 525 tő tőzikét számoltunk meg, melyből 167 tő mutatta a gombabetegségre jellemző tüneteket. Ez a kvadráton belüli állomány 31,81 %-os fertőzöttségének felel meg. 2006.04.14-én a mintaterületen már csak néhány tő virágzott, az állomány maghozó periódusban volt.

Horvátnádalja „Dobogó”: Ebben az állományban 2006.03.19-én nem találtunk gombabetegségre utaló tünetet. Sok volt a bimbós egyed, csak kb. 30-40 % lehetett teljesen kinyílva az összállományból. 2006.03.25-én fővirágzásban volt a populáció és megjelentek a Botrytiszre jellemző jellegzetes tünetek (kampósbot alakú levél deformációk, virágok elhalása, levélcsúcsokon rozsdabarna bemaródások 59-60. ábra) a tőzike állomány kb. 5 %-án. Főként a letaposott erdei utak mentén volt jellemző a gombabetegség és nemcsak a bújófélben lévő egyedeken, hanem a fővirágzásban lévőkön is tapasztaltuk károsítását.

2008.02.14-én az állomány az enyhe télnek köszönhetően már fővirágzásban volt.

Gombabetegségre utaló tüneteket csak néhány tövön találtunk.

A 20. táblázatban az Alsószölnök Szölnöki-patak menti tőzike állomány felvételezési adatait mutatjuk be.

20. táblázat Az Alsószölnök Szölnöki-patak mentén felmért tavaszi tőzike tőszáma, beteg tövek száma és fertőzöttségi % értéke

Felvételezés időpontja Megszámolt tőszám (db)

Beteg tövek száma (db)

Fertőzöttségi %

2006.03.31. 270 51 18,89

2006.04.21. 270 53 19,62

2007.03.04. 391 33 8,43

2007.04.25. 391 156 39,86

2008.03.19. 420 (184) 71 16,90

2008.04.22. 420 138 32,86

2009.03.12. 550 (299) 17 3,09

2009.04.10. 550 67 12,18

Megjegyzés: () virágzó tövek száma

A 20. táblázatból kiolvasható, hogy az alsószölnöki Szölnöki-patak menti vizsgált élőhelyen a gombabetegségek általi fertőzöttségi % értékek 3,09 %-39,86 % között változtak 2006-2009 közötti időszakban. Megállapítható, hogy a tavaszi tőzike életciklusának kezdeti időszakában és a virágzáskor kisebbek a fertőzöttségi %-ok (3,09 %-18,89 %), mint a magérlelés és az öregedés stádiumában (12,18 %-39,86 %). A legnagyobb fertőzöttségi % értéket 2007-ben, a legkisebbet 2009-ben mértünk. Feltűnően kicsi a 2009-es év két felvételezési időpontjának

fertőzöttségi % értéke: 3,09 % és 12,18 %. Érdekes, a 2006-os év két felvételezési időpontjában mért csekély különbség a beteg tövek számában (2) és a fertőzöttségi %-okban (0,73 %).

Alsószölnök, Rábántúli mező: gombabetegségre utaló tünetet az állomány kb. 8-10 %-án találtunk.

Csákánydoroszló Strem-patak mente: gombabetegségre utaló tünetet az állomány kb. 10 %-án találtunk.

Kétvölgy Sulics-ház menti ligeterdő: gombabetegségre utaló tünetet az állomány kb. 6-7 %-án találtunk.

5.7.4. A tavaszi tőzikén megjelenő betegségtünetek leírása és gombafajok azonosítása