5. Eredmények és következtetések növényfajonként
5.6.3. Az európai kakasmandikó fertőzöttsége
A Szakonyfalu, Alsószölnök Szakonyfalui-patak völgye területrészen kialakított 3 x 3 m-es mintakvadrátokban a rozsdával fertőzött tövek megszámolásával az egyszerű fertőzöttségi %-ot is kiszámoltuk.
A kakasmandikó növény kétféle alakban volt jelen a vizsgált területen:
a, leggyakrabban 1 tőlevélből álló vegetatív alakban, ezért a vizsgált tövek száma nagyobbrészt ezt az állapotot jelenti.
b, az előzőnél ritkábban és kisebb számban fordulnak elő a két tőlevélből álló, virágot, majd termést hozó kifejlett generatív növényegyedek. Ez utóbbi vizsgálatakor a két levél közül a rozsdával nagyobb felületen fertőzött levelet vettük alapul a fertőzöttségi kategóriák megállapításakor egy növényegyed tekintetében.
A fertőzöttségi %-ok alakulása a következő:
„b”jelű mintaterület: 2007. március 14-én összesen 79 tővel (vegetatív levél + virágzó növény) számoltunk meg, melyből 39 tövön találtunk rozsdabetegségre utaló tüneteket. Ez 49,36 %-os egyszerű fertőzöttségnek felel meg. A felvételezést 2007.03.25-én megismételve már 43 tövön találtunk kakasmandikó rozsdát. Ez 54,43 %-os egyszerű fertőzöttségnek felel meg. Egy évvel később, 2008.03.27-én ugyanebben a kvadrátban összesen 59 tövet számoltunk meg, melyből 13 tövön voltak láthatók a rozsda jellegzetes tünetei. Ez 22,03 %-os fertőzöttségnek felel meg. 2008.04.16-án a rozsdabeteg tövek kvadráton belüli megszámolását megismételve 28 tövön volt látható tünet. Ez 47,46 %-os fertőzöttségnek felel meg.
2009.03.28-án ugyanitt a kvadráton belül összesen 90 tövet (vegetatív levél + virágzó növény) számoltunk meg, melyből rozsdatüneteket 16 tövön találtunk. Ez 17,77 %-os fertőzöttségnek felel meg.
A „c”jelű mintaterületen az egyszerű fertőzöttség a következően alakult: 2008. április 3-án a mintakvadráton belül összesen 65 tő kakasmandikót (vegetatív levél + virágzó növény) számoltunk meg, melyből 41 tövön voltak láthatók a rozsda jellegzetes tünetei. Ez 63,07 %-os fertőzöttségnek felel meg. 2009.03.28-án ugyanitt összesen 109 tövet számoltunk a mintaterületen belül, melyből a rozsdabetegség tüneteit 46 tőlevélen láttam. Ez 42,20 %-os fertőzöttségnek felel meg.
Az „a”jelű mintaterületen a fertőzöttség a következően alakult: 2008. április 3-án a mintakvadráton belül összesen 64 tövet számoltunk meg (vegetatív levél + virágzó növény), melyből 37 tövön voltak láthatók a rozsda jellegzetes tünetei. Ez 57,81 %-os fertőzöttségnek felel meg. 2009.03.28-án ugyanebben a kvadrátban összesen 72 tövet (vegetatív levél + virágzó növény) számoltunk a kvadráton belül, melyből 36 tövön találtunk rozsdabetegség tüneteit. Ez 50 %-os fertőzöttségnek felel meg.
Az „a”-jelű mintaterületen a fertőzöttségi index % az idő függvényében a következőképpen alakult 2007-ben (7. táblázat). A fertőzöttségi értékek adatai kezdetben (1-3. felvételezési időpont) csak az ecídiumos, míg az utolsók (4-6. időpont) már együttesen az ecídiumos- és teleutotelepek általi fertőzéseket jelentik.
7. táblázat Az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulása az „a”-jelű felvételezési ponton (2007.)
A bonitálási skála fokozatai és a hozzájuk tartozó fertőzött levél (db) Felvételezések
A 7. táblázat adatai szerint az idő előrehaladtával a rozsdával fertőzött levelek száma fokozatosan emelkedett. Ezzel párhuzamosan nőtt a 4-5. fertőzöttségi kategóriába tartozó levelek száma is.
Az „a” jelű mintakvadrátban a következő év (2008.) felmérésének az eredményeit a 8.
táblázat mutatja be.
8. táblázat Az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulása az „a”-jelű felvételezési ponton (2008.)
A bonitálási skála fokozatai és a hozzájuk tartozó fertőzött levél (db) Felvételezések
Az „a” jelű mintakvadrátban a harmadik év (2009.) felmérésének az eredményeit a 9. táblázat mutatja be.
9. táblázat Az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulása az „a”-jelű felvételezési ponton (2009.)
A bonitálási skála fokozatai és a hozzájuk tartozó fertőzött levél (db) Felvételezések
A közölt adatokból látható, hogy a fertőzés mértéke 2008-ban az előző év azonos időszakával csaknem megegyezően alakult. 2009-ben az első felvételezés időpontjában (03.28.) a mért fertőzöttségi értékek mintegy 6-11 %-kal kisebbek voltak az előző két év (2007, 2008) azonos
időszakához képest. Eltérés van a teleutotelepek megjelenésében és ezzel egyidejűleg a nagyobb fertőzöttségi % (ecidio+teleuto) megjelenésének idejében is. Ezek a 2009. évben április 20-án jelentek meg, mintegy 4 napos késéssel az előző évi (2008) és csaknem 8 napos késéssel a 2007-es évi felvételezési értékekhez viszonyítva.
Az utolsó (6.) felvételezési időpontban mért 2009-es fertőzöttségi %-ok is kis mértékben (7,2
%) elmaradnak az előző évi 2008-as és a két évvel korábbi 2007-es (4,4 %) mért értékekhez képest.
A néhány nappal későbbi, 7. felvételezési időpontban történő bonitálásra a mintaterületen erőteljes növekedésnek induló különféle lágyszárúak, cserjék, fák magoncai, valamint a kakasmandikó vegetációs periódusának befejezése (fonnyadás) miatt nem volt lehetőség egyik mintaterületen sem.
A „b”-jelű mintaterületen a fertőzöttségi index % az idő függvényében a következőképpen alakult 2007-ben (10. táblázat).
10. táblázat Az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulása a „b”-jelű felvételezési ponton (2007.)
A bonitálási skála fokozatai és a hozzájuk tartozó fertőzött levél (db) Felvételezések
A 10. táblázatban közölt adatok szerint a fertőzés hasonlóan alakult, mint az „a” jelű területen megfigyelt fertőzés.
A „b” jelű mintakvadrátban a következő év (2008.) felmérésének az eredményeit a 11.
táblázat mutatja be.
11. táblázat Az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulása a „b”-jelű felvételezési ponton (2008.)
A bonitálási skála fokozatai és a hozzájuk tartozó fertőzött levél (db) Felvételezések
A „b” jelű mintakvadrátban a harmadik év (2009.) felmérésének az eredményeit a 12. táblázat mutatja be.
12. táblázat Az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulása a „b”-jelű felvételezési ponton (2009.)
A bonitálási skála fokozatai és a hozzájuk tartozó fertőzött levél (db) Felvételezések
időpontjai 0 1 2 3 4 5 Összes fertőzött
levél (db) Fi %
2009.03.28. 35 11 2 1 1 0 15 8,8%
2009.04.04.. 35 10 3 2 0 0 15 8,8%
2009.04.10. 29 11 1 7 1 1 21 17,2%
2009.04.15. 30 12 1 4 2 1 20 15,6%
2009.04.20. 16 12 4 2 6 10 34 40%
2009.04.26. 11 12 5 4 6 12 39 47,2%
A 2008. évi mintaterületen való bonitáláskor rendkívül sokáig stagnált a fertőzöttségi % az 5,2 %-6,8 % értékek között (03.20-a és 04.03-a között) és az azévi utolsó felvételezéskor is csak 32,4 %-osnak bizonyult. A 2009. évben is lassan nőtt a levelek fertőzöttsége, hiszen az első két felvételezési időpontban (03.28-a és 04.04-e között) 8,8 %-osnak bizonyult. A teleutotelepek megjelenése és ezzel a fertőzöttségi % jelentős emelkedése a 2009-es évben késett (04.20.) az előző évekhez képest 4 (2008.) illetve 8 nappal (2007.). Az adatokból látható, hogy 2008 és 2009 években a „b”-jelű mintaterületen jóval kevesebb fertőzött levelet találtunk a 2007. év azonos időszakához képest (pl. 2007.04.23-án 49 db, 2008.04.23-án 27 db, 2009.04.26-án 39 db). A levelek fertőzöttségi %-a az első bonitálási időpontban (2007.03.31.) 17,2 %-os volt. Ezt az értéket a következő évi felméréskor csak április 9-e után érte el a mintaterületen belül, tehát hozzá képest majdnem két héttel később. A 2009-es évben a 3. bonitáláskor, április 10-én mértünk a 2007 első felvételezésével azonos, 17,2 %-os fertőzöttséget. Míg a 2007-es évben az utolsó felvételezéskor 54 %-os volt a Fi %, addig ugyanez az érték egy év múlva már csak 32,4 %-osnak bizonyult (11,6 %-os csökkenés 2007-hez képest). Ezzel szemben viszont a 2009. évben már 47,2 %-ra nőtt (6,8 %-os csökkenés 2007-hez képest).
A „c”-jelű mintaterületen a fertőzöttségi index % az idő függvényében a következőképpen alakult 2007-ben (13. táblázat).
13. táblázat Az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulása a „c”-jelű felvételezési ponton (2007.)
A bonitálási skála fokozatai és a hozzájuk tartozó fertőzött levél (db) Felvételezések
A „c”-jelű mintakvadrátban a következő év (2008.) felmérésének az eredményeit a 14.
táblázat mutatja be.
14. táblázat Az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulása a „c”-jelű felvételezési ponton (2008.)
A bonitálási skála fokozatai és a hozzájuk tartozó fertőzött levél (db) Felvételezések
A „c”-jelű mintakvadrátban a következő év (2009.) felmérésének az eredményeit a 15.
táblázat mutatja be.
15. táblázat Az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulása a „c”-jelű felvételezési ponton (2009.)
A bonitálási skála fokozatai és a hozzájuk tartozó fertőzött levél (db) Felvételezések
A közölt adatokból látható, hogy a fertőzés mértéke 2008-ban az előző év azonos időszakával csaknem megegyezően alakult. 2007.03.31-én 23,2 %-os fertőzöttséget mértünk, melynél 2008.03.27-én 4,4 %-kal kaptunk nagyobb értéket. 2009-ben itt későn indult el a fertőzés növekedése, hiszen csak 04.15-én kaptunk az előző évekhez hasonló értéket (21,6 %). Az utolsó, 6. bonitálási alkalommal a 2007. évben mértük a legnagyobb fertőzöttséget (75,6 %).
Ez 9,4 %-kal nagyobb, mint a következő évi (2008), és 5,2 %-kal nagyobb, mint a 2009.évi
azonos időpontban mért érték. A teleutotelepek megjelenése és ezzel a fertőzöttségi % jelentős emelkedése a 2009-es évben késett (04.20.) az előző 2008-a évhez képest 4, a 2007-es évhez kép2007-est pedig 8 nappal.
Összegzésként elmondható, hogy a három kijelölt mintaterületen (a,b,c) a „c” jelűben mértük a legnagyobb fertőzöttségi értékeket a három vizsgálati év átlagában (2007: 75,6 %, 2008: 66
%, 2009: 70,4 %, átlag 70,66 %). Az „a” jelűben a fertőzöttségi értékek a három vizsgálati év átlagában mindösszesen 2 %-kal maradtak el a „c” jelű kvadrátétól (2007: 69,2 %, 2008: 72
%, 2009: 64,8 %, átlag 68,66 %). Míg a legkisebb fertőzöttséget a „b” jelű kvadrátban mértük (2007: 54 %, 2008: 32,4 %, 2009: 47,2 %, átlag 44,53 %), melynek átlaga 26,13 %-kal marad el a legkisebb értékkel rendelkező „c” jelű és 24,13 %-kal a sorban következő „a” jelű mintaterületétől. A három mintaterületen (a, b, c) az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulását a 2007. évben a 38. ábra szemlélteti.
A KAKASMANDIKÓ ROZSDA FERTŐZÖTTSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA AZ IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN HÁROM KÜLÖNBÖZŐ MINTAHELYEN (a, b, c) 2007.
0 10 20 30 40 50 60 70 80
márc,31 ápr,03 ápr,07 ápr,12 ápr,17 ápr,23
A felvételezések időpontja
Fertőzöttségi index %
a b c
38. ábra Az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulása a mintaterületeken (2007.) A három mintaterületen (a, b, c) az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulását a 2008. évben a 39. ábra szemlélteti.
A KAKASMANDIKÓ ROZSDA FERTŐZÖTTSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA AZ IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN HÁROM KÜLÖNBÖZŐ MINTAHELYEN (a, b, c) 2008.
0
márc,20 márc,27 ápr,03 ápr,09 ápr,16 ápr,23
A felvételezések időpontja
Fertőzöttségi index %
a b c
39. ábra Az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulása a mintaterületeken (2008.) A három mintaterületen (a, b, c) az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulását a 2009. évben a 40. ábra szemlélteti.
40. ábra Az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulása a mintaterületeken (2009.) A 38-40. ábrákon a három különböző vizsgálati évben (2007, 2008, 2009) egyszerre mutattuk be a három különböző vizsgálati területen („a”, „b”, „c”) fellépő kakasmandikó rozsda fertőzöttségének a változását.
A 41-43. ábrákon ugyanazon a mintakvadráton belül („a”, „b”, „c”) mért, három egymást követő évben fellépő kakasmandikó rozsda fertőzöttségének a változását mutatjuk be. Így összehasonlítható egy-egy mintaterületen belül, néhány nap eltérésével csaknem megegyező
A KAKASMANDIKÓ ROZSDA FERTŐZÖTTSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA AZ IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN HÁROM KÜLÖNBÖZŐ MINTAHELYEN (a, b, c) 2009.
0
márc,28 ápr,04 ápr,10 ápr,15 ápr,20 ápr,26
A felvételezések időpontja
Fertőzöttségi index %
a b c
időpontokban felvételezett állomány rozsdafertőzöttségének alakulása három egymást követő évben. A jelzett ábrákon jól nyomonkövethető, hogy egy-egy vizsgálati évben mikor következett be a fertőzés kiindulási, kitörési és tetőzési szakasza. Az összeomlási szakaszok az ábrákon nem láthatóak, mivel a fertőzöttségi csúcsot jelentő 6. felvételezési időpontok után néhány nappal végrehajtott 7. felvételezéseket az elégséges darabszámú minta (összeomlási szakasz) hiányában már nem lehetett végrehajtani.
Az „a” jelű mintaterületen három egymást követő (2007, 2008, 2009) évben az e.
kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulását a 41. ábra szemlélteti.
A KAKASMANDIKÓ ROZSDA FERTŐZÖTTSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA AZ IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN AZ "a" MINTATERÜLETEN HÁROM KÜLÖNBÖZŐ ÉVBEN
0
41. ábra Az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulása az „a” jelű mintaterületen három egymást követő évben
A 41. ábrán látható, hogy a fertőzés mértékében, annak menetében nincs jelentős eltérés az egymást követő három felvételezési évben. Az is leolvasható, hogy a 2008-as év első felvételezésekor a másik két évhez viszonyítva a kakasmandikó rozsda a legmagasabb Fi %-ról indult (27,6 %) és az utolsó 6. felvételezéskor is a legnagyobb Fi % értéken tetőzött (72
%). A sorban a 2007-es év következett az azonos időpontokban végzett felvételezések 22,8 % és 69,2 Fi %-ot mutattak. A legkisebb értékeket a 2009-es felvételezéskor kaptuk 16,8 % és 64,8 Fi %.
Látható, hogy a kitörési szakasz a 2008 és 2009. évben csaknem egy időben a 4. felvételezési időpontban következett be (látszólagos tetőzés, majd kisebb visszaesés látható a 2009-es év 2.-3. felvételezési időpontjában a Fi %-ok között, ez összefüggésbe hozható a kakasmandikó április elején tapasztalható intenzív kelésével is. Ekkor még csak az ecidiotelepek láthatóak a leveleken, de a teleutotelepek megjelenésével alakul ki a valódi kitörési szakasz. Ez a 2007-es
évben előbb, már a 3. felvételezés idején kialakult. A tetőzési szakasz mindhárom évben a 6.
felvételezés időpont környékén következett be.
A „b” jelű mintaterületen három egymást követő (2007, 2008, 2009) évben az e.
kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulását a 42. ábra szemlélteti.
A KAKASMANDIKÓ ROZSDA FERTŐZÖTTSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA AZ IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN A "b" MINTATERÜLETEN HÁROM KÜLÖNBÖZŐ ÉVBEN
0 10 20 30 40 50 60
1 2 3 4 5 6
A felvételezések időpontja
Fertőzöttségi index %
2007 2008 2009
42. ábra Az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulása a „b” jelű mintaterületen három egymást követő évben.
A 42. ábrán látható, hogy a fertőzés mértékében, annak menetében nincs jelentős eltérés az egymást követő három felvételezési évben. Az is leolvasható, hogy a 2007-es év első felvételezésekor a másik két évhez viszonyítva a kakasmandikó rozsda a legnagyobb Fi %-ról indult (17,2 %) és az utolsó 6. felvételezéskor is a legnagyobb Fi % értéken tetőzött (54 %). A sorban a 2009-es év következett az azonos időpontokban végzett felvételezések 8,8 % és 47,2 Fi %-ot mutattak. A legkisebb értékeket a 2008-as felvételezéskor kaptuk 5,2 % és 32,4 Fi %.
Látható továbbá, hogy a kitörési szakasz a 2007. és 2008. évben csaknem egy időben a 3.
felvételezési időpontban következett be. Ez a 2009-es évben később, a 4. felvételezés idején alakult ki (látszólagos tetőzés, majd kisebb visszaesés látható a 2009-es év 3.-4. felvételezési időpontjában a Fi %-ok között, ez összefüggésbe hozható a kakasmandikó április elején tapasztalható intenzív kelésével is. Ekkor még csak az ecidiotelepek láthatóak a leveleken, de a teleutotelepek megjelenésével alakul ki a valódi kitörési szakasz. A tetőzési szakasz mindhárom évben a 6. felvételezés időpont környékén következett be.
Feltűnő e vizsgálati hely Fi % értékeinek a jelentős elmaradása mind a kiindulási, kitörési és tetőzési szakaszokban a másik két vizsgálati helyhez (a, c) képest. A jelenség oka ismeretlen.
A „c” jelű mintaterületen három egymást követő (2007, 2008, 2009) évben az e.
kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulását a 43. ábra szemlélteti.
A KAKASMANDIKÓ ROZSDA FERTŐZÖTTSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA AZ IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN A "c"
MINTATERÜLETEN HÁROM KÜLÖNBÖZŐ ÉVBEN
43. ábra Az e. kakasmandikó rozsdafertőzöttségének alakulása a „c” jelű mintaterületen három egymást követő évben.
A 43. ábrán látható, hogy a fertőzés mértékében, annak menetében nincs jelentős eltérés az egymást követő három felvételezési évben. Az is leolvasható, hogy a 2007-es év első felvételezésekor a másik két évhez viszonyítva a kakasmandikó rozsda a legnagyobb Fi %-ról indult (23,2 %) és az utolsó 6. felvételezéskor is a legmagasabb Fi % értéken tetőzött (75,6
%). A sorban a 2008-as év következett, az azonos időpontokban végzett felvételezések 22,8 % és 66 Fi %-ot mutattak (bár a tetőzéskori Fi % néhány %-kal elmaradt a 2009-es év tetőzéskori Fi %-ától, de az 1-5. felvételezési időpontokban nagyobb értéket mértünk 2008-ban). A legkisebb értékeket a 2008-as felvételezéskor kaptuk 12 % és 70,4 Fi %.
Látható, hogy a kitörési szakasz a 2008. és 2009. évben csaknem egy időben a 4. felvételezési időpontban következett be. Ez a 2007-es évben már, a 3. felvételezés idején kialakult. A tetőzési szakasz mindhárom évben a 6. felvételezés időpont környékén következett be.
Az egyes mintaterületeken (kvadrátok) a fertőzöttség különböző szintekről indult, az idő előrehaladtával az eredeti fertőzésekhez képest a fertőzöttségi index %-os értéke átlagosan több mint háromszorosára emelkedett nem egészen 1 hónap alatt (a „b”jelű mintaterületen 2009-ben több mint 5-szörösére, 2008-ban több mint a 6-szorosára, a „c”jelű kvadrátban 2009-ben csaknem a 6-szorosára, az „a”jelű kvadrátban 2009-ben majdnem 4-szeresére).
Feltűnő a „b”jelű mintaterületen 2008-ban mért fertőzöttségi index % értékeinek elmaradása az ugyanazon évben és időpontokban mért „a”jelű és „c”jelű mintaterületekétől. Míg a
rozsdafertőzöttségének változását az idő függvényében ábrázoló grafikonjának linearitása megegyező a másik két mintaterületével.
2007.04.07-én elsősorban a levél fonákon, majd a levél színén is megjelentek az első barnásfekete színű teleutotelepek, amelyek a vizsgálatsorozat végére teljesen kialakultak.
Április 23-át követően a fertőzések objektív értékelését az elpusztult levelek nagy aránya, ill.
a felnövő aljnövényzet már nem tette lehetővé.
Az 5.6.2. alfejezetben Helyszíni vizsgálatok (tőszám, állomány felmérés) cím alatt jelzett két kontroll mintaterületen 2007-ben többszöri ellenőrzések alkalmával sem találtunk rozsdafertőzött leveleket. A következő év (2008.) április 9-én a Kontroll-1-ben (1. és 2. folt határán) 1 db 1-es fertőzési kategóriájú levelet találtunk, a Kontroll-2-ben (2. folt DNy-i széle, patakpart) 4 db 1-es fertőzési kategóriájú levelet találtunk. 2009.04.26-án a Kontroll-1-ben összesen 2 db 1-es fertőzési kategóriájú levelet találtunk, míg a Kontroll-2-ben ugyanebben az időpontban összesen 4 db 1-es, 2 db 2-es és 1 db 3-as fertőzési kategóriájú levelet találtunk.
Tehát a 2007-es évhez képest (0 db fertőzött levél) a 2008-as évben, már megjelent a rozsdafertőzés mindkét kontroll kvadrátban, igaz még csak kisszámú levélen (1 db és 4 db). A rozsdával fertőzött levelek (tövek) száma csak kis mértékben emelkedett a 2009-es évben e kontroll területeken (2 db és 7 db), tehát a fertőzés terjedése itt lassú.
A 2008.04.18-án a Szentgotthárd-Máriaújfalu Hársas-patak mentén lévő fokozottan védett erdőben szúnyogháló közé tett és a talajra kihelyezett 21 db 4-es és 5-ös fertőzési kategóriájú (rozsda) tőlevélen nem tudtuk kimutatni a kakasmandikó rozsda bazidiumos spóraformáját, de a rozsdagomba mellett megjelent erős fertőzéssel a Botrytis cinerea és a Phyllosticta sp. is.
A rozsdával fertőzött levélminták herbáriumi anyagát a Természettudományi Múzeum Növénytárába megküldtük és azokat Uromyces erythronii, 2007.04.03. BP99423 (ecídiumos forma), Uromyces erythronii, 2007.04.17. BP99424 (teleuto alak) kódszámmal letétbe helyezték. Ezzel a hazai Uromyces erythronii minták száma a korábbi három mintával (Bőszénfa 1, Jósvafő 2 minta) együtt összesen ötre bővült (Révay szóbeli közlés).
5.6.4. Az európai kakasmandikón megjelenő rozsdatünetek leírása és gombafajok