A kutatási tervben a vizsgálataim folyamatát vázoltam fel, mely segítségével jobban tudtam koncentrálni a párhuzamos fázisokra, a határidők betartására. A feladatok végiggondolása biztosította a tervszerűséget a programok végrehajtása során.
A kutatás célja az volt, hogy elemzésre alkalmas mennyiségű kérdőíves felmérést, illetve mélyinterjút készítsek, mely során a sokaságból vett minta jól reprezentálja a hazai kkv szektor helyzetét.
Kutatási mintavételem a valószínűségi mintavétel, melynek előnye, hogy nem lehet részrehajlóan beavatkozni a minta kialakításába, mert a sokaság minden elemének egyenlő az esélye a bekerülésre, ezért ez a típusú mintavétel jól reprezentálja a teljes körű populációt. Egy adott minta minőségének fő ismérve az, hogy menyire reprezentatív, menyire tükrözi a teljes sokaság legfontosabb tulajdonságait. A valószínűségi mintavétel esetében a módszer gondos kiválasztásával, és az elemszám meghatározásával tervezhető a véletlen hiba.
A valószínűségi mintavételen belül az egyszerű véletlen típust választottam. A módszer előnye, hogy olcsó, a mintából nyert eredmények megbízhatók, illetve kivetíthetők a sokaságra.
Az információs igényem figyelembe vétele alapján összeállítottam a kérdőívet (2. számú melléklet), mely 4 kérdéskört vizsgál. Az első alapvetően a vállalkozásokkal kapcsolatos alap-információkra kérdez rá, mint a tulajdonosi szerkezet, vállalkozási forma, tevékenységi kör, vezető képesítése, könyvviteli feladatok ellátása.
A második rész foglalkozik az üzleti, stratégiai és operatív tervezéssel kapcsolatos kérdésekkel. Tehát a tervezési szokásait vizsgálja az adott vállalkozásnak, továbbá feltárja azt, hogy milyennek ítélik meg a belső és külső vállalkozói környezetet.
Külön kérdéseket tettem fel a kontrollinggal kapcsolatban. Azt, hogy a kkv szektorban működő vállalkozások számára mit jelent a kontrolling alkalmazása, illetve ha nem alkalmaznak ellenőrzést, akkor ennek mi az oka.
84
A kérdőív szerkezete alapján elmondható, hogy az tartalmaz nyitott és zárt kérdéseket. A nyitott kérdések azok, melyekre a válaszadó saját szavaival válaszol, míg a zárt esetében előre meghatározott módon. A nyitott kérdés nagyon informatív, nehéz feldolgozni, mert szövegelemzést és szubjektív értékelést igényel. A zárt kérdés hátránya, hogy a kutató fogalmazza meg a válasz lehetőségét. A kérdőívben megtalálhatók az úgynevezett számszerű adatok is, melyek a tényekre vonatkoznak, továbbá szerepelnek úgynevezett sorba rendezéses kérdések is, melyek lényege, hogy a kérdezett a válaszokat rangsorolja. Tartalmaz ismereti tudáskérdést, a válaszadó felkészültségére irányulva, illetve ellenőrző kérdést, mely azt kontrollálja, hogy a válasz mennyire hihető.
A kérdések sorrendjének összeállításakor törekedtem a logikai sorrend megtartására, de pszichológiai szempontból is vigyáztam arra, hogy a nehezebb, kissé bonyolultabb kérdések a végére kerüljenek.
A megkérdezést személyesen végeztem. Így a válaszadási hajlandóság sikeresebb, eredményesebb volt. Az is indokolta, hogy ezt a módszert választottam, mert így a felmérés hatékonyabb.
A kérdőívek és a mélyinterjúk feldolgozása során a kérdésekre adott válaszok alapos és korrekt elemzése az egyik legfontosabb feladat. A kérdőív szerkesztése közben kalkuláltam a válaszok feldolgozhatóságával is, ezért úgy szerkesztettem a kérdéseket, hogy a válaszok egy része számszerűsíthető, mérhető legyen.
A kérdőívek visszaérkezését követően elkezdtem a statisztikai adatfeldolgozást az adatok kódolásával és rögzítésével. Az adattisztítás, a helyesség ellenőrzése folyamatos feladat a kódolási és rögzítési szakaszban. Logikai ellenőrzéssel megállapítottam, hogy nincsenek-e ellentmondó válaszok. Különböző ismérvek szerint elemeztem a válaszadók halmazainak a struktúráját, a tartalmi kérdésekre adott válaszokat.
Kvalitatív adatgyűjtés
Kutató munkám során kvalitatív adatgyűjtést, interjú készítést végeztem abból a célból, hogy a problémák azonosítására megfelelő információt szerezzek, illetve a hipotéziseim felállítását megalapozzam. Az interjúim kötetlen
85
beszélgetésekből álltak, ami azt jelenti, hogy a folyamat flexibilis és adaptív ugyan, de előre tervezett. Objektív számszerűsíthető adatok gyűjtésére nem alkalmas, viszont komplex kérdések kezelésére igen. Azért választottam a kötetlen interjút, mert így jobban érvényesülnek a kérdező készségei, képességei, ismeretei. Előnye a spontaneitás, hogy látják egymás testbeszédét az alanyok és befolyásolja a kérdező illetve a válaszadó közti kontaktust.
Az interjú eredményeinek elemzése nehéz feladat. Az interjú során elhangzottakat rögzítettem, majd tartalomelemzést valósítottam meg, mely alapján következtetéseket lehet levonni. A szövegelemzés mellett érdemes vizsgálni a hasonlóságok és eltérések okait.
Interjúim alanyai cégvezető vállalkozók voltak. Kiválasztásuknál törekedtem arra, hogy a minta széleskörű palettáját lefedje.
Kvantitatív adatgyűjtés
Kutatásom egy része kvantitatív adatokból áll, mely táblázatokkal, diagramokkal jól prezentálható, statisztikai, matematikai és egyéb módszerekkel elemezhető. Célom az volt, hogy olyan mutatókat, diagramokat használjak, melyek lényegre törően fejezik ki a vizsgált jelenségeket. Az átfogó mutatók hátránya, azonban, hogy elfedik az eltérések mértékét, terjedelmét, ezért az átlagszámítás mellé fontos megadni a százalékos értékeket, a szórást, hogy láthatóvá váljon, az átlag erősen eltérő adatokból, vagy csak kevésbé eltérőkből alakult ki. Értekezésemben statisztikai módszerekkel részletesebb vizsgálatot készítettem, melyek közül kereszttábla elemzéssel, a varianciaanalízissel foglalkoztam részletesebben. A kvantitatív és kvalitatív adatok elemzéséhez számítógépes adatfeldolgozást alkalmaztam, SPSS és EXCEL segítségével.
Ezek a programok alkalmasak különböző mérési változók statisztikai analízisére, idősor elemzésre, modellek tesztelésére, regresszió analízis, klaszter- és faktoranalízis elkészítésére.
A kérdőíves felmérés, valamint a mélyinterjúk adatlapja – melyet 2-6. számú melléklet tartalmaz – összetett, sok adatra, információra kérdez rá. Erre azért volt szükség, mert a kutatásomban a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatosan olyan jellegű adatgyűjtést, elemzést végeztem, ami alapján a stratégiára vonatkozó hipotézisekre választ kaphatok.
86
A kérdőíves felmérésem alapján létrehozott adatbázis reprezentatív, mivel az eredményül kapott minta összesített jellemzői jól közelítenek az alapsokaság jellemzőihez. A reprezentativitás módszerének elmélete a valószínűség számítás törvényén a véletlen tömegjelenségek törvényén nyugszik. Az adatfelvétel pontosságát annak a hibahatárnak a felső határa jelzi, amely a reprezentatív adatfelvételből kapott eredmények és az alapsokaság tényleges adatai között előfordulhat. Az eredményül kapott minta hitelessége részben a minta elemszám, részben a mintakiválasztás módjának a függvénye. A reprezentativitás tehát nem elsődlegesen a minta elemszám függvénye. Az általam alkalmazott valószínűségi mintavétel esetében a minta gondos kiválasztásával, és az elemszám meghatározásával tervezhető a véletlen hiba, tehát a módszer alkalmas a reprezentativitás biztosítására.
Alkalmazott statisztikai módszerek
A statisztika olyan tudományos módszertan, ami arra szolgál, hogy a valóság tényeinek valamely adott körét tömören a számok nyelvén jellemezze. Az információ kinyerése mint érték jelenik meg, de azzal számolni kell, hogy számos információ elvész a statisztika alkalmazásával.
Kvantitatív és kvalitatív elemeket is egyaránt tartalmazó keresztmetszeti vizsgálatot 2011.-2014. között vizsgáltam. A mintát a nyugat-magyarországi régióban tevékenykedő kis- és középvállalkozások képzik. A kutatás nem terjed ki – mint a címből is adódik – a nagyvállalati kategóriára.
A statisztika elemzés módszere: leíró- és matematikai statisztika. Leíró statisztikai módszer keretén belül átlagot, megoszlást, szórást, gyakoriságot, korrelációt számolok, matematikai statisztikai módszerként a varianciaanalízist alkalmazom.
Az eltéréseket a p<0.05 érték mellett tekintem szignifikánsnak.
Az egyes csoportos stratégiai sajátosságainak elemzésére a klaszterelemzések közé tatozó „K-középpontú klaszteranalízis” módszert alkalmaztuk. A klaszteranalízis kiindulópontja az elemek közötti hasonlóság és távolság. A klaszterelemzés csoportosítja a sokaság elemeit több változó szerint. A csoportok létrehozásakor olyan klaszterek létrehozására törekedtünk, amelynek elemei a lehető legszorosabban kapcsolódnak egymáshoz, és viszonylag jobban eltérnek a többi klaszter elemeitől.
87
A K-középpontú klaszteranalízis módszerrel minden elemet besoroltunk a hozzá legközelebb eső klaszterbe, majd meghatároztuk a klasztercentroidokat, majd az elemeket átsoroltuk úgy, hogy csökkenjen az elemek és centroidok közti távolság és az extrém kiugró elemeket kiszűrtük. Mindezt addig végeztük, amíg a klaszterek nem állandósulnak.
88