Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2009. június 12-i ülésérõl
I.
Amunkavállalói oldalnapirend elõtti felszólalásában az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsról szóló, valamint az ága-zati párbeszéd bizottságokról és a középszintû szociális párbeszéd egyes kérdéseirõl szóló törvénytervezetekhez benyúj-tani tervezett módosító javaslatokkal kapcsolatban intézett kérdést a kormányzati oldalhoz. Az oldal emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság döntése óta – amely megsemmisítette az OÉT 1988 óta létezõ egyetértési jogait – nem történt érdemi egyeztetés a témában. Az oldal álláspontja szerint az egyetértési jogok olyan értéket képviselnek, amelyet a jövõ-ben is meg kell õrizni, s az oldalaknak ennek megfelelõ magatartást kell tanúsítaniuk.
Akormányzati oldalválaszában ismertette, hogy a törvényt – melynek tartalmát annak idején az OÉT konszenzussal állapította meg – az Országgyûlés nagy többséggel fogadta el, az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfe-lelõen viszont korrigálni kell a jogszabály kifogásolt szakaszait. Az Alkotmánybíróság határozata nem kötelezi a Kor-mányt arra, hogy az érdekegyeztetés kialakult menetén változtatás történjen, s nincs is ilyen kormányzati szándék.
Az AB határozatban foglaltaknak eleget tevõ törvénymódosító javaslat elkészült, s a módosító indítványok szövegét megkapták a szociális partnerek. Ennek ellenére elzárkóztak a kormányzati oldal által kezdeményezett, a témában foly-tatandó egyeztetéstõl. A kormányzati oldal jelezte, hogy a módosító indítványokat a Parlament Foglalkoztatási Bizott-sága és az Alkotmányügyi BizottBizott-sága 2009. június 22-i ülésnapon tárgyalja, s ezt követi a parlamenti végszavazás.
II.
Az Országos Érdekegyeztetõ Tanács ismét tárgyalt a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosí-tásokról. A témában folytatott tárgyalássorozat lezárásaként, a tárgyalások eredményei az alábbiakban foglalhatók össze:
1. A munkáltatókat érintõ intézkedések
– A munkáltató által fizetett járulék 5 százalékpontos csökkentése.
– A tételes eho eltörlése.
– A 11 százalékos eho 27%-ra emelkedik.
– Rehabilitációs hozzájárulás 5-szörösére emelése.
– Vállalkozások különadója megszûnik.
– Szélesedik a társasági adó alapja (a beruházáshoz és fejlesztéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmények megma-radnak).
– Társasági adó kulcsa 19%-ra emelkedik.
– Eva adókulcsa 25%-ról 30%-ra emelkedik.
– Forrásadóztatás, adóparadicsomba menekített jövedelem és vagyon adóztatása.
– Megszûnik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazható kamatkedvezményes szabály.
– A pénzügyi vállalkozásokra a hitelintézetekre vonatkozó szabályok vonatkozzanak, függetlenül attól, hogy a hitel-intézetekkel azonos prudenciális szabályok szerint mûködnek-e.
– K+F-kedvezmény lehetõsége az iparûzési adóban.
– A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ezév nyarán a kedvezményes 18%-os adómérték alá kerül.
2. A változások munkavállalókat érintõ eredményei – Magánszemélyek különadója megszûnik.
– Szja-alap az új járulékmértekkel növelt sávhatár 5 millió forintig 17%, felette 32%. Az adójóváírás mértéke 17%, legfeljebb havi 15 100 Ft/hó. Jogosultsági határ 3188 ezer forint és 12%-kal fut ki.
– A családi kedvezmény és fogyatékosok kedvezményének kivételével a Szja-kedvezmények megszûnnek.
– A vagyonadóban az adómérték 0,25%, 0,35%, 0,5% – és a 30 milliós mentesség csak egy ingatlanra vonatkozik, a második ingatlannál a mentesség 15 millió forint alatti ingatlanokra, a harmadik és többedik ingatlan esetén nincs men-tesség.
7540 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2009/38. szám
3. Munkáltatókat, munkavállalókat érintõ intézkedések – Egyes adómentes juttatások szja-kötelessé tétele.
– 15%-kal emelkednek a gépjármûadó-tételek, de a légrúgós jármûvek gépjármûadója nem emelkedik.
– 2010. január 1-jétõl az EU-s jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése (az adóminimumoknak való további megfelelés) érdekében egyes üzemanyagok és tüzelõanyagok, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának, továbbá a szén, a villamos energia és a földgáz energiaadójának emelése, a forintárfolyam hatásának figyelembevételével.
– Az elõbbieken túl – elsõsorban bevételi követelmények miatt – 10%-os adóemelésre kerül sor a benzin, valamint az alkoholtartalmú italok (tömény szesz, sör, egyéb bor, pezsgõ, köztes alkoholtermék) esetében. A benzin esetében az in-tézkedés literenkénti 11 Ft-os jövedéki adóemelést jelent, amelynek hatására a magyar benzinár a szlovák benzinárral kerül egy szintre.
– A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10%-ról 4%-ra csökken, ha azonban az illetékalap az 1 Mrd forintot meghaladja, az e feletti rész után az illeték mértéke 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
4. Változások az OÉT-tárgyalások eredményeként az eredeti elõterjesztéshez képest Személyi jövedelemadó
• Kedvezményesen adózó természetbeni juttatások
Természetbeni és egyes pénzbeli juttatások kedvezményes adómértéke 25%. Az eredetileg benyújtott javaslatban a mérték 32% volt.
Az eredeti javaslatban 400 ezer forintos keret szerepelt a juttatási körre, amelyben még nem szerepeltek az önkéntes pénztári munkáltatói befizetések és a munkáltatói magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, ugyanakkor szerepelt az is-kolarendszeren kívüli képzés. A tárgyalások eredményeként a 400 ezer forintos keret nem kerül bevezetésre, hanem egy-idejûleg visszaállításra kerülnek az egyes juttatásokra vonatkozó egyedi korlátok, azzal, hogy a melegétkezésre adható összeghatár megemelkedik 6 ezer forinttal. Megmarad a korábbi személyi kör, azzal, hogy a társas vállalkozás személye-sen közremûködõ tagja is jogosult lesz a juttatásokra.
Az egyedi korlátok a következõk:
– üdülési csekk juttatása és üdültetés esetén a minimálbér;
– iskolakezdési támogatás esetén a minimálbér 30 százaléka;
– az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százaléka;
– az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyezõ pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százaléka;
– a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százaléka;
– magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés;
– iskolai rendszerû képzés esetében a minimálbér két és félszerese;
– helyi utazási bérlet juttatása esetén a bérlet ára;
– melegétkeztetés összeghatára 18 ezer forint.
• Iskolarendszeren kívüli képzés
Az eredetileg benyújtott javaslatban az szerepelt, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint nem adózó iskolarend-szeren kívüli képzés is a kedvezményesen adózó körbe kerül át. A tárgyalások eredményeképpen a kedvezményesen adózó körbõl kikerült a nem iskolai rendszerû képzés, oly módon, hogy az továbbra sem adózik. Nem keletkezik ugyanis bevétel (többek között) a tevékenység ellátásának hatókörében a tevékenység ellátásának feltételeként a magánszemély részére a munkáltató költségére történõ betanítás, nem iskolai rendszerû képzés révén.
• Üzemanyag-megtakarítás
Az eredeti javaslat szerint az üzemanyag-megtakarítás teljes egészében adóköteles juttatássá vált volna. A tárgyalások eredményeként havi 100 ezer forint összeghatárig nem adózik az ilyen címen kapott juttatás. A nem önálló tevékenység-bõl származó jövedelem meghatározásakor ugyanis üzemanyag-megtakarítás címén havonta legfeljebb 100 ezer forint vonható le a bevételbõl.
• Napidíj
Az eredeti javaslatban a napidíj teljes egészében adóköteles juttatásként szerepelt. A tárgyalások eredményeképpen a fuvarozók esetében megmarad, hogy az igazolás nélkül levonható költség a nemzetközi közúti árufuvarozásban és sze-mélyszállításban gépkocsivezetõként és árukísérõként foglalkoztatott magánszemélyek esetében az e tevékenységre te-kintettel kapott napidíjból a vonatkozó kormányrendelet szerinti összeg.
• Szövetkezeti közösségi alap felhasználása
A szövetkezeti közösségi alap juttatásai az eredetileg benyújtott javaslatban is adóköteles juttatásként szerepeltek.
Ez a minõsítés a tárgyalások során nem változott, ugyanakkor a tárgyalások eredményeképpen lehetõség lesz az adó-mentességi szabályok megszûnésével összefüggésben a szövetkezeti törvény módosítását érintõen arra, hogy a
közös-• Szövetkezeti tagi kölcsön
A szövetkezeti tagi kölcsön kamatnak minõsülõ része a jelenleg hatályos szabályozás szerint a jegybanki alapkamatot legfeljebb annak 5 százalékával meghaladó rész, ehelyett a tárgyalások alapján az 5 százalékponttal való meghaladó is még kamatnak számít.
• Személyes közremûködõi díjkiegészítés, kivétkiegészítés
Az eredeti javaslatban nem szerepelt a FEOR szám fõtevékenység szerinti meghatározása a személyes közremûködõi díjkiegészítésnél és kivétkiegészítésnél. A tárgyalások eredményeképpen ez bekerült, illetve e mellett felhatalmazás lesz a törvényben a pénzügyminiszter számára, hogy területi eltérésekre iránymutatást adhasson ki. Az eredeti javaslatban nem szerepelt továbbá, hogy több társas vállalkozásban személyesen közremûködõ magánszemély ezt a rendelkezést annál a társas vállalkozásnál alkalmazza, ahol a tevékenységre jellemzõ kereset a legmagasabb.
• Hitelintézet által elengedett követelés
A tárgyalások eredményeképpen adómentes lehet a hitelintézet által az adós és családja megélhetési ellehetetlenülésé-nek megelõzése érdekében elengedett követelés, ha az elengedés az azonos helyzetben lévõk egyenlõ elbánásának elve alapján történik. Eddig, azaz a hatályos szabályozás szerint szükséges volt az üzletszabályban való rögzítés.
• Szakszervezeti tagdíj
Az eredeti javaslat igazolási kötelezettséget írt elõ a szakszervezeti tagdíj adóelõlegnél történõ figyelembevételére.
Módosult, illetve további módosítás szükséges, hogy a tagdíjat megnyugtató módon, egyszerûen lehessen érvényesíteni az adóelõlegnél.
• Ágazati munkavállalói kedvezmények
Az eredeti javaslatban az ágazati kedvezmények teljes egészében adóköteles juttatásként szerepeltek. A tárgyalások eredményeképpen a szerzett jogok védelme érdekében a villamosenergia iparban dolgozók díjkedvezményére, a bányá-szatban és erdõgazdálkodásban dolgozók szén és tûzifa járandóságának kedvezményére vonatkozó adómentesség fenn-marad a juttatásra való jogosultságot megalapozó jogviszony fennállásáig. Az adómentesség csak a 2010. január 1-jét követõen létrejövõ jogviszonyok tekintetében szûnik meg. Megmarad továbbá a közlekedési dolgozók utazási kedvez-ményének adómentessége.
Társasági adó
• Értékvesztés, alultõkésítés a pénzügyi vállalkozásoknál
Az eredeti javaslatban nem szerepelt, a tárgyalások eredményeképpen a pénzügyi vállalkozásokra a hitelintézetekkel azonos szabályok vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a hitelintézetekkel azonos prudenciális szabályok szerint mûköd-nek-e. A korábban elszámolt és adóalapként figyelembe vett értékvesztés átmeneti rendelkezés alapján öt adóévben csökkenti az adóalapot.
• Képzés költsége
Az eredeti javaslatban nem szerepelt, a tárgyalások eredményeképpen, a személyi jövedelemadóban javasolt módosí-tással összhangban az iskolai rendszerû és azon kívüli képzés kifizetõ által vállalt költségét egyaránt elismeri a vállalko-zási tevékenység érdekében felmerült költségként még akkor is, ha a képzés nem a munkakör betöltéséhez vagy a kifi-zetõ tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bõvítését szolgálja.
• Elengedett követelés
A hatályos szabályozás szerint (és ez az eredeti javaslat szerint nem változott volna) az elengedett követelés miatt el-számolt ráfordítás növeli a társasági adóalapot.
A tárgyalások eredményeképpen adómentes lehet a hitelintézet által a magánszemély adós és családja megélhetési lehetetlenülésének megelõzése érdekében elengedett követelés, ha az elengedés az azonos helyzetben lévõk egyenlõ el-bánásának elve alapján történik. Adómentes lehet továbbá a nem magánszeméllyel szembeni követelés elengedése is, ha az adós nem áll az elengedõvel kapcsolt vállalkozási viszonyban.
• Követelésátruházás
A hatályos szabályozás szerint (és ez az eredeti javaslat szerint nem változott volna) a követelés átruházásakor a ka-pott ellenértékbõl a könyv szerinti értéket meghaladó részt lehetett levonni az adóalapból.
A tárgyalások eredményeképpen a nyilvántartott értévesztés mértékéig a kapott ellenérték levonható az adóalapból.
Általános forgalmi adó
• Az áfakulcs emelése kapcsán átmeneti rendelkezés szükséges a lakóingatlan-értékesítések vonatkozásában, mely szerint a 2009. június 30-áig a földhivatalhoz benyújtott szerzõdésekre még teljes egészében a 20%-os kulcsot kell alkal-mazni.
• A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ez év nyarán (a benyújtott törvényjavaslat alapján elfogadandó törvény kihirdetését követõ napon: várhatóan július elején) a kedvezményes 18%-os adómérték alá kerül.
7542 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2009/38. szám
Cégautóadó
• Mentes a cégautóadó fizetése alól az egyéni vállalkozó és a mezõgazdasági õstermelõ, ha a személygépkocsi után ki-zárólag havi 500 km-nek megfelelõ átalányköltséget számol el.
Vagyonadó
• Mentes lesz a szakszervezet tulajdonában álló üdülõ, ha az üdülõt az üzemeltetési idõszaka alatt képzõdõ vendégéj-szakák legalább 50%-ában szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója veszi igénybe.
Illeték
• A törvényjavaslat szerint a telekmentesség feltételéül szolgáló lakóházépítésre, illetve az ingatlanforgalmazók ingat-lan-továbbértékesítésre nyitva álló 4, illetve 2 éves határidõ a gazdasági válságra tekintettel kérelemre két évvel meg-hosszabbodik, ha a vagyonszerzésre 2008. október 1. elõtt került sor. A kedvezõ szabály idõbeni hatálya 8 hónappal meghosszabbodik, azaz kiterjed valamennyi 2009. május 31-ig illetékkiszabásra bejelentett ügyre.
• Illetékmentes lesz a hitelintézet által az adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelõzése érdekében el-engedett követelés, ha az elengedés az azonos helyzetben lévõk egyenlõ elbánásának elve alapján történik.
Gépjármûadó
• A légrugós vagy azzal egyenértékû rugózási rendszerû tehergépjármûveket (ideértve a pótkocsikat, félpótkocsikat is) és autóbuszokat a hatályos gépjármû-adómérték szerint kívánja adóztatni, a mértékemelés csak a nem légrugós teher-gépjármûvekre, autóbuszokra, valamint a lakókocsikra, lakópótkocsikra vonatkozna. Az indítvány értelmezi a légrugós jármû fogalmát, s az adó alanyának kötelezettségévé teszi, hogy ezt a tényt igazolja (a rugózási rendszerre vonatkozó be-jegyzést a jármûnyilvántartás nem minden esetben tartalmazza).
Szakképzési hozzájárulás
• Indokolt visszaállítani a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bõvítésére vagy bérlésére elszámolható költségelemet legfeljebb a költségek 50%-os mértékéig, valamint az ezen eszközök felújítá-sára, karbantartására elszámolható költségek korlátját 50% helyett 100%-ra visszaemelni.
• Indokolt a tanulói szerzõdés alapján a tanulók részére a hozzájárulásra kötelezett által adott pénzbeli juttatásnak és annak járulékainak a minimálbér 20%-os, hiányszakmák esetén 40%-os mértékû elszámolhatóságának 30%-ra, illetve 50%-ra történõ emelése, így a hozzájárulásra kötelezett részére elõírt legalább 10%-os mértékû önrész törlése.
• A gyakorlati képzés során a hozzájárulásra kötelezett által oktatóként, szakoktatóként alkalmazott személy bére és járulékai a minimálbér (iskolai végzettségtõl függõ) 3,0–4,5-szeres mértékéig legyenek továbbra is elszámolhatók, a ter-vezett 2–3-szoros helyett.
• A gyakorlati képzés során felhasznált anyagköltségnek a minimálbér eddigi 20%-áig, hiányszakmák esetén 40%-áig történõ elszámolhatóságát indokolt meghagyni.
• Célszerû az átalányelszámolás lehetõségének bizonyos mértékû visszaállítása. Indokolt a gyakorlati képzést végzõk esetében a bevallás (elszámolás) módjára a hozzájárulásra kötelezett által választható lehetõségként a tanulószerzõdéses tanulók pénzbeli juttatásán felüli, tanulónként a minimálbér 200%-ának megfelelõ mértékû átalány módjára történõ be-vallás (normatív módon történõ „átalányelszámolás”) lehetõségének visszaállítása, mely csak részben azonos a jelenlegi átalányelszámolás tételeivel, annál kevesebb lehetõséget jelent.
III.
1. Napirend után akormányzati oldalismertette a rendezett munkaügyi kapcsolatokat szabályozó elõterjesztések ki-dolgozásával, benyújtásával kapcsolatos információkat.
2. Amunkavállalói oldalújra emlékeztetett arra, hogy az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsnak 2009 elsõ félévében tárgyalnia kell a korengedményes nyugdíj intézményérõl.
Amunkáltatói oldalegyetértett a munkavállalói oldal felvetésével.
Akormányzati oldalelmondta, hogy nincs jogbizonytalanság a korengedményes nyugdíjszabályozást illetõen, hi-szen 2009. december 31-ig a hatályos szabályok szerint mûködik a rendszer, ez év II. félévében pedig az OÉT napirend-jére kerül a téma tárgyalása.
Országos Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága