• Nem Talált Eredményt

Lektorált folyóiratban megjelent magyar nyelvű publikációk

Jandrasits, L. és Fischl, G. (2006): Védtelen védett növények. A vörös áfonya nyavalyái.

Élet és Tudomány. LXI (50): 1584-1587.

Jandrasits, L. és Fischl, G. (2007): A havasi éger /Alnus viridis (CHAIX) DC./

gombabetegségei és állományfelmérése az Őrségi Nemzeti Park néhány erdőrészletében.

Erdészeti Lapok. CXLII (6): 205-209.

Fischl, G., Jandrasits, L., Király, G. és Mesterházy, A. (2007): A szakállas orbáncfű (Hypericum barbatum JACQ. új gombabetegsége Magyarországon. Növényvédelem 43 (8):

364-367.

Fischl, G. és Jandrasits, L. (2008): A kakasmandikó (Erythronium dens-canis L.) rozsdabetegsége az Őrségi Nemzeti Parkban. Növényvédelem 44 (1): 19-25.

Jandrasits, L. és Fischl, G. (2008): Védett növényfajok rozsdagombái az Őrségben.

Növényvédelem 44 (7): 360-364.

Jandrasits, L. és Fischl, G. (2008): Védett növényfajokon előforduló Colletotrichum fajok az Őrségben. Mikológiai Közlemények Clusiana 47 (1): 5-13.

Fischl, G., Jandrasits, L., Varga, I. és Pásztor, Sz. (2009): A fehér fagyöngy (Viscum Album L.) parazita gombái. Növényvédelem 45 (4): 178-183.

Jandrasits, L. és Fischl, G. (2009): Tőzikevédelem mikroszkóppal. TermészetBÚVÁR 64(6):38-39.

Magyar nyelvű előadások

Jandrasits, L. és Fischl, G. (2004): Védett növényfajok gombabetegségei. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest. 2004.02.24.

Jandrasits, L. és Fischl, G. (2006): Védett növényfajok gombabetegségei az Őrségi Nemzeti Parkban. Természetvédelmi Konferencia. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter 2006.02.16.

Jandrasits, L. és Fischl, G. (2006): Colletotrichum fajok előfordulása védett növényfajokon.

Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest. 2006.02.23.

Jandrasits, L. és Fischl, G. (2007): Védett növényfajok rozsdagombái az Őrségben. Körkép a hazai rozsdagomba kutatásról. MTA Növénytermesztési Kutató Intézete, Martonvásár.

2007.11.06.

Fischl, G., Jandrasits, L., Varga, I. és Pásztor, Sz. (2009): Újabb adatok a fehér fagyöngy parazita gombáiról. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest. 2009.02.24.

Idegen nyelvű publikációk

Jandrasits, L. and Fischl, G. (2008): Fungal diseases of mountain cranberry (Vaccinium vitis-idaea L.) in the Őrség National Park. Acta Agronomica Óváriensis 50 (2): 27-34.

Jandrasits, L. and Fischl, G. (2009): The microscopic fungi of orchid species in the Őrség National Park. International Journal of Horticultural Science 15 (3): 31-36.

Egyéb magyar nyelvű publikációk

Jandrasits, L. (2003): Az Őrségi Nemzeti Park néhány védett növényfaja és kórokozói.

Diplomadolgozat. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely.

Jandrasits, L. és Fischl, G. (2004): Védett növényfajok gombabetegségei. Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest. Előadások összefoglalói, p. 84.

Jandrasits, L. és Fischl, G. (2006): Colletotrichum spp. előfordulása védett növényfajokon.

Növényvédelmi Tudományos Napok Budapest. Előadások összefoglalói, p. 46.

Fischl, G., Taller, J., Csöndes, I., Varga, Zs. és Jandrasits, L. (2008): Adatok a fehér fagyöngy elterjedéséhez (Viscum album L.) és a Botryosphaerostroma visci (DC.) PETRAK gazda-parazita kapcsolathoz.. XVIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Előadás Összefoglaló 3. old.

Jandrasits, L. (2008): Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea L.) gombabetegségei az Őrségi Nemzeti Parkban. E-Tudomány Évkönyv I. 145-154.

11. Irodalomjegyzék

AMES, G. K., GERGERICH, R. C., WEIDEMANN, G. J., and PATTERSON, C. A.

(1988): First report of Diaporthe vaccinii on blueberry in Arkansas. Plant Disease 72, 362.

ANDRÉSI, P. (2002): Cselekvő természetvédelem. MME-Orchis Természetvédelmi Egyesület, Budapest-Ásotthalom, 226 pp.

BAILEY, J. A. and JEGER M. J. (2004): Colletotrichum: Biology, pathology and control.- CABI, Wallingford, Oxon, UK.

BAKONYI, J., SOM, V. és ÉRSEK, T. (2006): Az égervészt okozó Phytophthora alni különös hibrid típusa. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest. Előadások összefoglalói, p. 49.

BALOGH, L. és KÖBÖLKUTI, K. szerk. (1999): Szenczy Imre emlékezete. Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár és Savaria Múzeum kiadásában, Szombathely, 124 p.

BARBÁCSY, Z. és TOLNAI, K. (1996): Őrségi Tájvédelmi Körzet. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród.

BARTHA, D. (1999): Magyarország fa- és cserjefajai. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

BARTHA, D. és MÁTYÁS, CS. (1995): Erdei fa– és cserjefajok előfordulása Magyarországon. Saját kiadás, Sopron.

BÁNHEGYI, J., TÓTH, S., UBRIZSY, G. és VÖRÖS, J. (1985-87): Magyarország mikroszkopikus gombáinak határozókönyve 1-3: 1-1315. Akadémiai Kiadó, Budapest.

BODA, L. és ORBÁN, R. (1998): Az Őrség és a Vend-vidék. B:K.L. Kiadói és Reklám Kft., Szombathely.

BODONCZI, L. (1999): Az Őrség és Vendvidék védett és veszélyeztetett növényei.

Kitaibelia 4 (1): 169-177.

BODONYI, N. és TÓTH, S. (2004): Myxomycetes data from the Őrség National Park and environs of Budapest (Hungary). Mikológiai Közlemények Clusiana 43 (1-3): 9-14.

BOGNÁR, S. (1994): A magyar növényvédelem története a legrégibb időktől napjainkig (1030-1980). Business Assistance, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Mosonmagyaróvár. 1-760.

BONCZÓ, KÁLMÁNNÉ (1983): Őrség (Tájvédelmi Körzet). Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára sorozat, Veszprém.

BORBÁS, V. (1887): Vasvármegye növényföldrajza és flórája, Vas megyei Gazdasági Egyesület, Szombathely, 1-395.

BORHIDI, A. és SÁNTA, A. (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól 1-2.

TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.

BOROS Á. (1944): Adatok a vendvidéki erdei fenyvesek és tőzegmohalápok növényzetének ismeretéhez- Botanikai Közlemények 41., 96-101.

BRANDENBURGER, W. (1985): Parasitische Pilze an Gefäβpflanzen in Europa, Gustav Fischer Verlag, Stuttgart . New York.

BRASIER, C. M. and KIRK, S. A. (2001): Comparative aggressiveness of standard and variant hybrid alder Phytophthoras, Phytophthora cambivora and other Phytophthora species on the bark of Alnus, Quercus and other woody hosts. Plant Pathology 50: 218-229.

BRASIER, C. M., ROSE, J., and GIBBS, J. N. (1995): An unusual Phytophthora associated with widespread alder mortality in Britain. Plant Pathology 44: 999-1007.

BRATEK, Z., JAKUCS, E., RIMÓCZI, I., és SILLER, I. (2006): Gombák-„Mycota“- In:

UJHELYI, P. és MOLNÁR V. A. (szerk.): Élővilág Enciklopédia. A Kárpát-medence gombái és növényei. Kossuth Kiadó, Budapest, p. 20-43.

BUTTLER, K. P. (2000): Orchideák. Gunter Steinbach sorozata. Magyar Könyvklub, Budapest.

CLUSIUS (1583): Rariorum aliquot Stirpium, per Pannoniam, Austriam et vicinas quasdam Prouincias obseruatarum Historia, Qvatvor libris expressa. Christopher Plantin ny., Antwerpen.

CSAPODY, I. (1982): Védett növényeink. Gondolat Kiadó, Budapest.

CSEH, A., VARGA, ZS., TALLER, J., CERNÁK, I. és FISCHL, G. (2006): Előzetes eredmények Keszthely térségi fehér fagyöngy (Viscum album L.) populációk genetikai vizsgálatairól. Növényvédelmi Fórum, Keszthely. Előadás Összefoglaló 21. o.

ELLENBERG, H. (1956): Aufgaben und Methoden der Vegetationskunde. Ulmer, Stuttgart.

ELLIS, M.B. (1971): Dematiaceous Hyphomycetes. CMI, Kew Surrey.

ÉRSEK, T. és HORNOK, L. (1985): Kórokozók és a fertőzött növény. Akadémiai Kiadó, Budapest.

FALUS, I. (1993): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest.

FARKAS, S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

FARR, D. F., BILLS, G. F., CHAMURIS, G. P. and ROSSMAN, A. Y. (1995): Fungi on Plants and Plant Products in the United States, Amer. Phytopath. Soc. Press, St. Paul.

Minnesota

FARR, D. F., CASTLEBURY, L. A., ROSSMAN, A. Y., and PUTNAM, M. L. (2002): A new species of Phomopsis causing twig dieback of Vaccinium vitis-idaea (lingonberry).

Mycological Research 106: 745-752. Part 6.

FISCHL, G. (1978): A Viscum album L. fagyöngyön élősködő Botryosphaerostroma visci (DC.) Petrak gombafajról. Növényvédelem. 14: 254-257.

FISCHL, G. (1980): A fagyöngy elleni biológiai védekezés lehetősége. Az Erdő. 19: 4. 167-169.

FISCHL, G. (1996): A fagyöngy (Viscum album L.) levélfoltossága. Növényvédelem. 32 (4):

181-183.

FISCHL, G., GARAMSZEGI, T. és BORBÉLY, F. (2005): A fehér virágú édes csillagfürt járványos gombabetegsége 2004-ben. Előadások összefoglalói, XV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely, p. 13.

FISCHL, G., TALLER, J., CSÖNDES, I., VARGA, ZS., és JANDRASITS L. (2008):

Adatok a fehér fagyöngy (Viscum album L.) elterjedéséhez és a Botryosphaerostroma visci (DC.) PETRAK gazda-parazita kapcsolathoz. XVIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Előadás Összefoglaló 3. old.

FISCHL, G. és SZEGLET, P. (1998): Fontosabb gombabetegségek a Balaton mocsári növényfajain. Hidrológiai Közlöny. 78: 5-6. 309-310.

FISCHL, G. és SZEGLET, P. (1999): A nád szövettani elváltozásai gombakórokozók fellépése nyomán. Hidrológiai Közlöny. 79: 6. 316-317.

FISCHL, G. és SZEGLET, P. (2001): Mikrogombák a Balaton mellékéről. Hidrobiológus Napok. Tihany. Összefogl. 14-15.

GLITS, M. és FOLK, GY. (1993): Kertészeti növénykórtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

HANLIN, R. T. (1992): Illustrated Genera of Ascomycetes. APS PRESS St. Paul, Minnesota.

HAWKSWORTH, D. L., KIRK, P. M., SUTTON, B. C. and PEGLER, D. N. (1995):

Ainsworth & Bisby’s Dictionary of the Fungi, eigth ed. CABI, Wallingford, Oxon, UK. 616 pp.

HEGI, G., CONERT, H. j., HAMANN, U., SCHULTZE-MOTEL, W., und WAGENITZ, G. (1981): Loranthaceae. In: Illustrierte Flora von Mitteleuropa. Band III. Angiospermae, Dicotyledones 1, Teil 1. Verlag Paul Parey, Berlin-Hamburg, 308-322 p.

HIRKA, A. és JANIK, G. (2009): A fehér fagyöngy (Viscum album L.) és a sárga fagyöngy (Loranthus europaeus Jacq.) életmódja és jelentősége Magyarországon. Növényvédelem 45 (4): 184-190.

HOFFMANN, K. és WAGNER, J. (1903): Magyarország virágos növényei. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest.

HORVÁTH, E. és JEANPLONG, J. (1962): Vas megye ritka és védelmet érdemlő növényei. Vasi Szemle 1, (Savaria Múz. Közlem. 18). 19-43.

HULJÁK, P. (1999): Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea L.). In: BARTHA D., BÖLÖNI J.

és KIRÁLY G. szerk.: Magyarország ritka fa- és cserjefajai.- Tilia 7: 78-86.

ISÉPY, I. (2003): A fehér fagyöngy. Természet világa: természettudományi közlöny. 134 (12): 564-565.

KARADZIČ, D. és LAZAREV, V. (2005): A Viscum album L. jelentősebb parazita és szaprofita gombái és azok biológiai védekezésre történő felhasználási lehetőségei. Bull. Fak.

Forestry Univ. Banja Luka, 3: 35-46.

KIRÁLY G. (2007): Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. Saját Kiadás, Sopron.

KIRÁLY G. szerk. (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei.

Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

KIRÁLY G., BODONCZI L., ÓDOR P. és BALOGH L. (2000): Védett és veszélyeztetett edényes növényfajok, gyomok. A tervezett Őrség-Rába Nemzeti Parkot megalapozó botanikai-zoológiai kutatások III. 317 pp. KÖM belső kiadás.

KIRÁLY, G. és MESTERHÁZY, A. (2006): Két különleges értékű erdő felfedezése Vas megyében. Kitaibelia, 11: 59.

KIRK, P. M., CANNON, P. F., DAVID, J. C. and STALPERS, J. A. (eds) (2001):

Ainsworth & Bisby’s Dictionary of the Fungi, ninth ed. CABI, Wallingford, Oxon, UK.

KOVÁCS, J. A. és TAKÁCS, B. (1998): Az alsószölnöki Rába-völgy botanikai értékei.

Kanitzia 6: 89-110.

KÖVICS, GY. (2000): Növénybetegséget okozó gombák névtára. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

LAESSOE, T. (2002): Gombák. Határozó Kézikönyvek. Panemex Kft.-Grafo Kft., Budapest.

MOESZ, G. (1950): A Kárpát-medence üszöggombái. Egyetemi Könyvkiadó. Budapest.

MOLNÁR, V. A., SULYOK J. és VIDÉKI R. (1995): Vadon élő orchideák. A hazai növényvilág kincsei. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 160 pp.

MOLNÁR, V. A. (2003): Rejtőzködő kincseink. Növényritkaságok a Kárpát-Medencében.

Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék-Winterfair Kft., Debrecen-Szeged, 232 pp.

MOLNÁR, V. A. (2007): Kitaibel Pál élete és öröksége. Kitaibel Kiadó, Biatorbágy, 96-97.

NAGY, CS. (2009): Erdészeti növénytan. FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest.

NAGY, Z. Á., SZABÓ, I., BAKONYI, J., VARGA, F. and ÉRSEK, T. (2000): First report of Phytophthora Root and Collar Rot of Alder in Hungary. Plant Disease 84 (11): 1251.

NÉMETH, F. (1989): Száras növények. In: Rakonczay Z. (ed.): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett állat- és növényfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 265-325.

ONO, Y. and AIME, M. C. (2006): Recent advances in rust systematics. Mycoscience 47, 3, 111.

ONO, Y., BURITICÁ, P. and HENNEN, J. F. (1992): Delimitation of Phakopsora, Physopella and Cerotelium and their species on Leguminosae. Mycological Research 96:825-850.

ONO, Y. and ISHIMIYA, K. (2001): Puccinia speciosa, sp. nov., host-alternates between Tricyrtis and Carex in Japan. Mycologia 93 (4) 796-801.

ORLIKOWSKI, L. B., TRZEWIK, A., and SZKUTA, G.: (2005): Phytophthora ramorum on Calluna vulgaris, Photinia fraseri, and Pieris japonica in Poland. Poster presented at the Sudden Oak Death Second Science Symposium: The State of our Knowledge, January 18 to 21, 2005, Monterey, California.

PAGONY, H. (1993): Erdei károsítók. Képes határozó. Erdőrendezési Szolgálat, Budapest.

PARKE, J., PSCHEIDT, J., and LINDERMAN, R. (2004): Phytophthora ramorum a guide for Washington nurseries. Oregon State University Extension Service.

PINTÉR, CS. (1997): Mikrofotóatlasz kultúrnövények gomba-kórokozóiról. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 160 pp.

PODHAJSKÁ, Z. (1991): Európa vadvirágai. Madách Könyv- és Lapkiadó, Pozsony.

PRISZTER SZ. (1998): Növényneveink. A magyar és a tudományos növénynevek szótára.

Mezőgazda Kiadó, Budapest, 549 pp.

RAMSFIELD, T., KAMP, B., and SHAMOUN, S. (2002): Fungi provide potential for combating dwarf mistletoe. Natural Resources Canada. www. nrcan.gc.ca

SHEAR, C. L., STEVENS, N. E., and BAIN, H. F. (1931): Fungus diseases of the cultivated cranberry. Technical Bulletin United States Department of Agriculture No. 258, 7-8.

SIMON, T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója- Harasztok-virágos növények.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 976 pp.

SULYOKNÉ SCHWARZINGER, I. (2005): Egyes Centaurea és Salsola fajok elleni biológiai védekezésre alkalmas gombafajok kutatása Magyarországon. PhD értekezés, Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely.

SUTTON, B. C: (1980): The Coelomycetes. Fungi imperfecti with pycnidia and acervuli.

CMI Kew, Surrey, England.

SZABÓ, I (2002): Levélbetegséget okozó gombák erdei fákon. I. Lombos fafajok levélkórokozói. Növényvédelem, 38 (7) 329-336.

SZABÓ, I. (2008): Erdei fák rozsdagombái Magyarországon. Növényvédelem, 44 (7): 340-342.

SZABÓ, I. és LAKATOS, F. (2006): Phytophthora fajok jelentősége hazai erdőállományok pusztulásában. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest. Előadások összefoglalói, p.

50.

TÍMÁR, G. (1994): A Vendvidék védett és veszélyeztetett növényei. Diplomadolgozat, EFE Sopron.

TOMICZEK, Ch., CECH, T., KREHAN, H., PERNY, B., és HLUCHÝ, M. (2005): A díszfák betegségei és kártevői. Biocont Laboratory Kft., Brno.

TÖRÖK, K. (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer IV: Növényfajok. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.

UBRIZSY, G. (1965): Növénykórtan I.-II. Akadémiai Kiadó, Budapest.

UBRIZSY, G. és VÖRÖS, J. (1968): Mezőgazdasági mykologia. Akadémiai Kiadó, Budapest.

VAJNA, L. (2007a): Növénykórokozók forgalmazása globalizálódó világunkban: várjuk a váratlant? Növényvédelem 43 (7): 307-313.

VAJNA, L. (2007b): Meggyantraknózis-járvány. Növényvédelem 43 (7): 329-332.

VÁNKY, K. (1985): Carpathian Ustilaginales. Acta Univ. Upsaliensis. Uppsala.

VÁNKY, K., GÖNCZÖL, J. és TÓTH, S. (1983): Rewiew of the Ustilaginales of Hungary, with special regard to the results obtained after 1950. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 28: 255-277.

VARGA, F. (2000): A mézgás éger fitoftórás betegségének megjelenése Magyarországon.

46. Növényvédelmi Tudományos Napok, Összefoglaló p. 126.

VARGA, ZS. és FISCHL, G: (2007): A pompás medinilla Glomerella cingulata okozta antraknózis betegsége Magyarországon. Növényvédelem 43 (1): 19-23.

VERKLEY, G.J.M., ZIJLSTRA, J.D., SUMMERBELL, R.C., and BERENDSE, F.

(2003): Phylogeny and taxonomy of root-inhabiting Cryptosporiopsis species, and C-rhizophila sp nov., a fungus inhabiting roots of several Ericaceae. Mycological Research 107:

689-698 Part 6.

VÉGHELYI, K. (1993): A gyümölcsfák rozsdabetegségei. Növényvédelem 29 (11): 505-506.

VÉGHELYI, K. (2007): Az almafélék rozsdagombái. Agrofórum 18 Extra (19) 29-30.

VÉGHELYI, K. (2008): A boróka és az alma karantén rozsdagombája (Gymnosporangium juniperi-virginianae Scwein.). Növényvédelem 44 (7) 350-355.

WEBER, E. (2005): Liste der Farn- und Blütenpflanzen des Burgenlandes.

Veröffentlichungen der Internationalen Clusius Forschungsgesellschaft Güssing, Heft 9.

WILCOX, M. S. (1939): Phomopsis twig blight of blueberry. Phytopathology 29, 136-142.

Melléklet

2. ábra Nagy völgycsillag 5. ábra Vörös áfonya 13. ábra Szakállas orbáncfű

19. ábra Cs. ernyőskörtike 24. ábra Erdei ciklámen 33. ábra E. kakasmandikó

55. ábra Tavaszi tőzikék 69. ábra Kétlevelű sarkvirág 88. ábra Agárkosbor

89. ábra Sömörös kosbor 90. ábra Kardos madársisak 91. ábra Széleslevelű ujjas- kosbor

92. ábra 93. ábra 94. ábra

Közönséges madárfészek Tojásdad békakonty Zöldes sarkvirág

95. ábra 96. ábra 97. ábra

Szúnyoglábú bibircsvirág Széleslevelű nőszőfű Őszi füzértekercs

103. ábra Mocsári kockásliliom 104. ábra Szártalan bábakalács

105. ábra Kikeleti hóvirág 106. ábra Szibériai nőszirom 107. ábra Örménygyökér

108. ábra Füles fűz hajtás 121. ábra Fehér fagyöngybokor

124. ábra Fehér fagyönggyel fertőzött 125. ábra Fehér fagyönggyel fertőzött olasz nyárak (Szentgotthárd Rába-gát) idős almafa (Apátistvánfalva Bazár-domb)

126. ábra Fehér fagyöngy erdeifenyő levágott ágain (Szentgotthárd Város-erdő)

127. ábra Fehér fagyöngy erdeifenyő 128. ábra Csonkolt kislevelű hárs törzsrészén (Szentgotthárd Zsidai-völgy) (Szentgotthárd-Máriaújfalu)

129. ábra Fehér fagyönggyel fertőzött idős almafa (Szalafő Papszer vízmű)