A tavaszi tőzikén megjelenő betegségtünetek leírása és gombafajok azonosítása Tünetek: a talajból, az avarszőnyeg alól éppen kibújó tavaszi tőzike növények levélcsúcsi

részén rozsdabarna bemaródásokra, majd később a levelek megnyúlása idején gyakran azok kampósbot alakú görbülésére figyeltünk fel (59. ábra). A begörbült levelek levélszélén szintén megfigyelhető volt a már említett rozsdabarna elhalás, nekrózis (60. ábra). Számos esetben, ha egyidejűleg több levélcsúcson is megjelentek az említett elhalások a virágok nem tudtak kibújni a levelek közül és azok elpusztultak. Más esetekben, különböző mértékben és erősséggel a virágkocsányokon, közvetlenül a virágok alatt természetes környezetben (61-62.

ábra), de méginkább laboratóriumban a Petri-csészékben kialakított nedveskamrás inkubálás során a károsított növényi részeken megjelent a jellegzetes, egérszürke színű, porzó penészgyep.

A gombafaj jellemzői: mikroszkópi vizsgálattal egyértelműen azonosítani lehetett a faalakú elágazású konídiumtartókat és azok elágazásának végein a fürtökben képződő, egysejtű, hialin, vagy világos füstszínű, kisméretű konídiumokat (63-64. ábra). A mikroszkópi mérések alapján a konídiumok mérete 8-14 x 6-10,5 μm volt. Több alkalommal megfigyeltük, hogy ezeken a helyeken kissé megnyúlt, sötétszürke-fekete, fénylő, lekerekített gombaképletek, szkleróciumok képződtek. A virágkocsányon, ritkábban a meggörbült leveleken is megjelentek a szkleróciumok, amelyek mérete 1-3 mm között változott (65. ábra). Burgonya dextróz agar (BDA) táptalajra történt oltás után kb. 10 nap múlva a tiszta-tenyészetben nagy számban képződtek a szkleróciumok (66. ábra). Számuk a 9 cm átmérőjű Petri-csészében 850-1100 db között változott. A szkleróciumok mérete (0,5-2,5 mm) gyakorlatilag megegyezett a természetes fertőzés nyomán az említett növényi részeken képződött szkleróciumok méretével.

A szakirodalom a tőzikén előforduló Botrytis nemzetség fajszintű azonosítását nem közli.

Feltételezhető, hogy a B. narcissicola, ill. a B. cinerea okozza a betegséget. A hagyományos mikológiai módszerekkel a fajszintű határozás meglehetősen bizonytalan, ezért a jövőben mindenképpen segítségül kell hívni a molekuláris technikák adta lehetőséget.

Kórokozó: Botrytis cinerea Persoon, Botrytis narcissicola Klebahn

59-60. ábra Botrytis sp. fertőzés tünetei tőzikén (levélcsúcs,-szél nekrózis és torzulás)

61-62. ábra Egérszürke színű porzó penészgyep a tőzike hajtáscsúcsán és levélcsúcsán

63-64. ábra Tőzikéről izolált Botrytis sp. konídiumtartók fürtökben képződő egysejtű, tojásdad konídiumokkal (100 és 400x-os nagyítás)

65. ábra Szkleróciumok képződése a 66. ábra Botrytis sp.szkleróciumok leveleken és a virágkocsányon tömeges képződése BDA táptalajon Tünetek: A kórokozó tipikus tüneteket nem okozott, de a leveleken nagyobb méretű, megbarnuló, elmosódott szélű foltok alakultak ki.

A gombafaj jellemzői: tipikus serteszőrökkel ellátott acervuluszai és az egysejtű, hialin, sarló alakban görbült elhegyesedő végű, középen egy olajcseppel ellátott konídiumai a levéllemez különböző részein képződtek.

Kórokozó: Colletotrichum dematium (Persoon) Fries

Tünetek: elliptikus alakú, világos közepű fahéjbarna foltok a levélen (67. ábra). Az okozott levélfoltok felületén a fehéres sporuláció volt a jellemző.

A gombafaj jellemzői: A konídiumok rövid láncokban (2-3 tagból álló konídiumláncok) képződtek. A konídiumok zömmel 1-3 sejtűek voltak, hialinok, megnyúlt hengeresek (68.

ábra), amelyek tömegben fehéres színt kölcsönöztek a levélfoltoknak.

Kórokozó: Ramularia septata (Bonord.) Bubák

67. ábra Tömegben fehér színű konídiumok a 68. ábra Ramularia septata rövid tőzike levelén konídiumláncai

Tünetek: a gomba okozta levélfoltok kerekdedek, átmérőjük 1-3 mm, a foltok közepe kiszürkült, a folt széle világos-középbarna színű. A foltok közepén elszórtan képződtek a gomba piknídiumai.

A gombafaj jellemzői: A piknokonídiumok hialinok, fonalasak, enyhén hajlítottak, 2-3 harántfallal tagoltak.

Kórokozó: Septoria malisorica Bubák

Tünetek: kezdetben a levélfonáki epidermiszt (később a levélszínét is) a levél felső harmadában áttörő narancssárga színű ecidiotelepek kb. 0.5 cm-es koncentrikus kör alakú foltokat alkotnak. Gyenge, csak sporadikus fertőzést okozott (3 tő). Tüneteivel a levélen viszonylag későn, a magérlelés periódusában 2007. április 25-én találkoztunk.

A gombafaj jellemzői: Főgazda a Phalaris arundinacea L. egyszikű faj, melyen a gomba uredo- és teleuto alakjai fejlődnek ki.

Kórokozó: Puccinia schmidtiana Dietel (syn: Puccinia sessilis Schroet.) 0 I/II III IV

A következőkben felsorolt gombafajok (Cladosporium herbarium, Alternaria alternata, Aspergillus sp., Mucor sp.) másodlagosan jelentek meg az inkubálás során a levélcsúcson, a virág lepelleveleken. Megfigyeltük, hogy a Botrytis szkleróciumokon néhány nap múlva a Penicillium sp. felülfertőzést okoz.

5.7.5. Következtetések

A tavaszi tőzike populációkat veszélyeztető tényezőket a következőkben lehet összefoglalni:

Patakok mederszabályozása az élőhelyén, virágainak, hagymáinak kíméletlen gyűjtése (nőnapra, kertekbe ültetése, illegális kereskedelem a természetes szaporítóanyaggal), fakitermelés az élőhelyén, taposási károk az élőhelyén az illegálisan működő járműforgalom miatt, közvetlenül az élőhelye mellett fekvő szántók vegyszerezése, műtrágya bemosódása következtében történő visszaszorulás. A korai virágzási fázisában gyakran találtunk olyan töveket, melyekről a virág közvetlenül a virágkocsány alatt volt leharapva. Fővirágzásban is előfordult hasonló eset, azonban ekkor a virágzat és a levélzet a növény alsó egyharmad részétől volt leharapva. A leharapott virágok a tövek mellett feküdtek a földön. Mindkettő a vad (őz, szarvas) általi károsítás következménye.

A kifejlett, de még zöld tőzike levelein nagyon ritkán figyeltük meg a Ramularia septata (4 alkalommal), a Septoria malisorica (1 alkalommal) és a Puccinia schmidtiana (1 alkalommal) előfordulását. A Puccinia schmidtiana biotróf életmódot folytató rozsdagombát összességében csak 3 tő tőzike levélen sikerült kimutatni. A növény vegetációs idejének vége

Megjelenése itt tehát csak sporadikusnak tekinthető. Ez a rozsdagomba-faj gazdaváltós. A főgazdája a Nádképű pántlikafű mocsári növény, melyen a gomba uredo és teleuto alakja fejlődik ki.

Az ismertetett mikroszkopikus gombafajok közül leggyakrabban a Botrytis sp. fordult elő. A 2004-2008 évek közötti időszakban a tavaszi tőzike állományok rendszeres vizsgálata során a gyűjtött betegséggyanús mintákból összesen 16 alkalommal mutattuk ki a kórokozót. A fertőzést követően gyakorinak mondható a növények leveleinek torzulása, pusztulása, rothadása. Hasonló mértékben figyeltük meg a vizsgálati területeken virágok pusztulását is. A többi gombafaj megítélésünk szerint nem veszélyezteti a tőzike populációk életét.

A vizsgált területeken a tavaszi tőzike állományokban elsősorban az idősebb leveleken, néhány esetben gyengültségi, ún. nekrotróf életmódot folytató gombafajokat is sikerült azonosítani. Közülük a Colletotrichum dematium gombafaj termőtestei a levéllemez különböző részein képződtek. A kórokozó tipikus tüneteket nem okozott, de a leveleken nagyobb méretű, megbarnuló, elmosódott szélű foltok alakultak ki.

Későbbi, április közepén és végén végzett gyűjtéseink során az idősebb, előregedő leveleken a laboratóriumi inkubálás során gyakran jelentek meg szaprotróf gombanemzetségek fajai (Cladosporium herbarum, Aspergillus sp., Alternaria alternata, Mucor sp., Penicillium sp.).

A szaprotróf életmódú fajok közül leggyakrabban a Cladosporium herbarum és a Mucor sp.

került kimutatásra.

5.8. Platanthera bifolia (L.) RCHB. - Kétlevelű sarkvirág Orchidaceae – Kosborfélék családja

A 69. ábra (lsd. melléklet) a kétlevelű sarkvirág egy virágzó példányát mutatja be a vizsgált élőhelyen, természetes környezetben.

15-50 cm magas Geophyta. Május-júniusban virágzik. Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, száraz tölgyesek, mészkerülő erdők, sziklaerdők, karszterdők, erdeifenyvesek, fűzlápok, gesztenyések, ültetett fenyvesek, hegyi láprétek, szőrfűgyepek, lucosok, fenyérek, írtásrétek orchideája. Természetvédelmi értéke 2.000 Ft.