A kosborfélék családjába tartozó fajokon megjelenő betegségtünetek leírása és gombafajok azonosítása

A legjelentősebb kórokozó gombafaj a Colletotrichum dematium (Persoon) Fries volt, melyet 4 orchidea fajnál mutattunk ki összesen 24 mintából. A 99. ábrán tipikus antraknózisos tünet látható agárkosbor tőlevelén. Ez legtöbbször a tőlevelek csúcsain, szélein jelenkező sötétbarna foltosodással lép fel. A levéllemezen sötétbarna színű, többé-kevésbé kerek, 1-8 mm-es méretű foltok megjelenése is gyakori volt. Ritkábban a szárlevelek is barnultak a kórokozótól.

99. ábra Tipikus antraknózisos tünet agárkosbor tőlevelén

Az ugyancsak antraknózist okozó Colletotrichum gloeosporioides Penzig négy fajnál, összesen 10 mintából került kimutatásra.

A 100. ábrán az agárkosbor levelein képződött idős Colletotrichum dematium acervulusz telepek serteszőrökkel láthatók. A 101. ábrán Colletotrichum dematium egysejtű, hajlított, mindkét végükön elhegyesedő, középen olajcseppel ellátott konídiumai figyelhetők meg.

100. ábra Agárkosbor levelein képződött idős Colletotrichum dematium acervulusz telepek serteszőrökkel

101. ábra Colletotrichum dematium egysejtű, hajlított, mindkét végükön elhegyesedő, középen olajcseppel ellátott konídiumai

A levélfoltosodás tüneteket okozó Phyllosticta sp. 3 orchideafajnál, összesen 5 mintában jelent meg. Ez a faj kisméretű, kerekded levélfoltosságot okozott.

A Botrytis cinerea Persoon virághervadás és barnulásos általános tünetekkel jelent meg (102.

ábra). A virágzatot alkotó leplek és sarkantyúk sötét szegélyű foltosságát mutattuk ki. Két orchideafajnál, összesen 4 mintában jelent meg.

102. ábra Botrytis cinerea tünete őszi füzértekercs virágzatán

A mintákból a nem kórokozó, szaprotróf életmódot folytató gombafajok képviselői is azonosításra kerültek, melyek az életmódjuk folytán az idősebb leveleken vagy sebzések nyomán pl. rovarrágás, jégverés, taposás jelentek meg. Közülük a leggyakrabban az Alternaria alternata volt kimutatható 5 kosborfajnál, összesen 15 mintából. Tünetei: a levélen hasadások, apró feketés pettyek, viráglepel barnulás formájában jelentek meg. A tő- és szárlevelek levélcsúcsi részének feketésbarna foltosodása, levélszél barnulása is bekövetkezett. Az erek mentén hosszúkás alakú, barna foltok képződtek.

Az ugyancsak másodlagosan fertőző Penicillium sp. 6 növényfajnál, összesen 10 mintából került kimutatásra. Tünetei: tőlevelek sárgulása, barnulása. Ugyanitt sárga szegélyű, sötétbarna foltok is előfordultak. Egyes esetekben levéldeformáció volt megfigyelhető. A virágon a leplek hervadása, barnulása látható. A kinyílás előtt a virágkezdemények barnultak.

A magszáron barna csíkok keletkeztek.

A Cladosporium herbarum (Persoon) Link 5 növényfajnál, összesen 9 mintában jelent meg.

Tünetei gyakorlatilag a Penicillium sp.-vel megegyeznek. A virág általános hervadása mellett ezt megelőzően a lepleken és mézajkakon barna foltok is megjelentek.

A két orchideafajnál, összesen 2 mintában megjelenő Epicoccum nigrum is szaprotróf gomba. Tünete a tőlevelek sárgulása, barnulása, világos közepű sötétbarna foltokként mutatkozott.

Heterosporium sp. 1 orchideafajnál, összesen 1 mintából került kimutatásra. Tünete a tő- és szárlevél levélcsúcs barnulása, fekete foltossága. A fellevelek barna foltossága is előfordult.

A mintákban gyakoriak a rovarok általi kártételek: rágások, hámozgatás, aknázás, levéltetű szívogatás, ill. fonálférgek előfordulása a növényi szövetekben. Feltehetően a nagy mintaszámnak (35) köszönhetően a Platanthera bifolia esetében jegyeztük fel a legnagyobb számban a rovarkártételt: 11 mintában rágás, 1 mintában aknázás. A disszertáció témája alapvetően a kórokozó mikroszkopikus gombafajok azonosítása volt, ezért a fenti kártétel okozói nem kerültek meghatározásra.

5.9.5. Következtetések

A hazánkban vadon élő orchideák a kosborok, flóránk egyik legdekoratívabb és legérdekesebb képviselői közé tartoznak. A legtöbb fajuk csak ritkán bukkan a szemünk elé, olyanok is vannak közöttük, melyeknek csupán néhány állománya él az országban, de előfordulnak meglehetősen gyakoriak is. Nálunk minden fajuk természetvédelmi oltalom alatt áll (védettek), de közülük 11 faj a fokozott védelmet is kiérdemelte. Ezért is lehet fontos e növények egészségi állapotának a felmérése, betegségeik meghatározása, a rajtuk talált kórokozók leírása, a betegség mértékének megállapítása, és ha szükséges a megfelelő óvintézkedések foganatosítása. Az Őrségi Nemzeti Park területén összesen 11 kosborfajt vizsgáltunk meg. Mikroszkopikus gombák jelenlétét 9 kosborfaj esetében mutattuk ki. Ezek közül kórokozó fajokat a kétlevelű sarkvirágról, az agárkosborról, a sömörös kosborról, a kardos madársisakról, a tojásdad békakontyról, az őszi füzértekercsről, a széleslevelű ujjaskosborról és a széleslevelű nőszőfűről mutattunk ki.

A vizsgálatba vont védett orchidea fajokon a Colletotrichum fajok által előidézett antraknózis gyakran előfordult. Legsúlyosabb fertőzések a kétlevelű sarkvirágon, valamint az agár- és sömörös kosboron alakultak ki. Megfigyelhettük azonban a békakontyon és a kardos madársisakon is a károsítását. Az azonosított 2 Colletotrichum faj közül a Colletotrichum dematium gyakrabban fordult elő és okozott tipikus tüneteket a különböző orchidea fajokon, mint a Colletotrichum gloeosporioides.

Az orchidea populációkat az emberi tevékenység következtében veszélyeztető tényezőket a következőkben lehet összefoglalni: nagy kiterjedésű fakitermelések a faj élőhelyén, taposási,

gyomosodás, bokrosodás és beerdősülés, gyepek feltörése, művelési ág váltás, karácsonyfatelepek létrehozása gyepterületeken, a közutak mentén élő állományoknál az utak sózása, utak szélesítése, új utak építése, mocsarak-lápterületek lecsapolása, patakok mederszabályozása, virággyűjtés (saját felhasználás céljából), teljes növény kiásása a talajból díszkertbe ültetés céljából.

Lényeges megemlíteni a klímaváltozás és a lehulló csapadékmennyiség rendszertelensége következtében kialakuló szárazodási folyamatokat és az élőhelyek lassú, de folyamatos átalakulását is.

Számos természetvédelmi szakember hazánkban a mikroszkopikus gombák ismeretének hiányában a fenti okokra vezeti vissza védett növényfajaink állományában bekövetkezett negatív változásokat. Arra nem is gondolnak, hogy a védett növényfajon megtelepedő kórokozó gombafajok is kiválthatják, elősegíthetik az ez irányú változást.

Különösen az elszigetelt, kis egyedszámú növénypopulációk sorsát pecsételheti meg a kórokozó gombák előfordulása.

Eddigi vizsgálataink szerint úgy tűnik, hogy a kosborokról kimutatott mikroszkopikus gombafajok közvetlenül nem veszélyeztetik azok populációit. Ennek ellenére célszerűnek tartjuk a további vizsgálatok végzését a jövőben is.