A 11. ábrából jól megfigyelhetők, hogy a vállalkozások tulajdonosi
91
vállalkozások működésébe és a finanszírozásba, és nőtt a csak cég által tulajdonolt vállalkozások aránya.
12. ábra. A vállalkozások működésének jellemzése 2011. és 2014. évben Forrás: Kérdőív, Saját szerkesztés, Elemszám: 274 db.
Ha megvizsgáljuk a mintában szereplő vállalkozások jellemzőit, akkor a 12.
számú ábrából jól látható, hogy jelentős átrendeződés ment végbe a vizsgált időszak alatt a vállalkozások jellemzőiben is. Legszembetűnőbb, hogy a vizsgált időszakban 58,7%-kal csökkent a fővállalkozók száma, ugyanakkor a beszállítók részaránya 25%-os, a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások száma 16,6%-kos növekedést mutat. Ha a vállalkozások piaci kapcsolatát vizsgájuk a piaci részesedés alapján megállapíthatjuk, hogy 51 % nagyvállalatnak a beszállítója, 46 % piaci rést elégít ki, míg 3% franchise.
A kérdőív feldolgozásából az is kiderült, hogy a vállalkozásvezetők a vállalkozás működéséhez szükséges információkat általában csak szűk körben osztják meg, így azok nem akkor és oda jutnak el, ahol a változtatás indokolt lenne. Ezt támasztja alá a tény is, hogy a döntés-előkészítés során legtöbbször a vezető dönt a beosztottak megkérdezése nélkül. A felmérés szerint azonban a vezetők magabiztossága önismereti hiányosságokat hordoz. Ellentmondás mutatkozik a képzésekben történő részvétel és az információ szerzés módjai között. Ez azért is lényeges, mert ebből következtethető az is, hogy a vállalkozás vezetők mekkora figyelmet fordítanak a személyes információ gyűjtésre és az ismeretek megszerzésére.
A disszertáció témájának szempontjából fontos és elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a vállalkozások vezetői milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, hogy hozzák meg döntéseiket, és kiket vonnak be a döntés
92
előkészítés folyamatába, honnan szerzik az információkat és ki és milyen információt ad a gazdasági tevékenység alakulásáról.
A tudás mindig szerepet játszik a gazdálkodás, a vállalkozás működésében. A tudás által létrehozott információ válhat a termelés és szolgáltatás folyamatává.
Ezzel gyorsul az innovációk felhasználása, ami a tudás beépüléséhez vezet. Ha több információval rendelkezünk, akkor elvileg jobb döntést tudunk hozni.
Azonban az információ hordoz veszélyt is abban az esetben, ha nem vizsgáljuk az információ forrását. Információk birtokában könnyebb partnert váltani, másrészt partnereket megtartani. Az információt, az elméleti tudást az idő függvényében a diffúzió segítségével vihetjük át a gyakorlatba. A tudás képessé teszi a vezetőt rugalmasan alkalmazkodni a kihívásokhoz.
Megvizsgáltam a mintában szereplő vállalkozások vezetőnek életkor, iskolai végzettség és idegen nyelv ismerte szerinti megoszlását. A kapott eredményt a következő 12. ábra tartalmazza.
13. ábra: kkv vezetők életkor és iskolai végzettség szerinti megoszlása 2011. és 2014. évben
Forrás: Kérdőív, Saját szerkesztés Elemszám: 274 db.
A 13. ábrából jól látható a mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőinek kor szerinti megoszlása alapján a vezetők 50%-a 45-60 év közötti, 29,6%-ot képviselnek az 60 év felettiek 2011-ben, addig 2014-re ez az arány a fiatalabb vezetők irányába tolódott el döntően a 60 év feletti korosztály terhére.
93
Még nagyobb változás figyelhető meg a vezetők iskolai végzettsége közt a vizsgált időszakban. Míg 2011-ben a felsőfokú szakmai végzettséggel és egyetem, főiskolával rendelkezők aránya mindössze 33,9% volt, addig 2014-re ez az arány pont duplája, 66,1% lett. Ez egyúttal azt is mutatja, hogy egy generáció váltás mellett a szektor vezetőinek iskolai végzettsége is jelentős mértékben változott, mely kihatással lehet később a gondolkodásmód változására és a stratégia készítésre is.
A diffúzió lényege az ismereteknek, tudásnak a gyakorlatba való átvitelében áll.
Ezt a távolságot át kell hidalni. Ezt pedig úgy tehetjük meg, hogy megismerjük azokat a tényezőket, amik annak befogadást segítik, vagy akadályozzák. Erre azért van nagy szükség, mert a tapasztalat szerint száz innovációból mintegy tíz hasznosul csak, kilencven végleg feledésbe merül (ROGERS 2005). A diffúziós folyamat négy alapvető összetevője: az innováció, a kommunikációs csatornák, az idő dimenziója, valamint az a társadalmi rendszer, amelyben az adott folyamat lezajlik.A fentiek alapján érdemes megvizsgálni, hogy a vállalkozások vezetésében végbemenő fiatalítás hogyan érvényesült az információszerzés területén.
A vezető mindig naprakész információval kell, hogy rendelkezzen, hogy a vállalkozás életébe, gazdálkodásába időben be tudjon avatkozni. Ez azt jelenti, hogy a vezetők többféle csatornán keresztül értesülnek a hazai és nemzetközi gazdasági eseményekről, a piac és a vevők igényeinek változásáról.
14. ábra: A vállalkozások vezetőinek információszerzési csatornái Forrás: Kérdőív, Saját szerkesztés, Elemszám: 274 db.
94
A 14. ábrából is látható az elmúlt években milyen jelentős átrendeződés következett be az információs csatornák használatán belül. A generációváltás, a technika gyors fejlődése, az internet szélesebb körű használata maga után vonja, hogy a vezetők a stratégia kialakításához szükséges információkat gyorsabb úton szerezzék be. Megfigyelhető, hogy a 45 éves korosztályig döntően az internet adja az információ forrás jelentős részét. 45 év feletti korosztály elsősorban szakmai konferenciák, illetve barát, ismerős, személyes kötődés révén jut információhoz. Ebben a korosztályban figyelhető meg jobban a személyes csatornák felé történő orientálódás, akik a megbízható, baráti kapcsolatokat részesítik előnyben. A baráti kapcsolatok révén olyan információkhoz jut a megkérdezettek egy jelentős része, amely segítheti a vállalkozás fejlesztését, és a további kapcsolatok kiépítését. Itt elsősorban a kapcsolati tőke elemei mutatkoznak meg, mely gyorsaságával, - a valóságtartalom kiszűrése mellett - segít a piaci helyzet, a rés feltárásában, a helyes döntések meghozatalában, a követendő magatartásban. Meg kell jegyezni azonban, hogy ezen kapcsolatok biztosíthatják a pályázatokon való részvétel és megfelelés lehetőségét is. Ugyanakkor az információ megértés hiánya megmutatkozik, hogy a vállalatvezetők a pozitív változásokat nem tudják felhasználni. Mindez azzal magyarázható, hogy a vezetés-irányítási rendszerben zavarok vannak, nincs meg az összhang, és sok esetben ebből adódóan elvész az információ. Ez arra a problémára is rámutat, hogy a vezetők megkapják a megfelelő információt, de az nem kerül időben feldolgozásra, átadásra vagy rögzítésre. Ezáltal nem kerül sor a korrekciók pontos meghatározására, az intézkedések megtételére.
A kommunikáció célja, hogy a küldő szándéka szerint, az üzenet hatására a befogadó változtassa meg a magatartását, vagyis az addig bevett hozzáállását egy dologban. A diffúzió eddig a pontig megegyezik a kommunikációval. Akkor beszélhetünk diffúzióról, amikor a befogadó mindenki számára megváltoztatja a magatartását és ez döntéseiben is megmutatkozik. A tudás, vagy a meggyőződés megváltozása egy dologban nem feltétlenül jár együtt a magatartás megváltoztatásával. Attól még, hogy tudatában vagyunk egy jelenségnek, nem biztos, hogy megváltoztatjuk a módszereinket és gyakorlatunkat. Minden marad a régiben? Nem! Azt kell kideríteni, hogy melyek azok a tényezők, melyek ezen magatartásbeli változásokra hatással vannak, melyek váltják ki azt.
95