A kétlevelű sarkvirágon megjelenő betegségtünetek leírása és gombafajok azonosítása

Tünetek: tőleveleken olajzöld és rozsdabarna foltosodás, barnásvörös foltok a levélszélen.

Barna szegélyű hasadások a tőleveleken. A fél levéllemez barnulása. A leveleken 2-3 cm-es kerek, köralakú, világosbarna foltok sötét szegéllyel. Levélcsúcs és -szél száradás. Maghozó száron barna, hosszúkás és elliptikus foltok. A maghozó szár száradása. Fellevelek barnulása, murvalevelek barnulása és hervadása. Virágleplek, sarkantyúk barnulása. A virág mézajkak barnulása. Fekete foltok a termésen.

A 73-74. ábrán tipikus antraknózisos tünetek láthatók kétlevelű sarkvirág szárán és tőlevelén.

73-74. ábra Tipikus antraknózis tünetek a kétlevelű sarkvirág szárán és tőlevelén

A gombafaj jellemzői: a levéllemezen serteszőrökkel ellátott fekete színű acervuluszok jelentek meg (75. ábra).

75. ábra Levélfonákon lévő, barnásfekete színű acervulusz telepek serteszőrökkel Közvetlen kaparékkészítéssel készített mikroszkópi preparátumaiban tömegesen kimutatható volt a C. dematium fajra jellemző hialin, egysejtű, sarlóalakban görbült, mindkét végén elhegyesedő és a konídium közepén egy olajcseppel ellátott konídiumok tömege (76. ábra).

Méréseink szerint a konídium méretek: 19,6-25,7 x 3 µm nagyságúak.

Nedveskamrás inkubálás során a 2. és 3. napon már jól kivehetők voltak a nyálkás, szürkésbarna színű telepek. Néhány nap múlva, általában a 4-5. napra azonban már minden esetben megjelentek a Colletotrichum nemzetségre jellemző sötétbarna-fekete színű, szeptált serteszőrök az epidermisszel fedett telepeken (77. ábra). Méréseink szerint a serték méretei:

63,3-202,6 x 7,6-9 µm.

76. ábra Colletotrichum dematium egysejtű 77. ábra Colletotrichum dematium hajlított, mindkét végükön elhegyesedő, acervulusz serteszőrökkel

olajcseppel ellátott konídiumai

A Szentgotthárd-Rábatótfaluból származó 2006. július 13-án gyűjtött izolátumot BDA-ra oltottuk és szobahőmérsékleten vizsgáltuk a telep növekedését, a sporuláció kialakulását (78-79. ábra).

78-79. ábra BDA-ra oltott Colletotrichum dematium izolátumokból képződött telepek A leoltást követő 3. napon a telepátmérő 22-25 mm-t tett ki és már ekkor tömegesen képződtek a serteszőrök. A telep közepe fekete színűvé vált. A telep a 6. napon elérte az 50-55 mm-es átmérőt. A micélium halványlilás árnyalatot mutatott. A telep koncentrikusan zónázottá vált. A telep egésze azonban a micélium növekedése miatt sugaras szerkezetet mutatott. A 9. napon a gomba teljesen benőtte a 9 cm-es Petri-csésze felületét. A sporuláció gyakorlatilag az egész telep felületén bekövetkezett, azonban a koncentrikusan zónázott sötétebb körökben erőteljesebb volt a sporuláció. A kifejlett acervuluszokban átlagosan 12-15 serteszőr képződött.

A begyűjtött minták vizsgálata során a szakonyfalui mintánál nagyon súlyos, az alsószölnöki és orfalui mintákban erős, míg a veleméri és szentgotthárdi mintákban közepesen erős fertőzéseket észleltünk. A többi vizsgált mintában csak egy-egy levélen alakultak ki elszórtan az acervuluszok. Az Apátistvánfalváról származó mintákban az acervuluszok a magszáron is képződtek. Néhány esetben, különösen akkor, ha egy levélen tömeges volt az acervuluszok képződése a levélereken, sőt a levélszéleken is megjelentek a tipikus acervuluszok. A már említett minták egyikében (Alsószölnök) a C. dematium faj mellett azonosítottuk a C.

gloeosporioides fajt is. Ez a faj még további mintákban is előfordult (Szentgotthárd-Rábatótfalu, Apátistvánfalva, Szakonyfalu). A fonákon, gyakran a főér mentén narancssárga, nyálkás telepek képződtek (80. ábra).

80. ábra Kétlevelű sarkvirág levélfonákán, az erek mentén képződő narancssárga színű, fiatal acervulusz telepek serteszőrök nélkül

Ezen faj konídiumai szintén hialinok, egysejtűek, megnyúlt hengeresek, lekerekített végekkel.

A tiszta tenyészetből származó konídiumokat vízcseppben csíráztattuk. Megállapítottuk, hogy a konídiumok néhány óra alatt kicsíráztak és a fajra jellemző morfológiájú appresszóriumot fejlesztették.

A konídiumok csapvízben történt csíráztatásakor álharántfalak képződését figyeltük meg (81.

ábra), ami feltehetően a konídiumban lévő olajcsepp fénytörése miatt jelent meg.

81. ábra Colletotrichum gloeosporioides csírázó konídiumok appresszóriumokkal Saját méréseink szerint a konídium méretek: 13,6-18,12 x 4,5-6,04 µm nagyságúak. Az adatok gyakorlatilag megegyeznek a szakirodalomban közöltekkel (SUTTON 1980), míg az appresszórium méretek (6,04-7,6 x 4,53-6,04 µm) valamivel kisebbek voltak. A maghozó száron képződő folton is kimutattuk a kórokozót.

Kórokozók: Colletotrichum dematium (Persoon) Fries, Colletotrichum gloeosporioides Penzig

A két azonosított gombafajjal mesterséges visszafertőzést nem állt módunkban végrehajtani, mert ez a növényfaj hazánkban jogi védelem alatt áll, ami nem tette lehetővé az egyes izolátumok patogenitás vizsgálatát sem.

A Colletotrichum dematium nagyarányú előfordulása, a levéltünetek súlyos megjelenése és az ezt követő viszonylag gyors levélszáradás felhívja a figyelmet a rendszeres ellenőrző vizsgálatok végzésére. Eddigi megfigyeléseink szerint nem várható, hogy a Colletotrichum fajok fertőzése miatt a kétlevelű sarkvirág állományok populációi jelentősen károsodnának a különböző termőhelyeken.

Tünetek: a fertőzés következtében a virágok nem tudtak kifejlődni. Megfigyelhető volt azok barnulása, majd elhalása (82-83. ábra). A virágzati tengelyen és a magszáron megnyúlt bemaródó foltok alakultak ki. A gombára jellemző szürke porzó penészgyep nedveskamrás inkubálás során erőteljes volt.

Kórokozó: Botrytis cinerea Persoon

82-83. ábra Botrytis cinerea okozta virágbarnulás, hervadás

Tünetek: apró, sötét pettyek, barna foltok a tőlevélen, esetenként a fél levéllemez hiányzik. A levélszélen és -lemezen vörösbarna foltok képződtek.

A gombafaj jellemzői: a levéllemezen elszórtan piknídiumok képződtek. Megfigyeltük a piknídiumok levélerek mentén való tömeges képződését is. A piknídiumból fehéressárga nyálkában lévő piknokonídiumok szabadulnak ki (84. ábra). Az α-típusú konídium 1 sejtű, hialin, tojásdad, benne 2 olajcseppel. A Phomopsis-ra jellemző β-típusú piknokonídiumok is kimutathatók. Ezek a konídiumok fonalasak, hialinok és a felső harmaduk visszahajló (85.

ábra).

Kórokozó: Phomopsis sp.

84. ábra Phomopsis sp. piknídiumai 85. ábra Phomopsis sp. α és β típusú

a tőlevél fonákján konídiumai

Tünetek: a betegségre jellemző korai tünetek leírása nehézségekbe ütközik, mert csak a tünetek végső stádiumát észleltük az elhalt leveleken. Itt apró, lapos, fekete színű képletek jelentek meg (86. ábra).

A gombafaj jellemzői: a lapos, kerekded felezett piknídiumokban nagy számban képződtek a kolbászalakú, általában 2-3 harántfallal tagolt színtelen konídiumok. A konídiumok csúcsi sejtjein (kissé oldalra eltolódva) 1-1 hialin vékony függelék található (87. ábra).

Kórokozó: Discosia strobilina Libert

86. ábra Discosia strobilina 87. ábra Discosia strobilina hosszúkás, 3 piknídiumok a levél szövetében harántfalas lekerekített végű konídiumai a

végükön 1-1 fonalas függelékkel 5.8.5. Következtetések

A kétlevelű sarkvirág populációkat veszélyeztető tényezőket a következőkben lehet összefoglalni: nagy kiterjedésű fakitermelések a faj élőhelyén, a gyepek rendszeres kaszálásának elmaradása következtében fellépő gyomosodás, bokrosodás és beerdősülés, a közutak mentén élő állományoknál az utak sózása, utak szélesítése, új utak építése, virággyűjtés (saját felhasználás céljából).

Az azonosított mikroszkopikus gombafajok közül a Colletotrichum dematium fordult elő leggyakrabban és okozott a tőleveleken sárgulást, különböző méretű barnásfekete foltosodást, hervadást. A maghozó száron fekete, hosszúkás és elliptikus foltok világos szegéllyel képződtek. Később a maghozó szár száradása is bekövetkezett. Szinte az egész növényen voltak tünetei, így a virágleplek, sarkantyúk barnulása, hervadása is gyakori volt. 35 begyűjtött mintából 14 esetben mutattuk ki a kórokozót. A Colletotrichum gloeosporioides betegségre utaló tünetek megegyeztek a Colletotrichum dematium fajéval. Ezt a kórokozót összesen 7 mintából mutattuk ki. Eddigi vizsgálataink szerint úgy tűnik, hogy a Colletotrichum fajok közvetlenül nem veszélyeztetik a vizsgált növényfajok populációit.

Ennek ellenére célszerűnek tartjuk a további vizsgálatok végzését különösen a kétlevelű sarkvirág esetében. A károsítás, azaz a veszélyesség mértékének megállapításához – külön engedély alapján – célszerű lenne mesterséges visszafertőzéseket végezni a kórokozók tényleges patogenitásának és károsítás veszélyének igazolására.

Három mintából mutattuk ki a Botrytis cinerea-t. Az általa okozott tünetek csak a virágokon jelentek meg, barnulás, hervadás formájában.

Az előregedő tőlevelek szélén, ill. csúcsi harmadában gyakrabban jelentek meg az inkubálást követően a Cladosporium herbarum és a Penicillium sp.

Két alkalommal azonosítottuk a Fusarium semitectum-ot. Ritkán, mindösszesen egy-egy mintából mutattuk ki a következő gomba fajokat: Septoria orchidearum, Discosia strobilina, Phomopsis sp., Phyllosticta epipactis, Phoma sp., Epicoccum nigrum, Periconia sp., Alternaria alternata.