5. Eredmények és következtetések növényfajonként
5.10. Rozsdagomba-fajok előfordulása a vizsgált növényfajokon
5.10.2. Helyszíni vizsgálatok (tőszám, állomány felmérés)
A következő felsorolásban ismertetjük az egyes rozsdagombával fertőzött védett növényfajok általunk vizsgált előfordulási helyeit és az élőhely közelebbi megnevezését, rövid leírását:
Fritillaria meleagris L. – Mocsári kockásliliom
Csákánydoroszló „Büksi-rét” ─ a településtől ÉNy-ra, az osztrák határ mellett fekvő terület a Strem-patak mentén. Élőhelye 51 ha kiterjedésű láposodó égerliget és a tőle É, ÉK-re fekvő nedves rétek együttese (régen az égerliget helyét is rét borította). Itt további védett növényfajok is előfordulnak: tavaszi tőzike, kikeleti hóvirág, nyugati csillagvirág. Az Őrségi Nemzeti Park működési területén Ikervár és Sótony községek határában a Herpenyő-patak menti lelőhelye mellett csak ez az egy élőhelye ismert. Állománya itt 2005-ben Mesterházy szóbeli közlése alapján 8108 tő volt.
Carlina acaulis L. – Szártalan bábakalács
Cák védett pincesor mögötti száraz gyep ─ ez a domboldali gyepterület a Kőszegi Tájvédelmi Körzetben található. Állománya összesen 6 tő volt.
Galanthus nivalis L. – Kikeleti hóvirág
Csákánydoroszló Strém-patak menti keményfás ligeterdő ─ a kockásliliomnál a fentiekben már jellemzett Büksi-réttől kb. 50-100 m-re ÉK-i irányba található ez az élőhely. Állománya 2008.04.06-án néhány 100 tő volt a patak magyar oldalán. A nagyobb tőszámú populációja a Strém-patak osztrák oldalán fekszik. GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következőek:
E:454564, N:186696. Pontosság 10 m. Vele együtt további védett növényfajok is előfordulnak itt: tavaszi tőzike, nyugati csillagvirág.
Csöde alsócsödei-erdő ─ az élőhelyéül szolgáló bükkerdőt a korábbiakban a kakasmandikónál már jellemeztük, így erre részletesen már nem térünk ki. GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következőek: E:459535, N:168787. Pontosság 6 m. Állománya 2008.03.27-én néhány 1000 tő volt.
Iris sibirica L.-Szibériai nőszirom
Felsőszölnök Hampó-völgy mocsárrét ─ a fokozottan védett gyepterület Solidago gigantea-val erősen fertőzött és több pontján megjelent spontán beszóródás útján az Alnus glutinosa is.
A nemzeti park 3 éve kezdte el a terület évi egyszeri szárzúzását, valamint az őszi-téli cserjeírtását. Állománya 2008.05.28-án három csoportban összesen 93 tő volt. GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következőek: E:427342, N:173855. Pontosság 8 m.
Inula helenium L.-Örménygyökér
Csörötnek „Csikólegelő”gyep ─ a rét É-i szélében és a tőle Ny-ra húzódó beerdősült szélű vizesárok szegélyében fordul elő. A területet évente egy alkalommal egy csörötneki gazdálkodó kaszálja le a fűszéna takarmányozási céljából. Állománya 2009-ben 51 tő volt (ebből 4 virágzó tő). GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következőek: E:445470, N:178540. Pontosság 5 m. Állománya 2010-ben 187 tő volt (ebből 23 virágzó tő).
Salix aurita L.-Füles fűz
Szentgotthárd-Farkasfa Lugos-völgy ─ a keskeny, K-Ny-i irányba futó üde talajú rétegyüttes szegélyében illetve annak közepén él. A rétek kezeletlenek, helyenként Solidago gigantea-val borítottak vagy kisebb kiterjedésű karácsonyfatelep található rajtuk.
Állománya itt 2010-ben a következők szerint alakult:
a, 1 telep 50 cserjetörzs. GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következők: E:442909, N:175898. Pontosság 10 m.
b, 1 telep 20 cserjetörzs. GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következők: E:442924, N:175921. Pontosság 6 m.
c, 1 telep 15 cserjetörzs. GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következők: E:442936, N:175944. Pontosság 8 m.
d, 1 telep 13 cserjetörzs. GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következők: E:442948, N:175935. Pontosság 6 m.
e, 1 telep 7 cserjetörzs. GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következők: E:442947, N:175930. Pontosság 5 m.
f, 1 telep 20 cserjetörzs. GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következők: E:442955, N:175937. Pontosság 6 m.
g, 1 telep 12 cserjetörzs. GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következők: E:442970, N:175947. Pontosság 6 m.
h, 1 telep 8 cserjetörzs. GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következők: E:442975, N:175948. Pontosság 5 m.
Szentgotthárd-Farkasfa Fekete-tó ─ a jégkorszaki reliktum tőzegmohás dagadóláp szegélyében él több telepben. A Fekete-tó az egyik leghíresebb tőzegmohás láp az Őrségben, melynek misztikusságával kapcsolatban számos monda is kering a környéken. A láp területén 2009. februárjában a nemzeti park több munkatársával közösen végeztünk kis mértékű beavatkozást. Az erdeifenyő és lucfenyő magoncokat kihúzogattuk. A tőzegmoha, kereklevelű harmatfű és a vidrafű felett erősebben záródó szőrős nyír és fülesfűz foltokat bontottuk meg enyhén, a kivágott cserjetörzseket és fácskákat pedig lehordtuk a láp területéről. A néhol erősebben feljövő Rubus sp.-t visszavágtuk és lehordtuk a lápról. A területet nagyrészt beborító különböző Carex sp-k kaszálása és lehordása 8-10 évvel ezelőtt történt utoljára. További védett növényfajok a területen: keskenylevelű gyapjúsás, vidrafű, tőzegmoha-fajok, kereklevelű harmatfű.
A telep GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következők: E:440365, N:174944. Pontosság 10 m.
Szentgotthárd Zsidai-völgy ─ a Zsida-patak mentén húzódó kis kiterjedésű üde réten és annak szegélyében fordul elő. A gyepterület kezeletlen, nyíltabb, napsütötte foltjain a Solidago gigantea borítása magas.
Állománya itt 2010-ben a következők szerint alakult:
a, 1 telep 6 cserjetörzs. GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következők: E:438201, N:178474. Pontosság 7 m.
b, 1 telep 20 cserjetörzs. GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következők: E:438208, N:178463. Pontosság 7 m.
c, 1 telep 16 cserjetörzs. GPS-el beazonosított EOV koordinátái a következők: E:438199, N:178455. Pontosság 7 m.
5.10.3.-5.10.4. Eredmények, Betegségtünetek leírása és gombafajok azonosítása
Uromyces lilii (Link) 0 I - III IV: a rozsdafaj első tüneteire a kockásliliom szárán és levelén 2007. március 26-án lettünk figyelmesek. Ekkor már jól láthatóak voltak a száron a narancssárga színű, kb. 4-6 mm hosszú elliptikus alakú ecidiotelepek (110. ábra). Ez a rozsdagomba hiányos fejlődésmenetű, az uredo alak hiányzik.
110. ábra Uromyces lilii tünetei kockásliliom szárán és az ecidiospórái
A rozsdával fertőzött kockásliliom csoportok pontos helyét kézi GPS mérőműszerrel azonosítottuk be. A kiterjedt égerligetet több helyen K-NY irányú nyiladék szeli ketté. Ezek közül a D-en fekvő első nyiladékon találtunk 2007.03.26-án néhány fertőzött tövet, melynek EOV koordinátái a következőek: E:454203, N:186339. Pontosság 8 m. A fertőzött tövek száma összesen 1 db volt. Innen kb. 5-6 m-re újabb 5 db fertőzött tövet találtunk. Ennek EOV koordinátái a következőek: E:454189, N:186347. Pontosság 6 m. Aztán e nyiladék K-i végében két helyen 3 illetve 4 tő fertőzött tövet számoltunk meg, melyek EOV koordinátái a következőek: E:454450, N:186538 és E:454464, N:186550. Pontosság 5 m.
A következő, az előzőtől É-ra fekvő keresztnyiladékon is találtunk három helyen 2, 3 illetve 7 db rozsdával fertőzött tövet. Ezek EOV koordinátái a következőek: E:454050, N:186545, E:453994, N:186449 és E:454004, N:186450. Pontosság 6 m. A következő hónapban (április) végzett ellenőrzések során a rozsdával fertőzött beteg tövek száma nem változott.
A következő évi (2008.) ellenőrzéskor már csak a D-en fekvő első nyiladékon találtunk összesen 5 db fertőzött tövet. EOV koordinátái a következőek: E:454205, N:186362.
kockásliliomokat, a Strem-patak és az égerliget között húzódó rétegyüttesen virágzó kockásliliomokon rozsdabetegségre utaló tüneteket nem fedeztünk fel.
Puccinia carlinae Jacky 0 - II III IV: a rozsdafaj első tüneteit szártalan bábakalácson 2004.
szeptember 14-én találtuk meg. A leveleken enyhe sárgulás, barnulás, barna foltosodás hívta fel a figyelmet a rozsdafertőzésre. Ez a rozsdagomba hiányos fejlődésmenetű, az ecidiumos alak hiányzik. Az uredospórák mérete méréseink szerint: 25-40 x 16-22 μm, a teleutospórák mérete: 35,6 x 20,4 μm. A kórokozó uredo- és teleutospóráit a 111. a, b ábra szemlélteti.
Összesen 3 tövön figyeltük meg a kórokozó tüneteit. Ez 50 %-os egyszerű fertőzöttségnek felel meg.
111. ábra Puccinia carlinae
(a-uredo- és teleutospórák, b-kétsejtű teleutospórák)
Melampsora galanthi-fragili Klebahn 0 I/II III IV: a rozsdafaj első tüneteit a kikeleti hóvirágon az alsócsödei erdőben 2008.03.27-én, a Csákánydoroszló Strém-patak menti állományban pedig 2008.04.06-án fedeztük fel. Mindkét élőhelyen láthatóak voltak a levél színén-fonákán (112. a, b ábra) valamint a száron a kb. 1 cm-es, ellipszis alakú, narancssárga színű, ceoma típusú ecidiotelepek. Minkét élőhelyen gyenge fertőzés volt tapasztalható:
összesen 8-10 tőn találtunk tüneteket. Ez kb. 0,5-1,5 %-os egyszerű fertőzöttségnek felel meg.
Gazdacserés rozsdagomba. Az uredo- és teleuto alak a Salix fragilis fűzfajon, mint főgazdán jelenik meg.
a b
112. ábra Melampsora galanthi-fragili ecidiotelepei hóvirágon (a-levél színén, b-levél fonákán)
Puccinia iridis (de Candolle) Wallroth 0 I/II III IV: a rozsdafaj tüneteinek észlelése a szibériai nőszirmon 2008.05.28-án történt. Ekkor már jól megfigyelhetőek voltak a levél színén, fonákán, szárán (113. a, b ábra), a burokleveleken és a termésen a gombostűfejnyi sárgásbarna színű uredotelepek. Ez a faj a nőszirom elszáradt kóróján telel át. Gazdacserés rozsdagomba, a köztesgazdája Valeriana sp. és Urtica sp. Rozsdabetegségre utaló tüneteket az egyik csoport mind a 7 tövén találtunk. Ez a 93 tőből álló állomány 7,53 %-os fertőzöttségét jelenti. A fenti rozsdafaj megtalálható a kertészeti Iris változatoknál is.
113. ábra Puccinia iridis uredotelepei szibériai nőszirmon (a-levélen színén, b-száron és buroklevélen)
Coleosporium tussilaginis (Persoon) Léveillé 0 I II III IV: a rozsdafaj első tüneteit az örménygyökéren 2009.07.29-én találtuk. Jól látható volt az erősen fertőzött levélfonákon és a mellékereken a 1-3 mm-es narancssárga színű ecidiotelepek tömege (114. a ábra). A 2009.08.30-án történt terepbejárásunk alkalmával a levélfonákon már láthatóak voltak a sötétebb rozsdabarna színű teleutotelepek, illetve fehér színű gyepkiverődés is (114. b ábra).
a b
a b
A levél színén átellenben diffúz, sötét levélfoltok jelentek meg. Később a fertőzött levelek teljesen megbarnultak és a száradásuk is bekövetkezett.
Az ecidiospórák gömb alakúak, egysejtűek, a teleutospórák világosbarna színűek, többsejtűek, bunkó alakúak, nagyméretűek, 2-4 harántfalasak (115. a, b ábra). Szinte minden tő fertőzött volt a felvételezés idején. A fertőzöttségi % értéke 90 % körül alakult.
114. ábra Coleosporium tussilaginis narancssárga ecidiotelepei (a) és rozsdabarna teleutotelepei (b) az örménygyökér levélfonákán
115. ábra Coleosporium tussilaginis (a-egysejtű ecidióspórák, b-többsejtű teleutospórák)
Melampsora salicina Lév. 0 I/II III IV: a rozsdafaj tüneteinek észlelése a füles fűzön Szentgotthárd-Farkasfa Lugos-völgyben 2010.06.25-én történt. A Szentgotthárd-Farkasfa Fekete-tónál élő populációban 2010.07.07-én, a Szentgotthárd Zsidai-völgyben lévő állományban 2010.07.08-án találtuk meg a kórokozó jellegzetes tüneteit. Jól látható volt az erősen fertőzött levélfonákon, a főéren, a mellékereken és a pálhákon a 0,1-5 mm-es narancssárga színű, kör alakú uredotelepek tömege (116. a ábra). A hajtásokon 0,5-1 cm hosszú és 0,1-0,2 mm széles, ugyancsak narancssárga színű uredotelepeket találtunk (116. b
b a a b
a
ábra). Az uredospórák gömb alakúak, egysejtűek (117. ábra). Heteroecikus faj, a spermácium és az ecidiospóra az Allium-fajokon, mint köztesgazdán jelenik meg.
A legerősebb fertőzést Szentgotthárd-Farkasfa Lugos-völgyben találtuk, itt minden telep cserjetörzse fertőzött volt. A fertőzöttségi % értéke 100 % körül alakult. Kisebb mértékű, 60
% körüli fertőzöttséget Szentgotthárd Zsidai-völgyben tapasztaltunk. A legkevésbé fertőzöttnek a Szentgotthárd-Farkasfa Fekete-tó fülesfűz populációja bizonyult, ahol a fertőzöttségi % értéke 30 % körül alakult.
116. ábra Melampsora salicina tünete füles fűzön (a-levélen és pálhán, b-hajtáson)
117. ábra Melampsora salicina egysejtű, gömb alakú uredospórái 5.10.5. Következtetések
Eddigi vizsgálataink szerint az azonosított és általunk vizsgált rozsdagomba fajok közül egyedül a kakasmandikó rozsda okozott olyan mértékű fertőzést, amely a fertőzött növények levélzetének idő előtti pusztulását vonta maga után. Feltételezésünk szerint jelenleg nem kell tartani attól, a fokozódó fertőzések ellenére, hogy a kakasmandikó populáció a rozsdagomba fertőzések miatt jelentősen károsodik.
b
a
A többi növényfajon észlelt sporadikusan megjelenő rozsdagombafajok elsősorban az Őrség mikroszkopikus gombavilágának ismeretéhez és bővüléséhez szolgáltattak adatokat.
A mikológiai vizsgálatok eredményein túl a következőkben röviden utalunk arra, hogy a vizsgált védett növényfajok állományát mely tényezők veszélyeztetik.
A mocsári kockásliliom állományokat veszélyeztetheti a feltűnő virága miatti gyűjtés, átültetés kertekbe, a gyepterület, rét degradálódása, gyepfeltörés, meliorációs munkák, műtrágyázás, növényvédőszeres kezelés, vadetetők, sózók és szórók létesítése a faj élőhelyén, gyomosodás, özönnövények betelepülése (Solidago gigantea), a kezelések, kaszálás elmaradása, a vaddisznó okozta túráskár.
A szártalan bábakalács populációkat veszélyeztetheti a gyepeken a kaszálás elmaradása, gyomosodás, özönnövények megjelenése, beerdősülés. Gyűjtés a szárazvirág kötészet számára.
A kikeleti hóvirág állományokat veszélyeztetheti a kereskedelmi célra történő gyűjtés, átültetés kiskertekbe, az élőhelyéül szolgáló erdők tarvágása, a virágzásakor zajló fakitermelési munkák miatti taposás, a szomszédos mezőgazdasági területek vegyszerezéséből származó elsodródás.
A szibériai nőszirom populációkat az élőhely hasonlósága és a növény dekorativítása miatt mindazok a tényezők veszélyeztethetik, mint a mocsári kockásliliomot.
Az örménygyökér populációkat veszélyeztetheti a patakok mederszabályozási munkálatai, a gyepterületek kezelésének elmaradása, gyomosodás és özönnövények kolonizációja, cserjésedés-beerdősülés.
A füles fűz populációkat veszélyeztetheti az élőhelyéül szolgáló erdők (láposodó erdeifenyvesek) tarvágása, a fakitermelési munkák során bekövetkező sérülések (taposás, törés, horzsolás), sózók, szórók, silóterek létesítése a faj telepeinek közvetlen közelében, vad (őz, szarvas) által okozott kár (rágás, hántás, törés, dörzsölés) (118. ábra), ezáltal fokozottabb érzékenység a sebparazita gombafajok megtelepedésének és esetleges elszaporodásának, a hosszabb időtartamú és gyakori aszályos időjárás következtében a láprétek tartós kiszáradása.
Erős rozsdagomba fertőzéssel érintett populációkban (pl. Szentgotthárd-Farkasfa Lugos-völgy) megfigyelhető a levelek korai lehullása, a vesszők megrövidült növekedése és azok hiányos befásodása.
118. ábra Vad (őz, szarvas) által okozott kár fülesfűzön
5.11. Az értekezés korábbi fejezeteiben nem részletezett vizsgálat alá vont védett