-vezés
angol német orosz román szlovák szlovén horvát szerb francia Nem beszél idegen nyelvet
Fő 104 86 14 19 8 5 6 2 2 93
% 34,3 31,4 5,1 6,9 2,9 1,8 2,2 0,7 0,7 33,9
Forrás: Kérdőív, Saját szerkesztés, Elemszám: 274 db.
A kérdőív eredménye megdöbbentő, ha azt is figyelembe vesszük, ami a 4.
táblázatból nem látható, hogy vannak olyan vállalkozás vezetők, akik nem egy, hanem két-három nyelvet beszélnek! Az idegen nyelvtudás, ismeret elsősorban az európai integrálódás, nemzetközi pályázatok miatt lenne érdekes. Mivel köztudottan Közép-Európában Magyarországon a legalacsonyabb a lakosság idegen nyelv ismeretének az aránya, fontos lenne, hogy a vállalkozásvezetők legalább egy idegen nyelvet beszéljenek. A nyelvtudás alacsony szintje befolyásolja a vállalkozások gazdasági teljesítményét, a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, annak alakulását, mivel az üzletkötés a vezetőket érinti. (A felmérés csak a vállalkozások vezetőire vonatkozott.) A vezetők felé alapszintű elvárás, hogy legalább egy idegen nyelvet beszéljenek.
5. táblázat: Szakismeret megszerzése szervezett formában (adatok %-ban) Megnevezés Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás
Igen 20,9 23,6 41,1
Nem 79,1 76,4 58,9
Összesen: 100,0 100,0 100,0
Forrás: Kérdőív, saját szerkesztés, Elemszám: 274 db megoszlása
Azt, hogy a vállalkozásvezetők szükségesnek tartják-e szervezett formában üzleti, vállalkozási ismeretek tanulását, esetlegesen e témakörökben továbbképzést, az 5. számú táblázat mutatja. A kapott eredmények rámutatnak arra a problémára, amely a szektor vezetőire jellemző, azaz nem igénylik a szervezett vezetői, vállalkozói ismeretek megszerzését oktatási formában, továbbképzések keretében. Ennek több oka van. Részben sajnálják az időt a
96
szervezett oktatásra, mivel így kiesnek a napi közvetlen irányításból, részben ezek az oktatási formák csak általános információkat adnak számukra, mely nehezen alkalmazható, illetve használható a mindennapok során. Az látható, inkább más forrásokból kívánják a működéshez szükséges információkat megszerezni, amely közelebb viszi őket a gyakorlathoz, a gyakorlati megvalósításhoz.
A kérdőíves felmérés alapján a vállalkozások szervezetéről, vezetők képességeiről és készségeiről kaptam információt, mely nagyban segít abban, hogy a mélyinterjúk feldolgozása során a stratégia alkalmazásának problémáit, illetve alkalmazásának módját lényegre törően lehessen elemezni. A vezetők közel fele semmilyen képzésen, továbbképzésen nem vesz részt, illetve ezt nem tekinti fontosnak. Pedig a vezetők tudják, hogy a versenyben szükségük van információkra, mert csak ezek alapján tehetnek szert előnyökre.
A vállalatvezetés képzetlenségének okai a következőkre vezethetők vissza. A kérőívre és az interjúk során a válaszoló vezetők jelentős része saját vállalkozása gyakorlatából szerezte vezetői ismereteit. Ez párosul azzal, hogy az ismeretek forrása családi, baráti körből származik. Több esetben előfordul, hogy a vállalkozás vezetője más vállalkozó „tevékenységéből” tanult.
A stratégia mélyebb vizsgálatához „K-közép” klaszteranalízissel a 2014. évre vonatkozóan a mintából három klasztert sikerült kialakítani. (13. melléklet) Az első klaszterbe sorolt cégek (mikrovállalkozás) esetében az árbevétel 7.951 és 897.152 E Ft között, az adózott nyereség -1.143 és 4.256 E Ft közt van. Ezek azok a kisebb vállalkozások, akik annyira nem nyereségesek.
A második klaszterbe azok a cégek (nagyobb vállalkozások) tartoznak, akik bevétele 501.289 és 745.892 E Ft között van, adózott nyereségük pedig -1.057 és 21.444 E Ft között alakult. Ezek a nagyobb, erősebb vállalkozások.
A harmadik klaszterbe (mikro-, és kisvállalkozások) kevésbé veszteséges cégek tartoznak. Az árbevételük 214.329 és 478.256 E Ft között van, adózott nyereségük - 506 és 21.403 E Ft között alakult.
97 4.1. Piacközpontú szemlélet
A piacközpontú szemlélet visszatükröződik a vállalkozások gazdálkodásában. A mikro-, kis, - és közepes vállalkozások vezetői fontosabbnak ítélik meg a piachoz kapcsolódó tényezők szerepét, mint a működéshez kapcsolódó előnyöket. A szóbeli megkérdezések a piacfejlesztést állítják előtérbe. A szolgáltatás színvonalát befolyásoló tényezőket is fontosnak érzik a vállalkozások. A vevők kiszolgálásával egyidőben megfogalmazódik a piacbővítés igénye, új vásárló, fogyasztó megtalálása a forgalom növelése érdekében. A másik szempont, megtartani a már meglévő vásárolókat.
A vevőkkel kapcsolatos interjúknál az is kiderült, hogy a költségeivel gazdálkodó vállalkozásnál nem mindenáron cél a vevői elégedettség fenntartása.
A vállalkozók egy másik csoportjánál kimutatható, hogy nincs mérlegelés abból a szempontból, hogy megéri-e az adott vevő megtartása, további kiszolgálása. A vállalkozások méretét a meglévő piacainak számával is mérhetjük (termék piac kombináció). Ez nagyobb szervezettséget igényel a vállalkozásoktól. A növekvő méret jobban megkívánja a módszeresebb tervezési és értékelési eljárásokat, amelyek ilyenkor beépülnek az üzleti gyakorlatba.
A mintában szereplő vállalkozások egy részének kiszolgáltatottsága még jobban megfigyelhető, ha megvizsgáljuk azt, hogy a piaci kapcsolat hány piaci szereplővel valósul meg. Ezt szemlélteti a 11. számú ábra.
15. ábra: A vevőszám alakulásának megoszlása % 2011. és 2014. évben Forrás: Kérdőív, Saját szerkesztés, Elemszám: 274 db.
98
A 15. számú ábrából jól megfigyelhető a minta vevő kapcsolatai. Sok esetben a vállalkozások csak két-három partner kiszolgálására rendezkedtek be, szakosodtak, ami a versenypozíciót labilissá, a vállalkozást kiszolgáltatottá teszi.
Az Ansoff-féle növekedési stratégiák közül a piacfejlesztés jellemzi a vállalkozásokat, amely a teljesítmények szempontjából a vevői elégedettség minél magasabb szinten tartása köré épül. A kiszolgáláshoz kapcsolódó költségek tervezése és nyilvántartása már nem jellemző, és a nyereségesség kimutatása csak viszonylag kis százaléknál jelentkezik.
A szállítókkal szemben sok elvárása van a vállalkozásoknak. A vállalkozások elvárják a szállítóiktól a megfelelő minőséget, a pontosságot és a korrekt együttműködést, tájékoztatást. Mégsem állítható, hogy minden területen egyformán fontosnak gondolják a mintában szereplő kkv-vezetők ezt az együttműködést. Megfigyelhető az is, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások saját életükről, tevékenységükről nem látják el pontos információkkal a szállítókat. Természetesen ebben az esetben nem beszerzési mennyiség korrigálásáról, vagy a kereslet előrejelzéséről beszélünk.
A tervezési tevékenység periférikus, előnyeiről nincsenek meggyőződve. Sok esetben először kerül sor a saját elképzelés megvalósítására, csak ezt követi a piac keresése. Hol teljesíthetetlen vállalkozásba hajszolja magát, hol rengeteg munkával sem jut egyről-kettőre.
A szakma értése nem mindig elég. Ismerni kell a marketing fogásokat. Ezt be kellene építeni a mindennapi üzletvitelbe. A marketing olyan mértékben hiányzik egyes vállalkozók tudatából, a napi munkából, hogy az már a jövendő alkalmazkodó képességet veszélyezteti.
Legtöbb esetben csak szakmai, adózási, számviteli esetleg marketing területét érintő képzéseken vesznek részt a beosztott dolgozók. A képzésekre nem megy el a vezető, munkatársait küldi el, melyből adódóan csak szűrt információkat kap, mely nem biztos, hogy a vállalkozás stratégiájához helyesen járul hozzá.
Mindehhez párosul az is, hogy a technika változásának előnyeit későn ismerik fel, mely újabb lemaradást jelenthet a vállalkozás számára. Viszonylag kevés vállalkozás rendelkezik vállalatirányítási rendszerrel, mely információival, elemzéseivel segíthetné a vállalkozás fejlődését.
99
A visszajelzések alapján a vállalkozás vezetők alacsony számban olvassák a gazdaságkutatók előrejelzéseit, amely a szélesebb látásmód kialakításához vállalkozói szinten is nélkülözhetetlen.(19.sz. melléklet)
16. ábra: Döntés előkészítés a minta alapján